Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-06 / 182. szám

6 SOMOGYI HÍRLÁP Somogyi tájak 1999. augusztus 6., péntek Kastélymentők ecsettel Ligetiné Ackermann Éva, Fekete Hajnalka és dr. Kovácsné Vida Zsuzsanna (rajztömbbel) a vízparton fotó: nagy László Bűnmegelőzők gondjai, lelohadt lelkesedés Nincs pénz faluőrökre Biztató kezdet után cso­portjuk feloszlatását fon­tolgatják az istvándl falu­őrök. Ráiuk ugyanis nincs pénze az önkormányzat­nak, s ez lassan kedvét szegte a csoport tagjainak. ________ISTVÁNPI________ A z egyik leghatékonyabb bűnmegelőzési csoport volt az istvándi. Az elmúlt két év­ben nagy szüksége volt rá a cigányok lakta falunak, mivel mindennapos volt a betörés, a lopás. Az eredmény sem maradt el, s a barcsi rendőr­ség is elismerte a bűnmegelő­zők jó munkáját. Mára azon­ban elfogyott a pénz. Orsós János, a csoport ve­zetője be nem tartott önkor­mányzati ígéretről beszélt. A polgármester ugyanis — még hivatalba lépése előtt — támo­gatást ígért nekik, ez azonban máig ígéret maradt; sőt, azóta a polgármester sincs már a fa­lu élén. Az utódja, Bencsik Já­nos elmondta: örömest adná­nak pénzt a csoportnak, de nincs miből, és a faluőrök mostanában olyan eredmé­nyeket sem tudnak felmutat­ni, amely indokolná a dotálá­sukat. — A kezdet szép volt, de alábbhagyott a lelkesedés. Megfogyatkoztak az őrök, s a csoportból lassan kimaradtak a magyarok. Helyükre fölvet­tek olyan romákat is, akikben nem bízik a falu. Emiatt hite­lét vesztette a csoport — tette hozzá a polgármester. — Szo­morú tény: nehéz a település anyagi helyzete. A csoport tá­mogatását a testület is megvi­tatta, s úgy ítélték meg a kép­viselők: az idén semmiképp nem futja a bűnmegelőzőkre. A polgármester elismerte: a bűnözés mára jelentősen csökkent, és ebben a csoport­nak nagy szerepe volt. Azon­ban mint mondta: a két évvel ezelőtti eredményeikért ma nem jár támogatás. N.L. Pecások a Rázsnyevón Tankonyha az Iskolában Félmillió forintos költséggel tankonyhát alakítottak ki a barcsi Deák Ferenc általános iskolában. A hetedik-nyolca­dik osztályos lányok és fiúk a következő tanévtől már ott ta­nulják a főzés tudományát. A konyhaművészet alapjaival az életvitel tantárgy révén ismer­kednek meg a tanulók, (ni) Egyre több kempingező Kellemes meglepetés Csoko- nyavisontán, hogy az elmúlt évek átlagánál sokkal jobb a termálfürdő kempingjének kihasználtsága. Sok magyar is táborozik itt, köszönhetően a kedvezményeknek. Tegnap 40 lakókocsi állt a kemping­ben, s mintegy a fele magyar családoké. A hazai kempinge­zők ebben a szezonban csak­nem féláron vehetik igénybe a kempinget és a fürdőt, (ni) Ravatalozót építettek Pé­terhidán új ravatalozót építte­tett az önkormányzat. A 2,2 millió forintba kerülő beruhá­zás a héten készült el. Átadá­sát követően azonban még folytatódik a munka: hamaro­san megkezdik egy kőkerítés építését a temető köré. (ni) Drávagárdonyi közmunka Csaknem 40 százalékos a munkanélküliség Drávagár- donyban. Az önkormányzat a maga eszközeivel igyekszik munkához segíteni az embe­reket. Négyen dolgoznak a térségben elkezdődött köz­munkaprogram révén, s egy közhasznú munkást is alkal­maz a falu. Tervezik a köz- hasznúak számának a növelé­sét is: hamarosan három gár­donyi munkanélküli dolgoz­hat majd a faluban, (ni) Utcabál Bélaváron Első al­kalommal rendeznek utcabált Bélaváron, de azt mondják: ha jól sikerül, biztosan hagyomá­nyossá teszik. A szombati ren­dezvényre műsorral készül­nek a falu nyugdíjasai és a fia­talasszonyok Margaréta nép­dalköre is. Az ő feladatuk lesz az, hogy végigvonulva az ut­cán igyekezzenek bevonni a mulatságba a falu népét, (ni) Nemzetközi képzőművésze­ti alkotótábort rendezett a Babócsáért Egyesület. A Dráva-vldék legszebb tájait igyekeznek megörökíteni ezen a héten a somogyi és horvátországi alkotók. Babócsa Nem nehéz megtalálni az al­kotótábor tagjait. Csak föl kel­lett keresni a vidék legszebb részeit; az újságíró biztos le­hetett benne, hogy ott össze­fut legalább egy képzőmű­vésszel. A