Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-25 / 224. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. szeptember 25., szombat Belpolitika 7 Egyre több számlagyártó vállalkozót jelentenek fel Fiktív blokkok hűtőben Fellendülésre vár a lakáspiac Akár két-három éven be­lül is látványos fellendü­lés mehet végbe a pilla­natnyilag pangó lakáspi­acon, amennyiben meg­valósul a kormány lakás- politikája - mondta Gulácsi Gábor, a Gazda­sági Minisztérium köz- igazgatási államtitkára tegnap a Konferencia a lakásépítésért elnevezé­sű rendezvényen. _______Budapest_______ A kormány kiemelt hang­súlyt helyez az otthonte­remtés elősegítésére, így összehangolt és sokrétű sza­bályozási politikára törek­szik, amely nem szociális, hanem társadalompolitikai kérdésként kezeli a lakás­ügyet. Ez a lakáspolitika el­térő megközelítést jelent a korábbiakkal szemben, ami­kor a támogatási rendszer elsősorban az új lakásépíté­sekre helyezte a fő hang­súlyt és kevesebb figyelem jutott az egyéb lehetőségek­re, megoldásokra - hangsú­lyozta Gulácsi Gábor. Az új koncepció 30-35 ezer új lakás keletkezésével számol az 1998-ban meg­épült mintegy 20 ezer lakás­sal szemben. Növekedne az önkormányzatok szerepe a támogatások lebonyolításá­ban, megkezdődne az épü­letek tömeges felújítása. A jelzálog-hitelintézetek új, hosszú lejáratú forráso­kat hoznának be a lakáspi­acra a jelzáloglevelek kibo­csátásával. A rendszer indu­lásakor a megfelelő fizető­képes kereslet megteremté­séhez, a magasabb kockázat mérséklése érdekében a jel- záloglevelekre az állam készfizető kezességet vál­lalt. Ez jövőre megszűnik. A hitelintézetnek olyan hitel­kamatot kell megállapíta­nia, hogy az fedezetet nyújt­son legalább a jelzáloglevél hozamára, a működési költ­ségekre és a hitelkockázat­ra. A jelzáloglevelek kamat­szintje állami garancia nél­kül is az államkötvények kamatához közelít majd, ezért a banki hitelezési költ­ségeket jelentős részben kompenzáló kamattámoga­tás bevezetése lehetővé ten­né az erre a forrásra alapuló lakáshitelek kamatainak le­szorítását az államkötvé­nyek kamatának közelébe. A lakáskoncepcióban ja­vasolt hitelkamat-támogatás eredményeként annak mér­téke 6-10 százalékra csök­kenhet. Ezt a kamatszintet el lehet érni a törlesztés első öt évében a hitelkamatok 50 százalékát érintő, majd a következő öt évben már csak a 25 százalékát kitevő állami támogatással. Kutatások támasztják alá, hogy ötezer lakás felépítése 0,4 százalékos GDP-növeke- dést eredményez, illetve 30 milliárd forint többletbevé­telt hoz a költségvetésnek, s egyben 25 ezer új munkahe­lyet teremt. (sts) Kenőpénzek ellen, olajozottan A megvesztegetés a legnehezebben bizonyítható bűn- cselekmények egyike, hiszen az érintetteknek nem ér­deke, hogy valaha is napvilágra kerüljön a dolog. Továbbra is a főváros kör­nyékén, a keleti határvidé­ken, valamint Baranya me­gyében akad a legtöbb dolga az adónyomozók­nak. Ugyanakkor Komá- rom-Esztergom és Somogy megyéből érkezik a legke­vesebb feljelentés. Burillák Attila, a szervezet szóvivője elmondta, hogy az APEH Bűnügyi Igazgatóságá­hoz augusztusig összesen 1607 feljelentés érkezett. A feljelentések nyomán egyre több fiktív számlázói kört göngyölítettek fel. Augusztus­ban akadt horogra P. Gyula egri vállalkozó, aki