Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP Belpolitika 1999. szeptember 2., csütörtök Drágul a cigaretta Terítéken a Postabank Kettős üzleti tevékenységet folytattak A miniszterelnök kérésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vezetője a napokban feloldotta a Posta­bank veszteségeit és a személyi felelősséget boncol­gató vizsgálati anyag bizonyos részeinek titkosságát. A Ferenczy Europress birtokába került kivonatból egyebek mellett kiderül: a KEHI szerint Princz Gábor volt elnök-vezérigazgató és legalább 10-20 munkatár­sa különféle gazdasági bűncselekményeket követett el, de a sokat emlegetett 150 milliárd „elszivárgásá­ért” a Horn-kormány, valamint az ÁPTF és az ÁPV Rt. egykori döntéshozói is felelősek. A KEHI tíz állandó munka­társa és két eseti szakértő fél éven át elsősorban azt vizs­gálta, miért és hogyan kelet­kezett a bank hatalmas vesz­tesége. A korábbi kormány­zati döntések jog- és célsze­rűsége - például az ÁPV Rt. és a Postabank közötti, 1997. évi portfoliócsere körülmé­nyei - ugyanúgy nagyító alá került, mint a pénzintézet vezérkarának üzleti manőve­rei. A jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzés során szá­mos nehézségbe ütköztek: több banki dokumentumot például csak ismételt kérésre vagy egyáltalán nem kaptak meg, a volt vezérigazgató személyi titkárságának anya­gai pedig úgymond elvesz­tek. Princz Gábor nem volt hajlandó együttműködni a KEHI munkatársaival. A hozzáférhető papírok és a személyes meghallgatások alapján a hivatal stábja mégis meglepően érdekes tények nyomára bukkant. Állítják például, hogy a bank fiktív tőkeemeléseket hajtott vég­re, megtévesztve ezzel part­nereit, közöttük a betétese­ket. Bár már 1993-94-ben nyilvánvalóvá vált, hogy a pénzintézet a csőd felé ha­lad, a Bankfelügyelet az MNB átiratának hatására sem lépett fel a szabálytalan­ságok ellen, ehelyett elfogad­ta a menedzsment homályos magyarázatait. A bank így tovább növel­hette indokolatlan befekteté­seit (a különböző vállalkozá­sokban szerzett többségi ré­szesedés aránya 1996-ra elér­te a 10,5 milliárd forintot), folytatódhatott a bankári kö­vetelményekkel ellentétes hi­telkihelyezés, egyben azok­nak az ügyfeleknek a meg­nyerése, akik döntéseikkel hatással voltak a fontos ügyek menetére. A vitatott ügyletekben részt vevő part­nerek neve nem szerepel a jelentés nyilvánosságra ho­zott változatában, azok to­vábbra is banktitoknak mi­nősülnek. A vizsgálat kimutatta, hogy a bank felső vezetése kettős üzleti tevékenységet folytatott, a pénzintézeti fel­adatok mellett egy társaság­gal együttműködve építették befektetési, portfoliókezelő hálózatukat, és ehhez banki pénzeszközöket használtak fel. A pénzek áramlásának útját feleslegesen közbeikta­tott cégek alapításával leplez­ték. Több százmillió forintos kár keletkezett abból is, hogy veszteséges társaságoknak milliárdos nagyságrendben folyósítottak hitelt kedvez­ményes kamatra, olykor a kamat elengedése mellett. Előfordult 1996. augusztus 13-án olyan eset is, amikor egy kormányzati tisztviselő közbenjárására 52,7 millió hitelt utaltak át valakinek, aki a pénzt a mai napig nem fizette vissza. A veszteségekben szerepet játszottak egy, a bankkal összefonódó csoporttal 120 milliárd forint értékben kö­tött szerződések, és bizo­nyos spanyol ingatlanügyek is. Az 1997. évi bankpánik csak súlyosbította a helyze­tet, miközben - a KEHI sze­rint - a felügyeleti szervek még mindig késlekedtek a beavatkozással. A vizsgálat bebizonyította, hogy az ak­kori kormány szakmai dön­tések helyett politikai dönté­seket hozott, nem tűnt fel például a bankelnök házon belüli túlhatalma, illetve az igazgatóság és a felügyelőbi­zottság működési zavara sem. A KEHI a feltárt hiányossá­gokra való tekintettel a Pos­tabank volt menedzsmentje esetében büntetőjogi, szük­ség esetén polgári peres eljá­rás lefolytatását tartja indo­koltnak, az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot pedig kártérítésre kötelezné. A ki­alakult helyzetért az ÁPTF- et, az ÁPV Rt.