Somogyi Hírlap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-09 / 236. szám

1 SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1999. október 9., szombat HÍREK Dönt a falugyűlés Falu- gondnoki szolgálat indul Tö- rökkoppányban. Három tele­pülés, Törökkoppány, Kára, Szorosad közösen hirdette meg a falugondnoki állást, amelyre négyen pályáztak. A településeken összehívták a falugyűléseket, hogy az ott élők megismerhessék a jelöl­teket és javaslatot tegyenek az állás betöltésére. A falu- gondnoki szolgálat novem­bertől indul el. (szs) Népdalénekesek versenye Tegnap nyitották meg Ka­posváron az óvó- és tanító­képző főiskolák országos népdaléneklési versenyét a Csokonai Mihály Tanító­képző Főiskolán. A versenyre 11 felsőoktatási intézmény hallgatói neveztek be. Első nap Lázár Katalin a Magyar Tudományos Akadémia ze­netudományi intézetének munkatársa tartott előadást a gyermekjátékok jelentőségé­ről, majd Csíkvár Gábor és Bergics Lajos népi hangszer­bemutatója és hangversenye zárta a programot, (szs) Együttműködő határőrök Kretz Vilmos, a határőrség tá­jékoztatási és társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetője járt tegnap Barcson. Beszámoltak neki a határát­kelő eddigi fejlesztéséről, és találkozott a barcsi Dráva Parkett Kft vezetőivel. So­mogybán ez az első cég, akikkel együttműködési megállapodást kötött a pécsi határőrigazgatóság, (ni) Gyarapodik az erdőterület A somogyi erdőterület megoszlása fafajcsoportok szerint Fenyő 12,3% Egyéb lágy lombú 21,7% Hazai nyár1 0,4% Nemes nyár Akác 0,9% 19,8% Bükk 2,5% Gyertyán 5,7% Somogy az ország har­madik legjelentősebb er­dőtelepítője, ahol tavaly kilencszázhetvennyolc hektárral gyarapodott a megye erdőterülete. A benyújtott háromszáz­hetvenöt pályázat két­százmillió forintos támo­gatást kapott az országo­san rendelkezésre álló kétmilliárdból. Megyei körkép Az idei pályázatokat október 11-ig fogadja el az Állami Erdészeti Szolgálat Kapos­vári Igazgatósága, amely vé­leményezi a megyei terve­ket, s gondoskodik az állami támogatás szétosztásáról. A privatizáció idején tapasz­talható mélypont után az utóbbi években emelkedett a telepítési kedv - tudtuk meg Nádas József igazgató­tól. Míg 1993-ban kilenc- venegy hektárnyi új erdőt ültettek, addig tavaly ennek tízszeresét. — Az új földtulajdonosok közül mind többen vállal­koznak erre a gazdálkodási formára azokon a földterüle­teken, ahol az egyéb mező- gazdasági termelés ráfizeté­ses — mondta az igazgató. — Jelenleg több mint húszezer hektárnyi ilyen termőföld van Somogybán. Az állami pályázati rendszer éppen a földtulajdonosokat kívánja ösztönözni. Az erdészeti szolgálat által elfogadott ter­vekre tavasszal kötünk szer­ződést a gazdákkal, majd évente ellenőrizzük az ül­tetvények fejlődését. A tele­pítések sikere nyolcvannégy százalékos, ami a szakszerű, gondos ápolásnak köszön­hető. A szakemberek eredmé­nyesnek tartják a millenni­umi fásítási akciót, amelyre harminc önkormányzat és tizenöt iskola jelentkezett, terveikhez 2,5 millió forintot kaptak összesen. Az idei te­lepítési pályázatokra százki- lencven millió forint jut So­mogyba az agrártámogatás­ból, ez hatszázharminchét hektár betelepítésére lesz elég. A