Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-02 / 204. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. szeptember 2., csütörtök Martonyi Zágrábban Mate Granic horvát miniszter­elnök-helyettes és külügymi­niszter, valamint Mar-tonyi Já­nos, a magyar diplomácia veze­tője Zágrábban tárgyalt a ma­gyar határtól Fiúméig húzódó autópálya tervéről, a fiumei ki­kötő korszerűsítésében való magyar részvétel lehetőségei­ről, a Mól Rt. és az INA olajtár­saság lehetséges egyesülésének elképzeléseiről. Martonyi János a horvátországi magyar kisebb­séggel kapcsolatban kijelentet­te: a magyarság helyzetében lé­nyeges előrelépés történt, és a horvát kormány eltökélt arra, hogy minden garanciát megad­jon helyzetük további javításá­hoz. A magyar külügyminisz­tert fogadta Franjo Tudjman horvát államfő és Zlatko Matesa miniszterelnök is. Hírek Ultimátumot intézett Izrael szerdán a palesztinokhoz, le­szögezve, hogy befejezett­nek tekinti a tárgyalásokat a Wye Plantationben született megegyezés gyakorlati alkal­mazásáról, s nem hajlandó további alkudozásokra. A kormány közleménye leszö­gezi, hogy a palesztinoknak két választásuk van: vagy el­fogadják, vagy elutasítják az izraeli javaslatokat. A koszovói etnikai erőszak folytatásaként gránátvetővel lőtték szakadár albán fegy­veresek Kosovska Minovica szerb negyedét - adta hírül szerdán a belgrádi tömegtá­jékoztatás. A nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) zászlaja alatt a városba ve­zényelt francia katonák megkezdték a vizsgálatot. Változatlanul atomerőmű­veket akar építeni a Siemens konszern a törökországi pusztító földrengés után Akkuyu településen. „A megépítésre szóló pályázat­ban nincs változás” - mond­ta Mark Derbacher, a Siemes erőműi egységének szóvivője. A nukleáris léte­sítmény Törökország első atomerőműve lenne. A ter­vezet bírálói régóta figyel­meztetnek arra, hogy nagy a földrengés kockázata az or­szág délkeleti részén. Magyar gimnázium Rima­szombaton. Az avatóünnep­ségen részt vett Erdélyi Gé­za, a szlovákiai református egyház püspöke, Boros Mik­lós pozsonyi nagykövet és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának el­nöke. Magyar-osztrák focidiplomácia „Szalonképes ” kancellárjelölt az FPO-nél Orbán Viktor kormányfő szerdán Bécsben Viktor Kiima osztrák kancellárral folytatott megbeszéléseit követően kijelentette: nemzetközi pályázatot írnak ki a Népstadi­on és környékének teljes rekonstrukciójára. E pályázat alapján 2002. december 31-ig 55-60 ezer nézőt befoga­dó, a XXI. század követelményeit kielégítő labdarúgó­stadiont alakítanak ki. A két kormányfő a 2004. évi labdarúgó Európa-bajnokság közös megrendezéséről tár­gyalt. A magyar miniszterelnök rámutatott: olyan rendhagyó vállalkozásról van szó, amelyet az Európai Unió egyik tagálla­ma és egy tagságra már érett, tagjelölt ország rendezne. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország túljutott a poli­tikai-gazdasági rendszer áta­lakításával járó fájdalmakon, s most a növekedés, az építkezés, a fejlődés szakasza következik. Viktor Kiima kan­cellár utalt a közös rendezés gazdasági és politikai jelentősé­gére, valamint arra, hogy mi­lyen nagy szerepe lehet az ese­ménynek a két országban élő emberek közeledésében és az infrastruktúra közös fejleszté­sében. Kiima abból sem csinált titkot, hogy mind ő maga, mind Orbán Viktor a labdarú­gás nagy barátja. A szándékokról közleményt írtak alá. A dokumentum rá­mutat arra, hogy a közös pályá­zat számos szempontból a di­namikus Európa-politika integ­rált részét képezi, ezért az UEFA-nak megküldendő közös nyilatkozatot sürgöny formájá­ban az Európa Tanács elnöké­nek és az Európai Bizottság el­nökének is tudomására hoz­zák. A magyar kormány garan­tálja, hogy négy stadiont - a megfelelő infrastruktúrával - az Európa-bajnokság ren­delkezésére bocsát. Az erre vonatkozó kormányhatároza­tok már 1998. április 29-én és szeptember 30-án megszület­tek. A rendezés jogának elnye­rése esetén mindkét kormány intézkedéseket készít elő a ha­tárforgalom szabályozására „a lehető legnagyobb komfort és biztonság” elve alapján. Mindkét ország belügymin­isztériuma koordinációs irodát hoz létre. A vízumköteles or­szágokból érkező újságírók rendeleti úton kapnának ví­zummentességet. Berobbant az első komoly meglepetés az október 3-ára kiírt ausztriai ál­talános választások előtti, mindeddig meglehetősen lany­ha választási harcba: Jörg Haider Osztrák Szabadságpárt­ja (FPÖ) kedd este a magyar ér­dekeltséggel is rendelkező Thomas Prinzhorn iparmág­nást választotta meg a párt lis­tavezetőjének. Prinzhom jelö­lése mindenekelőtt azért ki­emelkedően fontos, mert az iparmágnás jóval „szalonképe­sebb” Haider pártelnöknél; in­dulásával nőtt az esély arra, hogy - a választási eredmé­nyek függvényében - a jelenle­gi kisebb koalíciós partner, az Osztiák Néppárt (ÖVP) elpár­toljon sokéves társától, az Oszt­rák Szociáldemokrata Párttól (SPÖ), és a Szabadságpárt kor­mányzati szerephez jusson. Mi több: Prinzhorn a televíziónak adott késő esti nyilatkozatában nem is titkolta, hogy a kancel­lári tisztségre pályázik. Andreas Rudas, az SPÖ szö­vetségi ügyvezetője már kedd este úgy nyilatkozott, hogy Prinzhorn megfelelő jelölt egy ÖVP-FPÖ koalíció számára, míg Maria Rauch-Kallat, az ÖVP főtitkára a jelölésben az SPÖ-FPÖ együttműködés irá­nyába mutató jelzést lát. Prinzhorn végzett gépész­mérnök, papír- és kartonipari konszernje - amelyhez a Dunapack is tartozik - tavaly 6,1 milliárd schillinges forgal­mat könyvelt el. Az Európai Unió keleti bővítésének elköte­lezett híve. Azt, hogy Prinzhom a politikában soha nem a pártok közötti viszállyal foglalkozott, hanem mindig a napirenden szereplő témákra vonatkozó, megalapozott érve­léssel állt elő, politikai ellenfe­lei is készséggel elismerik. A lengyel-német megbékélés A német és a lengyel államfő jelképes kézszorításával kez­dődtek meg szerda délelőtt a második világháború kitöré­sének 60. évfordulójával kapcsolatos megemlékezések. Johannes Rau német és Aleksander Kwasniewski len­gyel elnök az Odera menti Frankfurtból a folyó fölött, a lengyel parton fekvő Slubicébe vpzpfn hír! knypnpn találknyntt egymással, mindketten felesé­gük, Christina, illetve Jolanta társaságában. Az elsősorban a fotóriportereknek szóló ese­mény jelképes gesztus volt: a két vezető politikus ezáltal is Államfői főhajtás FOTÓ: FEB/REUTERS demonstrálni kívánta a népeik közötti megbékélést. Júliusi beiktatása óta Johannes Rau most először lá­togatott el egy közép-európai államba. Személyében a len­gyel fél első ízben hívott meg német államfőt a világháborút kirobbantó német támadás év­fordulójával kapcsolatos hiva­talos megemlékezésre, ame­lyet az idén a Gdansk melletti Westerplattén tartanak. Johan­nes Rau és Aleksander Kwasniewski közösen koszo- rúzta meg a félszigeten a hábo­rú lengyel áldozatainak emlék­művét. A lengyel erőd elleni tüzérségi támadással vette kez­detét Lengyelország lerohaná- sa 1939. szeptember elsején. A Schleswig-Holstein nevű né­met hadihajóról leadott első lö­vések jelentették a második vi­lágháború kirobbanását. Az ál­lamfők közös megemlékezése egyúttal azt a célt is szolgálja, hogy a két szomszédos nem­zet örökérvényűen megbékél­jen egymással. Merénylet Moszkvában Egy magát „forradalmi íróknak” nevező csoport hagyott írásos üzenetet a kedd esti moszkvai robba­nás színhelyén, a Manyézs tér föld alatti bevásárló- központjában - közölte szerdán a Szövetségi Biz­tonsági Szolgálat (FSZB) moszkvai sajtószolgálata. Az FSZB tájékoztatása szerint a Kreml bejáratától nem messze, a mínusz harmadik szinten lévő játékteremben egy cédulán szerepel a követ­kező mondat is: „Tisztelt nyárspolgár urak, nem tet­szik nekünk a maguk életvite­le”. Az orosz hatóságok azon­ban nem zárják ki, hogy a ter­rorcselekménynek lehet „da- gesztáni kapcsolata” is, ezért jelenleg több szálon folytat­ják a nyomozást. Az Ohotnij rjad nevű bevásárlóközpont­ban történt kedd esti robba­násban 41 ember sebesült meg, közülük 24-en szorultak kórházi ápolásra. Mentők és biztonságiak a Manyézs téren fotó: feb/reuters Ivanov szerint a botrány kampánycélokat szolgál A Bank of New York körül kirobbantott pénzmosási botrány nyilvánvaló célja árnyékot vetni az orosz gazdaságra - jelen­tette ki Igor ivanov orosz külügyminiszter. Moszkva most először reagált ilyen magas, hivatalos szinten az amerikai la­pokban megjelent leleplezésekre. Az orosz diplomácia veze­tője - aki szerdán a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsola­tok Intézetében, az orosz elitképzőben mondott beszédet a tanévnyitó alkalmából - olyan „meghatározott köröket” vá­dolt meg a kampány miatt, amelyek szerinte „nem szeretnék azt, ha országunk megszilárdítaná nagyhatalmi szerepét a világpolitikában”, megpróbálják akadályozni Oroszország gazdaságának betagolódását a világpiacba, s egyben el akar­ják riasztani az együttműködéstől Moszkva jelenlegi partne­reit. Ivanov kitért arra is, hogy a botrány összefüggésben van az amerikai és az orosz választási kampánnyal, s távolról sem véletlen, hogy amerikai lapok hadjáratba kezdtek az orosz-amerikai együttműködés ellen. A rendszer „ hátsó udvara ” A mostani moszkvai korrup­ciógyanús ügyek nincsenek minden előzmény nélkül. Még március közepén történt, hogy egy prágai cég által bé­relt orosz szállítógép a kedve­zőtlen időjárás miatt kényte­len volt leszállni Baki repülő­terén. Az azerbajdzsáni vá­mosok átvizsgálták a gépet, belsejében valóságos fegyver- arzenálra bukkantak, MiG el­fogó vadászrepülők tartozéka­itól aknavetőkig. A papírok szerint a szállítmányt Ka­zahsztánból indították, és Szlovákia lett volna a végcél. Először azt gyanították, hogy az embargó megszegésével Jugoszláviába akarták szállíta­ni a fegyvereket, ráadásul az engedélyezett személyzet mellett a fedélzeten tizenhat be nem jelentett kísérő is tar­tózkodott. Végül mégis to­vábbengedték a gépet. A ku­lisszák mögé csak most, jóval a történtek után, a cseh televí­zió egyik híradása engedett betekintést. Eszerint a nagy­hatalmú Luzskov polgár- mester személyesen intézke­dett, neki sikerült leállítani, hogy az ügynek ne legyen sajtóvisszhangja. Egyébként nem Belgrád volt a célállo­más, hanem Észak-Korea, amelynek politikája ugyan­csak veszélyes a nemzetközi közösség számára. Az ese­mények nem függetlenek az orosz belpolitikai küzdelem­től. Decemberben képviselői választások lesznek, amely­nek során Luzskov pártja nagy reményekkel indul, jö­vőre pedig elnökválasztáso­kat tartanak. Szeptember 3-tól a Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: • szerelemről, • bánatról, • boldogságról valamint sok más érdekes olvasnivalót is tartalmaz Argentin repülőszerencsétlenség Nyolcvan ember veszítette életét, amikor magyar idő szerint szerda hajnalban lezuhant egy 30 éve szolgálatot teljesítő Boeing-737, kevéssel a Jorge Newberry légikikötőből történt felszállást követően. fotó: feb/reuters

Next

/
Thumbnails
Contents