Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-30 / 228. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. szeptember 30., csütörtök Belpolitika A Fidesz pert indít az ÉS ellen Miniszterelnökként nem szokott valótlan állítások­ra reagálni, most azonban meg kell védenie magát, illetve bírósághoz kell for­dulnia a családja bánya­vállalkozásaival összefüg­gő támadások miatt - je­lentette ki szokásos szer­da reggeli rádióinterjújá­ban Orbán Viktor kor­mányfő. Megtudtuk: az Élet és irodalomban (ÉS) megjelent írás kapcsán a Fidesz ügyvédje már be­nyújtotta a keresetet. Szalay Péter ügyvéd most ar­ra kérte a bíróságot, hogy két - a Fidesz elnöksége, illetve a pártigazgató aláírásával ko­rábban az ÉS-nek elküldött, de csupán olvasói levélkéid leközölt - helyreigazítás utó­lagos közlésére kötelezze a lapot - mondta Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Horváth László pártigazga­tó, valamint a pártelnökség tagjai szeptember 14-én hely­reigazítást kértek, mondván: a lap hamis színben tüntette fel a Fideszt, amikor pártcé­geknek titulálta például a Századvég és a Centum Kft.- t, illetve amikor azt állította, hogy ezek segítették az Or­bán család gazdasági terjesz­kedését. A miniszterelnök ál­tal is aláírt helyreigazítási ké­relemben az elnökségi tagok visszautasítják, hogy anyagi jólétüket a székházból szár­mazó pénzek alapozták vol­na meg. Kovács Zoltán főszerkesztő érdeklődésünkre elmondta: tényriportjuk valóságtartal­máról meggyőződtek, ezért bizonyítékaikkal felvértezve bármikor készek bíróság elé állni. Szerinte hetilapja nem tett mást, mint ami a köteles­sége: ráirányította az olvasók figyelmét a köz szereplőinek viselt dolgaira, illetve arra, hogy etikátlan a közpénzek akármilyen csekély arányú magáncélú felhasználása. (Takács) Okmányirodák januártól Országszerte javában szerveződnek azok az iro­dák, amelyek január else­jétől kiadják az új, korsze­rű okmányokat. Eiselt György, a Belügyminisz­térium informatikai és távköz­lési miniszteri biztosa el­mondta: a különböző okmá­nyok - például útlevél, forgal­mi engedély, gép jármű-veze­tői igazolvány - cseréje a sze­mélyazonosító igazolványéval indul. Az eddig a rendőrségen végzett feladatok átkerülnek a polgármesteri hivatalokhoz tartozó új okmányirodákhoz. Január elsejével az országban 152 iroda kezdi meg működé­sét, később az ország vala­mennyi - jelenleg 246 - váro­sában létrehozzák azokat. A személyes adatok védel­mének és a nyugat-európai követelményeknek egyaránt megfelelő, piros-fehér-zöld színezetű, kártya formátumú személyazonosító igazol­vány - az illetéktörvény ter­vezett módosítása szerint - az állampolgároknak előre­láthatóan 1500 forintjába fog kerülni. A bankkártya nagy­ságú új személyazonosítót egyébként nyolc országban fogadják el útlevél gyanánt, uniós felvételünk után pedig az EU országaiba utazha­tunk vele. Esély a kistelepüléseknek Európai uniós csatlakozá­sunk szempontjából is fontos kérdés, hogy az önkormány­zatok a települések üzemel­tetési feladatait milyen szín­vonalon és milyen áron látják el - mondta Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára szerdán, egy szakmai konferencián. Gumik Ágnes, a BM főosz­tályvezetője elmondta: az ön- kormányzatok kiadásai 8 százalékkal nőhetnek majd 6-7 százalékos infláció mel­lett. A közszférában 8,25 szá­zalékkal emelkedhetnek a bérek. Az emelés 5 százalé­kához központilag biztosít­ják a pénzt, a többi pedig 3 százalékos létszámleépítés­sel teremthető elő. A dologi kiadások 2-3 százalékos nö­vekedéséhez saját bevételből kell forrásokat biztosítani. Dinamikusan, 9 százalékkal emelkedik a fejlesztésekre fordítható keret is. Változat­lan marad a