kaposvári igazgató szerint jövőre legalább há- romszáz-háromszáznegy- ven millió forintra lenne szükség ilyen célra, hiszen az erdősítés közérdeket szolgáló, hosszú távú beru­házás. (Izményi) Ezredfordulós kórházgondok Bár a működtetés, ezen belül a gépek fenntartása az önkormányzatok fel­adata, a Somogy megyé­ben működő kórházak sa­ját forrásaikból kénytele­nek számítógépes rend­szereiket az ezredfordu­lóra felkészíteni. Az átala­kítások költségei azonban mindenhol meghaladják a 10 millió forintot. Megyei körkép — Az átálláshoz sem az ön- kormányzattól sem máshon­nan nem kaptunk segítséget. — mondta dr. Novotni Zita nagyatádi kórház és rendelő intézet orvosigazgatója — Saját bevételeinkből kell azt fedez­nünk. Az idő szorít, ez a munka nem halasztható. Az átalakítás eddig 3 millió fo­rintba került és még legalább 8 millió forint kell a befejezés­hez. Úgy tervezzük, decem­berben már az új programokat is kipróbálhatjuk. Azt azon­ban, hogy az ezredfordulón számítógépeink működnek majd, még az átalakításokat végző cég sem tudja garan­tálni. Korszerűsíteni és bőví­teni is kellett a számítógépes rendszert. Eddig ugyan is csak a járóbeteg ellátás ada­tait tároltuk rendszeren, ám az sem működött jól. Új gé­peket, programokat kellett vennünk. — A technikailag fejletle­nebb kórházak most jobb helyzetben vannak nálunk. — mondta dr. Varga Ferenc a siófoki kórház igazgató főor­vosa — Minél kisebb ugyanis a számítógépes vezérlésű műszerek száma, annál ki­sebb általában az átállás költ­sége is. A költségeket a tör­vény szerint nem fizetheti az orvosi felügyelet, mert az a beruházásra és felújításra nem adhat pénzt a kórház­nak. A fenntartásról, a épüle­tekről és a gépparkról a tulaj­donosnak kell gondoskodnia. A tulajdonos önkormányza­toktól azonban nem lehet el­várni, hogy ilyen nagy, egyenlőre fel sem mért beru­házást kifizessenek. A prob­léma mindenkit érint, megol­dásában azonban a kórházak csak magukra számíthatnak. Az átalakításokra kiírt egyet­len pályázatra 125 kórház jut. Már februárban felmértük, melyek azok a gépek amelye­ket már december 31-re át kell állítani. Ilyenek a lélegez­tetők, a betegfigyelők, a Ct, és a defibrillátorok. Nem tu­dunk azonban minden mű­szert kétezerre készenlétbe állítani. Felállítottunk tehát egy fontossági sorrendet: mi készül el az ezredfordulóig és mi nem. Nagyjából a munka végén tartunk már. — mondta dr. Gimesi Mihály a Kaposi Mór Megyei Kórház főigazgató fő­orvosa — Az év elején felmér­tük valójában hány gépet, és mennyiért kell majd átalakí­tani, már ez a munka is igen költséges volt. Ekkor azok a cégek, amelyek alapvető élet­funkciókat fenntartó gépein­ket karban tartják árajánlatot adtak az átalakításra is. Sajnos nem olyan magas színvonalú a technikai felszereltségünk, hogy az átalakítás minden kórházi műszert érintene. A munkák költsége azonban így is 18 millió forintra rúg majd, amit nekünk kell előteremteni. Szerencsére a több mint 300 gépet tartalmazó adattároló rendszerünk még befejezet­len, így az új részek az ezred fordulóra eleve alkalmazhatók lesznek. Bár a munkák de­cember 31-ig biztosan nem készülnek el a létfontosságú orvosi műszerekkel remélhe­tőleg működni fognak két­ezerben