Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24 / 171. szám
14 ★ MOZAIK ★ 1999. Július 25. Becsempészett emberek Somogy nem központja, de meglehetősen forgalmas tran- zitútja az ember- csempészetnek. Távol-keleti és afrikai csoportok érkeznek illegálisan, mindenféle útiokmány nélkül. Nem lehet tudni, hogy miben reménykednek a bangladesi, Srí Lanka-i és Sierra Leone-i „szökevények”, amikor nekiindulnak a nagyvilágnak. Vállalkozásuk eleve kudarcra Ítélt. Az is rejtély, hogy miként jutnak át annyi határon. A célállomás - ez viszont bizonyos - nem Magyarország, hanem Ausztria, Németország, Franciaország. De odáig már egyikük sem jut el: rendszerint Magyarországon „kivagonírozzák őket”, mert fennakadnak a rostán egy rendőri ellenőrzés során. Somogybán tavaly 42 bangladesit és 21 Sierra Leone-it fogtak el a rendőrök, az idén eddig 48 bangladesi és Srí Lanka-i szökevényt. Rendszerint huszonéves fiatalembereket hoznak csoportosan magyar, szerb, román embercsempészek, akiknek a kegyetlensége minden képzeletet felülmúl. „Utasaikat” embertelen, sőt életveszélyes körülmények között „szállítják”, ráadásul még be is csapják miután minden pénzüket elvették. A szökevények örülhetnek, ha egyáltalán élve megúsz- szák a kalandot. Egyébként ma is Somogy tartja a rekordot az „embercsempészeti legek” között. Itt történt, hogy egy Balaton- parti település egyik csendes kis mellékutcájában egy elhagyott Fiat Ducato kisteherautóra figyeltek fel az ott lakók. Napokig állt ott a jármű. Egy-két nap múlva aztán dörömbölés hallatszott a platóról. A rendőrök valószínűleg nem voltak felkészülve lelkileg arra a látványra, ami akkor tárult eléjük, amikor felfeszítették a Ducato ajtaját. Az alig két négyzetméteres, koromsötét teherautóból negyvenegy fekete arcból negyvenegy riadt szempár villogott feléjük... Az is előfordult, hogy az embercsempész a Balatonnál „lepakolta” rakományát, levitte őket a tópartra, s közölte velük: a túlparton az ott már Ausztria, akár úszhatnak is. A legutóbbi eset pedig néhány hónapja történt. Egy Siófok melletti autós büfénél a csempész rövid úton szabadult meg a szökevényektől, mondván: hamarosan jön majd egy ponyvás teherautó, azzal viszik át őket a határon. A szerencsétlenek órákig álldogáltak ott. Aztán valóban bekanyarodott egy teherautó. A miskolci sofőr, aki éppen hazafelé tartott, majd hanyatt vágódott rémületében, amikor tizenhárom bangladesi hirtelen megrohanta, és fel akart szállni a teherautóra. A legtragikusabb eset pedig az volt, amikor rönkfák között próbáltak meg átjutni a határon a kalandvágyó keletiek. Ám a rögzítés rossz volt, az egyik szökevénynek már csak a holtteste került elő a rönkök közül. A Somogybán elfogott illegális bevándorlókat rendszerint a nagykanizsai átmeneti bázisra szállítják. A 200-250 személy befogadására alkalmas tábor mindig zsúfolt. A szokásos „forgatókönyv”, hogy a szökevények elfogásuk után azonnal beadják a menekültstátusz iránti kérelmüket, arra hivatkozva, hogy hazájukban üldözik őket. Mivel Banglades- ben, Srí Lankán és Sierra Leonéban sem háború, sem vallási, faji üldözés nincs, kérelmüket "'mindig elutasítja a hivatal. Fellebbezés, bírósági eljárások következnek ezután - nem ritkán másfél évig is eltart, míg minden papír elkészül a hazautaztatáshoz. A „toloncot” azonban rendszerint nem várják meg a delikvensek: többségük megszökik a táborból és eltűnik valahol az országban. Sorsukról ezután már senki sem tud... (Jakab) Pápai József kikötött. Négy évig hajózott az óceánokon, aztán úgy döntött más vizekre evez. A marcali fiatalember négy évig egy luxushajón dolgozott: segédpincérként kezdte és menedzser lett. Ez a karrier a kelet-európaiak közül eddig neki sikerült csak annál a hajótársaságnál, amely a világ legnagyobb óceán- járóját birtokolja. Az úszó monstrum 280 méter hosszú, 17 emelet magas és 110 ezer tonna vizet képes kiszorítani. A személyzettel és az utasokkal együtt közel négyezer embert szállít - Fonyód teljes lakosságát. Az „úszóvároson” húsznál is több bár van. Van saját színháza és mozija is, és ha az utasoknak arra van kedvük, úszhatnak, teniszezhetnek vagy akár golfozhatnak. Aki meg tudja fizetni a luxust, annak 24 órás full- szervizben lehet része: a legszerényebb hajókázásért is legalább félmillió forintot fejenként. Ezen a hajón minden a vendégek kényelmét szolgálja. A gyorsliftek és masszázsszalonok éppúgy mint a személyzet. Belőlük átlagosan 2,5 utasra jut egy. Az emlegetett Grand Princessen így 1150 ember lesi a 2600 vendég kívánságait. Közülük egy volt Pápai József, aki négy év alatt vagy százszor körbehaj ózhatta volna a földet akkora távolságot tett meg és aki segédpincérből lett — Kelet európaiként elsőként — menedzser egy olyan világban, amely csak annak kényelmes, aki megfizeti az árát. Ugyanott, ahol a személyzet 12-14 órát dolgozik, a legkisebb vétséget is szigorúan büntetik és ahol nincs tanulóidő és a tanulópénz sem létezik. Aki nem teljesít tökéletesen minden nap, a következő kikötőben, mehet.- A szerződéseket 6-8 hónapra kötik - meséli Pápai József, aki építészként némi idegenforgalmi gyakorlattal és nyelvtudással véletlenül talált rá egy hirdetésre, amely évekre megváltoztatott körülötte mindent. - Aki megfelel, az általában legalább egy szerződésnyi időt marad. A legtöbben néhány évet is lehúznak és csak kevesen vannak, akik egy egész életet a hajón töltenek. Ók általában olasz és portugál tengerészek.- Mi a legnagyobb nehézség? Az összezártság vagy inkább fizikailag megterhelő ez a munka?- Ez így együtt. Keveset pihenünk, távol a család, a barátok és sokat, nagyon sokat kell dolgozni. Sok minden van azonban ami kárpótolja az embert. Olyan helyeken járhat, ahova feltehetően nem juthatna el, nagy és elismert szakmai tapasztalatot szerez és élettapasztalatot is. Sokfajta ember megfordul egy ilyen hajón, rengeteg tanulságos történettel.- Sokfajta nemzet is. Melyik volt a legszimpatikusabb?- A legközvetlenebbek az amerikaiak. Minden érdekli őket. A legudvariasabbak a japánok, a leghűvösebbek pedig az angolok. Nekem a legkedvesebbek a hawaü emberek voltak. Természetesek, segítőkészek, vidámak és nyitottak.- Meg szépek és karcsú- ak, formás mellekkel és virágfüzérrel...- Ez nem igaz. A hawaii őslakosok nagy darab emberek mind egytől egyig és ez a nőkre is jellemző.- Melyik ország tetszett a leginkább?- Alaska és Hawaii. Utóbbi az emberek miatt, Alaska pedig a természetességével bűvölt el. Ott tényleg megállt az idő. Régebbiek az autók, a házak és az emberek is régivágásuak.- Van-e aranyszabály a hajón?- Nem egy, hanem tíz. Azt, mint a tízparancsolatot, be kell tartani.- A legfontosabb?- Soha ne mondj nemet.- Soha? Mi történik, ha a vendégek közül egy hölgynek megtetszik a pincér és vacsora után is igényelné a kiszolgálást?- Ez az egy eset amikor nemet kell mondani.- Ha már erről van szó. Minden kikötőben más lány várja a tengerészt?- Erre nincs idő. Jó esetben is csak néhány óránk van egy kikötőben és különben is. Egy ilyen hajón nem úgy működnek a dolgok, mint egy teherszállítón, ahol csak férfiak dolgoznak és két havonta kötnek ki. Itt a személyzet egyharmada nő.- Hova hajózott utoljára?- Miamiból Akapulcóba. Érdekes, de nagyon vártam már a végét. Szép volt, de elég is volt.- Anyagilag megérte?- Anyagilag önmagában a tapasztalatok és a látnivalók nélkül nem érte volna meg. Ezzel együtt azonban igen.- Milyen újabb kalandra készül?- Kalandokból egy időre most elég. Tanulás következik. Felsőfokú vendéglátóipari végzettséget szeretnék szerezni. Aztán végleg lehorgonyzni: nyugodt családi életet szeretnék, vasárnapi ebédekkel és ünnepnapokkal. Fábos Erika
