Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31 / 177. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP Somogyi tájak 1999, július 31., szombat Betiltott fegyverropogás Meg vagyunk lőve! - panaszolja a herényi lövészklub vezetője Több kilónyi iratcsomaggal készül a bíróságra Maráczi László fotó: Horváth A helyi önkormányzat meg­nehezítette a nagyberényi lövészklub működését: ren­deletet alkotott temetőtől számított 250 méteren be­lül tilos az erős zaj okozá­sa. A lőteret három évtize­de használó klub vezetői azt állítják: a helyhatóság meg akarja szerezni a terü­let tulajdonjogát, ezért pró­bálja őket ellehetetleníteni. Nagyberény — A polgármester 1996-ban még engedélyt adott ki a lőtér használatára, így versenyek rendezésére is — állította Maráczi László, a klub ügyve­zetője. — Aztán 1998 augusz­tusában hoztak egy helyi ren­deletet: ez megtiltotta a zajt okozó tevékenységet a teme­tők közelében. Igen ám, csak­hogy a nagyberényi temető a lövészklub épületétől közel két kilométerre van. A lőtértől százötven méterre 1984-ben létesítettek hat családi sírhe­lyet — két évtizeddel előbb ott volt már a lőtér —, de az a kis temetkezési hely álláspontunk és jogi szakértőnk szerint nem minősülhet temetőnek. Mivel nem felel meg a köztemetők­kel szemben támasztott jogi követelményeknek, így ottléte a sporttevékenységünket nem korlátozhatja. A megyei köz- igazgatási hivatalhoz fordul­tunk, mondja ki: törvénysértő az önkormányzati rendelet. A hivatal tett is erre törvényessé­gi észrevételt, ám ezt a polgár- mester figyelmen kívül hagy­ta. Sőt, állandóan napirenden van a zaklatásunk. Ahányszor gyakorlatot vagy versenyt tar­tottunk ott, utána mindig meg­érkezett a polgármester csend- háborítási feljelentése ellenem vagy egyesületünk elnöke, Nagy György ellen. Érdekessé­ge, hogy fellebbezéseink nyo­mán a jegyző által hozott sza­bálysértési határozatok mind­egyikét megsemmisítette az önkormányzat felettes szerve. A lőtér területe most a klub három tagjának a magántulaj­dona. A tulajdonjogot a körze­ti földhivatal bejegyezte. A lő­térre azonban az önkormány­zat is bejelentette tulajdoni igé­nyét. A jegyző fel is szólította a lövészklub elnökét a lőtér terü­letén levő felépítmény átadásá­ra. Ez nem történt meg, hiszen a földhivatal jogerős határoza­ta kimondta: a nagyberényi önkormányzatnak azon a terü­leten nincs tulajdonjoga. Maráczi László, a klub ügyve­zetője hozzátette: úgy érzik, az önkormányzat is tisztában van vele, hogy jogi úton nem sze­rezheti meg a területet, s ezért azt választotta, hogy állandó zaklatással megpróbálja elle­hetetleníteni a működésüket. Úgy vélik: a polgármester és a jegyző is eközben jogsértések sorát követte el. — Pedig a jegy­ző a törvényesség őre — foly­tatta az ügyvezető. — S leírta egyesületünkkel kapcsolatban azt is: a jogsértően működő társadalmi szervezetet törölni kell a cégnyilvántartásból. Te­hát legszívesebben — ha tehet­né — letörölne bennünket a színről. Meg vagyunk lőve, mert annak ellenére, hogy minden fórum nekünk ad iga­zat, nem látjuk a megnyugtató megoldást körvonalazódni. Talán majd a bíróság rendet tesz; szeptemberben lesz a tár­gyalás a lőtéren található épü­let tulajdonlása ügyében. Szentpéteri László nagybe­rényi polgármester is a bíróság­tól várja az igazságtételt. Azt mondta: — A tanács pénzén ké­szült a lőtér épülete, társadalmi munkások bevonásával, 1978- 79-ben. Mivel a tanács jogutód­ja az önkormányzat, így igényt tartunk az épületre. A lőtér te­rületét is meg akartuk szerezni a földek kiosztását követően, de megelőztek bennünket: a földet lövészklubosok vették meg a részarány-tulajdonosok­tól. Miénk tehát az épület, a mi tulajdonunk a Jehova-temető is, ötven méterre a lőtértől. Ke­gyeletsértő, hogy ott lövészete­teket tartanak; emiatt már a né­hány jehovista család is tiltako­zott. A bíróságtól azt kérjük: mondja ki a tulajdonjogunkat az épületre, s használati jogot kérünk a lőtérre. Ezt a területet egyébként hajlandóak