Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-06 / 155. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Az SZDSZ 137 (fekete)pontja Magyar Bálint a kormány első évéről Magyar Bálint szerint az el­múlt egy évben nem köze­ledtünk, inkább távolodtunk a polgári Magyarország eszményétől. Budapest A szabaddemokrata pártelnök arról számolt be tegnap, hogy az SZDSZ eddig 137 olyan pontot talált a kabinet munká­jában, ami nem valósult meg a korábbi ígéretekből, illetve ami ellentétes azokkal. A politikus úgy fogalmazott: a kormány nem váltotta be gazdasági, anyagi jellegű ígé­reteit, amit a gazdasági növe­kedés mértéke, a radikális adócsökkentés elmaradása és az alacsony közalkalmazotti bérfejlesztés jelez.- Jó úton járunk afelé, hogy az átgondolatlan, szakszerűt­len gazdaságpolitika miatt ér­telmetlenné váljon az az áldo­zat, amit a társadalom a stabi­lizáció érdekében hozott - vé­lekedett. Magyar Bálint emellett úgy látja, hogy a kormány nem a kampány során hangoztatott polgári Magyarország felé vi­szi az országot. Álláspontja szerint a jogbiztonságot ássa alá a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg százalékának csökkentése, a metrószerző­dés egyoldalú felmondása, az önkormányzati támogatások politikai célú elosztása, a BÁV-ra és a Magyar Hírlapra vonatkozó „visszaállamosítási kísérlet”. Az SZDSZ elnöke szerint a kormány a polgári Magyarország normáival el­lentétes politikát folytat. MSZP-j avaslat a vizsgálóbizottságokról Alkotmányban rögzítenék A szocialisták augusztusban alkotmánymódosítási javas­latot és egy önálló törvény­javaslatot nyújtanak be az országgyűlési vizsgálóbi­zottságokkal kapcsolatos szabályozás pontosítása érdekében - jelentette be hétfőn Vastagh Pál frakció­vezető-helyettes. Budapest A politikus szerint ma is adott a vizsgálóbizottságok felállítá­sának lehetősége, de a hiányos szabályozás miatt nem biztos, hogy a testületek el is végzik munkájukat. Az előterjesztés szerint az alkotmány rögzítené, hogy a képviselők egyötödének indít­ványára kötelező vizsgáló- bizottság felállítása. A testület elnökét a mindenkori ellenzék adná akkor, ha a vizsgálat tár­gya a kormány vagy egy kor­mányzati szerv ellenőrzése. A javaslat kötelezővé tenné a meghallgatásra meghívottak megjelenését. Őket igazmon- dási kötelezettség terhelné, kivéve -fogalmaz az előter­jesztés- ha bűncselekmény elkövetése a vád ellenük. A szocialista politikus sze­rint a vizsgálóbizottság erős parlamenti alappillérnek ígér­kezik, amelynek célja az, hogy a vizsgálóbizottságok élő, ha­tékony intézményként mű­ködhessenek. Újabb kihallgatások a Pándy-ügyben DNS - a döntő bizonyíték A belga igazságügyi szer­vek által a Legfőbb Ügyészséghez küldött jog­segélykérelem alapján tegnap két brüsszeli nyo­mozó érkezett Buda­pestre, hogy újabb magyar tanúkat hallgassanak ki a Pándy-ügyben. Kovács La­jos, az ORFK ezredese sze­rint haj-, nyál- és vérmin­tákat is vesznek a hat gyilkossággal vádolt lel­kész rokonaitól. Budapest A belga igazságszolgáltatás nem elégszik meg a magyar nyomozók által feltárt bizo­nyítékokkal, ezért kérték a Legfőbb Ügyészségtől, hogy három alkalommal saját sza­kembereik is részt vehesse­nek, összesen mintegy hatvan magyar tanú kihallgatásán. Kovács Lajos, a Pándy-ügy itthoni gazdája elmondta: há­rom hónapja már járt nálunk két brüsszeli szakember - ak­kor 