Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)
1999-09-11 / 212. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. szeptember 11., szombat Tíz éve nyüt meg a magyar-osztrák határ ,yAz akkori kormánytényezők és a reformerők közös diadala volt” A magyar-osztrák határnyitás 10. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Parlamentben. Az Országgyűlés ünnepi rendezvényére meghívást kapott többek között Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter, Franz Vranitzky egykori osztrák kancellár és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, valamint Horn Gyula (10 esztendeje külügyminiszter), Németh Miklós és Boross Péter volt magyar kormányfők, Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, Kovács László, az MSZP és Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, továbbá más közjogi méltóságok. Gerhard Schröder, Orbán Viktor és Viktor Kiima fotók: feb/diösi imre Az ünnepségsorozat bevezetéseként Göncz Árpád 11 személyt állami elismerésben részesített, az indoklás szerint a Magyar Köztársaságnak tett szolgálatukért, amellyel a magyar demokrácia megszületését és a jaltai világrend összeomlását megelőző első történelmi jelentőségű eseményt, a Páneurópai Pikniket és a vasfüggöny áttörését lehetővé tették. Az államfő kifejtette: „Egy kormányzaü döntés akkor hiteles, ha a népi támogatása is megvan. Az elmúlt évek hitelesítették az akkor megtett lépéseket”. Történelmet írtunk „A tíz évvel ezelőtti események Magyarországnak az európai közösséghez való csatlakozását eredményezték, azt, hogy az ország immár a NATO tagjává vált, és csatlakozási tárgyalásokat folytat az Európai Unióval” - hangsúlyozta Gerhard Schröder német kancellár, amikor Göncz Árpád köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést. Az államfő ugyancsak fogadta Viktor Kiima osztrák kancellárt. „Ritkán adatik meg, hogy egy kis ország egyetlen évszázad alatt kétszer is beleszólhat a világ történelmébe” - hangsúlyozta az elnök, utalva az 1956. évi forradalomra és a tíz évvel ezelőtti határnyitásra. A német és az osztrák szövetségi kancellár, valamint a magyar miniszterelnök ünnepi beszédet mondott az évforduló alkalmából rendezett megemlékezésen pénteken, az Országházban. Gerhard Schröder beszédében felidézte: „Tíz évvel ezelőtt a keletnémet polgárok - a falak és a szögesdrótok mögött eltöltött 40 esztendő után - a magyarországi kitérővel először távozhattak Nyugatra. Néhány hónap múlva a világ legcsúnyább építménye, a berlini fal összeomlott az emberek szabadságvágya alatt.” Gorbacsov szerepe A kancellár rámutatott: a menekültek kiengedéséről hozott bátor döntés történelmi következménye a német egység volt, ami nem lett volna lehetséges Magyarország nélkül. Gerhard Schröder felidézte Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezető szerepét is, aki „éleslátással járult hozzá ahhoz a változáshoz, amelyet 1953-ban még a szovjet páncélosok tapostak el”. Hangsúlyozta ugyanakkor: a berlini falat a keletnémet polgárok bátorsága döntötte le. Viktor Khma kifejtette: tíz esztendeje sokan nem tudták elképzelni, hogy az úgynevezett háború utáni rendben valami megváltozhat. Az osztrák kancellár álláspontja szerint a történelmet azok a bátor emberek csinálták, akik az 1989 előtti demokratikus mozgalmakban szembeszálltak a rendszerrel. Szólt arról is, hogy a hidegháború mély nyomokat hagyott és nagy károkat okozott. Ezzel kapcsolatban példaértékűnek nevezte az elmúlt 10 évet a magyar-osztrák kapcsolatok újjáépítésében. A kancellár álláspontja szerint állandó figyelmeztetés az Európai Unió számára, hogy nem szabad új választóvonalakat építeni - láthatatlant sem -, mert azok is ugyanolyan fájdalmat okozhatnak, mint a kőből és szögesdrótból épültek. Orbán Viktor kifejtette: „Egy évtized elmúltával is felkavar mindannyiunkat, ha arra gondolunk, hogy miféle rendszer volt az, ahol az emberek biztos munkájukat, mindennapjaik nyugalmát, életük minden eredményét gondolkodás nélkül maguk mögött hagyták a szabadságért. A 10 évvel ezelőtti események bebizonyították: sem a történelem rendje, sem az emberi természet nem tűri el az ilyen vüá- got.” Hozzáfűzte: „1990 előtt joggal lehetett mondani, hogy amíg a brandenburgi kapu zárva van, addig a németkérdés nyitott. Ma ugyanilyen joggal mondhatjuk azt, hogy amíg az Európai Unió zárva van, addig az