Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-11 / 212. szám

f SOMOGYI HÍRLAP 12 Színes világ 1999. szeptember 11., szombat Törökország: Utórengések a társadalomban Egy hétig tartó bezárása után keddtől újra sugároz­hat műsort a Kanal 6 török tévéállomás. Az állami médiafelügyelet augusz­tus 31-től azért sújtotta adástilalommal a nép­szerű Hatos Csatornát, mert - a büntetés hivatalos indoklása szerint - az adó a társadalmat erőszakos cselekményekre bujto- gatta, s gyűlöletet keltett. De miért a Kanal 6-ra csapott le a sajtótörvény teljes szigo­rával a cenzúra? Hiszen en­nek az adónak a forgatócso­portjai ugyanúgy elemi szakmai hivatásukat teljesí­tették, mint a többié, bele­értve az állami TRT-t is, ami­kor riporterei azonnal jelent­keztek az évszázad legpusztí­tóbb törökországi természeti katasztrófájának epicentru­mából, a szörnyű tragédia és szenvedés övezeteiből. Kol­légáikhoz hasonlóan ők is bemutatták az elemi csapás megrendítő méreteit, a föld­mozgás negyvenöt másod­perce alatt otthon, fedél és hozzátartozók nélkül mara­dottakat, az árvákat, az özve­gyeket, a gyászolókat. A nemzet nagy bajában a Kanal 6 is derekasan kivette részét abból a nemes munkából, amelyet a török média a megpróbáltatás alatt végzett - kezdetben az egyetlen olyan szervezetként Törökország- szerte, amely képes volt ha­tékonyan mozgósítani hazai és nemzetközi segítség kül­désére. Sokáig szinte az egyetlen szervező, szinte az egyetlen reménység volt - írta Sahin Alpay publicista. Igaz, azok a kétségbeesett embe­rek, akiket a tévések megszó­laltattak, nem az állam, a kormány dicséretét zengték. A média az áldozatokkal való együttérzés megnyilvá­nulásai és az állandó segély­kérés mellett panaszáradatot, felháborodást és izzó haragot is közvetített. Azok lázongá­sát, akik úgy érezték, hogy magukra hagyták őket, akik azt tapasztalták, hogy hosz- szú, végtelennek tetsző na­pokon át csak önkéntesek és magánszemélyek siettek se­gítségükre. Most az a hír járja, hogy a hatóság készül az állami TRT megrendszabá- lyozására is; állítólag le akar­nak váltani hírigazgatókat, mert nem úgy irányították a földrengésről szóló tudósítá­sokat, ahogy ez tőlük elvár­ható lett volna. Bülent Ecevit miniszterelnök kérte, hogy "fogják vissza a médiát", an­nak tudósításai ugyanis sze­rinte "mételyező, bomlasztó hatásúak." Aztán Osman Durmus egészségügyi mi­niszter, a szélsőjobboldali koalíciós partner, a Nemzeti Cselekvés Pártja képviselője felkérte a médiafelügyeletet, tegye meg a szükséges lépé­seket hat magánadó ellen. A Kanal 6 esetében meg is tette. Dormus feltűnést keltett a tö­rök és a külföldi mentőket becsmérlő bárdolatlan kije­lentéseivel is, a sajtó egyhan­gúlag követelte lemondását. De Ecevit és a kabinet kiállt mellette. A hatalom azért járt el ilyen keményen egy tévéállomás ellen, mert a tévéadó most már a hadsereget sem kímélte bírálatával. így csorba esett a világi köztársaság és a kema- lizmus alappillérének tartott fegyveres erők tekintélyén. Noha Törökországban min­den évtizedre jut nagyobb földrengés, a vezérkar még mindig nem szervezett külön­leges mentőalakulatokat, s nem szorgalmazta a polgári védelem bővítését sem. Az 118 tagú polgári védelem ál­lománybővítését előirányzó törvényjavaslat 1994 óta lap­pang a parlamentben. A ve­zérkari főnök küldött ugyan 53 ezer katonát a katasztrófa sújtotta övezetbe, de ez is ke­vésnek bizonyult. A hadsereg képtelenek volt hatékonyan részt venni a mentés meg­szervezésében, és abban a négy városban, ahol legna­gyobb volt a