Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1999. augusztus 25., szerda Az ukrán függetlenség napja Látványos katonai parádét rendeztek Kijev központjában, a Krescsatik sugárúton Ukrajna nemzeti ünnepe alkalmából. A parádét - amelyet megtekintett Leonyid Kucsma államfő is - a tengerészek menete zárta. fotó: feb/reuters Jelcin szerint példaértékű az orosz-kínai együttműködés A „sanghaji ötök” csúcsa Példaként állította más országok elé az orosz-kínai együtt­működést Borisz Jelcin, hangsúlyozva, hogy Moszkva és Pe­king barátsága nem irányul harmadik ország ellen. Albán blokád Közös békefenntartó erők a Balkánon? Hírek II. János Pál pápa szemé­lyesen avatja fel szeptember 30-án a római Szent Péter- székesegyház frissen felújí­tott homlokzatát. Az 1,2 mil­liárd forintos restaurálás so­rán kijavították azokat a káro­kat, amelyeket a légköri szennyeződés, a szeizmikus rezgések, a hőmérsékletinga­dozás és a későbbi, nem min­dig helyénvaló beavatkozá­sok okoztak. A majdnem fut- ballpályányi nagyságú hom­lokzat egyre jobban előtűnik ezekben a napokban, amint bontják az állványzatot. Elképzelhetőnek tartja John Howard ausztrál mi­niszterelnök, hogy a nemzet nevében bocsánatot kér az őslakosoktól az előző kor­mányok asszimilációs kul­túrpolitikája miatt, amely alapján több ezer bennszü­lött gyermeket szakítottak ki eredeti családjából. Ausztrá­lia 386 ezer őslakosa az or­szág lakosságának 2,1 száza­lékát teszi ki, életkörülmé­nyeik azonban lényegesen rosszabbak, mint a lakosság többi részének. Egyre inkább romlik a chi­lei kormány szerint Augusto Pinochet volt diktátor-elnök egészségi állapota, és kétsé­ges, hogy kibírna egy hosz- szadalmas bírósági tárgyalást - közölte hétfőn Juan Gabriel Valdes, a dél-ameri­kai ország külügyminisztere. Pinochetet 10 hónapja tart­ják házi őrizetben London­ban Spanyolország kiadatási kérelme alapján. Chile a volt diktátor szabadon bocsátását követeli „emberiességi okok­ra”, megrendült egészségi ál­lapotára hivatkozva. Abdelaziz Buteflika algériai elnök nem változtatott az Iz­raelhez fűződő kapcsolatokra vonatkozó álláspontján azu­tán sem, hogy a múlt héten találkozott Ehud Barak izrae­li miniszterelnökkel. Az algé­riai államfő kijelentette: or­szága csak akkor teremt kap­csolatokat Izraellel, ha az ki­vonja csapatait Dél-Libanon- ból és a Golán-fennsíkról, s maradéktalanul tiszteletben tartja a palesztinok nemzeti léthez fűződő jogát. A tanévkezdés elhalasztá­sát fontolgatják több románi­ai megyében az illetékes ha­tóságok a főként az iskolás­korú gyerekeket sújtó víru­sos agyhártyagyulladás mi­att. A román egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint június 1-től augusztus 22-ig 3 ezer meg­betegedést regisztráltak, a betegek csaknem kétharma­da iskoláskorú gyerek volt. Az orosz elnök a Sanghaj i ötök - Kína, Oroszország, Kirgizisz- tán, Kazahsztán és Tádzsikisz­tán - kedden megnyílt kétna­pos biskeki csúcsértekezlete alkalmából nyilatkozott kirgiz lapoknak. Jelcin kiemelte, hogy Moszkva és Peking „nem valakivel szemben, hanem egymás érdekeit szem előtt tartva egyesíti erőfeszítéseit”. A sanghaji ötök szervezetéből nem lesz olyan regionális tö­mörülés, amely mások ellen irányul - szögezte le az orosz elnök, aki a tervek szerint ma találkozik Csiang Cö-min kínai államfővel, majd részt vesz a tanácskozáson. Moszkvai lapok értékelése szerint az orosz-kínai kapcso­latok különösen a Jugoszlávia elleni NATO-csapások után erősödtek, hiszen a Kreml arra a következtetésre jutott, hogy Keleten kell szövetségeseket keresni. Ez késztette Jelcint ar­ra, hogy részt vegyen a terve­zett megbeszélésen. Orosz-kínai csúcstalálkozóra legutóbb tavaly novemberben került sor Moszkvában, Jelcin betegágyánál. Az akkori nem hivatalos megbeszélés azonban elég rövidre sikerült A „szoba­fogságra” kárhoztatott orosz ál­lamfő idén csak kétszer járt külföldön egy-egy napra: febru­árban a jordániai király temeté­sén, illetve júniusban a G-7 köl­ni csúcsértekezletére utazott el néhány órára. A sanghaji ötök csúcstalálkozóján az orosz kül­döttség tagja Igor Ivanov kül- ügy-, Igor Szergejev védelmi és Mihail Fradkov kereskedelmi miniszter, továbbá Vjacseszlav Trubnyikov, az orosz felderítés vezetője, Konsztantyin Tockij, a határőrség igazgatója és Leonyid Dracsevszkij FÁK-ügyi miniszter is. Orahovac albán lakosai a német, a holland és az orosz békefenntartókkal folytatott keddi tárgyalás után is fenntartották a ko­szovói város körüli bloká­dot, s nem engedték be az orosz egységeket. Koszovó A német parancsnokság alatt álló orosz KFOR-egységeknek már hétfőn át kellett volna venniük a hollandoktól a vá­ros ellenőrzését, ám az albán lakosok lezárták a városba ve­zető utakat. Tiltakozásukat azzal indokolják, hogy a ko­szovói háborúban orosz zsol­dosok is harcoltak a szerbek oldalán, és legalább két albán férfit megöltek a városban. Az orosz külügyminisztérium keddi nyilatkozatában a „nemzetközi közösség ellen Rudolf Schuster szlovák államfő kedden bejelen­tette: nem teljesíti az el­lenzék 430 ezer aláírással alátámasztott követelé­sét, és nem írja ki a nép­szavazást. A referendum szorgalmazói­nak célja: elérni, hogy egy­részt Szlovákiában a hivata­los érintkezésekben egyedül a szlovák nyelvet lehessen használni, másrészt ne en­gedjék meg a stratégiai válla­latok privatizálását. A szlo­vák államfő bejelentette: olyan törvénymódosítást kezdeményez, amely lehető­vé tenné, hogy hasonló dön­tések előtt az államfő az al­Dagesztánban az orosz hadsereg egységeinek többnapos ostrom után si­került megtisztítani több települést is az Iszlám fegyveresektől - közölte az orosz belügyminisztéri­um egyik szóvivője Mahacs-kalában. A vahabiták kezén már csak két dagesztáni település ma­radt. Tandóért több napja sú­lyos harcok folytak, s az orosz védelmi minisztérium még kedden reggel is óvako­dott megerősíteni azt a hírt, hogy a falut - amelyet a múlt hét végén zártak harapófogó­ba a szövetségi erők - sike­rült bevenni. A szóvivő hang­súlyozta azonban, hogy a lé­intézett nyílt kihívásnak” mi­nősítette, hogy az orahovaci- ak lezárták városukat az orosz békefenntartók elől.- Koszovót kiürítik a szer- bek, már csak harmincezer van belőlük a tartományban. Mindössze a terület északi ré­szén lévő három település rendelkezik számottevő szerb lakossággal - közölte kedden Genfben Kris Janowski, az ENSZ menekültügyi főbiztos­ságának (UNHCR) szóvivője. Az ENSZ-tisztviselő szerint bekövetkezett az, amire me­nekültügyi szakemberek már korábban figyelmeztettek: az albánok menekülését a meg­torlástól félő szerbek tömeges elvándorlása követte. A NATO illetékesei a jövő évtől kezdve közös parancs­nokság alá akarják helyezni a békefenntartó műveleteket Boszniában és Koszovóban. kotmánybíróság véleményét kikérhesse. Szlovákiában er­re egyelőre nincs lehetőség. A két ellenzéki párt, a HZDS és az SNS elnöke, Vladimír Meciar és Ján Slota nemtet­szésének adott hangot. Miku­lás Dzurinda miniszterelnök azonban kijelentette: „Tiszte­letben tartom az államfő dön­tését. Személyes véleményem szerint helyesen döntött.” Bugár Béla, a Magyar Koa­líció Pártjának elnöke elége­detten nyilatkozott: „Fontos döntés volt. Egyébként sem lett volna szerencsés, ha az államfő egy olyan népszava­zást ír ki, amit az alkotmány- bíróság esetleg alkotmányel­lenesnek minősített volna.” gierő és a tüzérség csapásai minden ellenállást megtörtek Tan-dóban, amely stratégiai jelentőségű magaslat, hiszen a botlihi repülőtér közelében található faluból ellenőrizni lehet a Csecsenföldre vezető egyetlen közutat is. A védelmi tárca korábban cáfolta és propagandafogás­nak minősítette azokat az ér­tesüléseket, hogy a muszlim fegyveresek visszahúzódná­nak Csecsenföldre. Erre állí­tólag Sámil Bászájev főpa­rancsnok adott parancsot. A szövetségi erők szerint a botlihi járásból nem tudnak kitörni a szélsőségesek, s a katonai akciókat a muszlim bandák teljes megsemmisíté­séig folytatják. Baleset a La Manche csatornán Összeütközött Anglia partjainál a Norvégián Dream nevű utasszállító és az Ever Decent nevű tankhajó. Ez utóbbin tűz ütött ki. A szerencsétlenségnek három köny-nyebb sérültje van, az utasszállítónak sikerült Doverban kikötnie. fotó: feb A szlovák elnök az ellenzék kezdeményezése ellen Nem lesz népszavazás Cél a végső győzelem Egyre több a természeti katasztrófa ugusztus Közepén tornádó atépte le az épületek tetejét az amerikai Utah államban. Hongkongból vasárnap es­te óta 61 földcsuszamlás­ról érkezett jelentés, a Sam tájfunt követő esőzé­sek, áradások következté­ben a volt brit gyarmaton zárva maradtak az iskolák, a közintézmények. A tö­rökországi földrengés kö­vetkeztében már tizen­négyezer fölé emelkedett a halottak száma. Az ENSZ Gyermekalapja 27 tonna segélyt és egy különle­ges szakértőkből álló csopor­tot küld Törökországba. Az UNICEF szerint a szülők által átélt trauma a gyermekek alapvető biztonságérzetét ve­szélyezteti. Az egy héttel ezelőtt bekö­vetkezett földrengés pusztítá­sai nyomán Törökország is­mét fejlődő országgá válhat, elveszítve az utóbbi másfél évtized gazdasági fellendülé­se révén elért küszöbországi státusát - állapították meg a szakértők. Gazdasági visszaesés Az augusztus 17-ei földmoz­gás a legsúlyosabb természeti csapás, amely Törökországot újabb kori történetében érte. Az izmiti olajfinomító elpusz­tulása nyomán 35 százalékkal csökkent a benzingyártás. A gazdaság vesztesége több mint a felét teszi ki az ország 1998-ban elért exportbevétel­ének. A természeti csapás ép­pen azt a térséget sújtotta, amely gazdaságilag a legfej­lettebbnek számít. A legve­szélyeztetettebb terület az or­szág keleti vidéke, Anatólia földje: 1970 óta kilenc, a Richter-skála szerinti hatos erősségűnél nagyobb energiá­jú földmozgást tartanak szá­mon a krónikák. Ezek együt­tes kárértéke megközelíti az egymilliárd dollárt, a halottak száma mintegy tizenkétezer. A mostani izmiti tragédia tükrében világos, hogy a tek­tonikai erők gigászi játéka ke­vesebb áldozattal járt volna, ha az építési vállalkozók lel­kiismeretesebbek, és a házak nem omlanak össze kártya­várként. Vulkánok, forgószelek Évente ötvennél több vulkán tör ki, forgószelek következ­tében milliók válnak földön­futóvá a világon. Tartós szá­razságtól vagy éppen árvíztől szenved a lakosság. Az embe­riség fele földrengésektől kü­lönösen veszélyeztetett öve­zetekben él. Lehetséges-e a védekezés a sokasodó természeti kataszt­rófákkal szemben? A potsda­mi geofizikai kutatóközpont­ban évek óta dolgoznak tudó­sok a természeti csapások előrejelző rendszerének meg­teremtésén. Az időben érke­zett figyelmeztetés révén 350 ezer életet mentettek meg 1991-ben a Fülöp-szigeteken, amikor a vulkánkitörés elől sikerült biztonságba helyezni a lakosságot. A szeizmikus aktivitás fo­lyamatos mérésének eredmé­nyeiből, a tűzhányók által ki­bocsátott gázok összetételé­ből, a környék domborzati változásaiból annyi ugyanis már megállapítható, hogy a vulkán erősebben működik. Előrejelzés műholddal Az előrejelzések nélkülözhe­tetlen eszközei a műholdak. Segítségükkel meghatározha­tó a vulkánok infravörös su­gárzása, ezáltal pedig a hő­mérséklete. Remélhetőleg rö­videsen már a Föld összes tűzhányójáról szolgáltatnak adatokat a szatellitek. A földrengések jelzése még ennél is nehezebb, mert elké­pesztő gyorsasággal következ­hetnek be. A tudósok most olyan rendszer megteremté­sén dolgoznak, amellyel idejé­ben kikapcsolhatók a tűz- és a robbanásveszélyes berende­zések, leállítható a közlekedés az összeomlástól fenyegetett hidak előtt. A különösen föld­rengésveszélyes Japánban szeizmográfhálózatot építet­tek ki; Törökországban vi­szont mindössze 25 rengésjel­ző állomás működik. A nagy árvizek előrejelzése jóval egyszerűbb: meghatá­rozható az a kritikus mennyi­ségű csapadék, amely nagy valószínűséggel súlyos ára­dásokat okozhat. A legfejlettebb a vihar-elő­rejelző rendszer, amellyel százezreket figyelmeztetnek a forgószelek érkezésére. A műholdas, számítógépes ész­lelések alapján nagy pontos­sággal jelezhetők előre a tor­nádók, a ciklonok, a tájfu­nok, a hurrikánok. Csakhogy például a harmadik világ or­szágaiban máig szinte megol­datlan a lakosság riasztása; ha helyenként meg is törté­nik, sokan csak akkor veszik komolyan, amikor már késő. f «

Next

/
Thumbnails
Contents