20 tanút hallgattak meg. A tegnap érkezett nyomozók két hét alatt újabb 20 tanú - főleg Pándy nőkapcsolatai - kihall­gatásán lesznek jelen. A bei- dézés és a kihallgatás a ma­gyar rendőrök dolga, a vendé­gek csupán kérdezhetnek. Kovács azt is elárulta, hogy a belga nyomozók megbíza­tása kiterjed a lelkész hat felté­telezett áldozatának oldalági rokonaitól történő haj- nyál- és vérminta vételére is. T. M. Belpolitika 1999. július 6., kedd Iratok a szemétben Perek sokaságát zúdíthat­ják a Postabank Értékpa­pír Rt nyakába azok az ügyfelek, akiknek adata­iba és pénzkezelési szo­kásaiba bárki betekinthe­tett, ha kibontotta a fővá­rosi szemétégetőmű mellé kidobott dobozokat - mondta érdeklődésünkre Simics Iván jogász. Sze­rinte a Postabank leány- vállalatától különös mó­don kikerült iratok miatt esetleg fizetendő kártérí­tés akár a cég összeomlá­sához is vezethet. Budapest Egy ismeretlen telefonáló in­formációi alapján a fővárosi szemétégető üzem mellett újságírók bukkantak rá arra a többkilónyi, bedobozolt irat­halmazra - számlákra, ügyfél­forgalmi nyilvántartásokra, részvények adásvételét rög­zítő dokumentumokra, átuta­lási megbízásokra és egye­bekre -, amit valaki vagy va­lakik a Postabank leányválla­latától „selejteztek le”. A pa­pírok több közismert szemé­lyiség bankügyleteit is tar­talmazzák, és keletkezésük ideje eltérő: 1991-es dátumú éppúgy volt közöttük, mint idei. A Postabank Értékpapír Rt. banktitok megsértése miatt ismeretlen tettes ellen szinte azonnal feljelentés tett, ám az ügynek ezzel koránt sincs vége. Simics Iván jogász úgy véli: az út szélére került ira­tokon szereplő ügyfelek ha­marosan perdömpinggel büntetik hanyagságáért a Postabank leányvállalatát. Vagyoni kártérítést követel­het például az a cég, amely­nek részvényeiről elvileg bárki bármit megtudhatott a szemétre vetett iratokból, de nem vagyoni kár okozásáért is sokan fordulhatnak bíró­sághoz. A személyiségi jog ebben az esetben többszörösen is sérült , hiszen az ügyfelek nevének, lakcímének és egyéb adatainak „közkincs- csé” tétele mellett az is nyil­vánosságra került, hogy az érintettek közül ki mennyit forgalmazott a számláján, vagy hogy ki müyen részvé­nyekbe fektette a pénzét. A következmények szerteága­zóak: például megindulhat a kölcsönkérők rohama, lak- címtippet kaphatnak a betö­rők, stb. Simics szerint az ilyen ügy ritka, ám ezekben a bíróságok meglehetősen ke­mény ítéletet szoktak hozni. Takács Mariann Fix térítésen gondolkodik az OEP HÍREK A gyógyszergyártók és - forgalmazók, az orvos­szakmai kollégiumok mel­lett a betegek érdek-kép­viseleti szervezeteit is be­vonják a gyógyszerár-tá­mogatás jövő évtől beve­zetendő új rendszerének kidolgozásába - közölte Szabó Sándor gyógyszerü­gyi miniszteri biztos, a Bu­dapesten rendezett II. Eu­rópai Farmakológiai Kong­resszuson. Budapest Az új gyógyszerár-támogatási rendszer tervezetét két hét múlva bocsátja vitára az Egészségügyi Minisztérium, il­letve az egészségbiztosító. A gyógyszerek hatásmódjá­val foglalkozó - szombaton megnyűt és szerdán záruló - tudományos tanácskozáson Szabó Sándor elmondta: bár a gyógyszerárak társadalombiz­tosítási támogatásának ösz- szege az utóbbi évek mind­egyikében mintegy 20-20 szá­zalékkal növekedett, a betegek által a patikákban megvásárolt medicinák árából a tíz eszten­dővel ezelőtti átlagos 85 