Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-13 / 213. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. szeptember 13., hétfő urópa egysége felé A Livádia-palotát és vendégeit most is szigorúan őrizték (Munkatársunk jelenti Krímről) Jaltán gondolkodásra késztetőén csöndes az ősz. Talán ezért a csön­dért is hívta ide Leonyid Kucsma ukrán elnök a Balti- és Fekete-tenger melléki országok, valamint a Viseg­rádi Négyek vezető politikusait, hogy Európa jövőjéről, a XXI. szá­zad Európájáról cseréljenek véle­ményt. Az akác- és pálmafák, vala­mint a fenyők őrizte csendben meg­búvó üdülők és szanatóriumok ezen a hétvégén nem gyógyulni, pihenni vágyó embereket fogadtak, hanem diplomatákat, politikusokat 22 or­szágból. Tizenhárom államfő volt je­len, közöttük Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke is. A jaltai hétvége nemcsak közös gondolko­dásra késztetett Európáról, hanem arra is módot adott, hogy kétoldalú megbeszéléseket folytassanak a po­litikusok nemcsak a XXI. század tennivalóiról, hanem a ma és a hol­nap gondjairól, örömeiről is. A ma­gyar köztársasági elnök például Emil Constantinescu román elnök­kel folytatott megbeszélést, s azt mondta, hogy hazánk NATO- tagsá­ga azt is jelenti, hogy többet tud ten­ni Románia európai uniós csatlako­zása érdekében. A résztvevők egyet­értettek abban, hogy a XXI. század Európája csak határok nélküli konti­nens lehet. Ennek megvalósításúhoz hozzájárulhat a politikai, a gazdasá­gi, a környezetvédelmi, a humanitá­rius és a biztonsági együttműködés. A résztvevők úgy látják, hogy a meg- oszthatatlan Európa része lesz a Fe­kete-tengeri és a balti régió. A XXI. századi Európa legfontosabb értéké­nek a demokratikus elveket, a gaz­dasági szabadságot és a szociális igazságosságot, valamint az emberi jogok tiszteletét tartják. Ennek meg­valósítása elképzelhetetlen a kétol­dalú és regionális együtt működés erőfeszítése nélkül, a konfliktusok megelőzése nélkül és a gazdasági együttműködés nélkül. A stabilitást és a biztonságot alapvetőnek tartják. Azt azonban aligha lehet elvitatni, hogy a térség és benne a Balti tenge­ri, valamint a Fekete tengeri régió nemcsak területi nagyságát és né­pességét illetően különbözik egy­mástól, hanem gazdasági fejlettség­ében is, hiszen a jaltai asztalnál - amelyet több felszólaló ünnepélye­sen a második jaltai konferenciának nevezett, utalva ezzel az 1945 febru­ári tanácskozásra, amelyen Sztálin, Roosewelt és Churchill Európa jövő­jéről tárgyalt - ott ült Dánia és Svéd­ország képviselője éppen úgy, mint a vendéglátó Ukrajna vagy Belorusz- szia és Grúzia képviselője. Az előb­biek a fejlett világhoz tartoznak, ma­gas színvonalú szociális ellátást biz­tosítanak polgáraiknak, az utóbbiak ezernyi gonddal küszködnek, A láto­gató, aki csak egy röpke hétvégét töl­tött Ukrajna gyöngyszemén, a Krím­ben, aligha vállalkozhat részletes gazdasági elemzésre. Benyomásai azonban vannak. Például arról, hogy este, amíg a szimferopoli repülőtér­Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Emil Constantinescu román <r ök ről Jaltába vezető úton autózott, fur­csa sötétséget talált; csak később vet­te észre, hogy hiányzik az esti közvi­lágítás a településeken. Ukrajnában takarékoskodni kell az árammal. A szándék azonban közös és eb­ben régi, tapasztalt politikusok és az újak is egyetértenek. Fontosnak tar­totta, hogy részt vegyen a konferen­cián Eduard Sevardnandze, grúz el­nök, ott volt Peter Sztojanov, Bulgá­ria elnöke és itt mutatkozott be Vaira Vike-Freiberga, Lettország mi­nap megválasztott új elnöke, és itt, a záró sajtókonferencián egy asztal­hoz ült az örmény és az azeri elnök. A hely kínálta a történelmi párhu­zamot. Abban a Livadia-palotában ültek egy asztalhoz húsz ország po­litikusai, amelyben 1945-ben aláír­ták a jaltai szerződést. A különbség azonban érzékelhető. Akkor a há­rom ország - a győztes nagyhatal­mak - vezetői gondolkodtak Európa jövőjéről, most pedig Európa orszá­gainak vezető politikusai a saját jö­vőjükről. S hogy ez létrejöhetett, ab­ban jelentős a szerepe Leonyid Kucsma ukrán elnöknek, aki fontos­nak tartotta, hogy összekapcsolja a Visegrádi Négyeket a Balti, illetve a Fekete-tenger menti országokkal. Ukrajna így válhat összekötő ka­poccsá a XXL század Európája érde­Vaira Vike-Freiberga lett elnök kében, amelyben - fogalmaztak a politikusok - szükség van egy jólét­ben élő, határvonalak nélküli, egy­séges kontinensre. Az érdekük kö­zös, akár a Fekete tenger mentén fekszenek, akár a baltikumban vagy Közép-Kelet-Európában az uniós tagság a biztonság és a béke. Kercza Imre Mehetnek a békeerők Habibie Indonéz államfő bejelentette: Indonézia elfogadja nemzetközi békefenntartó erő tele­pítését Kelet-Timorra. Indonézia eleget tesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa kérésének - közölte a nem­zethez intézett televíziós beszédében az államfő, aki ezt megelőzően telefonon tájékoztatta Kofi Annan ENSZ-főtitkárt, és megerő­sítette, hogy érvényt akar szerezni a kelet-timori nép­szavazás eredményének. A kedélyek emellett nem csitulnak. Lakóhelye mel­lett megöltek egy német je­zsuita papot. Kari Albrecht atya Kelet-Timoron maradt azután is, hogy a humanitá­rius szervezetek távoztak, s élelmet, gyógyszert vitt a menekülteknek. A Vatikán eközben az öl­döklés azonnali leállítására szólított fel. II. János Pál pá­pa, aki vasárnap ismét elítél­te az erőszakot és az emberi jogok megsértését, hétfőn fogadja Carlos Ximenes Belő püspököt, a kelet-timori el­lenzék egyik legendás hírű, Nobel-békedíjas vezetőjét, aki Portugáliából aznap ér­kezik Olaszországba. Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa nem­zetközi törvényszék felállí­tását követeli. Rámutat: aligha fér kétség ahhoz, hogy az indonéz hadsereg részt vesz a pusztításban. Érték a szolidaritás A portugáliai Cartaxoban ülésezett a Szocialista Interna- cionálé önkormányzati bizottsága Philiph Busquin elnök vezetésével. A bizottság szolidaritásáról biztosította Kelet-Timor lakosságát és felszólította az indonéz hatósá­gokat, hogy tartsák tiszteletben a népakaratot - mondta munkatársunknak dr. Lamperth Mónika országgyűlési képviselő (MSZP). Az ülést köszöntötte Antonio Guterres, Portugália miniszterelnöke is. Dr. Lamperth Mónika, aki ki­vette részét a bizottság munká­jából, elmondta azt is: a szoci­alisták mindig élen jártak a szolidaritásban, ennek kifeje­zéseként nemzetközi összefo­gást sürgettek a török földren­gés sújtotta települések újjá­építésére, az ott élők megsegí­tésére. A bizottság felkérte a világ országait, hogy nyújtsa­nak segítséget a balkáni térség újjáépítéséhez, a helyi önkor­mányzatok demokratikus mű­ködéséhez. A képviselőtől azt is meg­tudtuk: a bizottság tárgyalt a szocialista helyi önkormány­zati charta tervezetéről. A munka a felénél tart. A delegá­ciók javaslatokat tettek arra is, hogy milyen értékeket kell képviselni a szocialistáknak az önkormányzatokban.- Szerintünk az önkor­mányzatoknak fontos felada­tuk az emberek életkörülmé­nyeinek a javítása - hangsú­lyozta dr. Lamperth Mónika. - A szocialista önkormányzat­oknak kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyre, a szociális ellátásra, a kultúrára és a helyi közlekedésre. A bi­zottság 2000-ben két ülést ter­vez, márciusban az argentínai Rosarióban szeretné elfogadni a chartát. Dr. Lamperth Mónika meg­hívta Magyarországra a bizott­ságot. Ősszel Budapesten lesz a következő ülés. Tárgyalt Luis Ayalaval, a Szocialista Intema- cionálé főtitkárával, aki örült annak, hogy az MSZP és a Bal­oldali Önkormányzati Közös­ség az eddigieknél aktívabb szerepet vállal a bizottságban. Ázsia komolyan aggódik Hírek Rákóczi emlókünnepséget tartottak a fejedelem halálának 264. évfordulóján a francia fővárostól negyven kilométerre lé­vő Yerres városban. II. Rákóczi Ferenc mintegy öt évet élt Franciaországban. Halála után szívét a számára oly kedves Yerresben temették el. Levelet írt az orosz elnöki hivatal vezetője a Corriere della Sera főszerkesztőjének, s kifogásolta, hogy az olasz lap az el­múlt időszakban helyet biztosított hasábjain a Borisz Jelcin elnököt és Oroszországot „lejárató hazugságkampánynak”. Hámori József kulturális miniszter vasárnap Pekingben át­adta az ismert kínai műfordítónak, Hszing Van-seng profesz- szornak a Göncz Árpád elnök által adományozott magas ki­tüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét. Hszing Van-seng Petőfi életművének lefordításával szerzett egyedülálló érdemeket. A KGB-nek, az egykori szovjet hírszerzésnek kémkedő újabb brit ügynök kiléte lepleződött le a hét végén Londonban: John Symonds, a Scotland Yard egykori tisztje a hetvenes évek elejétől 15 éven át dolgozott Moszkvának. Súlyos összecsapások voltak Srí Lanka északnyugati részén. A harcokban vasárnap hetvenegyen vesztették életüket. A ta­mil lázadók 53 fegyverese és a kormányerők 18 katonája halt meg, amikor a hadsereg támadást indított a Tamil Eelam Fel­szabadító Tigriseinek állásai ellen a szigetország északi részén. Az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea vezetői egysé­ges állásponttal reagáltak az észak-koreai katonai fe­nyegetésre, ugyanakkor azt is jelezték, hogy szeretnék javítani kapcsolataikat Phenjannal. Clinton amerikai és Kim De Dzsung dél-koreai elnök, va­lamint Obucsi Keidzo japán miniszterelnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Együttműkö­dés vasárnap Auckland-ban megkezdődött csúcsértekez­letén különtalálkozót tartott az észak-koreai problémáról. A megbeszélésre az adott okot, hogy mindhárom or­szág aggódik egy újabb észak-koreai rakétakísérlet miatt. Phenjan tavaly augusz­tusban már felbocsátott egy hordozóeszközt, amely japán területek felett repült át, s az amerikai hírszerző szolgála­tok szerint most újabb, akár Alaszkát is elérni képes bal­lisztikus rakéta kipróbálásá­nak utolsó előkészületei foly­nak. Clinton még a háromol­dalú megbeszélés előtt üzlet­emberekkel folytatott találko­zóján úgy vélekedett: a phen- jani katonai program a világ stabilitását fenyegeti, s az észak-koreai lakosságnak nem új fegyverekre, hanem élelmiszerre, a Dél-Koreához való közeledésre és egy szebb jövő lehetőségére van szüksége. Az amerikai-dél-koreai-ja- pán találkozón elhangzotta­kat Samuel Berger, Clinton nemzetbiztonsági tanácsadó­ja úgy foglalta össze, hogy ha Észak-Korea rakétát bocsát fel, annak „megfizeti majd az árát”. Ám, mint hozzátette, ha Phenjan jelét adja a rakéta kipróbálásáról való lemon­dásnak, akkor szó lehet az Észak-Korea elleni szankciók bizonyos enyhítéséről. Teoctist pátriárka tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen. A román ortodox egy­házfő a miniszterelnökhöz intézett levelében megdöbbenésé­nek* és elképedésének adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Románi­ában ortodox a nemzeti egyház. Jasszer Arafat az Arab Liga Miniszteri Tanácsának kairói ülésén Irakkal való megbékélésre szólított fel. „Innen üdvöz­löm Szaddám Húszéin elnököt és felszólítom valamennyi testvérünket: nyissunk új lapot, feledve a keserű múltat” - je­lentette ki a palesztin elnök. Vladimír Meciar szerint Szlovákiában csak „a polgári elége­detlenség és nyugtalanság kinyilvánításával”, nem pedig hol­mi parlamenti spekulációkkal változtatható meg a polgárok helyzete. Az exkormányfő utcai tüntetésekből, sztrájkokban látja a „megoldást”.

Next

/
Thumbnails
Contents