Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-24 / 171. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. július 24., szombat Belpolitika 7 Sokba kerül az európai normák teljesítése Halasztás a környezetvédelemre? Várhatóan még idén novemberben sor kerül Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás környezetvédelmi feltételeivel foglalkozó tárgyalására - közölte tegnap a Külügyminisztérium illetékese. A tárgyalási álláspontot a jövő hétre tervezett kormányzati jóváhagyást követő napokban adják át Brüsszelben. Ezután az Európai Bizottság, illetve a tagálla-mok véleményezik a magyar javaslatot, kialakítják a tárgyalásokon is megjelenő véleményüket. Több uniós környezetvédelmi elvárásnak Magyarország csak a csatlakozást követő türelmi idő igénybevételével tehet eleget - állítják a Környezetvédelmi Minisztérium egyes szakterületeinek képviselői. Hangsúlyozzák: logikusnak tűnik, hogy Magyarország is legalább annyi felkészülési időt kapjon e feladatok teljesítésére, mint amennyit az uniós országok adtak maguknak. A becslések szerint 1200-1500 milliárd forintot igényel, hogy valamennyi, kétezernél több lakosú településen csatornával gyűjtsék össze, és legalább biológiai szinten tisztítsák a szennyvizet. A közösségben 8, illetve 4 évet irányoztak elő a felszíni és a felszín alatti vizek ipari, mezőgazdasági szennyezésének számottevő csökkentésére. A központi költségvetés, illetve a gazdálkodók teherbíró képességét mérlegelve valószínűleg ez a határidő Magyarországon is tartható. Bevételekre várva Tovább lehet mérsékelni a tb-hiányt Az első félévben csupán 78 milliárd forintra sikerült csökkenteni a tb-alapok hiányát, de az év végéig tovább lehet mérsékelni a negatív szaldót - mondta pénteken Frajna Imre, tb-alapokat felügyelő pénzügyminisztériumi államtitkár. A költségvetési törvényben 40 milliárd forintos hiány szerepelt az év egészére vonatkozóan, így félő, hogy a tervet nem lehet tartani, ám a tb-vagyon őszi értékesítéséből jelentős bevételek származhatnak. Az államtitkár tájékoztatása szerint a vagyon részét képező értékpapírok eladásából összesen több mint 60 milliárd forintot remélnek. A tb-alapok júniusi mérlegében megmutatkozó 20 milliárd forintos többletet Frajna Imre szezonális tényezőknek tudja be. A pozitív szaldó hátterében főként az a csaknem húszmilliárd forintos bevétel állt, amelyet a magánnyugdíj-pénztárakba átlépők után fizetett a központi költségvetés a tb- alapoknak. Szabadon távozott a főkapitányságról Princz kihallgatása A Postabank és Takarék- pénztár Rt volt elnök-vezérigazgatója szabályos idézésre Budapestre érkezett, hogy az Országos Rendőr-főkapitányságon gyanúsítottként megjelenjen. Princz Gábor a többórás kihallgatás után szabadon távozhatott. Az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága a kihallgatásról nem közölt érdemi információkat az újságírókkal. Annyi derült ki, hogy Princz Gábor ellen a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövetett visszaélése gyanúja merült fel, bár egyes megfigyelők szerint ez nem olyan alapos, mint azt korábban megfogalmazták. Az exbankvezér vélhetően együttműködik a rendőrséggel. Sokan találgatják azonban, vajon miért csak most szánta rá magát erre a lépésre. Számosán úgy gondolják, hogy időközben valami történhetett a háttérben. Mindezek mellett - más feltételezések szerint - Princz vallomása új megvilágításba helyezheti a Postabank-ügyet. A kihallgatás végeztével nem rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat. A volt bankvezető ugyanis ígéretet tett arra, hogy a következő idézésen is megjelenik. MÁV: a megalapozatlan követelések veszélyeztethetik az eredményeket Elmaradt a bértárgyalás A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) kezdeményezésére tegnap délben Budapesten összeült a MÁV és a VDSZSZ érdekegyeztető ülése. A bértárgyalásra mégsem került sor, mert a testület nem fogadta el a tanácskozás napirendjét. A munkaadó és a munkavállalók képviselete közti párbeszédre mindkét fél annak tudatában készült, hogy a Legfelsőbb Bíróság nemrégiben jogszerűnek minősítette az év eleji sztrájkot. Az ország lakosságát és a MÁV pénztárcáját egyaránt megviselő munkabeszüntetést - mint emlékezetes - akkor hosszas és eredménytelen tárgyalássorozat előzte meg. Az ülés elnapolásához az vezetett, hogy a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) tagjai közül a Vasutasok Szakszervezete, a Mozdony- vezetők Szakszervezete és a MÁV Rt. leszavazta a bérkérdés napirendre tűzését. A hatályos kollektív szerződés szerint a VÉT egyhangúlag hozza meg döntését, s ez a napirendi pontokra is vonatkozik. A MÁV-tól lapunk megtudta: a vállalat nem zárkózik el a további megbeszélésektől, ám több béremelésre akkor sem lesz pénze. Benczédi Mihályné, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese a munkáltató álláspontját ismertetve hangsúlyozta: az érvényes bérmegállapodás értelmében a vasutas dolgozók keresete az idén összesen 16 százalékkal nőhet. A béremelésről szóló személyenkénti értesítéseket több mint 56 ezer vasutas elfogadta, mindössze 40-50 élt kifogással. Ennek alapján a MÁV mindenkinek folyamatosan fizeti a megemelt béreket és juttatásokat. A munkáltató mindezt nagy eredménynek tekinti, hiszen ez idő alatt 5,2-5,5 milliárd forintnyi kárt és bevételkiesést okoztak a természeti csapások, a sztrájk és nem utolsósorban a jugoszláv háború következményei. A MÁV vezetése javasolta a VDSZSZ-nek, hogy csatlakozzék a december-januári bérmegállapodáshoz és hagyjon fel a sztrájkfenyegetéssel. Felhívta a figyelmét arra is, hogy a realitásokat mellőző követelések az eddigi eredményeket is veszélyeztetik. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Tisztavatás A légierő harmonikus fejlesztésére törekszünk, hiszen légtérvédelemre a Magyar Köztársaságnak szüksége van, s ezt a Magyar Honvédségnek biztosítania kell - mondta Fodor Lajos, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem idén végzett tisztjeinek oklevélátadó ünnepségén. A helyettes államtitkár szerint az előző haderő-fejlesztési célok elfogadásakor a tárca „kissé túlvállalta” magát. Ahhoz, hogy az ország és a Magyar Honvédség hitelességét a NATO-ban megőrizzük, olyan haderőt kell kialakítani, amely a rendelkezésre álló költségvetéssel megfelelően működtethető. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen az: 1998-99-es tanévben hadtudományi karon 101-en, vezetés- és szervezéstudományi karon 33-an végeztek. Tisztek egyetemi diplomával Hírek Bevonják a régi ötezreseket A Magyar Nemzeti Bank pénteken este bejelentette, hogy előbbre hozza a régi típusú ötezer forintos bankjegyek bevonásának és átváltásának határidejét. A bank ezt a papírpénzt július 26-án vonja ki a forgalomból, ettől az időponttól kezdve ezek nem számítanak törvényes fizetőeszköznek. A régi ötezreseket november 30-áig a bank a hitelintézetek és a posta kirendeltségein beváltják. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy ugrásszerűen növekedett a régi ötezer forintos bankjegyek hamisítványainak száma. A kormányfő mégis utazik Orbán Viktor miniszterelnök vezeti a magyar delegációt a július 29-30-án Szarajevóban sorra kerülő délkelet-európai stabilitási konferencián - jelentette be pénteken a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A napokban egyes sajtóhírek arra utaltak, hogy Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter távol marad a nemzetközi tanácskozásról. Környezetvédelmi konferencia Pepó Pál környezetvédelmi miniszter szombaton Helsinkiben részt vesz az európai uniós országok és a tagjelölt államok környezetvédelmi minisztereinek konferenciáján - közölte a tárca sajtóosztálya pénteken. A miniszterek megvitatják többek között az üvegházhatás mérséklésével kapcsolatos aktuális teendőket. Pályázat ipari parkokra Ismét kiírta a gazdasági tárca az ipari park cím elnyerésére vonatkozó pályázatot. Ezúttal elsősorban már működő, szolgáltatásokkal rendelkező szervezetek jelentkezését várják - jelentette be Dányi István főosztályvezető. A felhívás szerint az ipari park címre belföldi székhelyű, jogi személyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, valamint kistérségi társulások pályázhatnak. Kevés a pénz állatvédelemre Mintegy 350-400 millió forint hiányzik az állatvédelemhez szükséges pénzügyi alapból ahhoz, hogy a már életbe lépett, s áprilistól végrehajtási rendeletekkel szabályozott állatvédelmi törvény előírásainak meg lehessen felelni - hangzott el egy szakértői fórumon. Európában elsőként Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója közölte: a Vectorex és Scalarex nevű készítmények regisztrációját 1998-ban azért vetette el az intézet, mert a kémiai anyagoktól mentes szerek nem tartoznak a hatáskörébe. Hozzátette: bebizonyosodott, hogy engedély nélkül forgalmazták és használták a két szert, és elsőként Európában az intézetben állapították meg, hogy az egyik ampulla szteroidot tartalmaz. Panellakás: az elérhető álom A hitelfelvételt a családok anyagi helyzete nem teszi lehetővé MILYEN AZ IDEÁLIS LAKÁS? A Szonda Ipsos által a 18-35 évesek körében végzett júniusi felmérés egyik legfontosabb végkövetkeztetése az volt, hogy a korcsoportból - elsősor bán a szűkös anyagiakra hivatkozva - viszonylag kevesen terveznek a közeljövőben lakásvásárlást és még kevesebben családi ház építését. A fiatalok elmondták, hogy a közeljövőben nem sok esélyük van lakáskörülményeik megváltoztatására. Nagy volt az eltérés a válaszadók által elképzelt álomlakások, valamint az általuk megvalósíthatónak vélt tervek között. Amíg a vágyakban gyakran megfogalmazódott a városi, fővárosi családi ház, addig a valóságban ezen igényeik kielégítésére csak a megkérdezettek töredéke lát esélyt. Sokan vannak, akik egy panellakást vagy társasházi bérleményt tartanak elérhetőnek. Többen kiemelték: a különböző finanszírozási lehetőségek által megkívánt saját tőkerész összegyűjtése szinte megoldhatatlan feladat. A családi ház építésének hitellehetőségeit a megkérdezettek jelentős része ismerte, de többségüknél a hitelfelvételt a család jövedelmi viszonyai nem teszik lehetővé. Lakásvásárlás vagy építkezés céljára a legtöbben csak akkor vennének fel hitelt, ha jelentősen csökkennének a kamatterhek és ezzel együtt nőne a futamidő is. E tekintetben a közeljövőben nem várható jelentős változás. A Szonda Ipsos által megkérdezettek többségének nincs semmiféle megtakarítása, amelyet lakásvásárlásra, építkezésre fordíthatna. A kevés megtakarítással rendelkezők közül a legtöbben azonban lakásra gyűjtenek. Megtakarítási formaként ők elsősorban a rendszeres bankbetétet, kevesebben pedig a lakástakarék-pénztári szerződést választják. A megkérdezettek 16 százaléka a közeljövőben családi ház építését tervezi. A házak többsége 100 négyzetméter alatti alapterületű. Szakértők állami beavatkozást sürgetnek annak érdekében, hogy a fiatalok lakáshoz jutásának problémája megoldódjon. A Társaság a Lakásépítésért Szervezet közelmúltban publikált véleménye szerint évi 40 ezer új lakás felépítésére lenne szükség a felépülő 25 ezerrel szemben, és olyan fejlett jelzálogkölcsön-rendszerre, amely szinte mindenki számára elérhetővé tenné az otthonteremtést - hasonlóan az európai uniós gyakorlathoz. (sts) ■ L 34% n • Eubhess £ !! ii ii VÁROSI CSALÁDI HÁZ Forrás: Szonda Ipsos
