Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-21 / 194. szám
1999.augusztus 22. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A túlképzett Cövek álmai A végzettségeket is nehéz felsorolni. Kijevben lett repülőmérnök. A Budapesti Műszaki Egyetemen doktorált. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen védelemgazdasági szakértői, egy Párizsban elbírált pályázatával pedig euromérnöki diplomát kapott. Jelenleg a műszaki egyetemen készül PhD disszertációjának megvédésére, s hallgatója a Nemzetvédelmi Egyetem doktori fakultásának. A sor korántsem teljes. A 36 éves taszári csapattiszt dr. Cövek László őrnagy végzettségei révén eljutott odáig, hogy túlképzett katonának tartják, de nem adja fel: NATO-beosztást szeretne. A robotrepülőgépek alkalmazásának kérdéseit kutatja FOTÓ: KOVÁCS TIBOR- Tény, nem mindenütt nézik jó szemmel az úgynevezett túlképzett embereket — mondta dr. Cövek László. — A hozzám hasonlókat sokkal nehezebb beskatulyázni. Egyszerűbb a dolog azokkal, akik egy beosztáshoz épp a szükséges végzettséggel rendelkeznek. A PhD-hez például csak a kollégáimtól kapok támogatást. Megkaptam viszont, hogy a beosztásomhoz - a bázisrepülőtér logisztikai főnöke vagyok — erre már semmi szükség.-Ha így van, miért szerez mégis újabb és újabb végzettségeket? — Egyszerűen mondhatnám azt is, hogy amikor 1997-ben megszűnt a harcászati repülőezred, amelynek a vezető mérnöke voltam, nem kellett attól tartanom, hogy lesz-e helyem az új szervezetben. Végül is annyit értem el, hogy bárhogy alakul az életem, akár katonai, akár civil pályán mindig kapok olyan munkát, ahol megtalálom az alkotás örömét. Nem az a legfontosabb számomra, hogy valamilyen magas beosztást kapjak, hanem hogy izgasson a feladatban rejlő kihívás. Csalogattak már kutatóintézetbe és a Honvédelmi Minisztériumban is ajánlottak beosztást. Talán rossz pontot is szereztem, amikor ez utóbbi ajánlatot elhárítottam. Egyszerűen úgy láttam, hogy a jelenlegi helyemen többet tehetek - hasznosabbat és önállóbban -, mint ott. — Tudományos munkáját milyen témakörökben végzi? — Eredetileg a fedélzeti automata vezérlőrendszerek tökéletesítésén dolgoztam. Azért, hogy a gép rendkívüli helyzetekben se válhasson instabillá. Később ezt továbbfejlesztve egy számítógépes rendszer kidolgozásában vettem részt. Szigorlati témámban az X 29-es kísérleti repülőgép bólintási csatornájának szabályzásával foglalkoztam. Most a robotrepülőgépek alkalmazásának informatikai kérdéseit kutatom. Ez azért is izgalmas, mert meggyőződésem, hogy a 21. század hadviselésében a felderítésnek már ez lesz a meghatározó eleme. Minderről rendszeresen tartok előadásokat a műszaki egyetemen és a Magyar Hadtudományi Társaság légvédelmi szakosztályában, amelynek alapító tagja vagyok. — Mindez távol van voltaképpeni munkájától a logisztikától.- Mikor 1995-ben a közgazdasági egyetemre jelentkeztem, még nem tudtam, hogy logisztikai feladatot kapok. Az viszont már látható volt, hogy a hadseregnél is egyre inkább gazdálkodni kell. A civil életben már elterjedt közgazdasági szemlélet meghatározóvá válik a honvédségnél is. Mostani beosztásomban — a parancsnok logisztikai helyettese vagyok — elsősorban az itt tanultakat hasznosítom.- Miért pályázott az euromérnöki diplomáért?- Szerettem volna a tudásomat nemzetközi mércével is megmérni. Boldog voltam, hogy Mécs Imrével és dr. lsaszegi János ezredessel együtt kaptam meg ezt a címet.- Tapasztalata szerint változott-e az elmúlt években a katonai pályák presztízse?- Növekedett. Ezt az is példázza, hogy a Nemzet- védelmi Egyetemen már többszörös a túljelentkezés. Egyre több a magas fokon képzett, nyelveket is beszélő tiszt, s a katonai pályák mind több módot adnak a nemzetközi kitekintésre. Ugyanakkor lassan kikerülnek az állományból azok a régivágású tisztek, akikről a valamikori katonaanekdoták szóltak. A presztízs további növekedéséhez már csak az kell, hogy a katonának ne kelljen azon gondolkodnia, elég lesz-e a fizetése hó végéig.- A szakmájából vett hasonlattal élve: a legtökéletesebb repülőgép sem emelkedhet egy magassághatár fölé. Eddigi katonai pályáját végigtanulta. Ebben hol szab határt? — Ha megszerzem a PhD-t és befejezem nemzetvédelmi egyetemi tanulmányaimat, a szabadidőmben már csak horgászni fogok. Addigra rendelkezem majd mindazzal a tudással, amivel elérhetem voltaképpeni célomat: egy NATO-beosztást. Ehhez még tökéletesítenem kell az angol nyelvtudásomat. Ezért vállaltam most, hogy részt veszek az ENSZ abháziai nemzetközi misz- sziójában. Ez fél- vagy egyéves szolgálatot jelent úgy, hogy a fegyvermentes övezet felügyeletét ellátó nemzetközi csoport közös nyelve az angol.- Veszélyes módja ez a nyelvgyakorlásnak.- A helyzet Grúziában is hasonló, mint Koszovóban. Nem veszélytelen, viszont kihívást jelent és alkalmat, hogy más országok tisztjei között is próbára tegyem magam. — A katonai hierarchia nincs tekintettel a tudományos címekre és rangokra. Itt a feljebbvalónak tisztelegni kell. — Ezt a fegyelmet önként vállaltam, és a betartása sem okozott gondot. Nem tartom magam valamiféle magasabbrendű embernek. Megtalálom a hangot a sorkatonával és a főtiszttel is. Azt ugyanis egyetemek nélkül is megtanultam, hogy a nagy mellény önkirekesztő pajzzsá válhat. Ezért nem is húztam fel soha. Bíró Ferenc AZ ORVOSSZAKERTO SZEMEVEL Felderített esetek Balesetek, orvosi műhibák, gyilkosságok, öngyilkosságok esetében végez boncolást a megyei rendőr-főkapitányság egészségügyi osztálya és akkor, ha egy hozzátartozó úgy véli, valakinek a keze benne volt családtagja eltávozásában. A törvényszéki orvos szakértő elsők között jelenik meg a gyilkosság helyszínén. Miközben kollégái rögzítik a nyomokat, megvizsgálja az áldozatot. Később boncolási jegyzőkönyvvel lép elő, és tanúskodik a tárgyaláson. A krimikben őket sürgetik így a nyomozók: „Doki, mikor lesz valami eredmény?”- A feladat elsősorban az - mondja dr. Kondor Károly a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság egészségügyi osztályának vezetője, igazságügyi orvos szakértő -, hogy rögzítsük a biológiai anyagmintákat, hogy azok a későbbi speciális vizsgálatok - akár DNS-vizsgálat - elvégzésére alkalmasak legyenek. A helyszínt, a halottat „ki kell faggatni” a modern tudomány eszközeivel. Meg kell vizsgálni a külső és belső sérüléseket, illetve a ruházatát. A halál idejét nem lehet pontosan megállapítani, a nyomozók ezt nem is kérik: a halál bekövetkezte ugyanis több perces folyamat. Az orvos szakértő megközelítő időpontot mondhat csak, és a boncolásnál feltárhatja az okot. Megnézi, hogy milyen sérülések vannak az áldozaton, a sérüléseket mivel okozták, és mekkora erővel rendel' >zett a gyilkos. A megállapítás jegyzőkönyvbe kerülnek. De i munka itt nem ér véget. Mindig merülnek fel újabb tények, esetleg a védelem megpróbálja a saját érdekeinek megfelelően átformálni a történteket. Kicsit szépít, ezért aztán a bíróság előtt is megkérdezhetik az orvos véleményét.-K& étkeztetéseket vonunk le, é zievételeinkkel irányítani Dr. Kondor Károly fotő: kovács tudjuk a nyomozókat - mondta dr. Kondor Károly. - A helyszíni szemlén, a boncasztal mellett, és később az íróasztal mellett egyaránt fontos munka folyik. A szakma szépségét a logikai következtetések levonása adja. Szükséges egyfajta hetedik érzék, anélkül nem lehet jó orvos szakértő valakiből. A gyilkosság nyomaiból, az áldozat fekvéséből, a rajta levő sérülésekből, elváltozásokból megpróbálok összerakni egy történetet. Amire büszke szoktam lenni, hogy amikor letartóztatják a nyomozók a gyilkost, ez a fiktív verzió beigazolódik. Hosszú évek alatt eljut az ember egy olyan életszemlélethez, tapasztalathoz, gyakorlathoz, amit feltétel nélkül tud kamatoztatni, és elfogadják a véleményét, ne adj isten, még a védelem is. Ma a legkisebb nézeteltérést is erőszakkal oldják meg az emberek: amit találnak azt használják. Ha biciklilánc akad a kézbe, azzal ütnek, ha kés van a konyha- asztalon, azt ragadják fel. A korábbi években inkább a szomszédok, a házasfelek közötü vita vezetett gyilkosságokhoz. Az utóbbi időben a gyilkosok megváltoztatják a helyszínt, és kevesebb nyomot hagynak hátra. Tanultak a filmekből. Exhumálást is végeztünk már. Egy háziorvos kolléga vizsgálati bizonyítványt állított ki. Természetes halálra gondolt. Később felmerült a gyanú, hogy az elhunytat megfojtották. Exhumálás történt, és olyan jól konzervált állapotban találtuk a holttestet, hogy a boncolás egyértelműen igazolta a megfojtást. A taszári autóbusz-szerencsétlenség 13 halottal, később Kutason a vonat és autóbusz összeütközése 12 halottal a tragédia méreténél fogva maradtak meg bennem. A boncoltak áüagéletkora harminc év lehet, vagy még alacsonyabb - állítja dr. Kondor Károly. - Csak tragédiákkal találkoznak, s ez fizikailag is és lelkileg is megterheli őket. A nap huszonnégy órájában készenléti szolgálatot adnak. A bűncselekmények többnyire nem munkaidőben történnek.- Lelkileg talán azért tudjuk könnyebben feldolgozni a tragédiákat, mert ni már az események után ér k a helyszínre - folytatta. - F z első munkahelyem, és az „0yetem jó alapokat adott, hogy kezdő orvosként nagyobb lelki megrázkódtatások nélkül átvészeljem az első ügyeimet. Az igazságügyi orvos szakértők nem csak halottakkal foglalkoznak, élő személyeket is meg kell vizsgálniuk egyes bírósági ügyekben. Nem mindig lehet tudni a sérüléskor, hogy lépnek-e fel később szövődmények. Elítélteket is vizsgálnak: szenvednek-e végzetes betegségben; indokolt-e a büntetés-végrehajtás elhalasztása. Az orvos szakértői munka nem kis részét adja a nyári idegenforgalmi szezon, amikor a megye lakossága, a Balaton-parti turizmusnak köszönhetően, a duplájára duzzad. Az emberek pedig nem lesznek jobbak. Szélesi Sándor [Fövenystrandon \ \türdött a ló i i i i i i i i i Mellig betemettek — tréfából — a társai egy ittas férfit a siófoki fövenystrandon. Órák múlva szabadították csak ki a strandolok. A minap ugyanott egy fővárosi férfi a lovát fürdette, fényes nappal. — Ha nem látom, nem is hiszem el; példátlan, hogy lófürdetés miatt kell valakit megbírságolni — mondta Árvái István, a siófoki városi közterület-felügyelet vezetője. — Az gyakran előfordul, hogy a kutyáját küldi bele a gazdi a Balatonba. Ez is tilos, ezért is helyszíni bírságot szabnak ki, ha éppen arra járnak a felügyelőink. Több millió forintot költött a siófoki önkormányzat az Európa szálló melletti föveny kialakítására. Hozzá pályázati pénzeket is nyertek a környezetvédelmi alaptól. Óvná is a város a sokak által kedvelt partszakaszt. Sokan azonban nincsenek tekintettel erre. Odapiszkí- tanak a bokrok alá, hiába a közeli nyilvános vécé. A város jegyzőjének egyébként — információnk szerint — még az is szúrta a szemét a közelmúltban, hogy vízibicikli-kölcsön- ző üzemel, közvetlenül a homokos strand mellett. Véleménye szerint ugyanis a járgányok látványa illúzióromboló. Közel sem biztos, hogy a köl- csönzős jövőre is kipakolhatja ott a vízibiciklijeit, bár az üzlet előbb ott volt, mint a fövenystrand. A betemetett részeg férfi esetéről azóta is beszélnek a strandra járók. A lófürdetés viszont nem egyedi jelenség, már persze ha arra gondolunk: évtizedekkel ezelőtt egész marhacsordákat tereltek le a Balatonba fürdeni. Persze, akkor az egész tópart fövenystrand volt. Most viszont nap, mint nap kijárnak a szakemberek a helyszínre, azt lesve: éppen mennyi homokot vitt el a szél, meg a víz áramlása a partból, s a drága pénzen épített fövenyt mikor kell majd pótolni. A kisebb-nagyobb gyermekesek, s az idősebbek is nagyon megkedvelték az aranyparti néhány száz métert. Oda telepítették a mozgássérültek vízbejutását lehetővé tévő liftet is. Erre egyébként a napokban visszaszerelték azt a táblát, amelyre az van írva: mozgássérültek részére. Akkor szerelték le, amikor a napfogyatkozáshoz kapcsolódó eseményekre Siófokra érkezett Orbán Viktor miniszterelnök. Előre eldöntött tény volt ugyanis, hogy éppen a fövenystrandnál, a mozgássérült lift mellett száll majd ki az őt Siófokra repítő motorcsónakból. S hogy nézett volna ki, ha a tévékamerák kereszttüzében partot érő miniszterelnök mellett ez a felirat virít... (Fónai) I I I I I I I I I I A „bérgyilkos” taxis Néha nemcsak a bűnözőkkel, az alvilággal gyűlik meg a baja a rendőröknek, miközben „szolgálnak és védenek". Egyre gyakrabban előfordul, hogy a delikvens nem a tisztes polgárokat, hanem saját magát veszélyezteti... Nagy volt annak a taxisnak a megdöbbenése sem, akit nem sofőrként, hanem „bérgyilkosként” kívánt alkalmazni egyik „utasa”. A taxist a megadott kaposvári címen egy középkorú férfi várta - nem csomagokkal, hanem egy puskával. Bár a szerencsétlen sofőrre szegezte a fegyvert, kiderült, nem őt akarja megölni, hanem saját magát. De nem önkezével akart véget vetni életének, hanem a taxist szemelte ki erre a feladatra. A döbbent férfinak persze esze ágában sem volt megtenni ezt. Az elszánt öngyilkos-jelölt addig hadonászott a fegyverrel,, míg kiderült: az ócska légpuskával legfeljebb úgy tudná megölni magát, ha a tussal többször egymás után jó erős ütéseket mérne a saját fejére. De még úgy sem biztos... Azért nem adta fel: arra próbálta rávenni a taxist, hogy szúrja le, verje agyon, fojtsa meg, mindegy, milyen módszert választ, csak hatásos legyen... A huzakodásnak az lett a vége, hogy a taxist a rendőrség védte meg, a hadonászó férfit pedig mentők, akik sürgősen a pszichiátriára szállították a szerencsétlent... (Jakab)