európai kérdés nyitott”. A csatlakozás rajtja „Itt az ideje annak, hogy Magyarország és a közép-európai országok részévé váljanak az egységes Európának, hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar határnyitással elinduló folyamat eredményeként a két Németország egyesülésével az NDK is egy csapásra csatlakozott Európához” - mondta Göncz Árpád pénteken, a Parlament kupolatermében, az ünnepség vendégei számára adott fogadáson. A köztársasági elnök a határnyitást az akkori miniszterelnök és külügyminiszter, valamint az ország reformerőinek kollektív sikereként értékelte. „Ausztria mindig is támogatta Magyarország európai uniós csatlakozását” - hangsúlyozta Viktor Kiima osztrák kancellár az Orbán Viktor miniszterelnökkel és Gerhard Schröder német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón. Leszögezte: az Unió jogosan döntött amellett, hogy a belépési folyamatot individualizálja, így Magyarországnak nem kell bevárnia a csatlakozással más országokat. Az osztrák kancellár hangot adott azon véleményének, hogy Magyarország jól halad a csatlakozás felé vezető úton. Orbán Viktor egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a 2002- ben meghatározott határidő nem az unió számára megfogalmazott igény, hanem saját maga elé kitűzött cél. „Magyar- országnak 2002-re készen kell állnia arra, hogy az Unió számára befogadható legyen” - szögezte le a miniszterelnök. ,,A német kancellárral folytatott megbeszélésemen nem került szóba az MSZP és a Fidesz viszonya” - mondta Kovács László, az MSZP elnöke, miután pénteken a Parlamentben találkozott Gerhard Schröderrel, a Németországot kormányzó koalíció nagyobbik pártjának, az SPD-nek az elnökével. „A csatát itthon, magunknak kell megvívni, nem szükséges segítségül hívni a külföldi, kormányzó szociáldemokrata pártjokat, ugyanis ez az országnak esetleg ártana”. Hozzáfűzte az integráció kérdéskörét illetően nincs különbség az MSZP és a kormány álláspontja között. Kovács László a délután folyamán találkozott Viktor Klímával is, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt vezéreként irányítja a bécsi kabinet munkáját. Az osztrák testvérpárt elnöke - remélve, hogy az október 3-ai általános választásokon ismét sikerül első helyen végezniük - biztosította a magyar politikust: az SPÖ és személy szerint ő maga mindent megtesz azért, hogy hazánk átvehesse az osztrák uniós csatlakozás tapasztalatait, éshozzásegítsen minket a tagfelvételhez. Kötetlen program a Várban, a Szent György téren Teljes körű kárpótlás jár Egy nappal azt követően, hogy Milos Zeman cseh kormányfő úgy nyilatkozott: Prágának nem áll szándékában a még érvényben lévő, de gyakorlatilag nem hatályos benesi dekrétumok visszavonása, érdekes fordulat következett be. Visszakaphatják ingó és ingatlan vagyonukat azok a német és magyar nemzetiségű cseh állampolgárok, akik ezt a második világháború utáni benesi dekrétumok alapján veszítették el, és megfelelnek a hatályos kárpótlási törvény előírásainak. A csehországi kárpótlási ügyekben fordulatot jelentő döntést csütörtökön hozta meg a brünni székhelyű cseh alkotmánybíróság. Ivana Janó, az alkotmánybíróság alelnöke kifejtette: a német és a magyar származású személyeket a háború után megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, s ezzel együtt vagyonuktól is. Egy részük később ugyan bebizonyította, hogy a náci megszállás alatt nem vétett a köztársaság ellen, de a vagyonukat már nem kapták viszsza, mert a kommunisták kerültek hatalomra, akik a vagyont mindenkitől elvették. Az alkotmánybíróság Marian Dlouhy és Ivana Nováková megkeresésére hozta meg döntését. Ők azért fordultak jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz, mert már hét éve nem tudják viszszaszerezni vagyonukat: 1992-ben egy bíróság visszaadta ugyan nekik az elkobzott földjeiket, de az azokon lévő ingatlanokat nem. Ez ügyben fordultak végül is az alkotmánybíróság’ :z. Járni szerint az emberek ( nem lehet megkülönböztetni azért, mert vagyonukat lényegében ugyanolyan körülmények között veszítették el, mint mások. Hírek Martonyi János finnországi tárgyalásai Helsinki programja keretében Martonyi János külügyminisztert fogadta Martti Ahtisaari finn köztársasági elnök. Martonyi János elismerését fejezte ki azért a meghatározó szerepért, amelyet Ahtisaari elnök a koszovói válság rendezésében