Rinya-parton egy­szerre hárman is dolgoztak, s közben népes gyereksereg fi­gyelte őket. — Ma itt készítünk vázlatokat, holnap a bolhói Dráva-szakaszhoz megyünk, aztán a heresznyei magaspar­tra — sorolta dr. Kovácsné Vida Zsuzsanna. Nagyatádról érkezett, tavaly is tagja volt az alkotótábornak. — Engem az első művésztábor hangulata vonzott ide. Ez már nem egy­szerűen alkotótelep: igazi ba­ráti társaság alakult ki. Az idén már az unokámat is elhoztam. Az unoka, a 16 éves Fekete Hajnalka az egyik legfiatalabb táborlakó, de ő sem kezdő. Az ősszel két kiállítása is nyílik Barcson. — Tudtam, hogy is­merősök közé jövök, akiknek Rájár a rúd a Drávagár- dony-Tamási, Katélyos- dom-bó és Istvándi fenn­tartotta körjegyzőségre. A kastélyosdombói önkor­mányzat már bejelentette: kiválik a körjegyzőségből. Kastélyosdombó-Gárdony Az ok: nem tudnak együtt dol­gozni a körjegyzőség appará­nagyra becsülöm a munkáját. Fiatal vagyok hozzájuk, még­sem bánnak velem lekezelő­en. Figyelek, és igyekszem ta­nulni. Itt,’ Babócsán próbál­koztam először a tájképfestés­sel. Ligetiné Ackermann Éva Kadarkútról jött. Először van itt, és mint mondta, nagyon megfogta a falu szépsége és a táborlakók közvetlensége. Alkotóműhelynek az egy­kori kastély-iskolát rendezték be. Joszip Happ és Drago Mandekic éppen „terepre” in­dult innen. Mindketten a hor­vátországi Vrbovecről jöttek, nem először, s — mint hozzá­tették — remélhetőleg nem is utoljára. — Itt szabadabb a lég­kör, mint általában a művész­telepeken. Megvitatjuk egy­más képeit, közben jókat be­szélgetünk, és sokat nevetünk — mondták. Drago Mandekic- ről kiderült: mindjárt az első nap kiment a nárciszosba, és addig be sem jött onnan, amíg egy jó kép nem született a Ba­sakertről. — A szokottnál nagyobb itt a „lazaság”, de ez nem megy a színvonal rovására, hiszen ide zömében már kiforrott egyéni­ségek jöttek - mondta Vezér Dezső, a tábor művészeti ve­zetője. — Semmit nem erőlte­tusával. A kiválással a benn- maradók költségei növeksze­nek. S nő a feszültség: van, de még sincs körjegyzője ezek­nek a falvaknak. A nemrég ki­nevezett szakember ugyanis fél éve betegszabadságon van, s közben pályázatok soráról maradt le a négy település. A legrosszabbul Istvándi; járt, ahol polgármesterválság is volt. Ez a község most hitél­tünk rá senkire. És én is csak akkor vagyok művészeti veze­tő, ha szakmai segítséget kér tőlem valaki. Ez a tábor hason­ló ahhoz, mint amikor a mu­zsikusok összejönnek egy kis örömzenélésre. Második alkalommal ren­dezte meg a Babócsáért Egye­sület a nemzetközi művésztá­bort. Fillérekből sikerült tető alá hozni, ami annak köszön­hető, hogy megmozdult a falu. A vállalkozók összeadták a tá- borozók étkezésének költsé­gét, az iskola nyújtja a szál­lást, az önkormányzat a közle­kedés költségeit vállalta, a ki­sebbségi önkormányzat pedig megtisztította a kastélyt és környékét, hogy ott rendez­hessék be a képzőművészeti műhelyt, s vasárnap a záró ki­állítást is ott nyithassák meg. Zomboriné Gaál Borbála, az egyesület elnöke elmondta azt is: nem véletlenül választották a tábor helyszínéül a kastélyt. — Az alkotótábor egyúttal kas­télymentési akció is. Szeret­nénk elérni az épület rendbe tételét és helyi hasznosítását. Ezt támogatják a maguk esz­közeivel az alkotó képzőmű­vészek. Képeket ajánlottak fel eladásra, hogy az abból befo­lyó pénzt a kastélyra fordít­hassa a falu. Nagy László felvételre kényszerül: valami­képpen pótolni kell az elsza­lasztott pályázati pénzeket. Mert amelyik falu nem akart lemaradni egy-egy pályázati lehetőségről, annak a képvise­lői a darányi jegyző segítségét kérték. Az önkormányzatok most kezdeményeznek a Ba­ranya megyei egészségbizto­sítási pénztárnál vizsgálatot a jegyzőjükkel szemben. N. L. Megyünk a Rázsnyevóra — mondják a potonylak. A gyerekek ott hódolnak kedvenc szórakozásuk­nak, a pecázásnak. Horgá­szik sok munkanélküli is. POTONY Erdő borította régen ezt a te­rületet — tudtuk meg id. Hor­váth Páltól, de mára csak egy fa maradt mutatóban. A