szabályozó rend­szernek az az eleme, hogy a személyi jövedelemadó 40 százalékát kapják az önkor­mányzatok. Ez hátrányosan érinti a nagyvárosokat, de kedvező a kistelepülések szá­mára. EU-vitanap a T. Házban Magyarország alapvető érdeke és célkitűzése, hogy a lehető legrövidebb Időn belül és a lehető legkedve­zőbb feltételekkel az Európai Unió tagjává váljon - hangoztatta Martonyi János külügyminiszter szerdán, az EU-csatlakozásról rendezett politikai vitanapon. A csatlakozásra való felké­szülés meghatározó ténye­zője, hogy a stratégiai célok­ban nemzeti konszenzus áll fenn, a parlamenti pártok túlnyomó többsége egyetért azokkal, mondta a miniszter. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jogharmonizációs program részeként elfoga­dandó törvények egy része kétharmados többséget igé­nyel, és csatlakozási esélye­inket hátrányosan befolyá­solná, ha ezek a törvények - összekötve politikailag érzé­keny kérdésekkel - nem szü­letnének meg időben. A külügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Ma­gyarország a csatlakozás le­hetséges időpontjának to­vábbra is 2002. január else­jét tekinti. Ez az az időpont, ameddig Magyarországnak a felkészülési folyamatot be kell fejeznie és készen kell állnia a közösségi vívmá­nyok átvételére. Megtörtént a középtávú gazdasági stra­tégia elfogadása és elkészült a közösségi vívmányok át­vételének nemzeti program­ja. Martonyi kitért arra, hogy az uniós felkészülés össztársadalmi vállalkozás, amely folyamatos eszme­cserét, párbeszédet és együttműködést igényel. A kormány ennek érdekében szoros együttműködést ala­kított ki a szociális partne­rekkel, a nem kormányzati szervezetekkel, oktatási in­tézményekkel, az önkor­mányzatokkal, és folyama­tosan tájékoztatja a közvéle­ményt. Zárszavában a magyar diplomácia irányítója beszá­molt arról, hogy becsült adatok szerint 2000-től Ma­gyarország mintegy 250 mil­lió euró, tagként pedig vár­hatóan 1,1 milliárd euró tá­mogatást kap majd, utóbbit csaknem 400 millió eurós befizetési kötelezettség mel­lett. S. Á. Aradi a vádlottak (?) padján Immáron 28. napja folyik a vizsgálat a Hortobágyi Nemze­ti Parknál, de mind ez ideig nem értesítették az igazgatót arról, hogy mit is keres a Környezetvédelmi Minisztérium - mondja Orosz János, Aradi Csaba jogi képviselője. Mint ismeretes, szeptember 2- án egy névtelen bejelentés nyomán a környezetvédelmi tárca vizsgálóbizottságot kül­dött a Hortobágyi Nemzeti Park gazdasági ügyeinek tisz­tázására. Akkor felfüggesztet­ték, ám azóta visszahelyezték állásába az igazgatót. A Kör­nyezetvédelmi Bizottság októ­ber 13-ai ülésén hallgatja meg Pepó Pál minisztert és Aradi Csabát, addig is létrehoz egy ellenőrző albizottságot. Hét­főn Pepónál tárgyalt Aradi Csaba, ma pedig Kiss Edit vizs­gálóbiztos hallgatja meg őt. Orosz Jánost, az igazgató jogi képviselőjét arról kérdeztük, hol tart most az ügy.- A vizsgálat egy meglehető­sen kétes iromány nyomán in­dult meg - kezdi Orosz János. - Az általam látott névtelen beje­lentés ugyanis olyan konkrétu­mokat tartalmazott, amelyek a vizsgálatnak csak egy bizonyos fázisában derülhettek ki. Túl ezen az apróságon, sérelmez­zük, hogy lassan egy hónapja vizsgálják a park ügyeit, de sem én, sem pedig ügyfelem nem tudja, miért. A hatályos jogsza­bályok szerint ugyanis a fegyel­mi okát meg kell jelölni. A tárca rovancsával párhuzamosan egyébként két másik szerv vizs­gálata is folyik, s ismereteim szerint nem kizárt, hogy az eredmények eltérőek lesznek. Pepó és Aradi hétfői megbe­széléséről Horváth József, a tárca sajtófőnöke lapunknak a következőt mondta: „A mi­niszter úr és Aradi Csaba meg­beszélésének középpontjában a Nemzeti Park körül