Somogyi Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-14 / 189. szám
1999. augusztus 14., szombat SOMOGYI HÍRLAP __________ Interjú 1 3 A magyar út Brüsszelbe vezet Halászni tanulnak a települések Dr. Szegvári Péter: A fejlesztés nem olyan futam, ahol csak az első ér célba A hatékonyabb és eredményesebb kormányzást szolgálja a kétéves közigazgatás-fejlesztési program, amelynek egyik pillére az, hogy miként lehet még több feladatot helyben megoldani, mert ott hatékonyabban intézik az ügyeket. Ehhez kapcsolódik a térségi összefogás felélesztése, az információs sztrádák kiépítése, és a helyi, valamint központi közigazgatásban dolgozók felkészítése. Ezt dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területfejlesztési titkárságának vezetője mondta a Somogyi Hírlapnak. Azt is, hogy olyan program született, amelynek megvalósításában nemcsak a kormány és az önkormányzatok érdekeltek, hanem minden szereplő.- A régiót alkotó települések viszonyát a verseny és az együttműködés kényszere alakítja. Mit pártol a kormány?- A kormány nem az egymást kioltó, hanem az egymást erősítő verseny híve. Bármennyire is furcsa: van ilyen. A fejlesztés nem olyan futam amelynek során csak az első ér célba. Ebben a versenyben értékesek a dobogós helyezések is, hiszen egy másik projektben már szükségképpen más a sorrend. A Dél- Dunántúli régió és a három nagyváros, Pécs, Kaposvár és Szekszárd esetében is ez a helyzet: mindhárom megye- székhelynek van funkciója a régióban. A lényeg, hogy az adott feladat azért kerüljön az adott városba, mert a régió számára is az a legelőnyösebb. Ez a helyzet a kistérségekben is, amelyeknek nincs más esélyük, csak az együttműködés, az összefogás. Amit az egyik település nyújthat, azt a másik javára is lehet fordítani. Fontos, hogy minden település dolgozza ki a másokkal együtt megvalósítható programját. Ekkor egymást erősítő folyamatok kezdődhetnek. Ma még sokan kínálnak egy időben hasonló programokat és csodálkoznak, hogy elmarad a siker. Sokat dolgoztak ugyan, de éppen a legfontosabbról, a programok összehangolásáról feledkeztek meg: ha régiós programot kínáltak volna, teljes lenne a siker. Ezt éppen az augusztus 5-én kezdődött somogyi rendezvénysorozat mutatja. A turizmus még mindig idényjellegű, pedig a somogyi tájnak is minden évszakban meg van a maga varázsa. Ősszel és tavasszal a lovas-, a bor- és a kerékpáros turizmus kínál élményt, a téli Balaton, és a téli Zselic is beletartozik a sorba. A legnagyobb lépést már megtettük: mindenki kezébe vehette saját sorsát. Már az európai színvonalú intézmények is rendelkezésre állnak, hogy ezeket ki és milyen haszonnal használja, az a saját dolga. A kormány most az intézmények összehangolt működésének javításával is segíteni akar a helyi elképzelések megvalósításában.- A kormány elképzelései jelentik egyben a fejlődés irányát. Merre tovább?- Már hosszabb távra lehet tervezni. Az ideális település helyben cselekszik, de régióban és globálisan gondolkodik. A Idstérségbe való beágyazódás, az elképzelések egyeztetése, összefogottabb megjelenítése nagy előny. Ha sikerül a megye és a régió programjában is helyet kapni, akkor már valóban jelentős fejlesztéshez lehet jutni. A területfejlesztési törvény módosítása, a regionális intézmény- rendszer megteremtése olyan esélyt kínál, amellyel a település, a megye, sőt a régió és az ország határán is átlép. Ehhez kidolgozott és ellenőrzött programokra van szükség.