már beis­merte, hogy 1996-tól napjain­kig a Gyulatrade 2000 Keres­kedelmi és Szolgáltató Bt. ne­vében mintegy 200 millió fo­rint értékben állított ki fiktív számlákat más vállalkozások részére. A számlákon szerep­Lényegesen több beteget lehetne eredményesen kezelni a szervátültetés­sel, mint amennyien ma Magyarországon ebben ré­szesülnek. Az orvosilag in­dokolt, a jelenleginél több transzplantáció elvégzé­sének elsősorban nem a pénzhiány az oka, hanem az, hogy kevés a donor. Budapest Erről Pemer Ferenc, a Ma­gyarországi Transzplantációs Központ vezetője beszélt pénteken Debrecenben egy szimpóziumon. A jelenlegi helyzeten javíthat az egész­ségügyi törvény áprilisi mó­dosítása, amely szerint csak annak az elhunytnak nem ve­hetők ki az átültetésre alkal­mas szervei, aki ezt még éle­tében írásban megtiltotta - mondta a professzor. Ha­zánkban jelenleg háromezer művese-kezelésre szoruló Októbertől már nem lesz forgalomban a forint vál­tópénze a fillér, miután utolsóként az 50 fillérest is kivonja a forgalomból a Magyar Nemzeti Bank. A mintegy 300 millió darab 50 filléres érme készpénzfor­galomban betöltött szerepe az utóbbi években jelentősen csökkent. A jegybank tapasz­lő bruttó érték 3-10 százalé­kát ő kapta meg, míg a meg­rendelő - jogosulatlanul - visszaigényelte az áfát. Az adónyomozók a bizonyítékul szolgáló számlatömböket és szerződéseket a gyanúsított­nál tartott házkutatás során a mélyhűtőben, a fagyasztott húsok mögé rejtett zacskóban találták meg. A lebukott vál­lalkozó a beismerésen túl fel­táró vallomást is tett. Ennek nyomán több mint negyven „üzletfele” után nyomoznak, akik közül már őrizetbe is vették M. János aba- sári lakost, az ASG ALOC- SKAY gépgyár tulajdonosát. A szóvivő a Ferenczy Euro- pressnek elmondta, hogy Söllei János korábbi bűnügyi igazgató távozásának okát maga sem ismeri. Utóda dr. Erdélyi János, a korábbi nyo­mozati igazgatóhelyettes. N. Zs. beteg közül 800 vár szervát­ültetésre. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár tavaly 300 veseátültetés finanszíro­zását vállalta, ám megfelelő donorok híján csak 245 átül­tetésre került sor. Északkelet-Magyarországon 1991 óta évente 24-52 veseát­ültetést végeznek. A régióban jelenleg 150 beteg vár veseát­ültetésre. Míg az országban egymillió lakosra 12-15 donor jut, a régióban ez a szám csak 7-11. Az ok részben az orvo­sok érdektelensége, a nem ki­elégítő és korszerű szakmai is­meretanyag, valamint a lakos­ság nem megfelelő tájékozta­tása a transzplantáció jelentő­ségéről - hangsúlyozta Pemer Ferenc. A pénteken rendezett szimpózium célja az agyhalál megállapításával kapcsolatos szakmai továbbképzés, illetve annak elemzése, mennyiben javul a transzplantáción át­esett beteg életminősége a ko­rábbiakhoz képest. talatai szerint ezt a címletet a forgalom nem igényli, mivel a készpénzes fizetéseknél ál­talában forintra kerekítenek. A fillér azonban mint elszá­molási egység - számlákon és a könyvelésben - fennmarad, így nincs szükség jogszabály­módosításra - tájékoztatta a Ferenczy Europresst Paczolai Péter, az Alkotmánybíróság főtitkára. (h) Egy felmérés szerint a kor­rupció elterjedtségét tekint­ve 85 állam között Magyar- ország a 33. helyet foglalja el. Olyan államok előznek meg minket e nem igazán nemes versenyben, mint Svédország, Norvégia vagy Ausztria, viszont a kelet-kö- zép-európai országok sorá­ban a legjobb helyezéssel mi dicsekedhetünk - derült ki egy közelmúltban megren­dezett tanácskozáson. A korrupció visszaszorításá­ban leginkább érdekelt álla­mi szervezetek vezetőinek kerekasztal-beszélgetésén Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter többek között el­mondta, hogy egy lob­bitörvény áttekinthetőbbé, és kezelhetőbbé tenné azt a társadalmi jelenséget, ame­lyet nagyon sokan elítélnek, s amellyel mégis egyre töb­ben élnek. A rendszerváltás óta legin­kább a befolyással való üzér­kedés bűncselekménye ter­jed. Míg 1990-ben mindössze 11 ilyen esetben mondtak íté­letet a bíróságok, addig ta­valy már 239 ügyben szüle­tett elmarasztaló határozat. Ez a szám azonban a szak­emberek szerint messze el­marad a tényleges megvesz­tegetésekétől. Magyarország az elsők kö­zött csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes programjá­hoz. Ennek alapján decem­ber közepéig felmérés ké­szül, amelynek tapasztalatait felhasználva dolgozza ki az igazságügyi tárca a kormány korrupcióellenes stratégiáját. Bár az európai uniós csatla­kozás egyik feltételeként sze­repel a korrupció visszaszorí­tása, az Unióhoz tartozó or­szágok sem egységesek en­nek a társadalmi jelenségnek a megítélésében. Arnold Mi­hály, a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnoka a kerekasztal-beszélgetésen Németország és Franciaor­szág példáját említette, ahol a polgárok levonhatják adójuk­ból alkotmányos költség cí­mén a korrupcióra szánt ösz- szeget. (Horváth) Hírek Családpolitika A családtá­mogatási ellátások további növelését tűzi célul a nemze­ti családpolitikai koncepció legújabb változata, amelynek intézkedési terve jövő márci­usig készül el - erről Lakner Zoltán, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a pénte­ken Budapesten tartott szak­mai fórumon. Torgyán bírál Borsod-Abaúj- Zemplén megye messze nem kapta meg azokat a támoga­tásokat, amelyek kétségbeej­tő helyzetéből adódóan a fel­zárkóztatáshoz szükségesek - hangoztatta a mezőgazda- sági miniszter Miskolcon, ahol a Magyar Gazda ren­dezvénysorozat keretében tartott előadást. ÚJ szervezet Rövidesen lét­rejön az egységes baloldali gyermek- és ifjúsági szerve­zet Magyarországon - jelen­tette ki Tóbiás József, a Bal­oldali Ifjúsági Társulás elnö­ke pénteken. Felajánlások Az idén 1,33 millió magánszemély aján­lotta fel személyi jövedelem- adójának egy-egy százalékát mintegy 4,4 milliárd forint értékben, 17939 kedvezmé­nyezett szervezetnek - jelen­tette be pénteken Nagy Jó­zsef, az Apeh ellenőrzési hi­vatal titkársági főosztályve­zetője. Bérkövetelés Szabó Endre, a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma (SZÉF) el­nöke pénteken elmondta: a kormány által javasolt 2,25 százalék helyett a SZÉF, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezete (PDSZ) egyaránt 3,5 százalékos átlagos reál- béremelést tart indokoltnak a közalkalmazotti körben. Vízvédelmi felmérés Kato­na Kálmán közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter a siófoki jegyzőkonferencia elő­adójaként pénteken bejelen­tette, hogy elkészült az ország védműveinek, árvízvédelmi rendszerének felmérése. Meghallgatások Zárt ajtók mögötti meghallgatásokat folytatott pénteki ülésén az úgynevezett megfigyelési ügyet vizsgáló parlamenti bi­zottság. A testület meghall­gatta Lakatos Miklóst, a Nemzetbiztonsági Szakszol­gálat volt tisztjét, aki tavaly a fedőcégként működő Pint- point Kft.-vel kapcsolatos szabálytalanságokról tett be­jelentést. Életmentő szervátültetés A fillér végnapjait éli A lottónyeremény sorsa Információink szerint még péntek délutánig sem jelent­kezett senki az ötös lottó rekordösszegű, egymllliárd- ötvenkllencmillió forintos főnyereményéért. 90 nap múltán a pénz a játókalapba kerül vissza. Mindenféle találgatások in­dultak el amiatt, hogy a nyer­tes vajon mindeddig miért nem jelentkezett? Egyesek szerint nem meri felvenni a kapcsolatot a pénzkifizető céggel, mások szerint pedig nem tudja, mert az örömhír hallatán megütötte a guta. Mindenesetre annyi bizo­nyos, hogy a cég szabályzata szerint a számsorsolástól szá­mított három hónapon belül fel nem vett lottónyeremé­nyek összegén a játékosok osztoznak - tudtuk meg Győrfl Zsolttól, a Szerencsejá­ték Rt marketingosztályának vezetőjétől. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az el nem vitt pénzt rendre a közös „ka­lapba” teszik, s annak bizo­nyos részét egy-egy külön já­tékon kiosztják. A szerencse­nap, szerencsepercek, s ha­sonló nevű akciók lebonyolí­tására 180 nap áll a Szeren­csejáték Rt rendelkezésére, e határidő letelte után ugyanis a summa az államkasszára szállna. Mint megtudtuk, leginkább a két találatot elért fogadók felejtik benn a pénzüket, bár egy tavaly decemberben ki­húzott, 138 milliót érő ötös gazdáját is homály fedi. Ezt az összeget - napi 1 millión­ként - egy jelenleg is futó, ok­tóber 4-én záruló akció kere­tében juttatják vissza a foga­dókhoz. Győrfi Zsolt elmond­ta, hogy a fel nem vett nyere­mények esetleges jótékony célú felhasználásáról szóló hírek alaptalanok, erre a sze­rencsejáték-törvény nem ad lehetőséget. Kérdésünkre, hogy bizton­ságos dolog-e a több mint egymilliárdért telefonon je­lentkezni, kifejtette: nehezen képzelhető el, hogy valaki 24 órán át hallgassa le a meg­adott mobilszámot. Külön­ben is a kifizetés nem a hí­vást követően történik, előbb a nyertesnek az általa meg­adott helyszínen és időpont­ban személyesen kell találko­znia a cég munkatársával. (Takács) HORN GYULA _ Azok a mnlr A rendszerváltás történelme Horn Gyula Azok a kilencvenes évek című könyvét mutatta be pénteken a budapesti Pallas Páholyban a Kossuth Kiadó. A szerző a rendszerváltástól 1998 végéig vezeti az ol­vasót, bepillantást engedve a politikai ku­lisszák mögé, felvillantva egy-egy érdekes találkozást, beszélgetést, felidézve sikereket és kudarcokat. A volt miniszterelnök nem szokványos po­litikai visszaemlékezést írt, hanem személyes élményeinek, sajátos nézőpontjának, ellen­zéki és kormányzati tapasztalatainak papírra vetésével a rendszerváltás hiteles történetét akarta felvázolni, hiszen - mint mondotta - a rendszerváltó időknek Kelet-Európábán még nincs irodalma. Erre pedig szükség volna, mert egyeseknél erős a hajlam a történelem meghamisítására. A múlt valósághű ismerete és értékelése nélkül nem lehet jól eligazodni a jelen kérdéseiben és még kevésbé lehet re­álisan tekintem a jövőbe - állítja a szerző.

Next

/
Thumbnails
Contents