mak­kos, bokros helyen sok volt a nyársnak való vessző. S mert a disznó szereti a makkot, A Dunántúl legnehezebb pályája — mondják a szulo- ki minigolfpályáról, ahol az idei megyei bajnokságot megrendezték. Szülök Harminc versenyző és csak­nem száz érdeklődő vett részt a Szulokban rendezett megyei minigolf-bajnokságon. A férfi­ak közül egyéniben Andreas Rauland, a nőknél Anni Rauland volt a legjobb; csapat­ban ezúttal a szulokiak győz­tek, megelőzve a pécsieket. Nem volt könnyű dolguk, hiszen mára a Dunántúl egyik legnehezebb pályája lett a szu- loki. Szabó Ferenc, a park gaz­dája elmondta: nemcsak nehe­zek, hanem látványosak is az gyakran hajtották ide a jószá­gokat. Ott sütötték a kondá­sok a szalonnát nyárson. En­nek horvátul rázsány a neve, erről kapta nevét ez a terület. Gyerekkorában Horváth Pál is lejárt a „tóhoz”, aminek sem tápláló, sem levezető ár­ka nincs. Az aratás vagy csép- lés után — mint mondta — ott fürdött a nép. Évek során a tó eliszaposodott. Az idén ked­veztek az égiek a fogásra váró pecásoknak: sok eső hullott, megduzzadt a víz. Van benne kárász és törpeharcsa is. G.A. új pályák. — Az itteni minigolf- parkot már a Dunántúl három legjobb pályája között tartják számon. Akik rákaptak erre a sportra, messziről is eljönnek Szulokba: Pécsről, Szigetvárról, sőt Ausztriából is járnak ide. A faluban nyaraló külföldi­ek nem vevők a minigolfra. — A keletnémeteket előbb még meg kell tanítani a játékra, de a nyugatnémetek magas szinten űzik. A tavalyi s az idei győztes is a nyugati tartományokból való — mondta a tulajdonos. A golfpark vezetője azt is el­mondta: fölveszi a kapcsolatot egy német minigolfklubbal, s ez újabb külföldi vendégeket vonzhat majd Szulokba. To­vábbi tervük, hogy jövőre a magyar bajnokság egyik hely­színe legyen ez a falu. N. L. Válságban a körjegyzőség Németek golfütővel Növekvő kinnlevőség, s nincs fizetési haladék Márton gazda panasza Biztatóak a kilátások, szé­pen fejlődik a kukorica, pe­dig késedelemmel vetették, s egy részét tönkretette a belvíz. Bunye-vácz Márton reménykedik, hogy 80 má- zsányi termést is betakarít­hat hektáronként. Össze­sen 6-7 vagonra számít. Tótújfalu A; búza aratásával, a bálázással már végeztek, megkezdték a tarlóhántást. - Egy vagonnyi búzát adtunk le a barcsi Dráva- Coop szövetkezetnek, 1800 fo­rintos áron — mondta Bunye- vácz Márton. — A 6 hektáron jó közepes lett a termés, 30 má- zla. A mi gyenge földünkön, a 17 aranykorona érték alatti te­rületeken nem lehet minőséget termelni. A barcsi cég 14 banki nap után fizet; vannak azon­ban, akik csak hónapokkal az átvétel után, így jártam a hízók­kal, a tejjel. Még mintegy 200 ezer forint a kinnlevőségem. Kiszolgáltatott helyzetben van a termelő, s gondját tetézi a fi­zetési késedelem. Ez méltány­talan, mert hónapokig ingyen használják a pénzüket. S azért is, mert nekünk senki nem ad haladékot, azonnal esedékes minden számla kifizetése. Bunyevácz Márton elmond­ta: ez az év eléggé szűkös lesz. Az árak nyomottak, az időjárás sem kedvezett a termelőlóiek; sok vegyszert használt a gom­babetegségek ellen, és ez is többletköltség. Bizakodik - nem tehet mást —, de egyelőre nem mer fejleszteni. (Gamos) Kirándultak a gyerekek Kirándultak két falu gyerekei; Ópusztaszerre mentek. Komlósdról harminckét, Péterhldáról pedig tizenegy általános és középiskolás diákot vittek el országjárásra. Komlósp-Péterhipa Komlósdon már hagyomány, hogy or­szágjárásra viszik évente az iskolásgye­rekeket és időseket — mondta a kirán­dulást szervező Kiss Pál komiósdi pol­gármester. Minden évben áldoz erre az önkormányzat. Ezúttal az ópusztaszeri „kalandozásba” bevonták a szomszéd falu nebulóit is, és várható, hogy más­kor sem hagyják majd otthon a péter- hidai gyerekeket. Az iskolások kirándu­lása után most az idősek kerülnek sorra; ők a hónap végén ülnek autóbuszra. Az úti céljukról még nem döntöttek. N. L. A komiósdi Varga Lánci Zsolt a hadijátékok lovai között Ópusztaszeren fotó: béres ferencné

Next

/
Thumbnails
Contents