- A területfejlesztésben is a kiszámíthatóság az egyik legKorbácsos döntések Dr. Szegvári Péter nagyobb érték. A folyamatos változás elbizonytalanítja a szereplőket. Mi várható a jövőben?- A kiszámítható rendszer, a politikai és jogi stabilitás nagy előny, amelyből feladat is adódik: intézményesíteni kell a korábban kialakult megoldásokat. Ha olyan intézményeket hozunk létre, amelyekben nem a személyes kapcsolatok jelentik a forrásokhoz való hozzáférhetőséget, akkor tudjuk igazán segíteni a kistelepülést, a kis- és nagyvárost a megyét és a régiót. A forráshoz való hozzáférés esélye nem függhet a politikai és személyi változásoktól. Mi az önjáró, kiszámítható rendszerben hiszünk. Ahhoz, hogy az ön- kormányzatok fejleszteni tudjanak, új finanszírozási rendszerre van szükség. Arra is, hogy a régiónak legyen saját bevételi forrása. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR- A kormány elindult egy úton. Hová vezet ez?- Ez európai és magyar út. Vélhetően Brüsszelbe is vezet, és vissza Budapestre, illetve minden magyar településre. Ezen az úton nem elég elindulni, végig kell menni. Az esélyeink a gyors haladáshoz jók. A kérdés az: tudjuk-e hol vannak azok a cövekek, amelyek a mocsaras területeken való átjárást biztosítják. A vízen járáshoz ugyanis két dolog kell: higgyünk abban, hogy képesek vagyunk rá, és tudjuk, hol vannak cövekek. Ha mindenki számára világossá tesszük a hite mellett, hogy vannak karók, akkor a helyi közösségek önfenntartóvá válnak. Akkor már nem a sokat vitatott „halosztogatás” lesz a kérdés, hanem az, hogy megtanítottuk-e a településeket halat fogni? Lengyel János Ötven százalék siker, 50 százalék kudarc. Még nem mindig igazodom el a köz- igazgatás útvesztőiben, s nem találom meg a legjobb eszközöket, hogy eredményesen tegyek a kisebb-na- gyobb közösségek érdekében. így összegezte a parlamentben töltött első évét Herényi Károly országgyűlési képviselő (MDF).- Hat éven át volt az MDF országos szóvivője. Nem lehettek illúziói a politika vagy a képviselői munka mindenhatóságával kapcsolatban. Miért vállalta mégis egy éve a jelöltséget? — Szóvivőként politikusok vagy testületek álláspontját tolmácsoltam. Vonzó kihívásnak éreztem, hogy képviselőként magamnak kell döntenem, a saját gondolataimat mondom, a saját felelősségemre. Szóvivőként is közelről láttam a képviselők életét, így belülről mégis új és más. Olyan feladat, amit — hogy jól csináljam — még tanulnom kell. Nem vagyok naiv. Tudom, hogy a politika ma nem a fair play világa, de szeretném, ha az lenne. — Mit sikerült elérnie? — Részese voltam a balatoni átmeneti törvény gyors módosításának. Sikerült megértetnem az illetékesekkel, hogy irreális a fedett csapadékvíz-elvezetést is magába foglaló teljes közművesítettséget feltételül szabni az építkezésekhez. Ennek kapcsán tapasztalnom kellett, hogy a magyar köz- igazgatás gyakorlata nem felel meg az ezredvég Közép-Euró- pájának. Hasonló ügy: Fonyódon a szennyvízberuházást azért akarták leállítani, mert az illetékes tárca megvonta a támogatást, mondván: olyan helyeken is építenek csatornát, ahol nem állandó lakosok élnek. De hát könyörgök: a Balatont ugyanúgy terheli az üdülővendég szennyvize, mint az állandó lakosé. Ez ügyben egyik képviselőtársammal törvénymódosító javaslatot adtunk be, mely várhatóan rövidesen megoldja ezt az anomáliát. — Mit nem tudott keresztülvinni? — Például, hogy a napfogyatkozás napja munkaszüneti nap legyen, s önálló módosító indítványommal egyelőre azt sem, hogy a politikai okból elhurcoltakat kárpótlásának módja méltóbb legyen. Képviselői munkám hosszabb távú célja, hogy a ciklus végére létrejöhessen az önálló Balaton-régió. Ez nem köz- igazgatási egységet jelent, hanem a 150 települést átfogó térségfejlesztési egységet. Azt, hogy a Balaton önálló fejezetként szerepeljen a költségvetésben. így nem aprózódná- nak el a pénzek, megszűnnének a sok pazarlást okozó párhuzamosságok.- Szóvivőként hozzászokott a mikrofonhoz, így nyilván nem volt különösebb lámpaláza szűzbeszéde közben. — A torkomban dobogott a szívem. Más ugyanis újságírókat tájékoztatni, akiket mindig partnereknek tartottam, s más a pulpitusról politikai ellenfeleim szemébe mondani azt, amit igaznak vélek. Az ország szociális helyzetével kapcsolatos vitanapon akkor az MDF vezérszónoka voltam, s kellemetlen érveket sorakoztattam fel egyes baloldali politikusok és az érdekvédelmi szervezetek összefonódásáról.- Mit olvasott ki felszólalása közben az ellenzéki politikusok szeméből? — Gúnyt és lenézést: mit okoskodik itt ez a zöldfülű.- Pár éve egy jó parlamenti riposzt, frappáns felszólalás másnap beszédtéma volt a buszon vagy a fodrásznál. A közvélemény érdeklődése az országgyűlés munkája iránt azóta alábbhagyott. Miért? — Mert nincsenek jó riposztok. Hiányolom a parlament munkájából a humort és szellemességet. Meg lehet valamit tárgyalni úgy is, hogy nem lehengerelni akarjuk a másikat, hanem a közös megoldásra törekszünk. Semmire sem vezet, ha egyes képviselők a politikai ellenfélből ellenséget csinálnak, erőszakosságukkal, gátlástalan küldetéstudatukkal. Vannak azért üdítő kivételek, mint Isépy Tamás vagy — a másik oldalról — Kuncze Gábor. Ők rendszerint magas fokú politikai kultúrával, szellemesen beszélnek. Amúgy három csoportba sorolom képviselőtársaimat. Az elsőben vannak az önmegvalósítók, akiknek elég a verbális kielégülés: jól megmondtam a magamét. A megoldás már nemigen érdekli őket. A második csoportba tartoznak a jobbító szándékúak, akiknek azonban saját szerepük hangsúlyozása is fontos. A harmadikba tartoznak — ők vannak a legkevesebben —, akik eltökéltek egy cél megvalósításában, és nem érdeklik őket a dicsőségbabérok. — Megtehetné-e, ha meggyőződése úgy kívánja, hogy az ellenzékkel szavaz? — Csak az esetek egy részében. Az angol parlamentben egy-, két- és háromkorbácsos döntéseket különböztetnek Gyermekpszichológus a dadogásról Már megint dadogsz! Az ég szerelmére, beszélj már rendesen! - halljuk ezeket a mondatokat, amikor egy kisgyerek beszédében ismétlődéseket, megakadásokat fedezünk fel. Pedig, ha valakinek huzamos ideig azt mondják, hogy dadogva beszél, annak beszéde hamarosan azzá is válik - mondta a budapesti dr. Klaniczay Sára, gyerekpszichológus, pszichoanalitikus, aki egyéni terápiájával évtizedek óta foglalkozik dadogó gyerekekkel. — A dadogás hátterében lélektani, családi és egyéb okok is megbújnak. Hároméves kor táján jelentkezik először a dadogás. Ekkor alakul ki a folyamatos beszéd, de még nem szilárdul meg teljesen. A beszédtanulás a szoros anyagyermek kapcsolatban történik. Ha ebben valamilyen probléma adódik, az a kicsi beszédében is jelentkezhet dadogás formájában. Sok szülő ilyenkor megijed, s javít, ismételtet. Ezzel azonban inkább súlyosbítja a gyermek helyzetét. Dr. Klaniczay Sára harminc éve, pszichológusi pályája kezdetén maga sem tudta mit kezdjen azzal a négy dadogós kisgyerekkel, akik elsőként kopogtattak rendelője ajtaján. Számára is zavaró volt a gyerekek ismétlődő beszéde. Megfigyeléseiről feljegyzéseket készített. Évekig tanulmányozta e beszédhibáról írt szakkönyveket. Ám a rengeteg egymásnak ellentmondó elméletben nem igazodott ki. Mindenképpen tudni akarta, mi állhat a kisgyerekkori dadogás hátterében. — Egyik terápiás órán észrevettem valami szokatlant. A kisgyerekre akkor jött rá a dadogási görcs, amikor ki kellett mondania az én szócskát. Ilyenkor odaszaladt hozzám, megmarkolta fehér köpenyem gallérját, szorította egy ideig, majd pillanatok múlva megszűnt félelme. Ekkor arra gondoltam, ez a megkapaszkodó mozdulat a lényege annak, ami a jelenség mögött van, s hogy a dadogás, az éntudat és a megkapaszkodás összefüggenek. Azt viszont nem tudtam, hol és hogyan. Elszántan kerestem kis betegeim kórtörténeteiben a megkapaszkodást vagy annak meghiúsulását. Rengeteg olyan információra bukkantam, amely valamilyen módon az anyától való elszakadásra, a biztonságérzet hiányára utalt. Ilyen volt a kórházba kerülés, a sorozatos elutasítások, és kézzel kapcsolatos problémák. A dado- gók közt sok átszoktatott balkezessel is találkoztam.- Szakemberek tucatnyi módszert alkalmaznak a dadogó gyerekek gyógymódjában. Ön az évek alatt kialakított egy olyan terápiát, amelyet ma már pszichológiai rendeléseken is alkalmaznak. Mi ennek a lényege? — Elsőként rá kell jönni a probléma okára. Arra a sérelemre, amit a gyerek személyesen átélt. Kisgyerekek bajaikat szavak helyett gyakran játékkal mondják el. Ennek során felelevenítik, átélik traumájukat, félelmeiket. A játék a megértést szolgálja. Ezenkívül kreatív tevékenységek során, pl. gyurmázás- sal, festéssel felszabadult lelkiállapotba kerülhetnek. Elfeledkeznek bajukról, és arról is ahogyan beszélnek.- Mit tanácsol azoknak a szülőknek, akik észreveszik gyereküknél a dadogás jeleit? — Arra kell nagyon vigyázni, hogy ne csináljanak a kicsinyekből „dadogót”. Ha észreveszik, hogy rosszul mondott ki valamit, ne éreztessék vele. Ha nem ismételik folyton azt, hogy már megint dadogsz, akkor szorongása, beszédfélelme csökkenni fog. Kovács Gabriella Herényi Károly fotó: kovács tibor meg. Az elsőnél kötelező a frakciófegyelem betartása, a másodiknál mérlegelik a másként szavazó honatyával szembeni szankciót, a harmadiknál ki-ki a lelkiismerete szerint szavazhat. Ez nálunk is hasonlóan van. A kormány működését meghatározó ügyekben, mondjuk, a költségvetési döntésnél, érthetően kötelező igennel szavaznom. Ugyanakkor például Postabank-ügyben frakciómmal szemben tartózkodtam a szavazástól, kifejezve, hogy szükségesnek tartom a vizsgálóbizottság felállítását. Ez az előtt történt, hogy kiderült volna: én is érintett vagyok. — Kedvezményes hitele ügyében a nyilvánosság elé állt, majd pedig lemondott MDF-al- elnöki és frakcióvezető-helyettesi posztjáról. Számos tisztsége közül miért épp ezekről? — Mivel az ügy pártpolitikai múltamhoz kötődik, nem akartam ezzel terhelni a pártomat. A politikában nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Bíró Ferenc