is. (Virághalmy) Újraszentelt templom Ötven éve szentelték fel a zselicszentpáll katolikus templomot. A szeretet megszépült házát a teg­napi búcsún újraszentelte Balás Béla kaposvári me­gyéspüspök. ZSELICSZENTPÁL A zselicszentpáli hívek Bóna Sándor kántor-tanító ösztön­zésére fogtak templomépí­tésbe 1945-ben, s a kis falu­ban 1949 október 8-án szen­telték fel a Magyarok nagy­asszonya templomot. A mos­tani felújításra csaknem öt­millió forintot fordítottak ­tudtuk meg Szabó József pol­gármestertől, aki dr. Gárdo­nyi Máté zselickislaki plébá­nossal szorgalmazta a több ütemben megvalósuló re­konstrukciót. Rendbe hozták a támfalat, a lépcsőt, újra szi­getelték és vakolták az épüle­tet, parkosítottak és külső vi­lágítás is készült. Új kórus­lépcsőt építettek és a temp­lombelső is megszépült. A felújítás költségeit az ön- kormányzat és a püspökség támogatásából valamint a hí­vek adományaiból teremtette elő az egyházközség a négy­száz lelkes településen. (Lőrincz) Trón a borkirálynőnek Nádból font trónszéket ajándékozott Lichtenfels német város főpolgármes­tere a somogyi borkirály­nőnek. Lichtenfels Eiffert Ildikó a XX. nemzetközi kosárfesztiválon vette át a mí­ves munkával készült, mind­össze 3 kilogramm súlyú, ám annál értékesebb trónt. Somogy borkirálynőjének ez volt az első nemzetközi szereplése, ahol a megyét képviselhette, adta hírül a me­gyei önkormányzat. A bala- tonboglári Eiffert Ildikó - aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem I. éves hallgatója - mintegy 200 ezer látogató előtt képviselte megyénket Lichten- felsben. A reprezentatív, hor­dozható trónszék értéke több mint 260 ezer forint. B. T. Elöregedett a dél-somogyi úthálózat Hiányzik a gyorsforgalmi úthálózat, sok a zsáktele­pülés és elöregedtek a közutak: sorolták a gon­dokat a Dél- Somogy köz­lekedési helyzetét és fej­lesztési lehetőségeit átte­kintő tegnapi közlekedési szakmai napon Nagyatá­don. A közeljövő tervei alapján jelentős változás nem várható. Nagyatád Markotai Sándor, a KHVM Közúti Főosztályának veze­tője elmondta: a megyei fej­lesztésekben elsődleges a Kaposvárt elkerülő szakasz építése, a bővülő gyorsfor­galmi úthálózathoz is csupán a 61-es út felől kapcsolódhat Dél-Somogy az elkövetkező tíz évben. A tervekben azonban sze­repel több zsáktelepülést összekötő út, valamint az Ormai István nagyatádi pol­gármester által is szorgalma­zott, a térség közlekedésében jelentős 68-as út forgalmi fej­lesztése. Ennek Nagyatádot elkerülő szakaszáról már ké­szült tanulmányterv is. Ugyancsak kész terv birtoká­ban emelte ki Szászfalvi László csurgói polgármester az Iharosberényt Sanddal összekötő 5,5 kilométeres út megépítésének közlekedési jelentőségét, valamint a gyé- kényesi vasúti határátkelő- hely közúti átkelőhellyé való átalakítását. Bizonytalan azonba, hogy a fejlesztési tervekhez lesz-e anyagi forrás, mint ahogy hi­ányzik a pénz az elöregedett közúthálózat javítására is. Koszely László, a Közútkezelő Kht osztályvezetője el­mondta: a legszükségesebb gyors aszfaltjavítási munká­kon kívül jelentősebb útfel­újítást csupán a Lábodot a kaposvári - nagykorpádi el­ágazásig összekötő szaka­szon terveznek a jövő évben. Dél-Somogy közlekedési helyzetének javulásához