száza­lékkal szemben csak 63 száza­lékot áll az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár (OEP). Ha novemberben vagy de­cemberben sikerülne a gyár­tókkal hosszabb távra szóló ártámogatási rendszert kiala­kítaniuk - mondta a miniszteri biztos -, akkor elképzelhető, hogy két évig nem is kell tár­gyalniuk egymással, csupán a tárgyalásokon kialakított pénzügyi mechanizmus korri­gálná a patikaszerek árát. Szabó Sándor a gyógy­szerár-támogatási rendszer át­alakítására Idmunkált javasla­tok között említette a fix térí­tés bevezetését, amellyel a számítások szerint 350 fo­rintba kerülne az OEP-nek minden recept. Megvalósítha­tónak tartja azt is, hogy sze­mélyre szóló, a kezelés alatt ál­lók jövedelmi viszonyaihoz és krónikus betegségük gyógy­szerigényéhez szabott térítési rendszer működjön. Kegyeletsértés Göncz Ár­pád elítélte a szombathelyi zsidó temető sírjainak meg- gyalázását. Az államelnök szerint a sírgyalázás törvény- sértés, amely közvetlenül rendőrségi ügy; a tettesek személyét fel kell deríteni, és őket bíróság elé kell állítani. A köztársasági elnök ugyan­akkor rámutatott, hogy ez a cselekedet egyben erkölcste­len is volt. Gondosan kimó­dolt és időzített, durva kegye­letsértés, ami kiváltja a ma­gyar közvélemény óriási többségének elutasító ítéle­tét. Megalázó összeg Elsősor­ban erkölcsi elégtételt várnak a magyar kormánytól és par­lamenttől a Zsidó Világkong­resszus (ZSVK) vezetői, ugyanakkor a zsidóság meg­alázásának tartják a jelenlegi, fejenként harmincezer forin­tos kárpótlást - közölte Kel­ler László, a ZSVK kelet-eu­rópai elnöke újságírókkal. A szervezet vezetőit hétfőn par­lamenti dolgozószobájában fogadta Szili Katalin, az Or­szággyűlés alelnöke. VIP-hitelek A Fidesz-frakció minden tagja - 140-en írás­ban is - nyilatkozott arról, hogy felhatalmazzák a Pos­tabankot: a pénzintézet hozza nyilvánosságra, ha va­lamelyiküknek kedvezmé­nyes hitel-, lízing- vagy be­tétszerződése van a bankkal - jelentette be Rogán Antal hétfőn. A Fidesz-frakció he­lyettes vezetője szerint hat frakciótag azért nem tudta még írásos nyilatkozatát el­készíteni, mert külföldön van, de két héten belül ők is megteszik ezt. A pátriárka latolgatása A magyar államiság és a ke­reszténység felvételének év­fordulója alkalmából a 2000. augusztus 20-ai ünnepsé­gekre több magas rangú egy­házi vezető látogat Buda­pestre - jelentette be Moszk­vából hazatérve Semjén Zsolt, a kultusztárca egyházi ügyekért felelős helyettes ál­lamtitkára hétfőn. Elmondta: II. Alekszij orosz pátriárka nem zárta ki annak lehetősé­gét, hogy személyesen vesz részt a rendezvényeken. Rágalmazás miatt A De­fend Kft. rágalmazás miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, ugyanis semmi köze a fővárosi szemétégető mellett vasárnap talált, a Pos­tabank Értékpapír Rt.-től származó papírokhoz fűződő eseményekhez - közölte teg­nap Földi László, a cég ügy­vezető-igazgatója. Egymilliárd forintnyi támogatás óvodáknak és általános iskoláknak Jogtalan pályázó is akadt A legfőbb 1100 főnél ki­sebb lélekszámú település óvodája és általános isko­lája megkapta, és szep­temberig megkapja a maga részét abból az egymilliárd forintból, amelyet az Okta­tási Minisztérium a Pénz­ügyminisztériummal és a Belügyminisztériummal egyetértésben előirányzott a költségvetésből. Budapest Kömyei László, az