Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-28 / 200. szám
1999. augusztus 29. ★ KÖZELRŐL ★ 3 E\ LfíJ^ilílÖU A lengyel-magyar barátság fővárosának nevezte Balatonboglárt Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter. Boglár legalább olyan fontos a két nép együttműködésében mint a hivatalos tárgyalások, mondta Martonyi János a magyar külügyi tárca vezetője. A lengyel menekültek befogadásának 60. évfordulóját ünnepelték Balatonbogláron. Bensőséges ünnepség színhelye volt tegnap a Lengyel-Magyar Barátság Háza, amely évtizedek óta a két nép barátságának szimbóluma. Tegnap ezt a mélyen gyökerező együttműködést két tölgyfa jelképes ültetésével tette az utókor számára is emlékezetessé a két külügyminiszter. Bronislaw Geremek a lengyelek köszönetét hozta annak a városnak, amely befogadta a menekülteket és iskolát épített gyermekeiknek. — Politikai kockázat volt az akkori kormány és a családokat befogadó emberek számára az, amit Magyarországon és Balatonbogláron tettek - mondta a lengyel külügyminiszter -. Ezért a leghálásabb kö- szönetünket fejezem ki a lengyel kormány nevében és osztozom a boglarczykok örömében. Ez a mai látogatás új kezdet a két nép együttműködésében, amelynek célja a polgárok életkörülményeinek javítása. Egyenes út vezet minket efelé, amelynek történelmi alapját a 60 évvel ezelőtti események tették le. — Ami 60 évvel ezelőtt itt történt, arra ma is büszkék lehetünk. Ez szemben áll a bűnös nép hamis mítoszával és illeszkedik ezer éves történelmünkbe - mondta Martonyi János -. Az üzenete egyértelmű: a cselekvés és az akarat. A lengyelek nem adták fel, sokan innen mentek tovább harcolni. A magyar emberek is kifejezésre juttatták, hogy nem fogadják el a kisállam alkalmazkodását, van önálló akaratuk. Tehát mi sem adtuk fel. Bronislaw Geremek a legmagasabb állami kitüntetést, a Lengyel Köztársasági Érdemrend Lovagi keresztjét adta át dr. Kögl Lénárd nyugalmazott kanonoknak, Szőllősi Ferenc plébánosnak és Vidovszky Imrének, a Lengyel Magyar Barátság Egyesület elnökének. (Gáldonyi) Vettek, hívtak, győztek! A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel Játékos olvasói közül hárman is nagy értékű nyereménnyel lettek gazdagabbak. A hírvivő hálás szerepében tegnap telefonon kerestük meg a szerencsés nyerteseket. A homokszentgyörgyi Tóth György 50 ezer forintos takarékbetétkönyvet nyert.- Majd kiugrik a szívem a helyéről! Meg lesz a kazánra a pénz! Feleségemmel épp azon tanakodtunk, hogyan teremtsük elő az árát - ujjongott a vonal túlfelén. A szerencse jó helyen kopogtatott, Tóthék heten élnek egy fedél alatt, a legkisebb gyerek 2, a legnagyobb már ifjú, 20 éves. A csurgói Mezei János színes televíziót, a kaposvári Benkő Zsuzsa videokamerát nyert. Vadászünnep szerencsével (Folytatás az első oldalról) Abszolút győztest nem hirdettek. Salamoni döntéssel úgy határoztak a szervezők, hogy a jövő szombaton, a hortobágyi országos versenyen a Lábod Mavad Rt, a nagyatádi Hunguest Hotel Solar és Sefag közös csapata képviseli Somogyot. A szerencse délután is főszerepet kapott Nagysallérban. Itt tartották ugyanis a Hatos lottó sorsolását. A nyerőszámok egy részét ugyancsak vadászok húzták ki. Errefelé az a mondás járja, hogy ami jó a vadászoknak, az jó a lábodiaknak is. Lassú István Lábod polgár- mestere a vadásznapi lottósorsolás alkalmából egy 250 ezer forintos utalványt vehetett át Csősz Violettától, a Szerencsejáték Rt pécsi területi igazgatójától. Az ajándékpénzt a most formálódó faluházra költik. Ivnsza Tamás, a Lábod Mavad Rt vezérigazgatója azt mondja, hogy az igazi szerencse az volt, hogy jóval több mint tízezer embert látogatott ki tegnap Nagysallérba, s mindenki jól érezte magát. Dr. Gyenesei István, a SOMO- GYÉRT Egyesület elnöke társ- szervezőként állította, hogy szükség van az efféle rendezvényekre, hiszen a somogyi idegenforgalomnak nemcsak a Balaton lehet a részese, hanem azok a kistelepülések is, amelyek egy- egy ilyen alkalommal mutathatják meg értékeiket. Nagy Jenő 72 óra a pokolban Izmitben messiásként várták a mentőket - 3,5 évesen másodszor született Augusztus 17-en hajnalban elemi erejű földrengés rázta meg Törökország Márvány tenger menti részét. A 7,8-as erősségű katasztrófa nyomán kártyavárként dőltek össze a házak, a romok tízezreket temettek maguk alá. A túlélők az oszlásnak indult hullák bűzében napokat töltöttek ét- len-szomjan, élet-halál között. Többük magyar mentőalakulatnak köszönheti, hogy ismét meglátta a napvilágot. Nagy megbecsülés övezte a magyar mentőket fotó: török Rubecz József a Központi Különleges Mentő- szolgálat tagjaként a katasztrófát követő második napon reggel kilenckor kapta a hívást, s délután háromkor már az Isztambulba induló gépen ült. A Polgári Védelem akciócsoportjának második csapatában három napot töltött a poklok poklában, a mintegy egymillió lakosú Izmitben.- Amint odaértünk, nyomban munkába álltunk, s ha álmunkban egy pillanatra is elfelejtettük volna, az ismétlődő utórengések tudatosították bennünk, Törökországban ezekben a napokban senki sincs teljes biztonságban - meséli a kaposvári alpin mentő. Hozzáteszi, az áldozatok családtagjaival együtt a viszonylagos nyugalmat adó szabód ég alatt, hálózsákban töltötték az éjszakát. A magyar mentőalakulatot attól a pillanattól kezdve a lakosság hihetetlen megbecsülése övezte, amint egy - más nemzetiségű csapat által már átkutatott - háznál túlélőre akadtak. A világsajtót is bejárta, amikor egy 3,5 éves kislányt 81 órával a rengést követően mentettek ki a romok közül.- A gyermek hihetetlenül szerencsés volt, mivel az utcára dőlt ház, amiben tartózkodott, egy gépkocsit is maga alá temetett, s ő a roncs csomagtartójába szorult - mutatja az összedőlt ház fotóját Rubecz József. Egy idősebb asz- szony a kislány mellett halt meg, így ő több mint három napot töltött a melegben hamar oszlásnak indult tetem mellett. Jelenlétét Mancs, a miskolci speciális mentők kutyája jelezte. Amikor elkezdett ugatni, a kislány sírva fakadt félelmében; Törökországban kevés a kutya, a gyerekek félnek tőlük. Közben a gyermek tolmács segítségével mindenre válaszolt, a kihozatalban az édesapja is segített. A magyar mentők valamennyien könnybe lábadt szemekkel figyelték az eseményeket. Ezért a pillanatért éltek valamennyien. Ezt követően a magyarok ha szétszakadtak volna sem tudtak volna eleget tenni a helyiek igényeinek. Az áldozatok hozzátartozóinak követelésére számos helyszínt kutattak át, olykor még éjjel is járták azokat a helyeket, ahol remény volt a sikerre. Mindvégig optimisták voltak, noha egy nemzetközi dokumentum szerint 72 óra után vajmi kevés a reális esély túlélő felkutatására. Van rá példa, hogy a romok 15 napos fogságából szabadult valaki, de abban a víz és élelem is közre játszott. Esélytelen volt ugyanakkor a kutatás az olaszországi földcsuszamláskor, ahol a mindent elborító sártengerben kutattak. Izmitben a földrengést követő negyedikötödik napon mindent átható hullaszag terjengett. Ekkor már egyre inkább csak az áldozatok felkutatására volt esély. Az elvárások azonban nem csökkentek a magyar mentők iránt, ahol csak dolgoztak, hatalmas feszültség vibrált a levegőben. Összességében a Polgári Védelem nemzetközi bevethetőségű akció- csoportjai Isztambulban és Izmitben négy túlélőt találtak s mintegy 100 holttest kiemelésében segédkeztek. A különleges mentő éjszakáiban visszavisszatér a természeti csapás képe, a verseny- futás az idővel, életekért.- Nem rémálomként élem meg újra és újra Izmitet: ha erről álmodom, mindig túlélőket keresek a romok között - meséli a kaposvári szakember. Egyiküket, a 3,5 éves kislányt a Polgári Védelem szeretné megismertetni Magyarországgal: ha sikerül felvenni szüleivel a kapcsolatot, meghívják megmentői hazájába - nyaralni. B. T. Cohiba, a király Ébenfa dobozban a világhíres Davidoff fotó: török anett Az érme-, bélyeg-, képeslapgyűjtők, meg a lepkevadászok a gyűjtőszenvedély klasszikusai. Mindig vannak divatcikkek, emlékezzünk csak a papírszalvéta-, vagy a gyufacimke- mizériára. Most a pénzgyűjtés a menő, megy is a karács, le a kalappal. Az egyéniségeket nem érdekli a divat, ha megtetszik egy szép tárgy, keresni kezdik változatait.- 1987-ben németországi barátomtól kaptam egy Sierra Maestrót, meg néhány más szivart, és egy kellemes beszélgetés során rágyújtottam az egyikre - idézi fel szivarőrületének eredetét {ő nevezi így) Svajda József megyei MSZOSZ-elnök. - Valószínűleg a hangulatos este emléke inspirált később, hogy amerre jártam az országban, vagy külföldön, keresni kezdtem a márkás szivarokat. A kubaiak az Icarus-buszokért csak cukrot, fehér rumot, meg szivart tudtak adni, itthon szinte fillérekért lehetett hozzájutni a világ legfinomabb, legdrágább termékeihez. Emlékszem, Glindében voltam egy küldöttséggel, s rágyújtottam egy Romeo y Giulieta szivarra - legalább harminc aranyérmet nyert ez világkiállításokon -, sőt megkínáltam a társaságot is. Német partnereink hüledeztek, ki lehet ez a pasas, miből telik ennek erre. Pár száz forint volt itthon egy doboz, Nyugaton akkor százhúsz márkába került. Hamar híre ment mániámnak - magam is terjesztettem, mondja kaján mosollyal -, így egy ideje családom tagjai, barátaim, de sokszor ismeretlenek is szivarral lepnek meg alkalmanként. így jutottam például az ötvenes évek Dó- zsa-szivarjához és a Pilvaxhoz, vagy a hitleri idők Deutsche Einheit (német egység) egy példányához, meg a híres Csongorhoz. Ezt a nyírségi dohányból készült, erős, kaparós, férfias terméket dominikai dohánnyal feljavítva már újra gyártják, de kezdőknek és hölgyeknek nem ajánlanám.- Nők is szivaroznak? - kérdem meglepődve.- Nem is hinné, milyen sokan, Demi Moor amerikai színésznő például, de magyar hírességeket is tudnék említeni, hogy Monica Lewinskiről ne is szóljak - teszi hozzá nevetve, mikor látja, hogy szemem a fél méter hosszú, hat centi vastag kapitális szivarra téved. - Ez reklámdarab, ember ilyet nem vesz a szájába. Nézegetjük a gyűjtemény kincseit, a királyt: a kubai Cohiba Esplendidost, amelyből egy szál tízezer forintba kerül a szivarosok folyóirata - mert ilyen is van -, a Hamu és Gyémánt katalógusára szerint. A már említett Romeo y Giulieta, a Davidoff, a Partagas alig olcsóbb. Mindannyit kézzel sodorják és cédrusfadobozba rakják a balról jobbra egyre sötétebb barna színű szivarokat. A dobozokon számos hamisítást kizáró jelzés található, a szakértők erre figyelnek. Aztán a rágyújtás szertartásáról beszél Svajda József ízesen, szemléletesen.- Nem akarom megsérteni, de sajnálom a dohányosokat - mondja végül. - Nikotinéhségükben egyik cigarettát gyújtják a másik után, és el sem tudják képzelni, milyen felemelő élmény ritka alkalmakkor elszívni egy egész estén át pöfékelő szivart, a szájüregben öblögetni az aromás füstöt, amihez csak ráadás a kellemes társaság... Katona Csongor Félnek a romák Taton horogkereszt, akasztott zsidócsillag a falakon Félnek a tahi romák — ezt állítja Orsós Géza. A város legforgalmasabb helyein ugyanis fenyegető falfestésekre lehet rácsodálkozni. Átkozott legyen a kéz, mely aláírta a trianoni szerződést — ez volt olvasható a vasútállomáshoz közel eső feliraton, amelyet végre lefestettek. Kicsit odébb azonban jól látható a felakasztott zsidócsillag, mellette pedig a horogkereszt. Orsós Géza szerint ezután a cigányok kerülhetnek sorra. — A zsidók viszik el az összes üzletet, mások kárára gazdagodnak meg, s a cigányok kapják valamennyi szétosztható segélyt más rászorultak helyett, ez a vélekedés él a közvéleményben — mondta Orsós Géza. — De ez nem igaz; ha annyi pénzhez jutnának a romák, amit gondolnak róluk, már rég kikerülhettek volna nehéz helyzetükből. Olyan dolgokat is a nyakunkba varrnak, amiről nem tehetünk. Orsós Géza a közeli Jabapusztán él, de minden Tabhoz köti; itt járt iskolába, itt élnek a barátai. Visszaemlékezett arra, hogy egy barátjával sétált a városban, amikor nagy megdöbbenésére sorra észrevették a feliratokat. — Sajnos, vannak vevők Tabon ezekre a felháborító, uszító gondolatokra vevők Tabon — állította. — Arcnélküli emberek ők, a plakátjaikat sem írják alá. Ugyanakkor tudom, hogy sok helybéli fiatal feljár a fővárosba bakancsban tüntetni, itthon pedig játsszák a nagyfiút. Sokak szülei nem is tudnak arról, hogy gyerekük a szabadidejükben mivel foglalkozik. Orsós Géza szerint alaposan átgondolt és megtervezett akcióról van szó, mivel a falfestések és plakátok a legforgalmasabb helyeken vannak közszemlére téve. Több közülük a fasiszta Hitler idejét idézi, bár annyira azért nem régen láthatóak. — Azt hittem, hogy az augusztus 20-i ünnepre tekintettel eltüntetik ezeket az illetékesek — mondta Orsós Géza. — Bár meglehet, hogy így jó, ahogyan van; figyelmeztetés, intő példa lehet ez mindenkinek. Ébredj magyar! A magyar jövő: hungarizmus. Hasonló szövegek is olvashatók a firkák mellett. — Tabon jó a közbiztonság, bárcsak másutt is ilyen lenne a helyzet. Az általam felvetett probléma megoldása a helyi társadalom egészének az összefogását igényelné — mondta Orsós Géza. — Sajnos a helyben és a környéken élő fiataloknak nem kínálnak programokat, amely lekötné őket. Ha helyes célt adnának nekik, akkor szerintem megoldódnának az effajta gondok. Egyelőre az a helyzet, hogy kevesen találnak munkát. Az effajta uszító reklámra azonban valahonnan mindig akad pénz. Orsós Géza azt mondta: a tabi- ak nagyon fásultak már, vagy ami ennél is rosszabb lenne, nem tanultak a történelemből. Czene Attila