a Máv Rt a Dombóvár-Gyéké­nyes szakasz korszerűsítésé­vel és a már bevált menetrend egyeztetésekkel járul hozzá, és a technikai fejlesztéseken kívül hasonló módon próbál segíteni a Kapos Volán is, melynek forgalmi bevétele ma jelentősen elmarad a me­gyei átlagtól a déli területe­ken. Bíró Mária Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Burgonya 50 50-60 50-60 Káposzta 35-40 39 40 Paprika 60-120 100-160 60-100 Paradicsom 130-160 80-140 100 Uborka 120 80-90 80-100 Sárgarépa 80 65-80 60 Fehérrépa 200 200-230 180 Tojás 15-16 15-16 15 Sampinyon 340 280-320 300 Hagyma 60 65 60 Karaláb 30-35 40 40 Karfiol 80-100 85 85 Kelkáposzta 70 80 70 Banán 170 180 170 Alma 70-120 80-130 80-100 Körte 100 180-200 150-180 Fokhagyma 200-250 280 250 Mák 700 500 500 Szilva 150­140 Főzőtök 35-40 35-40 30 Szőlő 140-190 130-160 100-140 Ingatlanárak: határ a csillagos ég Száz lakosra húsz ügyeskedő közvetítő jut Száz lakosra mintegy húsz „ingatlanközvetítő” jut, sok az ügyeskedő. Irreáli­san magasak az ingatlan árak. A Balaton környéki Ingatlanforgalmazók Egyesülete elítéli ezt. Az egyesület meghívást ka­pott az októberi németor­szági ingatlan kiállításra. Balaton-part A Balaton környéki Ingatlan- forgalmazók Egyesületének tizenegy tagja közel ezer ingat­lant kínál a régióban. Etikai kódexet alapítottak, amelyben rögzítik a tisztességes szakmai viselkedés alapelveit. Közéjük csak az léphet, akit egy tag ajánl, s érte jótáll. Az egyesüle­tet ma már megkülönböztetett figyelem övezi a külföldi ingat­lanirodákban. Statisztikai tény, hogy az eladható ingat­lan néhány hónap alatt gaz­dára talál, ha az egyesület tag­jai forgalmazzák. A dr. Szász István siófoki ügyvéd által vezetett társa­dalmi szervezet példája mu­tatja: érdemes összefogni az egyébként egymás konkuren­ciáját jelentő vállalkozóknak. — Változtatásra szorul a magyar közvetítői gyakorlat — állította Szász István. — A fe­kete közvetítésnek, például a pincérek, szállodaportások működésének, a „sajtpapíron” való forgalmazásnak vissza kell szorulnia, mert az csak az ügyeskedők érdekét szolgálja. Ingatíanközvetítést csak olyan irodának szabad végeznie, amely kezességet is vállal. Az eladó a többévi munkája eredményét bízza a közvetí­tőre, s ez a kincs egyre drá­gább. Az egyesület tagjainak egyöntetű véleménye, hogy az Európai Uniót megjárt külföldi vevők esetenként irreálisan magasra verik fel a balatoni ingatlanárakat. A polgármes­terek véleménye szerint sem kívánatos, hogy a központi he­lyen fekvő városok mentén élő magyar családok helyett kül­földiek vásárolják fel az ol­csóbb ingatlanokat. A Balaton környékén sok esetben a for­galmi érték kétszeresét is meg­fizeti a külföldi, amellyel a magyar vevő nem képes ver­senyezni. Az eladók pedig egyre inkább az ilyen irreális ár elérésére törekszenek. — A városi lakások árai az idén ugrásszerű emelkedést mutatnak — állapította meg a Balaton környéki Ingatlanfor­galmazók Egyesületének el­nöke. — Nyilván a kínálat csökkenése is befolyásolja ezt, ugyanakkor a vevők befekte­tési kedve megélénkült. Ezek­kel magyarázható, hogy ugyanazon a helyen egy lakó­telepi lakás ára közelít egy ker­tes családi ház értéké­hez. Czene Attila

Next

/
Thumbnails
Contents