játszott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja az önálló európai biztonsági és védelmi háló kialakítását, emellett azonban a magyar külpolitika változatlanul fontosnak tartja a transzatlanti elkötelezettség érvényesülését, a transzatlanti együttműködés fenntartását is. Még mindig eltér az orosz és az amerikai vélemény Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter pénteken megbeszélést tartott a kétoldalú kapcsolatokról, és a találkozó keretében mindketten a viszony fontosságát hangsú-lyozták. Az új-zélandi Aucklandben folytatott megbeszélésen ismét kiderült, hogy Moszkva ^s Washington nézetei szöges ellentétben állnak a tervezett amerikai országos rakétavédelmi rendszer ügyében. Evakuálják az ENSZ-alkalmazottakat A kelet-timori függetlenség híveinek politikai vezetője, a Nobel-békedíjas Jósé Ramos-Horta úgy értesült az indonéz uralom alatt álló terület katolikus egyházi köreiből, hogy már ezrek eshettek áldozatul az Indonéziától való elszakadást akadályozó fegyveresek terrorjának. Pénteken folytatódott a kelet-timori államiság felé vezető átmenet segítésére kirendelt ENSZ- személyzet kitelepítése az életveszélyessé vált területről. Mindössze hatvan-nyolcvan tagú „készenléti ügyelet” maradt a terület központi városában, Diliben. Pozsonyban meghalt a fölgyújtott magyar férfi Belehalt égési sérüléseibe péntekre virradóra egy pozsonyi klinika intenzív osztályán Sárai Zoltán szlovákiai magyar nemzetiségű agrármérnök. A szőgyéni mezőgazdasági szövetkezet 32 éves, kétgyermekes elnökét, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) érsekújvári járási elnökségének tagját csütörtök éjszaka Szőgyénben lévő családi háza előtt ismeretlen tettes benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta. Jasszer Arafat nem mond le Palesztin közigazgatás alá került péntek délelőtt a megszállt ciszjordániai területek újabb hét százaléka. A mintegy 400 négyzetkilométeres terület katonai ellenőrzése azonban továbbra is Izrael joga és feladata marad. A csapatokat két lépcsőben, november 15-ei és január 20-ai kezdettel vonják ki. Közben Jasszer Arafat ismét cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy megromlott egészségi állapota miatt lemondana. Kijelentette, hogy ezt azok a rosszakarói terjesztik róla, akik nem tudnak megbékélni az izraeli-palesztin megállapodással. Orosz alkotmányszatíra A tévésztár minden vasárnap este elviccelődik az ITOGI televízió képernyőjén mindazon, amin jobbára inkább sírni lehetne. íme az orosz alkotmánytervezet: 1. cikkely: Nagyapócska az ország uralkodója. 2. cikkely: Nagyapócska a napfelkelte és a napnyugta, valamint a közjóiét garanciája. 3. cikkely: A Nagyanyócskát a Nagyapócska választja. 4. cikkely: Mindenki mást is Nagyapócska választ és bocsát el. 5. cikkely: Négyévenként egyszer Nagyapócska megengedi, hogy parlamentet válasszanak. 6. cikkely: Vagy nem engedi. 7. cikkely: A parlament feladata, hogy ne zavarja Nagyapócskát. 8. cikkely: Nagyapócskának két lába van, egy bal és egy jobb. 9. cikkely: Nagyapócska bal lábbal kel fel. 10. cikkely: Ha Nagyapócska egyik lábával sem kel fel, fekve vezeti az országot. 11. cikkely: Ha Nagyapócska makacs vezetési képtelenségben szenved, senki nem vezeti az országot, és ilyenkor minden úgy történik, ahogyan máskor. 12. cikkely: Nagyapócska rendelkezésére áll Roma (Abra-movics, a titokzatos pénzember) és Abramics (Berezovszkij milliárdos), valamint a piros gomb. 13. cikkely: Amíg a piros gombot meg nem nyomják, az ország szövetségi szerkezetű. 14. cikkely: A szövetségi egységek főnökeiből áll össze a Kurultaj-Divan nevű keleties testület. 15. cikkely: A Kurultaj-Divan feladata, hogy ne zavarja Nagyapócskát. 16. cikkely: A Kurultaj-Divan minden tagjának joga azt kívánni, hogy Nagyapócska legyen. 17. cikkely: Emberek, oroszlánok, sasok joga azt kívánni, hogy Nagyapócskák legyenek. 18. cikkely: De mindenül a nép határoz. 19. cikkely: Amelyet Nagyapócska választ ki. 20. cikkely: A nép feladata, hogy ne zavarja Nagyapócskát. 21. cikkely: Az ország címere kétfejű Nagyapócska, kezében az IMF emblémájával. Ha valaki tudja a megfejtést, hogy ki is lehet a szóban forgó Gyeduska (Nagyapócska), a megfejtést tartsa meg magának... Harmat Endre A Tvr-hét és a Party közös nyereményjátéké népszerű sztárokról. ATV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben.