vagyunk visszavásárolni. A lövészetet megtiltó rendeletünk pedig az Alkotmánybíróság előtt van; az mondja ki majd, hogy jogsza­bálysértő-e vagy sem. Aláírás gombnyomással Izenegy kis elsős a világosi iskolában Partfalat erősítenek Címert avatnának Jövőre a földvári körjegyzőséghez tarto­zó három település is felavatná jelképeit. Bálványoson, Puszta- szemesen és Kerekiben már el­készítették a falucímer tervét, s tárgyaltak is róla a testületek. Kétezerre tervezik az avatást. Készenlétben Zamárdiban Katasztrófaelhárításhoz értő csapat áll készen a zamárdi strandon augusztus 11-én. A napfogyatkozás megtekintésé­re tömegeket várnak a tópartra; a nagy esemény előtti hét vé­gén Zamárdiban tart bemutatót a polgári védelem nemzetközi katasztrófaelhárító csoportja, majd ott marad. Helikoptere­ivel felszállásra készen vár Zamárdiban, hogy segítsen, ha a környékről riasztják. TisztHják az árkokat Félmil­lió forintot szán a kereki ön- kormányzat árkok tisztítására. Ezek a közelmúltban nem tud­ták befogadni a csapadékvizet. A napokban az árkok tisztítá­sán dolgoznak: az erre a mun­kára fordítandó félmillió forint jelentős összeg Kerekinek. A körjegyző 42 inge Kilenc telefonja van dr. Kiss Pál balatonföldvári körjegyzőnek. S hat telepü­lése meg negyvenkét inge. A körjegyző hobbija a telefon. Hat település tartozik hozzá, s ennyi készülékkel ugye köny- nyebb a kapcsolattartás. Izzad is az ember, míg egyik telepü­léséről a másikra jár, mert azért nem lehet mindent tele­fonon lerendezni. Sok ing kell hát. Neki 42 van. Felesége Itá­liába ment hivatalos útra, s kikészítette vasal tan férjura valamennyi ingét. Eddig min­denki úgy tudta: Kiss Pál csak a telefonokat gyűjti, no meg a falvakat a körjegyzőségébe. Oldalszerkesztő: Fónai Imre Batonföldvár az első So­mogybán, ahol a városhá­zán megvalósul a papír­mentes ügyintézés. Már töltik adatokkal a számító- gépes rendszert. Gyor­sabb lesz az ügyintézés. Balatonföldvár — Az a rendszer újdonsága, hogy magukat az ügyiratokat is tudja mozgatni, s mindegyi­ket láthatja is saját gépén a hi­vatali ügyintéző — mondta dr. Kiss Pál jegyző. — Nem lesz te­hát szükség aktatologatásra, a papírok vándoroltatására a vá­rosházán. Nem is fog kezébe papírt az ügyintéző. A határo­zatokra az én aláírásom is úgy kerül rá, hogy beütök egy digi­tális kódot a gépbe. Mivel az egész folyamatot ellenőrizni tudom, azt is látom: mennyi a lerendezett s még elintézésre váró ügy. Az a veszély is meg­szűnhet, hogy valahol eltűnik egy fontos irat. A megyében itt lesz először ilyen rendszer, s országosan is az elsők között vagyunk. Az ügyfelek annyit vesznek észre, hogy gyorsabb lesz az ügyintézés. Azt szeret­nénk, ha szeptember elsejétől már zavartalanul működne. Több Balaton-parti polgár- mesteri hivatalból is érdeklőd­tek már e programról. Dr. Kiss Pál elmondta: mintegy hétmil­lió forintba került, ám kaptak hozzá központi támogatást is. Balatonvilágoson a lakó- konténerek, lakókocsik, üdülősátor után is fizetni kell az idén. Egyebek kö­zött erről is döntött a kép­viselő-testület az ülésen. Balatonvilágos — Az üres telkeken gyakran helyeznek el lakókonténere­ket, s így kibújnak a tulajdo­nosok a fizetési kötelezettsé­gük alól — mondta Fekete Bar­nabás polgármester. — Az ilyen konténerekben, lakóko­csikban még üdültetnek is; ezért döntöttünk úgy, hogy fi­zessenek a tulajdonosok. S az idén már fizetni kell az ön- kormányzat által meghatáro­zott 50 ezer forintos összeget. A testület elkötelezte ma­gát a környező településekkel kialakítandó környezetvédel­mi program mellett. A prog­ram a Fűzfőtől Világosig elhe­Zamárdi az idén először benevezett a magyarorszá­gi virágos települések ver­senyébe. Az önkormányzat 2,2 millió forintot költött a Balaton-parti község virá- gosítására. Zamárdi A közeli települések, Siófok és Balatonföldvár már versen­gett a korábbi években, sőt, figyelemre méltó sikert ért el. Zamárdi is követné a példáju­kat. Erre a nyárra már a ko­rábbinál kétszer több virágot raktak a közterületekre. — Huszonötezer tő, jórészt egynyári virágot ültettünk — mondta Rozsnyai Ferenc, a helyi gamesz vezetője. — Ju­tott belőle a faluközpontba, a vasútállomáshoz, a széplaki lyezkedő csúszásveszélyes partfal stabilizálására épülne, a települések összefogásával. Ehhez kapcsolódna a hulla­dékgazdálkodás és a felszíni vizek elvezetése és kezelése. Az önkormányzat pályáza­tot írt ki az általános iskola igazgatói állására, ennek az elbírálása is megtörtént. Egy pályázat érkezett, s a képvise­lők elfogadták. A pályázó az eddigi igazgató, Pernecker Antalné volt. Az igazi gondot viszont a gyerekek száma okozza. Az idén tizenegy gyermek lesz elsőéves, de előfordult, hogy mindössze hat nebuló járt egy évfolya­mon. Az iskola konyhája nemcsak az iskolások és az óvodások étkeztetését látja el, hanem a szociális étkeztetést is. Jelenleg huszonkét rászo­ruló kapja kedvezményesen — vagy ingyenesen — a meleg ételt az iskola konyhájáról. részhez a Vadkacsa étterem környékére, s a komphoz ve­zető Szent István utcára. Az útmenti oszlopokra, valamint fa tartókra futómuskátlit és petúniát helyeztünk. A virá­gokat a siófoki Zöldfok kerté­szettől kaptuk, valamint egy zamárdi kertésztől. A talaj­előkészítést és az ültetést a gamesz munkásai végezték. Több helyütt teljes talajcseré­re volt szükség: ott, ahol ko­rábban gyep volt. Rozsnyai Ferenc hozzátet­te: az első évben még nem számítanak sikerre a verseny­ben, ám lényegesnek tartja, hogy valami megindult ezen a településen. Azt várják, hogy később a lakosság is kö­veti a példát. Már az idén fel­szólították a helybélieket, hogy ültessenek virágokat. Virágok kétmillióért Kevés helybéli lakos csatlakozott az akcióhoz A község központjában virágosított az önkormányzat fotó: Horváth Csodaszarvas Szántódpusztán Természetábrázoló művészek pályázati kiállítása csalogat­ta az érdeklődőket az utóbbi hetekben Szántódpusztára az idegenforgalmi és kulturális köz­pontba. Huszonnégy alkotó negyvenhat művét állították ki. A pályázat fődíjas alkotása a cso­daszarvas legendáját ábrázolja — jávorlapáton kifaragva fotó: Horváth Mónika Hátrány a Balaton miatt Rossz lóra tett, aki a falusi turizmusra alapozott A szennyvízcsatorna kiépí­tése lenne a legfontosabb teendő Kőröshegyen. Ettől függ az is, hogy mikor tud­ják majd rendbe tenni az úthálózatot. A polgármes­ter nem túl derűlátó; úgy véli: hátrányos helyzetű ez a település. Kőröshegy — A község határától pár száz méterre ott a Balaton, de ép­pen azért nem tudjuk megcsi­náltatni az óhajtott szenny­vízelvezetést, mert ilyen kö­zel a tópart — mondta Pavlek Ferenc polgármester. — Ami­kor ugyanis a pályázati kérel­meket elbírálják, akkor Kőrös­hegy az úgynevezett hetes ka­tegóriába tartozik, tehát a ki­emelt balatoni települések kö­zé. S ugyanakkor a vele szom­szédos Kerekít az egyes kate­góriába sorolták. A polgármester elmondta azt is: kezdeményezték már a számukra hátrányos kor­mányrendelet megváltoztatá­sát; a térség országgyűlési képviselőinek a segítségére számítanak ez ügyben. — Ha nagyobb eséllyel pá­lyázhatnánk, akkor megold­hatnánk a falu legnagyobb problémáját — tette hozzá. — Azt követően belevágnánk az úthálózat rendbe tételébe is. Tárgyalunk bankokkal, de a hitelek kamatai magasak. S a helybeliek fizetőképességét is figyelembe kell venni; a lakos­ság mintegy hatvan százaléka vehető csak rá, hogy fizessen a csatornázásért. Pavlek Ferenc szerint ez a nyár a vártnál rosszabb ide­genforgalmi szempontból. Ez Kőröshegynek bevételt is je­lentene, a helybelieknek pe­dig megélhetést. A polgármes­ter úgy látja: aki a falusi turiz­musra alapozott, az nem biz­tos, hogy jó lóra tett. A képviselő-testületet is foglalkoztatja a falubeliek megélhetése — tudtuk meg a polgármestertől. Igen sokan élnek a mezőgazdaságból, de a termelt áru felvásárlásával sok a gond. Keresik annak a lehetőségét, miképp lehetne megoldani a termények helyi begyűjtését és értékesítését.

Next

/
Thumbnails
Contents