Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-18 / 218. szám

1999. szeptember 19. ★ KÖZELRŐL ★ 4 KATONÁINK A KFOR-BAN - HONVÉDEK VIGYÁZZÁK IACKSON TÁBORNOK ÁLMÁT A Pristinából is jól látható magyar zászló alatt Sir Mike Jackson tábor­nok, KFOR-főparancsnok azzal bú­csúzott, hogy amióta magyarok őr­zik a harcálláspontját, nyugodtan alszik. Magyar katonák is segítik a koszovói válság békés rendezését — erről nyár elején döntött az országgyűlés. A friss NATO-tag Magyarország egy legföl­jebb 350 fős kontingenssel járul hozzá a sokat szenvedett jugoszláviai tarto­mány békéjének őrzéséhez, segítve a menekültek visszatelepülését és az emberi jogok tiszteletben tartását. A Koszovóba küldendő alegységet a táborfalvi kiképzőközpontban készí­tették föl. Alapvető követelmény volt az önkéntes jelentkezés, a szakmai, nyelvi és fizikai felkészültség. A kato­nák egy hónapos intenzív kiképzésük során alapvető ismereteket szereztek Koszovóról, a válság hátteréről; meg­tanulták a békefenntartó munkájuk­hoz elengedhetetlenül szükséges alap­vető kifejezéseket albán és szerb nyel­ven is. A hadszíntérre öt szerelvénnyel, Szerbiát megkerülve utazott a kontin­gensbe válogatott háromszázhuszon- négy katona. Az első katonavonat jú­nius 21-én érkezett Koszovo Poljéba. Azonnal nekiláttak a tábor — ennek helyét a KFOR Pristina és Koszovo Polje között jelölte ki — építésének. A szolgálatot a tervezettnél korábban, már 28-án megkezdtük. Ez kemény munkát követelt: a szolgálat mellett tovább kellett dolgozni táborunk biz­tonságossá tételén is. A magyar kontingens három alapfel­adata; a KFOR erők parancsnokságának a biztosítása, a fő híradóközpont őrzés- védelme és az egyik volt gyárban levő KFOR-törzs védelme. Emellett saját tá­borunk védelmét és logisztikai feladata­it is meg kell oldani, mivel a kontingens teljesen önellátó. Az utánpótlást hazul­ról kapja, kamionokkal. A magyar kon­tingens felépítése a feladatnak megfele­lő: két, 80 katonából álló őr- és biztosító századot egy 79 fős logisztikai század támogatja egy szűk törzs irányításával. Katonáink gyorsan, zökkenőmente­sen beilleszkedtek a KFOR vérkeringésé­be. A biztonsági erőkön belül mintegy mintatáborként emlegetett bázist több magas rangú hazai és külföldi katonai, poliükai vezető is megnézte, s nagyon jó benyomásokat szerzett a magyar kato­nák felkészültségéről, valamint szaká­csaik révén a magyar konyha és a hazai ízek nagyszerűségéről. Kiss Dezső őrnagy Bejáratott csempészútvonalak a Dráva mentén Fegyver határon át \ Rendelésre állítólag bármilyen fegyvert be­szereznek. Jól bejára­tott útvonalakon jut ugyanis át a határon, és gépkocsikon megy tovább a főváros felé. A fegyvercsempészet nagy üzlet. Gyanítható, hogy Somogy sem mentes ettől az üzlet­ágtól. Barcson az a hír járja, hogy a csempészek rendelésre bármilyen fegyvert besze­reznek és leszállítanak. Az árak igazán méltányosak: a Somogyi Hírlap informáci­ói szerint például egy kézi­gránát ára ezer forint. Mondják: csak meg kell nézni a fővárosi bűnügyek­ben szereplő fegyvereket: a legtöbb szerb eredetű. A balkáni zűrzavar gondos­kodik az áruról, és a ma­gyar főváros jelenti a legna­gyobb felvevőpiacot. Nyil­vánvaló, hogy ezek valahol a déli határszélen jutnak be az országba. A Somogyi Hírlap úgy tudja: Somogy sem mentes a fegyverkeres­kedelemtől. Az állítólagos szereplők sem teljesen ismeretlenek. Sokan Magyarországon élő szerbek egy csoportját gya­núsítják fegyvercsempé­szettel. Az indoklás szerint a háború előtt szegényen érkeztek, s menekültként a semmiből teremtettek jólé­tet maguknak. Nem egy közülük alacsony forgal­mú, eldugott vendéglátó- helyet bérel hosszú ideje. Ezek a kamu üzletek — tartják a barcsiak — pénz­mosásra valók. — A rendőrség előtt is is­mertek azok a nevek, ame­lyek a dél-somogyi köztu­datban a fegyvercsempé­szethez kapcsolódnak — mondja dr. Kiss Elemér bar­csi rendőrkapitány. — Bizo­nyítás, tetten érés nélkül azonban semmit sem tehe­tünk. Jó információ nélkül nem tudunk fellépni elle­nük. Aki informálhatna, az fél, vagy maga is érdekelt a csempészetben. Ha való­ban létezik nálunk szerve­zett fegyvercsempészet, az elkövetők rendkívül óvato­san dolgoznak, hiszen nagy a tétje számukra, ha lebuknak. Hallani: Bélavár-Vízvár környékén van az egyik jól bejáratott csempészútvo­nal. Ennek híre sem isme­retlen a rendőrök előtt. — Itt élelmiszercsempé­szetre utaló nyomok is vannak - mondja a kapi­tány. — A határőrségnek, és a rendőrségnek azon­ban kevés ahhoz az embe­re, hogy igazán hatéko­nyan közbelépjen. Amikor 30 kilométeres szakasz jut ■ egy határőrjárőrre, nem le- I: hét hatékonyan fellépni a I csempészek ellen. A határszélről többnyire gépkocsikon juttatják to­vább a fegyvereket. A köz­úti ellenőrzést hasonló módszerrel kerülik ki, mint az autótolvajok; elöl megy egy magyar rendszámú au­tó, kicsivel mögötte egy megpakolt külföldi. Ha az első belefut egy rendőrségi ellenőrzésbe, azt az utána jövő azonnal megtudja, és megváltoztatja az útirányt. Mindez nem is tűnik olyan bonyolultnak. Egy kis szervezéssel, megfelelő fegyelemmel biztonságo­san végezhető évtizedeken át. Ennyi munkát igazán megér a dolog, hiszen a fegyverkereskedelem biz­tos üzlet. A piaca egyre na­gyobb és fényesen fizet I I I I I I I J Mosógépet hozott Fortuna- Na ne mondja, viccel? - kérdezett vissza a marcali Wágner Istvánná, akivel közöl­tük: a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel múlt heti Nyereményvonal játékán egy mosógépet nyert. A nyugdíjas tanítónő, aki harmincöt évig állt a katedrán, örült a hírnek, s mint mondta: van ugyan mosó­gépük, de az már ráérett a cserére. Ezért küldték be a pályázati szelvényt. Férjével együtt régóta olvassák a Somogyi Hírla­pot. A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelt megjelenése óta megveszik, s főleg a rejt­vényeket kedvelik. FOTO: KOVÁCS TIBOR Alkalmi tolvajok és profi bűnö­zők egyaránt jártak már a ka­posvári Tesco-ban. Nem riaszt­ja őket az áruvédelmi kapu, sem a videokamerás rendszer. Még a biztonsági őrök sem. A profik jól begyakorolt koreog­ráfia alapján próbálnak meg túljárni a biztonságiak eszén. A Tesco biztonsági őrei számára a nyár a legnyugalmasabb évszak. Alkalmi tolvajok ilyenkor is előfor­dulnak napjában többször, ám a profik, akik adott esetben százezer forintnyi értékekkel távoznának fi­zetés nélkül, nyáron a Balaton part­ra mennek a jobb fogás reményé­ben. Ősszel azonban visszatérnek, és megjelennek a hipermarketben. Aki a lopásra vállalkozik annak több biztonsági rendszert kell kiját­szani. A rendszerekről nem adnak felvilágosítást a biztonságiak, ám annyi sejthető, hogy az áruház egé­sze videokamerás megfigyelés alatt áll, és fent a videoteremben több operátor figyeli a monitorokat. Rá tudnak közelíteni a vevőre. A ka­merák felvételeit égy ideig szala­gon őrzik.- Füleltünk már le országos kö­rözés alatt álló bűnözőt és egész bandákat is - mondta Hajdú Zol­tán, a Tesco biztonsági vezetője. - Volt olyan tolvajcsapat, amelyik 360 ezer forint értékben tett el vi­deokamerákat és magnókat, és az­zal akartak fizetés nélkül távozni. Volt egy profi bandánk, amelyet másodszorra kapcsoltunk le, az el­ső esetben visszapakolták az elrej­tett terméket, mielőtt bekísértük volna a társaságot. Aztán újból megjelentek, és nyomon követtük őket: 75 ezer forint értékben akar­tak kivinni fehérneműt és parfü­möket, de ezt meghiúsítottuk. A módszer a régi, jól bevált fi­gyelem elterelésen alapul. A tolva­jok egyike megjátssza, hogy lop, és míg a biztonságiak rá koncentrál­Szemesnek áll a világ nak, a többiek rutinosan emelgetik el az értékesebb dolgokat. Vagy be­teszik a kosárba az árut, és amikor egymás mellett, mint két idegen vásárló elmennek, kicserélik a ko­sarakat. Aztán az áru, már valaki másnál, eltűnik a ruha redői alatt. Nem ritka, hogy a bandatagok rá­diótelefonon tartják a kapcsolatot, és külső megfigyelővel dolgoznak. A Tesco nyitása óta, azaz kevéssel több, mint egy év alatt milliós nagyságrendű áru kivitelét akadá­lyozták meg a biztonsági őrök.- Az őröknek figyelniük kell be- kísérés közben is - folytatta Hajdú Zoltán -, mert a profik megpróbál­nak szabadulni a lopott árutól. Egy házaspár például eljátszotta, hogy ki kell menniük a mosdóba, és ott pakoltak ki. Egyébként a bekísért tolvajok a színészkedés magasisko­láját művelik. Az utolsó pillanatig játsszák a felháborodottat, nincs két egyforma megnyilvánulás. Az alkalmi tolvajokat szintén nem lehet sablonokba sorolni. Sem kor, sem öltözék nem mérvadó.- Egy jól szituált hölgynél 60 ezer forint árut találtunk - mondta a biztonsági vezető. - Az amatőr módszerek száma is nagy: a leg­gyakoribb, amikor kivágott zsebek mélyére csúszik le a termék. Akik először próbálnak lopni, azok az őrök emberismeretének köszönhe­tően gyakorta lebuknak: rajtuk lát­szik. Néha az áruvédelmi kapu szólal meg: a városiak ismerik, és meggondolják, hogy megpróbálja­nak átjönni közte lopott holmival; a vidéken élők azonban nem talál­koztak még vele, és az leplezi le őket. Előfordul, hogy az áruvédelmi kapu a kifizetett áru esetében is megszólal.- A rendszerben benne van a té­vedés lehetősége is - bólint Hajdú Zoltán. - Az áruvédelmi kapunál is, és a kamerák esetében is. Sokan nyúlnak a táskájukba szemüveg, vagy bevásárlócetli után, és az ope­rátor nem mindig látja jól, mi törté­nik, mert éppen akkor valaki át­megy a kamera előtt. Sajnáljuk az ilyen eseteket, és elnézést kérünk a vásárlóinktól. E mellett persze van­nak, akik szándékosan imitálják a lopást: imponálni akarnak valaki­nek, vagy tesztelik a rendszerün­ket. Szélesi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents