Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-16 / 216. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. szeptember 16., csütörtök Kivárnak a kukorica termelők Csepegő bevételek Hírek Falugondnok az új évre Január elsejétől beindítják a falugondnoki szolgálatot Kaposszerdahelyen. Erről döntött a település képvi- selő-testülete. Balogh József polgármester elmondta: önerőből - egy-másfél milliló forintért - kénytelenek beszerezni a falugondnoki gépkocsit, mert a pályázatukat többször is elutasították. A normatívát viszont szeretnék elnyerni. A falugondnoki helyre pályázatot ír ki az önkormányzat. (Is) Asszonytorna indult Alakformáló tornát és egészséges életmódra nevelő előadásokat szervezett a Somogy Megyei Munkanélküliekért Alapítvány a szentbalázsi asszonyoknak. A rendezvényeket és a tornát a szentbalázsi általános iskola tornatermében tartják. A SOMA megkezdte a szőnyegszövő és a kötő tanfolyamokat is. (szg) Korszerűbb a rendelő Megkezdődött a zselickislaki orvosi rendelő felújítása. Az önkormányzat kétszázezer forintot szán a munkára. A szakemberek egy hét alatt végeznek a teljes belső felújítással. (Is) Adózó idegenek Hatszázezer és egymillió forint közötti éves bevételre számíthat az idegenforgalmi adóból So- mogyszob-Kaszó önkormányzata. Az adó mértéke a vendégéjszakák számának függvénye. A környék erdőségeiben még csak most kezdődött a szezon; naponta 5- 10 vadász nyer szállást a Kaszó Rt vendégházaiban. A különleges növényeiről és vadon élő állatairól híres természetvédelmi területet a nagyatádi gyerekek is gyakrabban látogatják. A felújítás alatt álló erdei kisvasúttal a Baláta-tóig utazhatnak, (vá) Pénzt lopott Nyolcszázöt- venezer forint készpénzt vitt el az az ismeretlen tettes, aki egy szóládi lakást látogatott meg meghívás nélkül. A siófoki rendőrök lopás bűntettének alapos gyanúja miatt keresik. (lj) Veszélyes fák Két erősen megdőlt, hatalmas platánfát kellett eltávolítaniuk a tűzoltóknak tegnap Balatonboglá- ron. A növények veszélyeztették a lakóépületeket és a közlekedést. A platánokat a balatonboglári egységek vágták ki és szállították el. Marcaliban, a helybeli tűzoltók egy, a kórház épületének falában lévő darázsfészket semlegesítettek, (vá) Somogybán több mint 90 ezer hektáron termesztenek kukoricát. A nagytermelők több száz tonnát elraktároznak: abban bíznak, hogy télen emelkedik majd az átvételi ár. Megyei körkép Az igali Aranykalász mező- gazdasági szövetkezetben 6500-7 ezer tonna kukorica terméssel számolnak. Az állami felvásárlásra nem jelentkeztek be, korábban 200 va- gonnyi tengerire kötöttek szerződést. Tonnánként 15 Ötven kiállító ajánlatát és mintegy 600 tenyészállatot láthatnak azok az érdeklődők, akik a jövő hét végén kilátogatnak a Pannon Lovasakadémia területére a Pannon Állattenyésztési Napok rendezvényre. A kiállítás szervezői tegnap sajtótájékoztatón ismertették a programkínálatot. Kaposvár Szent Mihály napja hagyományosan a legeltetési időszak végét jelenti az állattenyésztésben, és ilyentájt nem csak a szaporulatot veszik számba a szakemberek, de már készülnek a következő évi feladataikra is. Ebben immár másodszor lesz segítségükre a Pannon Állattenyésztési Napok programsorozat, ahol nem csak a tenyészállatokról, de a legújabb tartási és tenyésztési technológiákról és a kutatási eredményekről is tájékozódhatnak a tenyésztők. A szervezők — a Pannon ezer forintot kapnak, s a kukoricából legalább 100 millió forint árbevételt várnak. Nagy György, a szövetkezet elnöke tegnap elmondta: vevő van, ám a maradék kukoricát nem adják el azonnal. Több jelből arra következtetnek, hogy a tengeri ára tovább nő. Néhány hónap múlva tonnánként várhatóan 17-18 ezer forintba kerül, emiatt a termés egy részét visszatartják. Szilágyi István, a gyéké- nyesi Csokonai szövetkezet elnöke azt mondta: csaknem 300 tonna kukorica sorsa 2000- ben dől el. Biztonságos körülAgrártudományi Egyetem, a Lovasakadémia, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és a. Kapos Expo vásáriroda — igyekeztek olyan programkínálatot összeállítani, ami nem csak a szakemberek, de az állatokat szerető laikusoknak is érdekes lehet. Szeptember 24-én, dr. Tamás Károly államtitkár megnyitója után a szakembereké lesz a délelőtt: az immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Szent Mihály napi fórum egyben a 10 éve újjászerveződött állattenyésztő szervezetek jubileumi ülése is lesz. Ezen az államtitkár mellett Horn Péter akadémikus, rektor, Szávay Gábor a MÁSZ elnöke és több más szakértő illetve kutató beszél az állattenyésztés helyzetéről és jövőjéről. Eközben illetve délután az igen látványos tenyészállat show-bírálatokra kerül sor. Előbb a szarvas- marhák — magyartarka és holstein fríz — majd a lovak, a juhok, a sertések, végül a kecskék „bevonulása” követmények között tárolják, s vélhetően nagyobb lesz ezen a haszon, mint amelyikre már az idén kötöttek szerződést. Két felvásárlóval állnak kapcsolatban, tonnánként 15-16 ezer forintot fizetnek. Dr. Exner Zoltán, a megyei területi agrárkamara ügyvezető alelnöke szerint a termelők mindent megtesznek, hogy legalább az önköltségi árat megkapják. A termés nagyobb részére még tavasszal leszerződtek, ám szinte mindenhol több száz tonnát elraktároznak. Ez biztosítékot is jelent, ami később pluszbevételt hozhat. H. M. kezik. A bírálaton látványosan és a közönség számára is érthetően mondják el a bírálók, melyik tenyészállat miért szép. A különböző állatfajok tenyésztői mindkét napon kerekasztal-beszélgetéseken vitatják meg ágazatuk helyzetét és kilátásait. Dr. Kelemen László elmondta: a nagyközönség — akik számára a belépés ingyenes lesz — az állatok mellett lovasíjász, fogathajtóbemutatóban, western-show- ban is gyönyörködhetnek pénteken és szombaton egyaránt. Aki pedig nem csak nézi, de tenyészti vagy hizlalja is az állatokat, mindhárom napon a szövetségek standjain szaktanácsokat is kaphatnak munkájukhoz. Mint dr. Paál Jenő dékán hozzátette: szeretnék, ha nem csak Somogyból, de Tolnából és Baranyából is jönnének gazdák, akik egyúttal az FVM által támogatott új szaktanácsadói rendszerrel is megismerkedhetnének a kiállításon. V. O. Évente csökken az ön- kormányzatoknál maradó személyi jövedelemadó. Ezt az összeget a nem kötelező feladatokra fordíthatják, de a forráshiány miatt arra legtöbbször már nem futja. ZSELICSZENTPÁL Zselicszentpálon sincs ez másként. Az önhibáján kívül évek óta hátrányos helyzetű önkormányzat az idén is kilencmillió forintot igényelt, és a kővetkező fordulóban is szükség lesz a központi segítségré. Szabó József polgármester elmondta: tavaly egymilliókétszázezer forint helyi adóbevételük volt a kommunális, iparűzési, vállalkozói és gépjárműadóból. Ez utóbbinak az idén a súllyal arányosan, 50 százalékkal nőtt az alapösz- szege, így valamivel több, Hatékonyságra, jobb minőségre kell törekedni az állattenyésztésben, mert különben nem leszünk versenyképesek az Európai Unióban, s az országot külföldről behozott termékekkel látják el. Balatonföldvár Ezt Horn Péter akadémikus hangsúlyozta tegnap a hetedik nemzetközi állattenyésztési tudományos napok megnyitóján. Szlovén és horvát szakembereket hívtak a konferenciára; Horn Péter szerint mindhárom országra az a jellemző: sokkal több állatot igényelne a hatékony agrár- gazdaság annál, mint ameny- nyit most tenyésztenek. — A jövőben világosan el kell különíteni két részre az állattenyésztést — tette hozzá Horn Péter. — A versenyágazatnak a minőségi tömegigényeket Átalakul a Középiskolások Szövetsége - mondta Sólymos Gábor, a Kösz elnöke. A szövetség a jövőben csupán tanácsadó irodaként működik. Koordináló, pénzelosztó feladatokat ezentúl a Somogy Megyei Ifjúsági Érdekegyezmintegy másfél millió forintra számítanak. Az befolyt pénz leggyakrabban a pályázatokhoz szükséges önrész fedezetére használják föl. Tavaly például a belterületi vízrendezésre nyert több mint hétmillió forint Céda-pályázati pénzhez segítette hozzá őket. A föld feletti vízelfo- lyások biztonságos elvezetését azonban még így sem sikerült véglegesen megoldani. A domborzati viszonyok miatt egy hirtelen lezúduló, nagyobb eső újabb károkat okozhat. A legtöbb pénz a kötelező feladatokra és a körjegyzőség fenntartására kell. A nagyobb — vízügyi és kommunális, vadgazdálkodási, valamint munka- és tűzvédelmi — beruházásokat megyei, az egyéb önkormányzati feladatokat kistérségi társulásban próbálják megoldani. (Várnai) kell tudni kielégítenie. A tej, a baromfi, a sertéshús- és tojástermelésben ezért olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, hogy versenyben lehessen az ország az uniós tagállamokkal. Szorító kényszer az is, hogy igen szigorú kvótákat határoznak meg; a belső termelést ezért alkalmassá kell tenni a jó színvonalú hazai ellátásra. Az úgynevezett nem versenyző ágazatok pedig a mostaninál jobban illeszten- dők a vidékfejlesztési, idegenforgalmi, foglalkoztatáspolitikai elképzelésekhez. Hiszen a libamáj vagy a libatoll világhírű magyar különlegesség. A legelőkre alapozott állattartás — a húsmarha-, húsló- és juhtenyésztés — pedig a magyar táj kulturáltságának megőrzéséhez szükséges. Az utóbbihoz sorolom még a nyúltenyésztést, a méztermelést, sőt a halászatot is. (Fónai) tető Tanács lát el. A diákok érdekét képviselni, a döntéseket hozni és azokat végrehajtani a nemrég megalakult diákkamara feladata, melynek első ülését holnap a megyei ifjúsági nap alkalmából tartják. A. L. Szent Mihály-napi állatmustra Kitörési pont lehet a minőség EU-verseny előtt az állattenyésztés Csak tanácsot ad a Kösz Keményen ítél a MIÉP Úgy tűnik, a gazdasági elitnek nem érdeke a jobb életszínvonal megteremtése - fogalmazta meg véleményét a MIÉP sajtótájékoztatóján Hegyi Imre, a párt kaposvári szervezetének ügyvivője. Kaposvár- A hatalmon lévő politikusok számadatokkal bizonyítják, hogy az életszínvonal nő. Ugyanakkor a mindennapok mást mutatnak: nőnek az árak, nő a nyomor- állította Hegyi Imre, MIÉP- ügyvivő a párt tegnapi kaposvári sajtótájékoztatóján. - A mai politikusok cirkuszt csinálnak a parlamenti ülésekből - folytatta -, és színészkednek a nép előtt. A régi hazafiak a népért küzdöttek, vállalva a megpróbáltatásokat, halált, száműzetést. A jelen politikusai csupán szónokolnak, de nem oldják meg a problémákat, mert nem tudják vagy mert nem akarják. Rákóczi, Kossuth, Petőfi a diktatúrák ellen harcoltak, míg a mai ál-hazafiak prédául, munkaerőként a nyugat elé vetik a magyarságot - vélte Hegyi Imre. Torma Róbert, a kaposvári MIÉP-szervezet elnöke a magyarság öntudatának fejlesztésére, a fiatalság életszínvonalának javítására, a magyar kultúra és a művészetek támogatására szólította fel a magyar gazdasági elitet. (Szélesi) Falusiék, az év mesterei Aprólékos munka a festés fotó: lang Róbert Falusi Béla és felesége, Térjék Éva kapta az Év mestere kitüntetést a budai Várban rendezett mesterségek ünnepén, ahol az ország kimagasló teljesítményt nyújtó népművészeit jutalmazták. Ä ka- posszerdahelyi házaspár míves habán kerámiáival bűvölte el a közönséget és a bíráló bizottságot. Kaposszerdahely Falusiék Tamás László fazekast vallják mesterüknek, akitől 25 éve a háziipari szövetkezetben tanulták a kézművesség alapjait. Mindketten belehabarodtak a ha- bánba, s nem pártoltak el a népi cserép legnehezebb technológiájától. Mint mondták: a habánok az 1500-as években Észak-Olaszország területeiről indulva magukkal hozták a reneszánsz fajanszkultúrát. Egy ideje a megszokott habán minták mellett az olasz reneszánsz szín- és motívumkincsét próbálják feléleszteni a tányérokon, vázákon, kaspókon. Kedvelik a tulipánt, a margarétát, a gránátalmát, amit a férj csak „tökvirágnak” nevez. A mesterségek ünnepén az olasz delegáció is elismerően szólt kerámiáikról és Falusié- kat meghívta a jövő évben a Róma melletti Castelliban rendezendő kiállításra és vásárra. A Falusi-Terjék név egyébként egyre ismertebb az országban — több gyűjtőjük is van —, de már Amerika három városában is bemutathatták munkáikat. Legutóbb Siófokon, Kaposváron, Zalaegerszegen és Klagenfurtban állítottak ki. Most egy decemberben, Stuttgardban a Magyar Intézetben rendezendő önálló tárlatra készül a két keramikus, akik síkkerámiában Kaposszerdahely címerét is kiégették. Ezt a községháza falán az ősszel helyezik el. Lőrincz Sándor