Oktatási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára lapunknak nyilat­kozva elmondta: mintegy 800 általános iskola és 700 óvoda között osztották szét azt az egymilliárd forintot, amelyet az oktatási tárca a Pénzügy­minisztériummal és a Bel­ügyminisztériummal egye­tértésben irányzott elő támo­gatásra. A támogatást azok­nak a településeknek az ön- kormányzatai pályázhatták meg, amelyben a lélekszám tavaly év elején nem érte el az 1100 főt, valamint csak egy általános iskolát és (vagy) óvodát tart fenn. Mint megtudtuk, a pályá­zatokat az oktatási tárca sza­kértői bizottsága - a PM és a BM bevonásával - bírálta el, és a támogatás elosztásának rendjét a beérkezett igények alapján alakította ki. Az egy- milliárdból valamennyi jogo­san pályázó intézmény ré­szesült, illetve részesülni fog. A pénz egyharmadát már szétosztotta a minisztérium, mégpedig egyenlően vala­mennyi óvoda és általános iskola között. A megmaradt 700 milliót főként az ellátott gyerekek száma alapján kap­ják meg az intézmények. A helyettes államtitkár kö­zölte azt is, hogy több olyan pályázó is akadt, amely jogta­lanul igényelte volna a támo­gatást. (H. Gy.] Megújul a Halászbástya A Budai Várnegyed sokak által vitatott értékű nevezetessége, a Halászbástya köveit is alaposan megrágta az idő vasfoga. A rekonstrukciós munkálatok a Schulek-lépcsőnél már befejeződtek, az mától ismét használható. fotó: feb/diósi imre A közszereplők személyiségi jogai és a közvélemény információhoz való joga Mikor melyik az erősebb Míg az Amerikai Egyesült Államok elnökének legin­timebb titkai sem marad­hattak homályban, s azokba bárki betekinthe­tett, addig Európában, és főként annak középső-ke­leti részén nem ennyire nyi­tott a közszereplők élete. A hazai közvélemény mérték­tartóbb fele nem magánéleti félrelépésekre kíváncsi, azt azonban elvárja, hogy az or­szág vezető politikusai és más közszereplők múltja, jelene át­láthatóbb legyen az átlagpol­gárénál. Az adatvédelmi biztos aján­lására például az elmúlt évek­ben nemcsak Horn Gyula kandidátusi disszertációja vált megismerhetővé, de megte­kinthető Torgyán József dok­tori értekezése, vagy akár a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Televízió elnökének fizetése is. A demokratikus ál­lamokban általános elv és jogi gyakorlat - olvasható Majtényi László adatvédelmi biztos be­számolójában -, hogy a közha­talmat gyakorlók magánszfé­rája szűkebb, mint a polgá­roké, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az életük legyen nyi­tott könyv a közvélemény számára. Magánéletük korlá­tozását ők olyan mértékig kö­telesek tűrni, hogy köztevé­kenységük törvényessége, eredményessége megítélhető legyen. Ázaz el kell viselniük, ha életük egyes mozzanatai másokénál nagyobb nyilvá­nosságot kapnak. Egy adatvé­delmi szakértő szerint meg­szellőztethető például egy polgármester zavarosnak tűnő gazdasági ügye, de ahhoz már senkinek semmi köze, hogy a házastársi hűséget megszegi- e. Az adatvédelmi biztos hiva­talához többnyire magánsze­mélyek, sok esetben újságírók fordulnak azzal, hogy egyes hivatalokban, némely vezetők elzárkóznak bizonyos adatok közlésétől. Amennyiben a ké­rés nem sérti a magánélet vé­delméhez kapcsolódó jogokat, úgy az ombudsman - a nyilvá­nosság pártján állva - ajánlásá­val szólítja föl az érintettet az Horváth Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents