Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-04 / 206. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 7 1999. szeptember 4., szombat Derűs órák verofénnyel Találkozóhely a község központjában felállított napóra; szívesen beszélgetnek itt az iskolások is fotó: török an eh Hamar megkedvelték a balatonfenyvesiek azt a teret, ahol napórát állított fel az önkormányzat. Talán már így is hívják: napóra­tér. Ez az üdülőfalu keres­kedelmi központja. Balatonfenyves Megszépült Fenyves új köz­pontja, amelyet Weiler Árpád pécsi tervezőmérnök elkép­zelései szerint alakítottak tó. Koránt sincs vége azonban itt a fejlesztéseknek — mondta Lombár Gábor polgármester, mert a partra vezető utat is szeretnék megújítani. Ro­mantikus sétálóutcát tervez­nek ide, a közkedvelt üzlet­sorra. A partmenti zenepavi­lon ugyanakkor a község tu­risztikai központjává lett; ha­sonlót szeretnének a Csalo­gány strandon is. A nyáron itt rendezett műsorokat öröm­mel fogadták a vendégek. A községi fejlesztések újabb célpontja tehát ez a terület. A községházában és a kör­nyékén is sok újdonságot ta­láltak a betérők. Virágba öl­töztették a parkot és az épü­letet. A hivatal ügyfelei itt nemcsak a hatóságok embe­reivel találkozhattak, hanem a művészetek képviselőivel is. A hivatal galériájában egymást váltották a képző- művészeti rendezvények, s kellemesebbé és érdekessé tették az itteni munkát. Ba­latonfenyves új arcát mutatja lakóinak és a vendégeinek. Jövőt szolgáló turizmus és a kézművesség újraélesztése Szőnyegszövést tanulnak Fiókpatika Berényben Megnyílt a szentgyörgyi patika fiókgyógyszertára a balaton- berényi orvosi rendelő mel­lett. Hetente három nap: hét­főn, szerdán, pénteken vált­hatják tó itt a gyógyszert a be­tegek. A község másfél millió forintot költött a fiókpatikára. Ma: a kisvasút napja Ma délelőtt 10 órától tartják a ba- latonfenyvesi kisvasút ha­gyományos szezonzáró ün­nepségét. A nosztalgiavonatok szerelmeseit várják ide és a társvasutak képviselőit — kö­zös vonatozásra. Jó szezont zárt a Balaton külföldi és ha­zai vendégek kedvenc vonata. Biztonságosabb utak A közútkezelő kht már készíti a terveket a herényi útelágazás balra kanyarodó sávja és a csomópont korszerűsítésére. Sok baleset volt már itt a szá­guldozok s a nehezen belát­ható kanyar miatt. Balatonbe- rény, Szentgyörgy és a kht közösen pályázik az útalapnál állami támogatásért, s tavasz- szal elvégeznék a beruházást. Tankönyv támogatás A községek is segítették az isko­lakezdést. Balatonberény megvette általános iskolásai­nak a tankönyveket; a közép­iskolások 8 ezer, a főiskolások 10 ezer forintot kapnak. Hol- ládon a tankönyvek árának fe­lét fizeti az önkormányzat; az óvodások ezer, az általánosba járók 3 ezer, a középiskolások 5 ezer, a főiskolások 7 ezer fo­rintot kaptak. Ordacsehiben is kifizetik az általános iskolások könyveit, s állják az ingázó nebulók bérletének költségeit. Szökőkút a dísztéren A ba­latonberényi ABC melletti parkban szeretne szökőkutat állíttatni az önkormányzat. A képviselők erre 725 ezer forin­tot szavaztak meg azzal, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáznak további támogatásért. Oldalszerkesztő: Gáldonyi Magdolna Megéri 1200 kilométerről is ide települni, mert a falu szépsége feledteti a távol­ságot. Kézműves mester­séget tanulnak az emberek. A kisebbségi önkormányzat is plusz pénzt hoz. ÜOLLÁD — Ugye, milyen érdekes, hogy 1200 kilométerről is idejönnek a külföldiek Holládra házat építeni? Van, ahol úszóme­dence, családi tó is van a tel­ken. Mi vajon elmennénk-e ilyen messzire? — tűnődött Nagy Tibor polgármester, amikor a falu jövőjéről beszél­gettünk. — Teljes átállásra van szüksége ennek a kis község­nek, mert az emberek nehe­zen mondanak le a megszo­kott gazdálkodásról. A szőlő és a háztáji sok munkával kis pénzt hoz a nyugdíj mellé. A holládiaknak talán sosem lesz tőkéjük a továbblépés­hez. Ezért is szorgalmazzuk a kézművesmesterségek újra­élesztését és a turizmust, mert nem látunk más lehetőséget. Csigalassúsággal megy a tervek megvalósítása, de a polgármester nem adja fel. Ha nem sikerült tavaly beindítani a szőnyegszövő tanfolyamot, elkezdik az ősszel, de legké­sőbb tavasszal. Bízik a marcali munkaügyi iroda támogatásá­ban. Minden kis lépés tovább visz. Bár korábban a kosár­fonást tizenöten tanulták és csak egyikük gyakorolja a mesterséget, megérte. Az ön- kormányzat saját területére szeretett volna amerikai füzet telepíteni, de rá kellett jönniük a képviselőknek: ez nem megy fenntartó szervezet nél­kül. Ehelyett minden tanfo­lyamot végzettnek ingyen ad­nának vesszőt, hogy nevelje. Évente nyolccal csökken a falu lélekszáma, ma 325-en lakják. A közeli szentgyörgyi munkahelyek vonzzák az em­bereket. A falusi turizmus megszervezése talán többeket helyben tartana. Néhány ház­nál már fogadnak vendégeket. A falu szépítésében az ősszel alakult cigány kisebbségi ön- kormányzat is segít azzal, hogy három közmunkást fog­lalkoztat, így négyen tartják rendben a közterületeket. So­kan azt hiszik, ők is a községi kasszából gazdálkodnak, hol­ott többletpénzt hoznak a kö­zösbe. Nagy öröm, hogy a terület- fejlesztési tanácstól nyert 500 ezer forintból rendbe tehetik a művelődési ház burkolatát, mert már gödröket jártak tó benne. Megjavíthatják a köz­épületek tetőzetét is. Szintén pályázattal 400 ezer forintot kaptak az óvoda támogatására és hétezret a könyvtárnak. — Minden egyes forint nagy pénz ilyen kis községnek — mondta a polgármester. Jtcára szökik a meleg s beázik az épület Felújítanák az iskolát Négy tulajdonos község közösen pályázik a megyé­nél az iskola felújítására. 291 tanulónak szeretnének jobb körülményeket nyúj­tani. Két év alatt 49 millió forintot költenének az épü­letegyüttes renoválására. Balatonszentgyörgy — Régóta tervezzük az általá­nos iskola felújítását — mond­ta Nagy Lajos polgármester, hiszen vannak az épületnek olyan szárnyai, amelyek már szinte életveszélyesek. Kor­szerűsíteni kell a fűtést, az aj­tókat és ablakokat is, hogy té­len ne az utcára szökjön a me­leg. Sok helyen beázik a tető­zete is, nem lehet tovább ha­logatni a munkát. A négy tu­lajdonos község összesen 14,7 millió forintot tud a felújításra szánni két év alatt. Az elvégzendő feladathoz ennél többre van szükség. Ezért is pályáztak Holláddal, Vörssel és Tikossal közösen a megyei területfejlesztési ta­nácsnál. Miután a balatonbe- rényi gyerekek is ide járnak, számítanak az önkormányzat közreműködésére. A héten adták be a szükséges iratokat, gazdag képanyaggal illuszt­rálva a tennivalókat. Nagyon bíznak a kistérség támogatá­sában. Ha megkapják a szük­séges anyagi forrást, már az idén nekilátnak a munkának, hogy a következő tanévre fel­újíthassák az egész épületet. A jó lángos titka Valaha a gyors meggazda­godás szimbóluma volt az üdülőhelyi lángossütő. Ma már egyre kevesebb van belőlük a Balaton-parton. A jóízű lángos receptjét vi­szont gondosan őrzik. Balatonmáriafürdő Két testvér üzlete található a vasúti átjáró közelében, egy kapuboltozatból nyíló fedett udvarban. Látszólag eldugott ez a hely, de a friss lángos il­lata becsalogatja a turistákat. Az idős bácsi sem tudott el­lenállni neki, pedig nem sza­badna tésztafélét fogyaszta­nia. Váltig állította, megspó­rolja majd a napi kenyérada­gon. Ismerősöm is azzal invi­tált ide, hogy ennél finomab­bat nem kapok a Balatonnál.-Mi a lángos titka? — A húszéves kísérletezés — mondta az üzlet tulajdonosa, arra kérve, le ne írjam a nevét, szívesebben választja a névte­lenséget. Annyit elárult: a há­zassága révén költözött Fo­nyódra, de itt született, és nyaranta hazajár dolgozni. így mindenki ráismer Márián, a turistáknak meg elég, ha csak a finom falatokat ismerik. Tíz éve hagyta ott a bőrdíszműves szakmát a lángosért. Akkora sikert hoztak a kísérletek is, de semmi pénzért nem árulná el a lángos receptjét. Két éve még az édesanyja sütötte, aki ma már nyugdíjas. S azóta a felesége vette át a helyét a ser­penyőknél. Jót mosolyog a tévhiten, hogy a lángossütésből gyorsan meg lehet gazdagodni a Bala­tonnál. Néhány éve még há­rom is volt a környéken, ma már csak egy van rajta kívül a parton. Nyáron, a forróságban hajnali öttől éjfélig sütik a lán- gost. Ha odakinn 35 fok van, idebenn kétszer annyi.