kialakult probléma humánus megoldá­sa szerepelt. A felek több pont­ban is egyetértettek, hiszen mindkettejük érdeke az, hogy a hazai természetvédelmet a leghatékonyabban szolgálják. Aradi Csaba felajánlotta segít­ségét a hiányosságok felszámo­lásában.” (Szalóky) Változások a lakáspolitikában A kormány meghatározta a lakáspolitika főbb irányait, és döntött a támogatási rendszer finanszírozásáról. Ezután jobb lehetőség nyílik az egyes családok számára, hogy igé­nyüknek és jövedelmüknek megfelelő megoldást - építést, vásárlást, bővítést vagy felújítást - válasszanak. Sebestyén Ágnes, a Gazdasági Minisztérium főtanácsadója el­mondta, hogy a hosszú lejára­tú lakáshitelezés érdekében a kormány a lakáscélú hiteleket szolgáló jelzáloglevelekhez mintegy 3 százalék költségve­tési támogatást ad. A hitelezés szerepének növelésével első­sorban a lakosság középréte­geit kívánja a kormány a fej­lesztési programba bevonni. Jelentős támogatással a kamat­szintet 6-8 százalékra kívánja csökkenteni. A főtanácsadó el­mondta, hogy létrehozzák az otthonteremtési támogatási rendszert. Ennek keretében la­kásépítéshez, új és használt la­kás vásárlásához, lakásbőví­téshez és korszerűsítéshez, va­lamint mozgássérültek lakás­építéséhez is nyerhető támo­gatás. Ha a települési önkormány­zat rendeletet alkot az otthon­teremtési programra, akkor költségvetési forrásra is jogo­sult. Minden e célra kifizetett 30 forintjához 70-et kap az ál­lami kasszából, a hátrányos helyzetben lévő települések 20 forinthoz kapnak 80-at, de egy család részére legfeljebb két­millió forint igényelhető a köz­ponti költségvetésből. Igazga­tási kiadásaik fedezésére 2000- ben 4 százalék, később 2 szá­zalék kezelési költséget is kap­nak az önkormányzatok. A szociális lakásgazdálko­dás fejlődését a kormány a Nemzeti Lakás Célelőirányzat létrehozásával kívánja elősegí­teni. Ez a bérlakásállomány növelését, a nyugdíjas házak, a mozgáskorlátozottak otthon­háza építését, valamint az „életjáradékot lakásért” prog­ram megvalósítását szol-gálja. (Koós) Beszélgetőpartnerünk: dr. Lampé Zsolt, az OEP főigazgatója Vidéken az orvosokat is jobban tisztelik Harminchat évesen az állami költségvetés legnagyobb tételének gazdája. Dr. Lampé Zsolt, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP) nemrég kinevezett főigaz­gatója 700 milliárd forint sorsáért felel. Lampé Zsolt előzőleg a fő­igazgató-helyettesi posztot töltötte be. Mikó Tivadar me­nesztését követően nevezték ki az intézmény élére. Elő­ször a pályakezdésről kér­deztük.- Szemészként kezdtem Debrecenben. Amikor a ki­lencvenes években beindult az egészségügyben a teljesít­ményarányos finanszírozás, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen minden klinika önálló gazdasági egységgé alakult. Ekkor egy-egy orvost bíztak meg mindenütt azzal, hogy kövesse az elszámolást. Feltehetően jól végeztem a dolgom, ezért felfigyeltek fel rám.- Otthon a családban is ön­nél van a kasszakulcs?- A költségvetésre bizony oda kell figyelni magánem­berként is. Feleségem szintén orvos, három gyerekünk van. Hiába van az ÓEP-nél a 700 milliárd forint, én akkor is a közalkalmazotti bértábla szerint kapom a béremet.- Fárasztó lehet a Debrecen és Budapest közötti ingázás.- Egyelőre nem tervezzük, hogy Budapestre költözünk. S bár én szeretném, ha stabil lenne a székem, az elmúlt évek tapasztalatai óvatosság­ra intenek. A feleségem most készül második szakvizsgájá­ra és az egész család gyökerei Debrecenhez kötődnek. Sze­retem a vidéki életet, mert nyugodtabb és barátságo­sabb, mint a fővárosi lét. Ta­lán ott még az orvosokat is jobban tisztelik.- Egyedi kérelmekre, saját hatáskörben mekkora összeg felett rendelkezik?