-t és a Horn- kormányt is hibáztatja. Takács Mariann Egyeztető fórum nélkül Az Országgyűlés Gazdasá­gi Bizottságának szerdai ülésén éles vita alakult ki a jövőre tervezett jövedé- kiadó-változások miatt. A tervezet szerint a bor 2000. augusztus 1-jétől jö­vedéki körbe kerül, és az átlagnál nagyobb mérték­ben növekszik a cigaretta és egyes szeszipari termé­kek jövedéki adója. Az adózást elkerülő borforga­lom és a műborgyártás miatt a költségvetés kieső adóbevéte­le még az óvatos becslések szerint is megközelíti az 5 mil­liárd forintot, emellett pedig ellehetetleníti a tisztességesen adózó borelőállítók helyzetét. A Pénzügyminisztérium állás­pontja szerint a javasolt sza­bályozás figyelembe veszi a bortermelés sajátosságait, az érintettek nagy számát. Olyan feltételrendszert tartalmaz, amelynek a bortermelők meg tudnak felelni, és nem kény­szerülnek tevékenységük megszüntetésére. A cél a re­gisztráció, az ellenőrizhetőség megteremtése, a jogsértések szankcionálhatósága a szőlő- termeléstől a forgalmazásig, a teljes termékpálya zárt rend­szerbe foglalásával. A tervezet szerint a jövedé­Felsőoktatási Karta kibo­csátását tervezi a Liberá­lis Fiatalok Társasága (LIFT). A dokumentummal az egyetemisták és a főis­kolások érdekeinek foko­zottabb védelmét szeret­nék elérni. Szeptember­ben országos kérdőíves felmérést végeznek a hall­gatók körében; ettől a lap­pangó problémák felszín­re kerülését remélik. A tavaly novemberben alakult Liberális Fiatalok Társaságá­nak hét egyetemi városban van helyi szervezete, tagjai eddig főleg egyetemisták és főiskolások közül kerültek ki, de nyitottak más ifjúsági réte­gek felé is. Céljuk az, hogy a fiatalok érdekeit a liberális ér­tékek mentén képviseljék. Új tervezetük, a Felsőokta­tási Karta (FOK) arra törek­szik, hogy megszüntesse a hallgatók kiszolgáltatottságát, és olyan világos normarend­szert teremtsen, amely meg­határozza a szolgáltatónak te­kintett oktatási intézmények számára, milyen minőségi kö­vetelményeknek kell megfe­lelniük. A FOK a felsőoktatás egé­ki adó emelésének átlagos mértéke - két termékcsoport kivételével - 7 százalék. Á ki­vételt egyes szeszipari termé­kek (gyümölcspálinka, bor­párlat, köztes alkoholtermé­kek) és a cigaretta képezik. E körben, a közösségi irányel­vek által meghatározott mini­mumadószint elérése céljá­ból, az átlagot meghaladó adóemelés szükséges. Ez a borpárlat és az úgynevezett habzó, köztes alkoholtermé­kek esetében 15 százalékos, a gyümölcspálinka és a nem habzó, köztes alkoholtermé­keknél (pl.: vermut) - ahol ki­sebb az elmaradás a mini­mumszinttől - 10 százalékos mértékű jövedékiadó-emelést jelent 2000. január 1-jével. A cigaretta adójának emelé­sére a törvényjavaslat két vál­tozatot tartalmaz. Az egyik szerint az adótétel 2000-ben két lépésben, januárban és jú­liusban 15-15 százalékkal, a másik szerint januártól 15 százalékkal nő. A követel­ményszint elérése érdekében az EU-csatlakozásig minden­képpen azzal kell számolni, hogy az adótételt meg kell duplázni, azaz 2000. után még több mint 100 százalé­kos adóemelés marad hátra. (sts) szére jellemző, általános problémákra helyezi a hang­súlyt. Ilyen például az ösztön­díjak átutalásának visszatartá­sa, a vizsgaeredmények és a szociális támogatások nyilvá­nossá tétele, a személyi azo­nosító bevezetése a vizsgá­kon, vagy a tanári visszaélé­sek, például a részrehajló osz­tályzás vagy a szexuális zakla­tás megakadályozása - mondta el lapunknak Pál Mónika, a LIFT elnöke. A szervezet a tanév első hó­napjában országos kérdőíves felmérést végez a felsőoktatási intézményekben, hogy össze­gyűjtse azokat a véleményeket, amelyek a hallgatók személyi­ségi jogait, az esélyegyenlősé­get és a jogbiztonságot érmük. A vizsgálat eredményeinek ki­értékelése után a Felsőoktatási Karta tervezetét széles körű vi­tára bocsátják. A Karta végle­ges megszövegezésében a libe­rális fiatalok számítanak a hall­gatói önkormányzatokra és a diákérdek-védelmi szerveze­tekre is. Azok a problémák, amelyeknek megoldását a LIFT célként jelölte meg, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint is valósak és kezelésre szorulnak. W. V. Áder János ragaszkodik a háromhetes munkarend­hez, és nem tartja szüksé­gesnek, hogy a Házbizott­ságon kívül további egyez­tető fórumot hozzanak lét­re a frakciók - hangsú­lyozta szerdán a házelnök. A munkarendben csak a no­vemberben kezdődő költ­ségvetési vita idején lesz változás - mondta. Arra a kérdésre, hogy a nyár folya­mán a Fidesz kivételével va­lamennyi párt, sőt Gyimóthy Géza, a parlament kisgazda alelnöke is egyeztetést sür­getett a munkarend ügyé­ben, Áder János leszögezte: a Házbizottság ülésein min­den frakció részt vesz, így azokat megfelelő egyeztető fórumnak kell tekinteni. A házelnök azt reméli, hogy az ügyrendi bizottság legkésőbb szeptember végéig az Országgyűlés elé terjeszti a munkarenddel kapcsolatos, a házszabály módosításáról szóló javaslatát. A házsza­bály módosítására az Alkot­mánybíróság kötelezte a Há­zat.- Azt viszont nem tudom megjósolni, hogy a házsza­bály módosítása tekintetében létrejön-e a kétharmados dön­téshez szükséges többség - fo­galmazott az Országgyűlés el­nöke. A médiakuratóriumok elnökségeivel kapcsolatos, nyáron született alkotmánybí­rósági döntés kapcsán, amely szerint a testületekbe delegált MDNP-s és KDNP-s tagok sem ellenzékinek, sem kormány- pártinak nem tekinthetők, ki­jelentette: várja a frakciók ja­vaslatait a helyzet megoldásá­ra. A költségvetési vitával ösz- szefüggésben leszögezte, nagy érdeklődéssel várja, hogy az eddig nyitva maradt kérdésekre milyen választ ad­nak azok, akik a büdzsé terve­zetével kapcsolatban kritikát fogalmaztak meg.- A költségvetés kiadási té­teleit jelentősen megnövelni szándékozók egyelőre adósok maradtak annak megjelölésé­vel, hogy a többletforrásokat milyen módon lehetne bizto­sítani - mondta a házelnök. Hírek Koalíciós megállapodás. A Fidesz, az FKGP és az MDF frakcióvezetője szerdai találko­zóján megállapodott abban, hogy az Országgyűlés tovább­ra is a háromhetes munkarend szerint dolgozik, és várhatóan csak november végén, a költ­ségvetési vita során térnek át a hetenkénti plenáris ülésekre - közölte a találkozót követően Bánk Attila, az FKGP frakció- vezetője. Új elnök. Fő feladatomnak a költségvetési törvényben elő­írt, a tavalyi évet jelentősen meghaladó bevételi előirány­zatok teljesítését tekintem - nyilatkozta Vida Ildikó, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal szeptember 1-jei ha­tállyal kinevezett elnöke szer­dán. Elmondta, hogy folyta­tódni fog az adónyomozati te­vékenység megerősítése érde­kében megkezdett intézkedé­sek sorozata, valamint az APEH informatikai rendszeré­nek jelentős korszerűsítése is. Kevesebb diák. Csaknem egymillió általános-, mintegy 504 ezer középiskolás diák és 165 ezer pedagógus számára ért véget a nyári vakáció szer­dán. Az Oktatási Minisztérium tegnapi tájékoztatása szerint az ország mintegy 3700 általá­nos iskolájában várhatóan 116-117 ezer kisdiák kezdi meg tanulmányait szeptember első napján, mintegy ötezerrel kevesebb, mint az előző tanév­ben. A stratégia hiánya. Az elmúlt hónapok alatt bebizonyoso­dott, hogy a kormánynak nincs elképzelése az egészség­ügy jövőjéről, nincs stratégiája az ágazat finanszírozására. Tényként kell elfogadni, hogy az egészségbiztosítás reform­ját 2001-re halasztották - mondta szerdán Kökény Mi­hály szocialista országgyűlési képviselő. Phare-segítség. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 500 mil­lió forintnak megfelelő támoga­tást kap az európai uniós csat­lakozásra való felkészülésre, amelyet a brit számvevőszék­kel való együttműködésben használ fel - jelentette be szer­dán Boros Imre, a Phare-pro- gramok koordinálásáért felelős miniszter és Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke. Roham. Az elmúlt hetekben a belépni szándékozók megro­hamozták a magánnyugdíj­pénztárakat, ám a vegyes fi­nanszírozási rendszert válasz­tók pontos számáról csak szeptember második felében tudnak felvilágosítást adni az Állami Pénztárfelügyeletnél. Felsőoktatási Karta Országos akcióra készül a LIFT • «l.MWi, »fW»W« *»ir**i »MIM Székházátadás. Ma végleges helyére, a VI. kerületi Eötvös utcába költözik a Történeti Hi­vatal, amely a közelmúlt, vagyis az utóbbi néhány évtized történelmének dokumentuma­it őrzi. A budapesti székházat Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke ad­ja át. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Vidám isKoW*OT VÁlASrtASW »ékosbílto«* H*,v* «*alo’‘r'ok Lakáskultúra szentemherbenJsl JOGI ROVAT Az albérlet MIÉRT SZÉP? Opalin üvegedény HÁZAK, OTTHONOK Luxus és puritánság... Kékkel színezve FÓKUSZBAN A biztonság MEGÚJULT FORMÁBAN, ÚJ ROVATOKKAL

Next

/
Thumbnails
Contents