- Meddig érdemes ezt csi­nálni? — Csináljuk, amíg lehet csinálni. Majd meglátjuk, meddig fojtogat az állam bennünket — mondta a nyár­utó végtelen fáradtságával. Szállodát építenek Osztrák befektetői társaság szállodát épít a naturista­kemping szomszédságá­ban. Kölcsönösen előnyös a beruházás a falu és az épít­tető számára, mert vonzó a balatoni naturistaközpont. Balatonberény Lesz szálloda a naturistakem­ping melletti területen — mondta Gazda János herényi polgármester, miután a kép­viselők csütörtökön megsza­vazták a telek eladását. Ezzel többfordulós tárgyalássoro­zat fejeződött be, mert ko­rábban a terület bérbe adásá­ról gondolkodott az önkor­mányzat. A naturistakem­pingben létesítendő apart­manok ügye még nyitott kér­dés. Az valószínű, hogy ezt a területet már nem adja el a község, csak a bérleti jogvi­szonyról lehet szó. A szállás­helyek bővítése ugyanakkor többletbevételt hoz majd a szép üdülőfalu fejlesztésére. A legfontosabb családtag A megye egyik legkisebb falva Tikos; a 7-es főútról megközelíthető zsáktele­pülés. A németek is fel­fedezték csodálatos vi­dékét. Föllendülést hoz­hat a letelepedésük. Tikos Lankás dombok, girbe-gurba utcák, nyugalmas vidék. Az ember azt hinné, itt megállt az idő. Két éve azonban minden délben megpezsdül az élet, amikor Bene István falugondnok kocsija begör­dül az ebéddel. Míg Szent- györgyön több helyen kia­kasztják a kerítésre az étel­hordót, hogy kicserélje, itt ez ritkábban fordul elő. Ha betér egy-egy házba, csak megkérdezi, hogy s mint vannak a háziak. Fáj-e még az öregember lába, bevált-e a szemüveg, amit az idős néni kapott. Kiváltja a pati­kában a recepteket és besze­rez ezt-azt, hogy ne kelljen utazniuk az időseknek. Hozza-viszi a híreket, de hi­ába kérdezgetnénk, amit tud, nem adja tovább. A községnek mindössze 160 lakója van. Munkalehe­tőség itt nincs, mindössze néhányan találnak munkát Balatonszentgyörgyön, Marcaliban vagy Keszthe­lyen. A község tízmillió fo­rintos költségvetésének 90 százalékát működési kiadá­sokra költik. A körjegyzősé­get Szentgyörggyel közösen tartják fenn, s oda járnak a gyerekek óvodába, iskolába. A falugondnokságra is közö­sen pályáztak, és mindkét település jól járt. Talán Ti­kos még jobban. Az önkor­mányzat itt a legfontosabb családtag. Jelentősen hozzá­járul az emberek napi meg­élhetéséhez, több millió fo­rintot költ segélyekre, szoci­ális támogatásokra. Talán egyszer majd futja a busz­fordulóra is, de egyelőre túl költségesek a tervek. Bár a fiatalok elszállin­góznak a munkahelyet is kí­náló településekre, új be­vándorlás kezdődött. A né­metek fölfedezték ezt a szép falut. Néhányan már házat és telket is vásároltak. A le­telepedésük új fordulatot hozhat a község életében. Téves az áramdíj számla Találkozóhely a boltban - Három pékség szép kenyere és a betelepülők; Huszonöt éves a falu üzlet­háza. Ez az üzlet nemcsak a napi élelmiszerek beszer­zésére szolgál, hanem jó munkahely is. S a betérő lakosok itt beszélik meg a híreket is. VÖRS — Megírtam a Dédásznak, hogy rigolyás öreg koromra egy számlát én csak egyszer fizetek ki — mondta Eta néni a pénztárnál, míg az aprót ke­reste. Azért mégis csak Mar­gitka nyugtatta meg ott a kasszában ülve, hogy tó ne fi­zesse a számlát, mert az bi­zony tévedés. Csaknem az egész falu kapott késedelmi felszólítást a villanyszámla miatt, de a postás utánané­zett: téves volt az értesítés. Margitka, Varga Árpádné mindenre figyel. Azt is szá­mon tartja, hogy az idős asz- szony milyen cigarettát visz — kérésre —, mert elfelejtette a márkáját. Kezdettől fogva itt dolgozik az áfész-üzlet- ben; még tanulóként kezdte. Három éve vezeti a boltot. Szereti ezt a munkahelyet, ma már tudja, hogy jól vá­lasztott. Hárman dolgoznak a község napi ellátásáért. Takács Istvánná elmondta, a kenyeret három helyről is hozzák: Kanizsáról, Keszt­helyről meg a keresztúri pék­ségből. Háromszor húsz darab kilósat rendelnek, meg 75 de- kásat és rozskenyeret. A falu egyre gyarapodó külföldi ház- tulajdonosai általában a regge­lit veszik itt meg, aztán men­nek a Balatonhoz, ott étkez­nek, ott veszik meg a többit. Öt-hat kilométerre van a tó, itt viszont csöndes a vidék, szépülnek a házak. Nincs en­nél szebb hely. Mégis nehéz a kérdés: miért jó itt az élet Vörsön? Takács Istvánné rávágta: — Mert nem is próbáltuk más­hol! Varga Árpádné abban re­ménykedik, hogy gyermekei is szülőfalujában maradva boldogulnak majd, ha most el is szólítják őket az iskolák.

Next

/
Thumbnails
Contents