Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-27 / 199. szám

I 8 SOMOGYI HÍRLAP Barcsi tükör 1999. augusztus 27., péntek Káplár Adolf iskolákat teremtett FOTÓ: KOVÁCS Iskolaépítő, fiatalos hévvel A Magyar Köztársaság Ezüst Er- demkeresztjét kapta — az oktatási miniszter javaslatára — Káplár Adolf, a barcsi Deák Ferenc Általá­nos Iskola igazgatója. A szeptem­beri becsengetés most nem őt hívja. Bár ahogy megismertem, gyanítom: hiányozni fog neki. Káplár Adolf nyugdíjba ment. S nem ő lesz az első, aki már reggel fél hétkor a tanáriban siirög, hogy mire bejön­nek a kollégák, minden a helyén le­gyen. A minap azt mondta róla valaki: Dolfit mindig is fűtötte valami belső tűz. Nem a külvilágtól, önmagától kel­lett félteni. Igaza van. Szenvedéllyel fogott hozzá az újonnan avatott gim­názium könyvtárának létrehozásá­hoz, aztán a Deák emlékpark kialakí­tásához is - már az újabb munkahe­lyén. Káplár Adolf a nyolcvanas évek végén lett az új gimnázium első igaz­gatója. Hogy jól végezte dolgát, azt az 1990-ben kapott Ifjúságért Érdem­érem is bizonyítja. Mégis felállt, bár marasztalták, és elvállalta a Deák is­kola vezetését. Ez utóbbiban ma hét­száz gyerek tanul, hat épületben. — Sohasem hagytam, hogy az ár sodorjon; magam is megfogtam az evezőt, és az élre álltam - fogalmazta meg tömören a hitvallását. S olyan kormányos volt, aki azt is tudta, hogy merre kell irányítani a hajót. Határo­zott véleménye van a pedagóguspá­lyáról. Szerinte a pedagógus a gyerek szemében példakép, s úgy is kell vi­selkednie. Azt nem vitatja, hogy bár így kellene lenni, valójában nincs így. — A tanítók Platón idején rabszolgák voltak. Azok ma is; túlhajszoltak, gyengén fizetettek. így nehéz köve­telni. A nyár végén átadta az iskolát utód­jának, azzal a két számítógépes okta­tóteremmel, amire szerfölött büszke. — A hétszázból négyszáz gyerek már másodikos korától tanulja a szá­mítástechnikát. Ez a jövő útja. Legendákat mesélnek arról, mi­képpen jutott az iskola a legjobb fel­szereléshez. Káplár Adolf mégsem ezzel büszkélkedik, hanem azzal: or­szágos számítástechnikai versenyt szerveztek, s erre a legtávolabbi vidé­kekről is jöttek gyerekek. Relikviái közül előkerül a Barcs Városért kitün­tetés. Arra büszke, hogy ő az első pe­dagógus, aki átvehette. Aztán ott a túlparti Verőce aranyérme a kisha- tármenti kapcsolatok fejlesztéséért.- Sok mindent mondhatnak rólam, de a szakmai munkámat aligha kérdő­jelezhetik meg — jegyezte meg mint­egy védőpajzsot emelve 42 évi munká­jához. Pedig ilyesmi aligha kell neki. Szeptember 1-jén becsöngetnek a Deák iskolában is. Ez a csengő azon­ban már nem szól neki. Nyugdíjas lett. Bár ahogy ismerem, a pihenés napjai nem tartanak sokáig. Nagy Jenő Orvosi ügyelet egy helyen Az orvosi ügyeletet és a mentőszolgálatot egy­más mellett szeretné elhelyezni az önkor­mányzat. Ehhez segít­séget adhat a miniszté­rium nemrégiben meg­jelent pályázata is. Az orvosi ügyelet elköltöz- tetésével egy időben lehe­tőség lenne arra is, hogy a háziorvosi szolgálat min­den körzetét egy helyre vigyék. így a 3-as körzet is beköltözhetne a rendelő- intézetbe, ahol a betegek fölkereshetik a szakrende­léseket is. Erről azonban a végső döntés előtt szeret­nék megkérdezni a hár­mas körzet lakóit is. N. J. Színes iskola Szeretnék jellegzetessé tenni a középületeket. Már készítik a terveket. Az épületek egyénítéséhez zöld utat adtak a város­atyák; így valamennyi in­tézmény homlokzatát fel­újítják. Az átfogó tervet épí­tész készíti. A munkát már az idén megkezdik; négy­millió forintot költenek a Deák iskola épületegyütte­sének színesítésére. A foly­tatás attól függ, hogy mit bír el a város pénztárcája. Az biztos, hogy 2002-ig ki­színesedik a város. N. J. Tenger vonzza a városlakót A külföldön nyaraló bar­csiak többsége Olaszom szágba utazott, illetve Hor vát- és Görögországba. Itáliába leginkább a homokos tengerpart vonzza a pihenni vágyókat, a kisgyermekes csa­ládokat. Felkapott üdülőhely Bibione; a barcsi nyaralók zöme egy hétre ment. Külföldi üdüléseknél az idén 573 ven­dégéjszakát jegyeztek fel — tudtuk meg Mezei Józsefnétől, a Siotour Rt barcsi irodaveze­tőjétől. Más utazásokat is szerveztek Európa nagyváro­saiba. Sikeres volt például a franciaországi-svájci-ausztriai körút. Most szervezik a három fővárost érintő Prága-Po- zsony-Bécs háromnapos utat. Itthon a Balaton környéke a legkedveltebb, bár a nászuta­sok többnyire a hegyvidékre utaznak. Iskolai kiránduláso­kat is szervezett áz iroda, s így 107 személyt utaztattak. G. A. Hirdetőink BARCSI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Érdeklődni lehet a 82/311-506-os telefonszámon BARCSI TÜKÖR legközelebb szeptember 24-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk Határforgalom, bűnözők és a város biztonsága Kamera lesi a tolvajt Svégel László: A technika a város biztonságát őrzi fotó: kovács tibor Szeretik a virágokat Kamerák vigyázzák Barcs négy pontján a rendet. Svó- gel László, a barcsi kapi­tányság bűnügyi osztályve­zetője azt mondta: ha kez­detben — a nyár elején — voltak is ellenvélemények, mára mindenki belátta: a város érdekét szolgálják. — Itt januártól decemberig tart az idegenek áradata — mondta Svégel László, hozzátéve, hogy hétköznapokon három­szor annyi ember fordul meg Barcson, mint amennyi az ál­landó lakos. — A bűnözés ala­kulása azonban ezzel nincs egyenes arányban. Olykor persze itt is megjelennek a zsebesek, távolabbi városok­ból jönnek. S időnként a hatá­ron túlról. Barcson nincsenek olyan kirívó esetek, mint a Balatonnál, de itt is előfordul mindenféle bűnöző. Megje­lentek az autótolvajok is; Cso- konyavisontáról az idén há­rom autót loptak el. A tavaly lopott autók közül kettő Ásotthalom térségében, a határ közelében került elő, egy pedig darabokra szedve egy szegedi garázsból. A be­surranó tolvajok is távolról jönnek Barcsra és környékére. A város vezetői is számolnak azzal, hogy a bevásárlóturiz­mus ide csalogatja a rosszban sántikálókat. Ezért is támogat­ták e figyelőrendszernek a ki­építését. S a város vállalkozói is rájöttek, hogy érdekük az efféle beruházás. A város négy pontján helyeztek el bizton­sági kamerákat; ezek a rend­őrség ügyeletéről irányítha­tóak. Ha kezdetben voltak is ellenérzések, mára megszok­ták jelenlétüket a barcsiak. — Tudatosítani kellett itt is, Verőcén is, hogy létezik ez a rendszer, ám a törvények ga­rantálják azt, hogy a személyi­ségi jogok nem fognak csor­bulni. Csak a bűnmegelőzésre használjuk fel, s ha kell, en­nek a segítségével szolgálta­tunk bizonyítékot egy-egy bűnelkövetővel szemben. A bűnöügyi osztályvezető szerint a technika beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezért is szeretnék továbbfej­leszteni. Nagy Jenő Az otthonház negyedik épületébe nemrég költöz­tek be a lakók. Az intéz­ményt nemcsak az új szárnnyal bővítik: hama­rosan elkészül a lift is, ami két emeletnyi gyaloglástól kíméli meg az Időseket. Ezt nagyon várják már. Van azonban, amiben nem várnak segítségre. A virágos kis kertek, teraszok jelzik: sokat áldoznak otthonuk szépítésére. — Az épületszárnyak közti területet az intézmény tartja rendben, de egyre inkább bir­tokukba veszik a lakók; kis virágágyásokat készítenek, díszcserjéket ültetnek — mondta Szegény Lászlóné, a bentlakásos ellátás vezetője. — A legtöbb időt kertje, la­kása szépítésével tölti a 68 la­kás 86 lakója. Pankász Jánosné három éve él itt: — Mindig találok el­foglaltságot; tévét nézek, ol­vasok. A kertben is volt min­den, míg el nem öntötte a víz, mert eltömődött a kis árok. Tönkrement a paprika, para­dicsom, meg a temetőbe szánt virág. Kindler Lászlónénál roska­dozik a polc a rengeteg virág­tól. — A virág a szenvedé­lyem, a férjemnek meg a hor­gászás; most is már kora reg­gel Kisbókra ment — mondta. — Ezeket a gumós begóniákat Jugoszláviából hoztam 1970- ben; akkor még ritkaság volt. Könnyen áttelel az otthon pincéjében. Marek György négy éve köl­tözött ide az édesanyjával, most egyedül él. — Legtöbbet sakkfeladványokat s rejtvényt fejtek. És szeretem, ha rend­ben a lakás, a kert — mondta mosolyogva. Kricsfalussy Béláné öt éve talált párjára, Pólyák Jánosra. Két hónapja költöztek a házba, tele vannak tervekkel.- Magam készítettem a függönyt, a díszpárnákat is. A kertet már hetek óta gazol­juk; epret és málnát ültetünk a hátsó részre, az előtérbe pedig füvet — mutatta mun­kájuk eredményét. — Ide tesszük majd a széket meg az asztalt. Szabó Józsefné szívesen fo­gadja a látogatókat, és utazik is. — Szigetvárra megyek hol­nap a régi munkatársaimhoz, hozzám meg Dabasról jönnek ismerősök — mondta. — Sze­retek pihenni az udvaron, a hintaágyon. Bíró Mária Autót cserélt uborkára Gyerekek a Kárpátaljáról A kárpátaljai árvízkárosult családok gyermekei közül tizenöten nyaralhattak két hétig Barcson. A Beregszá­szon és környéken élő ne­bulók ma reggel utaztak el. A Kárpátokból lezúduló áradat családok százait tette hajlékta­lanná. Sokaknak mindenét el­vitte a víz. A helyreállítás von­tatottan halad, mert gyakorta hiányzik valamelyik építő­anyag. Már a katasztrófa első óráit követően segélyszállít­mányok sokaságát indították a határon túlra. A Szent Adal­bert Misszió Alapítvány a maga eszközeivel igyekezett segíteni. Megszervezték, hogy a kárpátaljai családok gyerekei két hetet Magyarországon nyaralhassanak. — Az egyik katolikus lapban olvastam, hogy van két-három csoport, amelynek nem talál­tak fogadót — mondta Horváth József esperes, aki azonnal megkereste az önkormányza­tot, levelet írt a helyi vállalko­zóknak és az alapítványnak. A Széchenyi gimnázium szállást és kosztot adott a