- Régen valóban volt ilyen főigazgatói keret. Ma már csak szigorúan szabályozot­tan költhető el minden fillér. Időnként egyes kórházak is próbálkoznak külön támoga­tást kérni, és nehezen értik meg, hogy az ellátásra ha­vonta, teljesítményarányosan kell felosztanunk a kassza ti- zenketted részét. A betegek számára ugyan létezik egy 100 milliós nagyságrendű, egyedi méltányossági keret, de kizárólag szakmailag in­dokolt esetben - jogszabályi keretek között - adhatunk pénzt a szociálisan rászoru­lóknak külföldi gyógykeze­léshez, gyógyszerek egyedi A legolcsóbb beteg fotó: feb/oiósi importjára, fejlődési rendel­lenességgel született gyerme­kek plasztikai műtétjére.- Az utóbbi években a bete­gek nagy része azt sem tudja követni, hogy biztosítottként mi jár neki. Például miért kell fizetni, vagy éppen jogosan várakoztatják-e hónapokig bi­zonyos vizsgálatokra?- Jogos a felvetés. Ahhoz, 7 Hírek Jön a húszezres Megkez­dődött a Pénzjegynyomdá­ban a húszezer forintos bankjegy sorozatgyártása, a jegybank az új papírpénzt tartalék címletnek szánja - mondta Radó Ákos, a Ma­gyar Nemzeti Bank emisszi­ós főosztályvezetője. A jegybanknak az a célja, hogy optimális címletössze­tétel alakuljon ki, minthogy az új, nagyobb címlet álta­lában kiszorítja a kisebbe­ket. Stratégia békére Több te­rületen többféle elképzelést vázolt fel stratégiai felül­vizsgálatában a Honvédelmi Minisztérium (HM); az anyag a jövő héten a nem­zetbiztonsági kabinet, illet­ve a kormány elé megy - nyilatkozta Wachsler Ta­más. A közigazgatási állam­titkár elmondta: a honvéd­ség feladatköréhez nem tar­tozó funkciók - például az oktatás vagy az egészségügy egyes területei - más tárcák fennhatósága alá kerülnek, vagy gazdasági társaságokká alakulnak. MIÉP-követelés Csurka Ist­ván szerint le kellene mon­dania tisztéről Révész T. Mi­hálynak, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökének, miután bebizo­nyosodott, hogy két évvel ezelőtt a pályázatban vállalt­nál és a testület által jóváha- gyottnál kedvezőbb feltétele­ket tartalmazó szerződést írt alá a tv2 tulajdonosaival. A MIÉP elnöke hozzátette: emiatt az ORTT nem fogadta el a tv2 féléves beszámoló­ját, ami példátlan a hazai ke­reskedelmi televíziózás tör­ténetében. Szakszervezeti aggály Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­te reméli, hogy a parlamenti döntéshozók a költségvetési tervezetben szereplő összeg­nél több pénzt juttatnak az egészségügynek. Gulyás Ju­dit elnök szerint e szférában - tartalék munkaerő híján - nem lehet eleget tenni annak a kikötésnek, hogy a 8,25 százalékos béremelésből 3-at létszámcsökkentéssel gaz­dálkodjanak ki az intézmé­nyek. Öngyilkos rabok Az öngyil­kosságok aránya a magyar börtönökben még mindig az országos átlag körül van vagy alacsonyabb annál, bár az esetek száma tavaly az 1997. évihez képest duplájá­ra nőtt - derült ki az Öngyil- > kosság a börtönben című konferencián szerdán, Buda­pesten. hogy tisztába tehessük a hely­zetet, jelenleg arra várunk, hogy minden orvosi szakterü­let meghatározza, milyen ellá­tásokat kell tb-alapon nyújta­ni, illetve mi az, ami egyénileg megfizetendő.- Várható-e, hogy a biztosí­tó a jövőben a betegellátás színvonala szerint is különb­séget tesz majd az intézmé­nyek finanszírozásában?- A betegápolás területén vannak kirívó különbségek, ami nem is feltétlenül pénz­kérdés. Ha sikerül elérnünk, hogy valódi biztosítóként működjünk, akkor ez a hely­zet is megváltozik. Szakem­bereink már most végeznek betegelégedettségi vizsgálato­kat, de az intézményeknél az egészségügyi dolgozók mun­kafeltételeit is igyekszünk fel­térképezni. Németh Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents