Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-31 / 177. szám

4 Hírek Fűtéskorszerűsítés 8,9 mil­lió forintot kapott Somogy- udvarhely önkormányzata a Belügy- és Pénzügyminiszté­riumtól az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok pályázatán. A falut kellemes meglepetés­ként érte a hír, hiszen tavaly nem kapták meg a kért ösz- szeget. A pénzt intézményeik fenntartására, a helyi bölcső­de és óvoda fűtéskorszerűsí­tésére fordítják majd. (dr) Játszóházi rongybabák Hídvégi Mária báb- és csip­kekészítő vezetésével nagy sikerű kézműves foglalkozást tartottak a balatonlellei mű­velődési központ munkatár­sai. A hetente megtartott ját­szóházban ezúttal rongyba­bákat készített a mintegy öt­ven gyermek, akiket harminc szülő is elkísért. A jövő hé­ten a papírmerítés fortélyait leshetik el a résztvevők, (tz) Szépülő templom A vízszi­getelés és az egyik támasztó­fal felújítását végzik az ötven éves zselicszentpáli temp­lomban. A beruházást a So­mogy megyei püspökség és a Pénzügyminisztérium is tá­mogatta. A mintegy 4 millió forintból jut az árkok kisze­désére és az árvíz okozta károk rendbehozatalára, (ba) Kincses sziget A fonyódi nyári fesztiválon lépett fel tegnap este Fábián Éva Kin­cses sziget című zenés gyer­mekműsorával a kikötőben felállított sátor színpadán. A kicsik körében népszerű mű­vésznő koncertje után a Varnyú Country együttes hu­morban bővelkedő estjének tapsolhatott a közönség, (tz) ORVOSI TANÁCSOK Dr. BORSÁNYI VERONIKA pszichiáter főorvos segítségével 1. Álmatlanság 2. Merevedési zavarok 3. Pánikbetegség 4. Emésztési zavarok 5. Depresszió 6. Elmebetegségek © 06-90-230-475 A hívás díja 99 Ft+áfa percenként+6.60+áfa kapcsolási díj SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép A napkelte már a vizek partján köszönti az elszánt pecásokat Bankár-horgász a mólón Napfelkelte táján és es­ténként népesítik be a mó­lót a horgászok. Ilyenkor Jobb a kapás. A pécsi banktisztviselő is szíve­sebben számolja a pon­tyoknak szánt kukorica szemeket. Balatonboglár Seres Antal, amikor csak tehe­ti kinn ül a mólón. A gondo­san válogatott kukoricasze­meket a pontyoknak szánva tűzi a horogra. A dombóvári tüskei tavon fogott már há­rom kilósat is, itt a Balatonnál örül a másfél két kilós pél­dánynak is. Somogyi születé­sű, házassága révén költözött a baranyai megyeszékhelyre, de nyaranta visszajár a Bala­tonhoz. Hogy mióta horgá­szik itt? Van annak már 15-20 éve. Gyerekkorában is lejár­tak a vízre, igaz, nem ilyen komoly felszereléssel. Akkor a bot, a zsineg és a parafa du­gó is megtette a compók, nap­halak kifogásához. Talán több szerencsét is hoztak, mint a mostani drága horgászkellé­ket, mondta nevetve. A szeles estéken, bizony csak a felsze­relést viszi haza a sok utat megjárt kerékpárjával. Emlé­kezetes marad tehát néhány szép fogás, mint az a 49 centis süllő, amit öt éve fogott ki a móló sarkában vagy a múlt héten horgára akadt angolna. Azért szeretnek idejárni a horgászok, mert a helyiek Nem pénzt, kukoricát számol beetetik a területet. Nagyobb az esélye, hogy ficánkoló hal kerül a szákba. Mint minden horgász ő is azt panaszolja, hogy egyre kevesebbszer mosolyog rá a szerencse. Kevesebb hal van a tóban vagy a rapsicok tizedelik? Ki tudja? A nagyváros levegője után, még akkor is nyereség az itt töltött idő, ha nem fog sem­FOTÓ: KOVÁCS TIBOR mit, mondta. így is megéri az egész évre kiváltott horgász­jegy. Seres Antal azon horgá­szok közé tartozik, aki fo­gyasztja is a halat, amit a felesé­ge készít el. A pontyot hallé­nek, a süllőt roston, a törpehar­csát és a keszeget paprikás lisztben megforgatva és jó ro­pogósra sütve szereti. G. M. Termőföldre építkeznek Divat lett a városból pe­remkerületekbe, külterüle­ti zártkertekbe költözni. Ilyenkor előfordul, hogy mezőgazdasági művelésre alkalmas területen kezdő­dik az építkezés. Gyakran a szükséges földhivatali engedély nélkül. Megyei körkép Aki mezőgazdasági művelésre alkalmas területen építkezik, annak a földhivataltól is enge­délyt kell kérnie — a föld erede­ti hasznosításának megváltoz­tatásáért. A somogyi építke­zőknek, de a hatóságoknak is sok gondot okozott ez a jogsza­bályi előírás. Egészen mosta­náig, mert a megyei építési ha­tóság a földhivatallal egyeztet­ve megteremtette az egységes joggyakorlat feltételeit. — Sokan félreértelmezték a termőföld fogalmát - mondta Rada Antal, a Somogy Megyei Földhivatal földvédelmi és értékelési osztályvezetője. — A termőföld a nyilvántartásba vett szántó, kert, szőlő, gyü­mölcsös, gyep, rét, legelő vagy nádas. Ezekre a területekre csak akkor adható ki építési en­gedély, ha a földhivatal enge­délyét is megkapta az építkező. Voltak akik azt hitték, hogy ez a jogi szabályozás csak a külterületekre vonatkozik — tudtuk meg Nagy Imrétől, a megyei földhivatal vezetőjétől. Az 5-10 évre szóló rendezési tervek elkészültek, de olykor ezek sincsenek összhangban a földhivatal nyilvántartásával. A termőföld más célú felhaszná­lásának engedélyezésekor pe­dig mindig az ingatlan-nyilván­tartási adatok a meghatározók. Ennek ellenére sokan elfe­ledkeznek a földhivatali enge­délyről. Ilyenkor az építtetőt az eredeti állapot helyreállítására kötelezhetik, s a földvédelmi járulék mellett bírságot is kell fizetnie. A járulék aranykoro­nánként 4000-től 47 000 forin­tig terjedhet, a bírság ennek a háromszorosa. Gyakori az a kérdés: az en­gedélyt az egész földrészletre vagy csak bizonyos hányadára kell-e kérni. Általános szabály, hogy minden olyan területre, amely a mezőgazdasági terme­lésből időlegesen vagy véglege­sen kiesik — mondta Boros Zoltánné a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal építési osztályvezetője. A tótelepedő városiak sok­szor fittyet hánynak az előírá­sokra. Ilyenkor az építési ható­ság is kényszerpályára kerül. Az építtető csak ritkán hajlan­dó lebontani a jogtalanul emelt épületet. A kényszer-végre­hajtáshoz viszont az önkor­mányzatoknak nincs anyagi fedezetük. Takács Zoltán Y Gyanakvó kezesek 1999. július 31., szombat Kezesnek lenni nagy felelősséget kíván. Olvasóinkat ar­ról kérdeztük: vállalnának-e kezességet, és ha Igen, ki­nek? Vajda István (Kaposvár): — A mai világban semmiképpen nem lennék kezes. A családtagjaimon kívül senkiért nem mer­nék felelősséget vállalni. Roland János (Nagybajom): — Nem vállalnám, mert nincs rá semmi garancia, hogy nem csap be az illető. Még a barátaim­nak sem. Közismert a mondás: üzletben nincs barátság. Tanú­ja voltam nem egy régi kapcsolat felbomlásának, amikor anyagiakban kellett dönteni. A pénz erősebb ma már mindén kapocsnál. Kis Tar Gyuláné (Nagyberki): — Pár éve voltam a kezese va­lakinek, és az majdnem rosszul végződött. Okulva ebből az esetből ma már biztos, hogy nem vállalnám. Napokig ideges­kedtem, telefonálgattam, hogy mi lesz. Csak az tudhatja, mi­lyen érzés, aki kapott már fizetésre felszólító levelet. Jani Tibor (Törökkopány): — Csak nagyon jó barátomnak len­nék a kezese, hiszen ilyesmivel sokan megjárták már. Persze különbséget kell tenni barát és „haver” között. Igazi barát ke­vés adatik meg az életben, benne viszont a legvégsőkig meg lehet bízni. Huszár Norbert (Barcs): — Kezességet gyakran magamért sem vállalnék. Néha elfelejtek dolgokat, és ez egy kölcsön visszafizetésénél nagyon kínos helyzetet teremthet. Nem kell rossz szándékot keresni mögötte. Ugyanakkor félek, hogy ez mással is előfordulhat: legyen az családtag vagy barát. Jobb nem próbálkozni ilyesmivel. Trombitás Zoltánné (Lengyeltóti): — Igen, vállalnám, de csak nagyon becsületes embernek. Olyannak, akit nagyon jól ismerek, és akiben száz százalékig megbízom. Hiszek abban, hogy él még némely emberben a becsület. Mohácsi Zsoltné (Balatonfenyves): — Nem vállalnám, mert sajnos, egyszer már megtörtént velem, hogy kezes voltam, és aztán nekem kellett fizetni. Az okos ember a más kárán tanul. Én már megfizettem a tanulópénzt. Geiner Zoltán (Somogyszil): — Semmiképpen nem vállalnék kezességet, senkinek. A családom egyszer már belement ilyen dologba, és nagyobb összeget bukott rajta. Esetleg közeli ro­konomért vállalnék, de csak ha kis összegről van szó. Biztos, ami biztos. (Ősz-Bamay) Felvásárolt ország A kaposvári MIÉP pénzel­osztásról alkotott vélemé­nyét ismertette tegnap sajtótájékoztatón Hegyi Imre a párt helyi szerveze­tének ügyvivője. Kaposvár A pénz jelenti a hatalom alap­ját, a háborúk kimenetelét is az dönti el, kinek mennyire kifizetődő egy ország lerom­bolása. A pénzemberek szab­ják meg az országok fejlődé­sének irányát - hangzott el tegnap a pártok házában a MIÉP kaposvári szervezeté­nek sajtótájékoztatóján. He­gyi Imre ügyvivő kiemelte, hogy az elszegényedés to­vább folyik, és a fizetési ér­tékrend átgondolására lenne szükség. Ennek kapcsán szükség lenne a létminimum eltörlésére, a béreknek a vá­sárló értékéhez igazítására, és az átgondolt segélyelosz­tásra. A munkanélküli segélyt és a megalázó közmunka­programot tisztességes fize­tést nyújtó állásoknak kellene felváltaniuk. Hegyi Imre fel­szólította a kormányt, hogy teremtsen munkalehetőséget és tegye piacképessé a gazda­ságot. Ha lesz fizető erő az or­szághatárokon belül, fellen­dülhet a gazdaság. A magyar­ság jóléte fontosabb, mint a külföldi befektetők megítélé­se. Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldiek felvásárol­nak minket. A földek, és a Ba­laton part is a külföldiek ke­zére jut, akik nem jó szán­déktól vezéreltetve, hanem a busás haszonért fektetnek be nálunk.- A helyi MIÉP szervezet feladata, hogy közvetítsen a polgárok és a törvényalkotók között - emelte ki Hegyi Im­re. (Szélesi) NEMERE ISTVÁN KALANDREGENYE (36.) A legnagyobb kockázat Bert megőrizte hidegvérét:- Nem kell már a szigete, Múltán? Mindent el akar veszíteni? Netán... még az életét is? Nem ez a viselkedés a hosszú élet titka, uram. A pakisztáni nevetett, majd kia­bált saját nyelvén. Fegyveres őrök rohantak be.- Fogjátok le! Motozzátok meg...! No, majd megmutatom ezeknek a fickóknak, ki az úr Ázsi­ában! Erős férfiak megrohanták Bertet. Meg voltak győződve, hogy véde­kezni fog. De Bert okos volt, látta a túlerőt. Ezek ellen egy percig véde­kezhetne, lerúgná némelyik fejét - de túl sokan vannak, a szigetről nincs menekvés. Nincs...? Hagyta hát, hogy átkutassák a ruháját, fegyvert keresve. Semmit sem talál­tak. Múltán vigyorgott:- No, ez is megvan. Vigyétek le az udvarra. Búcsúzom, Mr. Reggis.- Ne búcsúzzon, Múltán. Inkább kísérjen el.- Nem érti, mi fog történni...? Magát kivégeztetem! Es senki sem vonhat érte felelősségre. Zsebem­ben van a pakisztáni rendőrség, még nyomozás sem indul az ügy­ben. Maga sohasem jött ide, senki sem látta, érti? Hogy biztosan látták, arról Bert jól tudott. Műholdak fotózzák min­den lépését, amit akcióban tesz. Ez így van most is. A Központ már biz­tosan reagált. De mit tehetnek ilyen gyorsan? Az élete tényleg egy hajszálon függött. Az esze villámgyorsan járt. Közben a zsoldosok lökdösték: go, go! Lefelé, a lépcsőn! Egyikük gú­nyosan meghajolt előtte: This way, mister! Erre, uram! Mentek lefelé. Vagy tíz fegyveres és a fogoly, mögöttük Múltán, aki még mindig nevetett. TARTS KI BERT, MINDJÁRT SE­GÍTÜNK! - érkezett valahonnan a magasból a biztatás. Egy férfihang beszélt ezúttal. A másik magyar, az idősebb úr. Bert gyorsan kapcsolt és magyarul, kissé dallamosan vá­laszolta: DE IGYEKEZZETEK, MERT CSAK PÁR PERC MARADT!- Mit mond? - csodálkozott Múltán.- Halotti dal egy kis nép nyelvén. Tudja, az anyám anyja még beszél­te ezt - felelte Bert. Múltán a fejét ingatta, gyanakodva. Bert görcsö­sen arra gondolt: hány perc telt el...? Mit tehet a Szervezet ilyen se­besen? Neki kell valamit tennie, hogy szembefordítsa a szolgákat urukkal. Hirtelen megtorpant a lépcsőn, szembefordult velük:- Lángokat látok... Pusztítást! El­tűnik a föld színéről ez a palota, sőt a sziget is! Mindnyájan elpusz­tultok! A fegyveresek megtorpantak. De Múltán sejtette, foglya csak blöfföl:- Ne hallgassatok rá! Előre! Vár az osztag! Bert nem tudta még, miféle osz­tagról lehet szó. A lépcső véget ért, az aranyozott oszlopok közül ki­léptek egy udvarra. Három oldalról falak, a negyediken látni a tengert. De magasan vannak, nagyon maga­san. Ha futásnak eredne, lelövik az első öt méteren. És a korlát is na­gyon magasan lehet, sziklák fölött. Messze a tenger, messze a szabad­ság. Ä MEG PÁR PERC KELL! - jött az üzenet a műholdról, a távolból. Bert újra megtorpant:- Ha mindenáron a halálomat akarja, Múltán, tárgyalhatunk más feltételekről is.- Nem tárgyalok! Magán keresz­tül mutatom meg azoknak a disz­nóknak ott Európában és Ameriká­ban, hogy Kader Múltán nem el­adó, hogy örökké független marad!- Lehet egy utolsó kívánságom? - kérdezte Bert, de a szíve már a tor­kában dobogott.- Mi lenne az?- Két perc néma csönd az én em­lékemre. Míg ezt mondta, a falhoz állítot­ták. Vele szemben felsorakozott a tizenkét fegyveres és ráemelte gép­pisztolyát. Áz a bizonyos „osztag" hát csakugyan... a kivégzőosztag? Ennyi az élet...? Bert behunyta a szemét és félt, nagyon félt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents