Somogyi Hírlap, 1999. szeptember (10. évfolyam, 203-228. szám)

1999-09-09 / 210. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. szeptember 9., csütörtök Nyugdíjasok 7 A beváltott fogadalom Minden fához, bokorhoz tartozik egy-egy történet... Évekig nem jött hír a katonafiú­tól, a doni ütközet előtt írt utol­jára. A szomorú szívű szülők a háború után keresztet emeltet­tek elveszettnek hitt egyetlen gyermekük emlékére a kapos- dadal szőlődombon.- A II. magyar hadsereg maradéká­val a Don-kanyarban estem fog­ságba - emlékezik nagy sóhajokkal a katonaévekre Somogyi János. - Azt hittem akkor, a nehezén már túl vagyok, ehelyett a pokolba kerül­tem. A szibériai tífuszláger nagyobb pusztítást végzett közöttünk, mint az állandó bombázás, a repeszek, a kézitusa. Ott tettem fogadalmat, hogy ha egyszer hazakerülök, csiná­lok valami olyat, ami emlékezetessé teszi, hogy éltem. Somogyi János megtartotta foga­dalmát, Kaposdadán másfél hektá­ros arborétum - tavakkal, patakok­kal - tanúskodik erről. Ma százhar­minc fenyőféle és közel ötven lom­bos örökzöld pompázik a szubmedi- terrán jellegű gazdag gyűjtemény­ben.- íráshoz, festészethez nincs te­hetségem, így örökzöldeket kezd­tem gyűjteni, amikor hazakerültem. Egy világot járt kiváló ember, gróf Ambrózy Migázy István példája erő­sítette meg a törekvésemet. A felvi­déki Malonyán létesítte ő a Kárpát­medence első arborétumát, majd Trianon után Magyarországra tele­pült és a jeli arborétumot alapozta meg. Azt akarta bizonyítani, hogy itt is lehet az angliaihoz hasonló örök­zöld kerteket telepíteni, csak úgy kell összeválogatni a lombosokat, fenyöféléket, hogy azok segítsék egymás növekedését, fejlődését. Munkásságának leírásából, meg más könyvtárnyi szakirodalomból ismertem meg a kertészetnek, erdé­szetnek ezt a területét. A hatvanas évektől már módszeresen gyűjtöt­tem az alkalmas fenyőféléket, lom­bos örökzöldeket, hazai lágyszárú- akat és talajtakaró növényeket. Kas­télyok parkjaiban leltem fel értékes cserjéket, szedtem magokat. Van néhány igazi különlegesség, például a már tizenöt méter magas kínai mamutfenyő. A negyvenes években lelték fel Kínában, előtte csak kövü­leteiben ismerték. Ritkaság az ame­rikai tengerparti mamutfenyő is, bár ez sokat szenved a téli fagyoktól. Szinte felfoghatatlan, kenyérke­reső foglalkozása mellett, két keze kitartó munkájával, gépek alkalma­zása nélkül hozta létre mindezt So­mogyi János. A telepítésen, talaj­művelésen túl két tómedret ásott ki, hogy a szélvédett Köveskút-forrás völgyecskében a növényeknek szükséges párásság meglegyen. Csónakot faragott, kisvasútat épí­tett. Két enyhe domb között rakta le a vaspályát. A kocsit feltolták a lejtő tetejére, az aztán saját súlyától át­lendült a másik domb végére, és vissza a kiinduló állomásra, három gyermeke, meg a környékbeli ját­szótársak nagy-nagy örömére. Holnap a nyolcvanadik életévébe lép a kaposdadai arborétumtelepítő. Ma is naponta járja a jól ismert ös­vényeket, a kényes növények ál­landó gondozást kívánnak. Kaszálja az aljnövényzetet, gyomlálja a tele­pített fák közé nem illő bodzát, egyéb sarjakat, kis fóliasátrában csemetéket nevel fáradhatatlanul. Tavasszal, ősszel portyázni indul új fajták után. Szeretettel fogadja és kalauzolja az előre bejelentkező csoportokat, újabban budapestiek látogatják gyakran a ritkaságok ka­posdadai kertjét.- A szülőföldemen élek, azt a ta­lajt taposom nyolcvanadik évem kü­szöbén, ahol járni tanultam - ösz- szegzi életútját párás szemmel So­mogyi János. - Csend és béke, verej- tékes munkám szép eredménye vesz körül. Boldog ember vagyok. Az óriásfenyők között van az a kereszt is, amit egykor apja emelte­tett holtnak hitt katonafiának... Katona Csongor Kirándulás Miskolcra A Petőfi utcai klubtagok a diósgyőri várnál A kaposvári Petőfi utcai Idősek Klubjának hu­szonkét tagja a gondo­zónők kíséretében két­napos kirándulást tett a közelmúltban Miskolc környékére. Kaposvár A legidősebb klubtag, a ki­lencven esztendős Sáfár Sándor volt az idegenve­zető, és ámulatba ejtő tájé­kozottsággal mutatta be Miskolc, Miskolctapolca, Lillafüred és a diósgyőri vár történetét. A csoport ellátá­sáról a miskolci gondozási központ igazgatónője, Tóth Anna gondoskodott. A má­sodik napon, útban hazafelé Debrecen nevezetességeit, a Nagytemplomot, a Déri Múzeumot, a Nagyerdőt, majd a hajdúszoboszlói gyógyfürdőt látogatták meg. Az élményekben gazdag ki­rándulást a Gabonaforgalmi Rt és a Kaposvári Gondozási Központ anyagi támogatása tette lehetővé. Megértő tisztújító Az a bűvös hatvanhét százalék A város közvéleménye tiszteli és megbecsüli a nyugdíjas szervezeteit. Az egyesület tisztújító köz­gyűlésén az önkormány­zati képviselők is jelen voltak. Az idősek gazdag programsorozatot állítot­tak össze. Balatonboglár A közelmúltban elhunyt, köztiszteletnek örvendő Ta­kács György utódjaként Hor­váth Jánost választotta elnö­kének a Megértés Nyugdíjas Egyesület. A vezetőség tagjai: Pemecz Béláné, a gondozási központ vezetője, valamint Parti Vendelné, Kapitány Jó­zsefeié, Gombor István, Lázok Lászlóné és Kugler Istvánná. A tisztújító közgyűlésen Fülöp Géza, a megyei közgyűlés ci­vil kapcsolatok ügyeinek re­ferense a megye támogatását ajánlotta fel a bogiári idősek­nek, dr. Gyenesei István elnök üzenetét tolmácsolva. Sós Zoltán polgármester szintén a nyugdíjasok meghatározó szerepéről szólt, kiemelve, hogy tapasztalataikat, aktív közéleti közreműködésüket nem nélkülözheti a város tár­sadalma. Tánczos Lászlóné, a Nosztalgia Klub elnöke együttműködését ajánlotta fel a társszervezetnek. Horváth János is erre tö­rekszik. Az idősek világnap­ját a klubbal együtt szeretné megünnepelni az egyesület, amely gazdag őszi programot állított össze. Ma, csütörtö­kön Révfülöpre utaznak, az ottani idősek meghívására. A jövő héten Ópusztaszerre szerveznek kirándulást, ok­tóberben a sántosiakat láto­gatják meg, mert szeretnék kialakítani a partneri kapcso­latokat. Az újonnan megvá­lasztott elnök elmondta, hogy a megkezdett úton haladnak tovább. Legfőbb céljuk, hogy az idősek jól érezzék magu­kat városukban és élvezhes­sék az érdekvédő egyesület támogatását. G. M. Minden illetékes kényes témának tartja a megvál­tozott munkaképességet, hiszen többnyire indulato­kat kelt a rokkantsági ké­relmek elutasítása. Tavaly az újonnan megállapított nyugdíjaknak csaknem a fele volt a rokkantsági és baleseti ellátás. Megyei körkép Jelenleg több mint 13 ezren kapnak rokkantsági nyugdíjat Somogybán, s tízezernél több a rendszeres szociális jára­dékban részesülők száma. Tavaly 3112-en nyújtottak be kérelmet a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­sághoz rokkantsági nyug­díjra, s 1985-öt elutasítottak. Az eljárás szokásos útját Csa­póné dr. Tóth Margit nyugel­látási főosztályvezető ismer­tette. — A kérelem beadásakor először a szükséges szolgálati idő meglétét vizsgáljuk, majd a szakorvosi leletekkel az or­vosszakértői bizottsághoz küldjük az igénylőt. A szak- vélemény alapján állapítjuk meg az ellátás összegét, amely függ az átlagkeresettől, a szolgálati időtől és a rok­kantság fokától. Rokkantsági nyugdíjat csak az kaphat, akinek legalább 67 százalékos a munkaképes­ség-csökkenése. Ez alatt csu­pán megváltozott munkaké­pességű lesz a kérvényező, akinek rendszeres szociális vagy átmeneti járadék adható — az átlaga jelenleg 12 ezer 838 forint —, s rehabilitációra kerül, vagyis megpróbálnak az állapotának megfelelő munkát találni. Ritkán sike­rül. A legrosszabbul a negy­ven százalék alá esők járnak, hiszen bár nem képesek a tel­jes munkavégzésre, kiesnek az ellátásból. Talán sejthető, milyen reményük van a munkába állásra, amikor oly nagy az ép, egészséges mun­kanélküliek tábora is. A hatvanhét százalék fe­letti rokkantság esetén jelen­leg 25 ezer 346 forint az át­lagnyugdíj, ám ez sem örö­kös; az orvosi szakvélemény meghatározza a rendszeres felülvizsgálat idejét, ez több­nyire egy év. Ha a felülvizsgá­laton az állapot javulását ta­pasztalják, akkor elveszhet a biztos ellátás. Ebben az eset­ben bíróságra is kerülhet az ügy. Tavaly mintegy négy­száz esetben döntött a bíró­ság, s közel harminc száza­lékban a megváltozott mun­kaképességű felperes volt a nyertes. Somogybán két helyen — Kaposváron és Siófokon — vizsgálja a kérelmezőket az Országos Orvosszakértői In­tézet első fokú bizottsága. Tavaly a Kaposvárhoz tartozó területen nyolcszáznégy em­ber vált rokkanttá, 829-nek pedig ötven százalékban csökkent a munkaképessége. Ennél a bizottságnál évente 4- 5 ezer vizsgálatot végeznek, az idei betegszám megha­ladta a 3500-at. A kérelmek 30 százalékát fogadták el első fokon, míg a fellebbezések 12 százalékának adtak helyt má­sodfokon. Korábban a betegség volt a rokkantsági kérelmek elsőd­leges oka, ma egyre többen próbálkoznak ezzel a mun­kanélküliség, a rossz anyagi helyzet miatt. A rokkantság­hoz napjainkban gyakran nem a munkahelyi ártalmak vezetnek, hanem az életmód: a káros szenvedélyek s a kö­vetkezményként fellépő be­tegségek, valamint az egész­ségügyi kultúra hiánya. Rendkívül sok az alkohol mi­att megrokkant egészségű ember, A megváltozott mun­kaképességűek orvosi felül­vizsgálatán ritkán észlelnek — az esetek 10,5 százaléká­ban — javulást. Egészségi szempontból örvendetes a ja­vulás, anyagilag azonban rendkívül hátrányos lehet, hiszen a jobb állapot egyben a munkáért való kilincselés kezdetét is jelentheti. Izményi Éva HÍREK A felsőmocsoládi nyugdíja­sok kedden a parlamentben jártak. Pásztohy András, a tér­ség országgyűlési képviselője (MSZP) tájékoztatta a har­minchét kedves vendégeket a törvényhozás munkájáról, a honatyák feladatairól, majd bemutatta a patinás épületet. Helyi problémákról is szó esett; a csatornázás lehetősé­geiről érdeklődtek képviselő­jüktől a mocsoládiak. Délután az ülésterem karzatáról kísér­hették figyelemmel a jövő évi adótörvény vitáját. A somogyjádi egyesület há­rom éve alakult, s akkor vá­lasztott vezetőség mandátuma a közelmúltban lejárt. Pénteki közgyűlésükön Lőrinczné Kiss Ilona polgármesterasz- szony méltatta az egyesület közösségépítő szerepét, a me­gyei szövetség üdvözletét Ko­vács Lajos elnök tolmácsolta. A közgyűlés továbbra is feltét­len bizalmáról biztosította He­lyes Sándorné elnökasszonyt és a vezetőséget. A zselicszentpáli egyesület mindössze egy esztendős, de a szombati falunapon már ők voltak a főszereplők. Énekka­ruk és tánccsoportjuk hangu­latos műsorral szórakoztatta a falubelieket. Szita Károly a keresztapa Szíves szóval várták, süteménnyel kínálták a polgármestert A nyitótáncot nem, de az új, jobb körül­mények közé került nyugdíjas klub ke­resztapaságát szívesen vállalta tegnap Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A kaposvári nyugdíjasok kedvelt találkozóhe­lye, táncos összejöveteleinek színhelye volt éveken át az Édosz művelődési ház, a klub is ezt a nevet viselte. A veszteséggel működő há­FOTO: TOROK ANETT zat visszakapta a cukorgyár, de az ott működő klubok nem maradtak fedél nélkül. A nyugdíja­sok első rendezvényét tegnap tartották az Együd Árpád művelődési központban. Máté Pétemé klubelnök és Bartal Béláné kultúrfele- lős köszönte meg a gyors intézkedést Szita Ká- rolynak és Király Zoltán igazgatónak. Névadót is tartottak egyúttal: az Édoszból Kaposvári Őszi Napfény lett, a keresztapa a polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents