Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 2 1999. augusztus 18., szerda Földrengés Törökországban Romok és alattuk az áldozatok Isztambul külvárosában fotó: feb/reuters Kedd hajnalban pusztító erejű földmozgás rázta meg Törökországot. A Richter-skálán a rengés ereje 6,8 fo­kozatot mutatott, Isztambulban 5,7-et. Ankara segítsé­get kért a világ országaitól a romok alá szorult túlélők felkutatásához és kimentéséhez. A földrengés epicentruma a Kocaeli tartományban elterü­lő Izmit iparvárosban volt, a Márvány-tenger partján, Isz­tambultól keletre. Az áldoza­tok száma óráról órára nő. Tegnap este a híradások már több mint ezer főben jelölték meg az odaveszett emberek számát. A katasztrófa a leg­több áldozatot a rengések ál­tal leginkább sújtott észak- nyugati körzetben követelte. Ahmet Sagar, a válságközpont vezetője szerint Törökország elegendő élelmiszerrel és sá­torral rendelkezik a földönfu­tóvá vált kárvallottak megse­gítéséhez, de szűkölködik az összedőlt épületek romjai alá szorult, életben maradt áldo­zatok felkutatásához és kisza­badításához szükséges men­tőkutyákban és technikai esz­közökben. A török vörös fél­hold szervezet már útnak is indított négy mentőegységet a földrengés pusztította körzet­be, és tábori kórházat állított fel az északnyugati Yalova vá­rosban. Az illetékes nemzetközi segély­szervezetek úgy látják, hogy Törökország polgári védelmi és katonai egységei megfelélő felkészültséggel és tapaszta­lattal rendelkeznek a termé­szeti katasztrófa okozta szük­séghelyzetből adódó felada­tok megoldására. A törökor­szági természeti csapás hírére már tegnap reggel megkez­dődtek a segélyfelajánlások és rokonszenv-nyilvánítások. Németország elsőként aján­lott fel pénzügyi segítséget: félmillió márkát bocsátott a török hatóságok rendelkezé­sére. Kedd reggel útnak indult Törökországba egy orvosok­ból és mentősökből álló orosz csapat, Izrael pedig 180 fős mentőegységet indított útnak különlegesen képzett kutyák­kal, mentőeszközökkel és gyógyszerekkel. A magyar polgári védelem szakemberei és egy különleges kutyás mentő-csoport tegnap szintén elindult a helyszínre. Nincs magyar áldozata a kedd haj­nalban bekövetkezett török- országi földrengésnek - kö­zölte Éliás Pál. Az isztambuli magyar főkonzul elmondta: a földrengés Törökország A törökországi földrengés hullámait Magyarországon is észlelték a műszerek. Az orosházi üveggyár dolgo­zóinak feltűnt a földmoz­gás, mert a gyártósorhoz tartozó egyik óriáskádban enyhén belengett a hatal­mas mennyiségű folyadék. A lakosság a lökéshullá­mok gyengesége miatt nem érzékelhette a földren- gést.A Geodéziai és Geofi­zikai Kutató Intézet szeiz­mológiai osztályának mun­katársa, Mónus Péter la­punknak elmondta: Ma­gyarországon nem kell tar­tani nagyobb földrengéstől, mert hazánk kevéssé ve­szélyes területen fekszik. A kisebb hazai földrengések­ről szóló hírek pedig nem annak tulajdoníthatók, hogy valóban több lenne belőlük, hanem annak, hogy most már tudjuk őket mérni. A 90-es évektől mű­ködik ugyanis a paksi atomerőmű környékének vizsgálatát szolgáló föld­rengés-érzékelő hálózat, ami a legapróbb rengéseket is ki tudja mutatni. A leg­utóbbi, nemcsak műszerek által érzékelhető földmoz­gás idén augusztus 3-án volt Borsodban, ahol két kis faluban, Csabajon és Taktabájon a lakosság meg­ijedt és a szabadba mene­kült, de jelentős károk nem keletkeztek. északnyugati részén történt, amely nem tartozik a turiszti­kailag nagyobb tömegeket vonzó területek közé. Isztam­bulban a rengések rosszul megépített lakóházakban okoztak jelentősebb károkat. Gyors befejezés Dagesztánban Moszkva a lehető leghamarabb véget akar vetni a tizenegy napja tartó dagesztáni harcoknak. A budapesti külügyminisztérium nem javasolja, hogy magyar állampol­gárok az észak-kaukázusi térségbe utazzanak, mert biztonságukat az ottani hatóságok nem tudják szava­tolni. Az orosz szövetségi erőknek két nap is elég arra, hogy felszámolják a Dagesztán délkeleti területén harcoló iszlám láza­dók fegyveres csoportjait - jelentette ki Vlagyimir Kolesznyikov, orosz első bel­ügyminiszter-helyettes. A gyors befeje­zés szándékára utal, hogy az észak-kau­kázusi katonai műveletek irányítását a hadsereg vette át a belügyminisztérium­tól. Moszkvai tájékoztatás szerint az orosz csapatok eddig 450 muszlim láza­dót öltek meg az oroszellenes egységek tagjai közül. Számukat a lázadás kirobba­násakor 1200-ra becsülték. Anatolij Kvasnyin vezérkari főnök ar­ról tájékoztatott, hogy a Dél- Dagesztánba, a botlihi járásba behatolt bandák elleni harcok befejező szaka­szukba érkeztek Az Európai Unió arra kérte Oroszorszá­got, hogy ne alkalmazzon aránytalanul nagy erőt a dagesztáni lázadás leverésére. Állásfoglalásában az EU támogatta Orosz­ország területi épségét, elítélte, hogy fegyveres csoportok falvakat foglaltak el Dagesztánban, és elítélte az úgynevezett független dagesztáni iszlám állam kikiál­tását. Amerikai becslések szerint eddig legalább 6000 polgári személy menekült el a 12. napjába lépő dagesztáni harcok övezetéből, de a menekültek tényleges száma ennél jóval nagyobb is lehet. Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői kedd délután megkezdték há­romnapos moszkvai tárgyalássorozatu­kat a hadászati fegyverzetek korlátozásá­ról szóló harmadik, START III. szerződés előkészítéséről és a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló, 1972-ben aláírt ABM-szerződés módosításáról. Az 1993-ban kötött START II. szerződés - amelyet a moszkvai törvényhozás a mai napig nem ratifikált - háromezer nukleá­ris robbanófejet engedélyezett az Egye­sült Államoknak és 3500-at Oroszország­nak. A tervbe vett START III. további csökkentést irányoz elő: 2000-2500 rob­banófejben szabná meg mindkét ország számára a felső határt. Ami az ABM- szerződést illeti, azt Washington úgy sze­retné módosítani, hogy lehetőséget kap­jon egy országos, nukleáris rakéták elleni védőrendszer kiépítésére. Agyhártyagyulladás Meg kell tartani a higiéniai előírásokat A legfrissebb adatok sze­rint Romániában eddig 2035 személy betegedett meg vírusos agyhártya­gyulladásban. Megtörtén­het, hogy a legveszélyez­tetettebb megyékben el­halasztják a tanév­nyitást. Továbbra is az észak-moldvai megyéket érinti elsősorban a betegség, de már felütötte a fejét az ország minden terüle­tén. A szakorvosok hangoztatják: nincs járványveszély, és az eddig jegyzett megbetegedé­sek száma semmivel sem ha­ladja meg az utóbbi kilenc évben regisztrált megbetege­dések átlagát. Maros megyében ötvenhét, Máramaros megyében harmincegy, Hargita megyé­ben hermincegy esetről tud­nak az orvosok. Többnyire könnyű lefolyású betegségről van szó, és halálesetet eddig nem jelentettek. Hétfőn már olyan megyék is voltak, ahonnan egyetlen újabb megbetegedést sem je­leztek, és az egészségügyi szervek napi jelentéseiből ki­derült, pánikra nincs ok, nem következett be ugrásszerű növekedés a megbetegedések számában. Továbbra is ajánlatos azonban megtartani az alap­vető higiéniai követelménye­ket, a hatóságoknak pedig biztosítaniuk kell a zavarta­lan ivóvíz-szolgáltatást a tele­püléseken. A kétezerötvenhárom nyil­vántartott agyhártyagyulladá- sos beteg nem azt jelenti, hogy kétezerötvenhárom be­teget kezelnének egyszerre. Ez a szám a júniustól mosta­náig bejelentett betegek szá­mát jelzi - hangsúlyozta Haj­dú Gábor romániai egészség- ügyi miniszter. Hírek Látogatás Koszovóban Tegnap Szabó János honvédelmi miniszter meglátogatta a KFOR zászlaja alatt Koszovóba vezényelt magyar őrző-biztosító kontingenst. A miniszter és kísérete a tartomány székhelyétől mintegy 25 kilométerre fekvő Goles-hegyen találkozott a híradó-átjátszó állomást őrző magyar katonákkal is. Letartóztatták az ellenzéki festőművészt A jugoszláv ellenzékkel szembeni egyre keményebb fellépés újabb jeleként a szerb rendőrség Belgrádban megvert és letartózta­tott egy kormányellenes aktivistát.A 44 éves Bogoljub Arsenijevics idáig rejtekhelyen élt. Izrael elenged foglyokat Olyan palesztin foglyok szabadon bocsátását is tervezi Izrael, akik részt vettek izraeli célpontok elleni támadásokban. A tavaly októberben létrejött Wye Plantation-i egyezmény 750 palesztin fogoly szabadon boc­sátását írja elő. Netanjahu egykori izraeli mi-niszterelnök kor­mánya 250 palesztin foglyot engedett szabadon. Amnesztiában részesítik Bllakot Vasil Bilak, a volt Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságnak egykori titkára, az elhíresült „behívólevél” aláírója is szerepel a Schuster szlovák államfő által meghirdetett amnesztia ked­vezményezettjeinek sorában. Az 1917 augusztusában született Bilakra az életkora miatt vonatkozhat az amnesztia. Megmenekültek a magyarok Kimentették azt az öt mag­yart, akik hétfőn rekedtek egy barlangban az osztrák-olasz határon. Honfitársaink Nassfeld környékén ereszkedtek le az üregbe, ahol a felszínen kitört súlyos vihar nyomán meglepte őket a beáramló víz. A keresőakció gyorsan siker-re vezetett, senkinek nem esett baja. Meszüntették az eljárást Párizsban A párizsi ügyészség megszüntette a vizsgálatot a Diana walesi hercegnő 1997 augusztusi halálos balesetével összefüggésben eljárás alá vont kilenc sajtófotós és egy motoros ellen. Az ügyészség szerint nincs elegendő alap a vádemeléshez. Magyar főiskolai kar Szlovákiában? Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi kérdéseket felügyelő alelnöke indítvány­ozta: hozzanak létre magyar főiskolai kart a szlovákiai mag­yarok humán irányú képzésére. A politikus javaslata szerint a magyar fakultást a Nyitrai Konstantin Egyetem karaként, de nem feltétlenül nyitrai, hanem révkomáromi székhellyel kel­lene létrehozni. Ljubimov Sztálin-történetei Századunk egyik legérdekesebb szemtanúja Jurij Petrovics Ljubimov. A Ferenczy Europress értesülése szerint a 81 éves vi­lághírű orosz rendezőnek Göncz Árpád államfő ma nyújtja át a magyar állampolgárság adomá­nyozásáról szóló okiratot. Ebből az alkalomból ismertetjük a Spi­egel német hírmagazin minap megjelent interjúját. A moszkvai Taganka Színház alapí­tója és igazgatója a beszélgetés ele­jén tréfálkozva megjegyezte: ma­gyar feleségét, tehát „egy NATO-tag- ország szülöttjét” össze kell békíte- nie szerb barátaival. Erre1 „félvér”, magyar-orosz fia figyelmeztette a művészt, aki igazi világfi módjára rendezett már Budapesten, London­ban, Bolognában, Párizsban és sok más városban. 1984-ben megfosztot­ták szovjet állampolgárságától, 1989- ben visszatérhetett a Tagankához. „Az én famíliám kénytelen volt megszokni az élet fura vicceit” - foly­tatta a rendező. A fia gyakran kér­dezi is a mamájától: hogyan volt ké­pes feleségül menni egy olyan nem­zet fiához, amely 1956-ban páncélo­sokkal gázolta le az övét. A koszovói népirtás apropójából Ljubimov felidézte: a Tagankában Szolzsenyicin Saraska című darab­jában, ami mellesleg egy büntetőtá­borban játszódik, ő alakítja Sztálint. Aki nagyban csinálta azt, amit most Milosevics: deportálta szülőhelyük­ről a csecseneket, a volgai némete­ket, és a sor nagyon hosszan folytat­ható. Ma már az ember néha képes ész­revenni a szörnyeteg fekete humo­rát is. Sztálin egyszer színházi pá­holyába kérette Sztanyiszlavszkijt, a nagy rendezőt, aki úgy félt tőle, hogy zavarában nem a művész-, ha­nem a polgári nevén mutatkozott be: „Alekszejev” - hajolt meg mé­linnál nem ala­kulhatott volna ki holmi Koszovó- krízis. Az ott élő népeket össze­vissza telepítette volna, s csapatai megszállták volna a térséget. Titót gyakran nevezte olyan vaknak, mint - ezek az ő szavai voltak - egy újszülött macska. Ha ő meghal, mondogatta Ljubimov szerint sű­rűn a vezér, kitűnik majd, hogy az ő munkatársai is vak kismacskák­nak bizonyulnak. Arra a kérdésre, találkozott-e Sztálinnal személyesen, Ljubimov, aki a Tagankában még a grúz ak­centus hitelességével is tapsokat fakaszt, így válaszolt: igen. Látta, amint a Vezér a Kremlben háttal egy monstre koncertnek és az ötszáz fő­nyi előkelő közönségnek ül egy asz­talnál, és mindenre-mindenkire fü­tyülve rákot falatozott. Utána a ke­zét nyugodtan, komótosan beletö­rölte a drága terítőbe. Csak ekkor fordult hátra és pillantotta meg Richtert, aki a zongoránál ült, de nem volt hajlandó az étkezés okoz­ta zajban játszani. A kulisszák mö­gül Jurij Petrovics hallotta a kiáltást: „Kezdd már, te disznó!” De Richter nem kezdte. Csak akkor, amikor Sztálin felállt, megkocogtatta a po­harát; abban a másodpercben halá­los csend lett. S hogy hogyan reagál a publi­kum, amikor Ljubimov Sztálinként megjelenik a színpadon? „Két-há- rom alkalommal a közönség felállt és ütemes tapssal fogadott. Na, nem engem, hanem Sztálint.” Nyikolaj Cserkaszov, Szergej Ejzenstein Ret­tenetes Iván-filmjének címszereplő­je elmesélte: Sztálin szerint hamisí­tás Iván cárt holmi bűnözőként áb­rázolni. Inkább az a baj, hogy „Iván túlságosan liberális volt”. A Taganka-direktor talán leg­szebb Sztálin-sztorija így hangzik: Szergej Mihalkov, a neves mai ren­dező és politikai aspiráns, Nyikita papája, valamint El Regisztan együtt írta meg a Szovjetunió állami him­nuszának szövegét. Sztálin egy ce­ruzacsonkkal a kezében ült mellet­tük és javítgatott. Aztán megkérdez­te a duó tagjait, milyen honorárium­ra gondoltak. Az öreg Mihalkov Moszkva-közeli dácsát kért, hogy „nyugodtan koncentrálhasson”. A másik szervilisebb, tán ravaszabb is volt: neki elég lenne a ceruzacsonk, amivel Joszif Visszarionovics „végső formát adott a himnusznak”. Sztálin azonnal döntött: Mihalkov kapta a csonkot és a másik a dácsát. «

Next

/
Thumbnails
Contents