szükség, nem ál­lítottak fel tábori kórházakat és konyhákat. Ezért a sajtó itt is kudarcot emlegetett. A bírálatokra vá­laszul Dogu Aktulga tábor­nok, az égei-tengeri katonai körzet parancsnoka kijelen­tette: szilárd haderőre, az ál­lam legkeményebb kötő­anyagára kiváltképp most van szükség, amikor kiderült, hogy némelyek mennyire bomlott agyvelővel értelme­zik a demokráciát, és mek­kora zűrzavart okoz köreik­ben a gondolat- és vélemény- szabadság. A hatóság még­sem kizárólag a hadsereg nyomásának engedve tiltotta be a Hatos Csatornát, hanem mert a magánadók közül a Kanal 6 látszott a legsebezhe­tőbbnek. Tulajdonosa ugyanis az a Korkmaz Yigit építési vállalkozó, akit no­vember óta börtönben tarta­nak az alvilággal fenntartott kapcsolatai miatt. "Építési vállalkozó és alvilág" - az ilyesmi most százezrek tehe­tetlen haragjának a tárgya. Mert akik a romok alatt lelték halálukat, nagyrészt korrupt városi politikusok, lelkiisme­retlen építési vállalkozók és a maffia összejátszásának ál­dozatai. Mindez azonban ab­ban gyökerezik, hogy Délke- let-Törökország elszegénye­dett parasztjai és a kurdisz- táni háború nyomorult me­nekültjei az utóbbi évtized­ben milliószámra áramlottak be a nyugat-törökországi nagyvárosokba. Lakásigényüket közpén­zekből lehetetlen volt kielégí­teni. A jövevények úgy segí­tettek magukon, ahogy tud­tak, és igénybe vették a maf­fia szolgálatait is. A beván­dorló először védelmi pénzt fizet a telekmaffiának. Majd az illegális építkezésre szako­sodott maffia szolgálatait ugyanígy igénybe véve kis házacskához jut. A helyi poli­tikusok, akik e szegények szavazataiból élnek, mind­annyiszor meghirdetik a "le­geslegutolsó közkegyelmet" a feketén építkezőknek. Ek­kor az új tulajdonos már be­vezetheti a vizet és az ára­mot, és megtörténik a telek­könyvi bejegyzés is. A törökországi házaknak több mint a fele feketén épült, ezért hatóságilag nem ellenőrizték a biztonsági előí­rások megtartását. Az építke­zési vállalkozó gyakorta si­lány anyagból épített "olcsó házat" ad el a mit sem sejtő, boldog vevőnek. A városi ha­tóság pedig az épület átvéte­lekor szemet huny a csalárd­ság felett. Véli Göcer szökés­ben lévő yalovai építési vál­lalkozó épen maradt tervező- irodáját feldúlták és összetör­ték a felháborodott yalovaiak. Szerencséje, hogy nem talál­ták otthon, mert meg akarták lincselni. Göcer kevés és rossz anyagot használt fel hí­resen olcsó házaihoz, ame­lyeknek romjai alól több mint száz halottat emeltek ki. Hét­főn a rendőrség megtalálta egy rokonánál, letartóztatta. A földrengés-katasztrófa ilyen mértékű következmé­nyeinek további oka, hogy az építkezési szabályzat nem ír elő talajvizsgálatot: Csak a földrengéstől legjobban súj­tott Izmitben szabták ezt meg az építkezés feltételéül - de csak másfél évvel ezelőtt... A Milliyet című napilap szerint perek sorozatát készítik elő a lelkiismeretlen építők ellen. A török büntető törvény- könyv 442. cikke nyolctól ti­zenöt évig terjedő szabadság- vesztést irányoz elő azok számára, akik szándékosan silány és elégtelen mennyi­ségű építőanyagot használ­nak fel. A lap által megszólal­tatott szakértők bejelentet­ték, hogy az összedőlt vagy erősen megrongálódott éple­tekben vas- és betonmintákat vesznek vizsgálat céljából, s ezeket igyekeznek bizonyí­tékként elfogadtatni a kártérí­tési perekben. A tévében egy szakértő egy olyan romfalda­rabot morzsolt szét könnyű­szerrel tenyerében, amelyben egy nagy tengeri kagyló héja volt látható... Javasolták ezért, hogy ne engedjék meg a romeltakarí­tást anélkül, hogy