gyerekek­nek, egy szeretetszolgálat farmernadrágokat küldött, a cukrász fagylaltot ajánlott, más egy kosár gyümölcsöt ho­zott. Barcs plébánosa szerint igazából azok adakoztak, akik maguk is segítségre szorulná­nak. Az idős emberek 500- 1000 forintjai teremtették meg a kárpátaljai gyerekek nyara­lásának és segítésének feltéte­leit. Hoztak nekik zsáknyi ru­hát, tanszert, édességet is. — A végén már nem a pénz hiánya volt a gond, hanem a programok összeállítása. Az egyik ismert vállalkozó, az idős hölgy — egykor maga is felvidéki kitelepített — Szi­getvárra vitte kirándulni a gye­rekeket. Kaptak ingyen strandbelépőt, lovas kocsival járták az ősborókást... A Kárpátalján zömmel refor­mátusok lakta magyar telepü­léseket találni. A katolikus kö­zösség azonban nem azt néz­te, hogy ki és honnan jött, csak azt, hogy segíteni kell a rászo­rulókon. Nagy Jenő Ritka szépség az erdőben Különleges virág a védett erdei ciklámen. Figyelmet érdemel szépsége, rózsa­színes lllás virága. Csodálni lehet, de gyűjteni nem: egyetlen szál letépése ötezer forintba kerülhet. — Az erdei ciklámen védett vjrág, bármely részének gyűj­tése természetvédelmi bírsá­got von maga után — mondta Horváth Zoltán, a Duna-Dráva park természetvédelmi őre. — A nemzeti park területén vi­szonylag ritka az erdei ciklá­men, de most van a virágzási időszaka. S bár élőhelye sza­badon látogatható, az egész országban védett ez a növény. Szerencsére nem jellemző a virág tömeges gyűjtése vagy élőhelyének tönkretétele. Ed­dig nem is büntettek senkit ciklámenszedés miatt, de tudni kell, hogy ez tilos. Ám ha gyűjteni nem is, gyönyörködni még néhány hétig érdemes a somogyi er­dők ritka kincsében. B. M. Egyetlen nagyobb értékét, a Zsigulit tette pénzzé négy éve Papp Tibor, hogy biztos megélhetése le­gyen. A kezdők vakmerő­ségével vágott bele az uborkatermesztésbe. — Csak abban voltam biztos, hogy változtatni akarok és megélhetést biztosítani a fia­imnak. Sosem termesztettem azelőtt semmit, a kertészeti újságból gyűjtöttem ki az uborkáról szóló cikkeket, hogy sejtésem legyen arról, mibe is fogok — mondta Papp Tibor. — Az utolsó 3-400 ezer forintomból vettem a tám- rendszer oszlopait, uborka­hálót, öntözőrendszert, úgy, hogy nem tudtam még, meg- térül-e valaha. Már az első évben megté­rült a befektetés, és jutott fej­lesztésre is. Ma pedig a leg­korszerűbb módszereket tőle lesik el a környék uborkásai. Egy szezonban 1200 méterről több mint 150 mázsa első osztályú termést szed le a család, s ebből legalább 600 ezer forint jövedelem marad a gazda zsebében. Jövőre Papp Tibor mindezt a szamó­catermesztéssel is kiegészíti. — Hamarosan kezdődik az iskola, több a főzés, a mosás Papp Tibor: Megtérül a befektetés — sorolta a napi teendőket a 11 és 12 éves fiait egyedül nevelő gazda. — Júliusban és augusztusban van a legtöbb munka, sosincs idő nyara­lásra. De megígértem a fiúk­nak: jövőre másként lesz. A legbővebben termő parteno- karp uborkafajtákból nyolcat is kipróbáltam az idén, hogy azt termesszem, ami már au­gusztusra leadja a termés nagy részét. Akkor még ma­rad a nyárból és a bevételből annyi, hogy talán, eljutunk Görögországba is. Bíró Mária t

Next

/
Thumbnails
Contents