megfelelő mintákat ne vettek volna. Isz­tambul sokat szenvedett Av- cilar nevű elővárosában Remzi Kazaz ügyvéd és társai vállalták, hogy díjmentesen segédkeznek vétkes városi hatóságok és építkezési vál­lalkozók ellen indítanó perek előkészítésében. Sadettin Tantan belügyminiszter kije­lentette: az építkezésekkel kapcsolatos mulasztások nem tekinthetők egyszerűen lopásnak, hanyagságnak, ha­nem közönséges bűncselek­ménynek minősülnek. Megtörténtek az első rend­őrségi intézkedések. A Bolu tartománybeli Düzce városá­ban letartóztattak 16 sze­mélyt, s azzal gyanúsítják őket, hogy lakásépítkezések­nél szándékosan kontármun­kát végeztek. Az általuk épí­tett házakban 117 ember halt meg a földrengés során. 17 személy ellen az államügyész most állított ki letartóztatási parancsot hasonló gyanú alapján. Az elkövetkező na­pokban a földrengés által súj­tott övezetekben tovább hömpölyög a letartóztatási hullám. Flesch István Sínek a tóparton X A balatoni turizmus a múlt század derekán megépült vasútvonalhoz kötődik. Ekkor kezdték felfedezni a tavat a für- dőzők, ekkor épültek az első villák a nyári üdülés céljából. Ma öröm és bosszúság for­rása a vasút, amely ketté­szeli a tóparti településeket. Minősítő vonalként is mű­ködik, mert a sínpártól Északra fekvő villákért töb­bet kell fizetni a szállást ke­resőknek, mint a Délre eső területeken lévőkért. Bala- tonbogláron kérdeztük meg az érintetteket: hogyan sze­retnék vonattal idecsalo­gatni a vendégeket? — Az Önök számára mit jelent az idei szezon? Kukely Márton a MÁV Rt vezérigazgatója: — Mi így külön nem szá­molunk. Az első hét hónap adatai szerint a balatoni forgalommal együtt a sze­mélyszállítás a tervezett szinten van. Azt tudom mondani, hogy az elvárása­inknak megfelelően alakult a személyforgalom. — Hogyan szeretnék vo­natra csalogatni a turistá­kat? — A szezon végét köve­tően a vezetőink újra körbe­járják a Balatont. Az ön- kormányzatokkal, közleke­dési vállalatokkal és azok­kal az idegenforgalmi iro­dákkal, amelyek jelentő­sebb forgalmat bonyolítot­tak le, megbeszéljük az idei tapasztalatokat. Ezeket sze­retnénk hasznosítani a jövő évi menetrendben. Az ön- kormányzatokkal próbáljuk az együttműködést erősí­teni, hogy az állomás épüle­tek szépítésével, parkosítá­sával környezeti kulturájá- nának emelésével minél több turistát tudjunk ide­hozni. Szeretnénk szolgál­tatásokat javasolni az uta­soknak az utazási irodákon keresztül, hogy a magyaror­szági nevezetességeket meglátogatva a vasutat ve­gyék igénybe. — A fenyvesi nosztalgia vasút üzemeltetésében évek óta szeretnének részt venni az érintett önkormányzatok és turisztikai vállalkozá­sokkal. Ez modell lehetne a vasút és az idegenforgalom szervezésében. Partnerek ebben? — Tudomásom szerint a MÁV kezdeményező, mert jó megoldás a számunkra gazdaságtalanul fenntartott kisvasutak további üzemel­tetésében. Kezdeményez­zük a szükséges jogszabályi Változtatásokat is ennek ér­dekében. — Balatonboglár számára mit jelent a vasút? — A Balaton déli partja, így Balatonboglár is, annak köszönhette a múlt század derekán, az 1860-as évek­ben a gazdasági fellendülé­sét és a turizmusát, hogy megépült a déli vasút - mondta Sós Zoltán polgár- mester -. Tehát a közleke­désnek alapvető szerepe van ma is a turizmusban. Tény, hogy mára kissé vi­szályára fordult a kérdés, mert a vasút a nagy a for­galmával, zajával a turiz­mus negatív tényezője is. Vannak köztünk feszültsé­gek. Sok feszültség forrása a vasúti területek környeze­tének rendben tartása vagy éppen a két évvel ezelőtti vegyszerezés következté­ben pusztuló platánfák pe­res ügye. Amellett, hogy al-, és felperesi viszonyban va­gyunk - önkormányzatok és MÁV Rt -, ez nem ronthatja el a gyökeresen kapcsolata­inkat. A bogiáriak és a Bala­ton parti települések szá­mára érthetetlen, hogy több állami üdülőhöz hasonlóan a MÁV üdülő miért mentes a helyi adók alól? — Az idegenforgalom szervezői hogyan számol­nak a vasúttal? Lasztovicza Jenő az Or­szágos Idegenforgalmi Bi­zottság elnöke: - Hogyha a nemzetközi tendenciákat nézzük az utóbbi évek sta­tisztikái szerint a turisták utazási szándékában a vasút nemzetközileg is csökkent. A gépjármű közlekedés stagnál, a repülőgéppel való közlekedés viszont dinami­kus növekedésben van. Ez a nemzetközi trend. Nekünk azt hiszem, komolyabban kell vennünk a vasutat a tu: rizmusban. Ezt igazolták már korábbi kezdeményezé­sek is: a nyári szezonban tá­volabbi vidéki városainkból, régióinkból vasúti járatok át­szállás nélkül közlekednek a Balaton partra. Ennek ko­moly jelentősége van, főleg akkor, ha ezeket a kedvez­ményeket, amelyeket a MÁV ma is nyújtani tud akár a nagycsaládosoknak, diá­koknak, csoportoknak, ösz- sze tudnánk komi az üdülési csekkel. Akkor szerintem még jelentősebb lehet a vasút szerepe a turizmus­ban. Szeretnénk erősebb kapcsolatot a MÁV-al. Az OIB-ban tanácsadó pozíció­ban is szívesen látnánk a képviselőit. G. M. ATricciana Agrár Rt. 1999. szeptember 17-én, pénteken de. 10.00 órakor árverésen értékesíti a termelésben feleslegessé vált eszközeit: 2 db MTZ-80 traktor 1 db MBP 6,5 pótkocsi 1 db IH 6200 vetőgép (szóló) 1 1 db IH KM 5/3 lazító 1 db SP 2002 permetezőgép (hiányos) 1 db állatszállító pótkocsi 1 db MTZ mellső tolólap 1 db Hamster alváz (bálaszállító) 1 db 5 m3-es vizeslajt (pótk.alvázon) 1 db T-150 K alváz 1 db MOBITOX csávázó (hiányos) 1 db Lada-1500 szgk. Az árverés helyszíne: Tricciana Agrár Rt. (Egyetértés Mg. Szövetkezet) Ságvár, Fő u. 2. Érdeklődni lehet: Szente Mihály 84/380-030 A SOMOGYI HÍRLAP szeptember 9-i sorsolásának nyertesei A SOMOGYI HÍRLAP nyereménysorsolásának ajándékait közjegyző jelenlétében, számítógép segítségével sorsoltuk ki: A fődíjat, a Philips mini hifitornyot Rács Gyula, ordacsehi előfizetőnk nyerte. Videót nyert: Kovács Imréné (Visnye). Magnós rádiót nyert: Kiss Ferenc (Siófok), Söllei József (Osztopán), Matkovics Ferenc (Siófok). Gyümölcscentrifugát nyert: Böröcz László (Vízvár), Árk József (Somogysárd), Horváth József (Balatonboglár), Gárgyán Györgyné (Nagybajom). Olajsütőt nyert: Sebestyén Gyula (Balatonföldvár), Kiss Ágota (Nagybajom), Varga Lajos (Nagyatád), Vígh József (Kaposmérő), Kilvinger Zoltán (Kaposvár), Meiszterics Zoltán (Kaposvár). Kézimixert nyert: Bosznai István (Nagybajom), Kiss Ferencné (Szentgáloskér), Hermann Györgyné (Inke), Takács Pál (Patosfa), Szobonya István (Balatonendréd), Horváth Józsefné (Nagyatád), Ifj. Kővári György (Baté). Kávéfőzőt nyert: Tóth Béla (Barcs). Étkészletet nyert: Papp Attila (Szentbalázs), Csuha Terézia (Kisbárapáti), Szabó Lászlóné (Nagyberény), Bitó József (Kaposvár), Simon Gábor (Kaposvár). Kávéskészletet nyert: Rittinger András (Böhönye), Varga László (Szentgáloskér), Szíjártó István (Kaposvár), Nagy József (Beleg), Drávái János (Kutas), Marcsingó Jánosné (Kaposvár). Gratulálunk a nyerteseknek. Az ajándékokat kaposvári előfizetőink előzetes értesítés után, szeptember 14-től vehetik át a kiadó terjesztési csoportjánál, a többi nyertesnek személyesen juttatjuk el. ^—^mlm^^mmmmmmmmmm^—^mmm^mmm__

Next

/
Thumbnails
Contents