Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-19 / 166. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1999. július 19., hétfő Kaposvár 5 Romantikus szerelmek, majálisok és vandalizmus színhelye Ujjé, a ligetben... Hajdan volt majálisok, augusztus húszadikák helyszíne, megannyi szerelmi románc szülőhelye Kaposvár zöld szíve: a Cseri park. A kialakítása óta eltelt negyed század során sokat változott: nemcsak gondos kezek, hanem romboló szándékok alakították. A városgondokság nyilvántartásában erdőként szerepel a mintegy 20 hektáros terület. Az ötvenes években katonai lőtér volt. Húsz évvel később kivágták az akácok java részét, azóta néhány fenyőfajta és kocsányos tölgy melíett a csertölgy lett az uralkodó fafaj. Innét kapta nevét is. A hetvenes évek közepén nyilvánították parkerdővé a gyönyörű zöldövezetet. A központi téren kapott helyet Varga Imre Kossuth-díjas szobrász alkotása és a sok nagy sikerű előadásnak helyet adó szabadtéri színpad is. Mára a színpad és környezete is megsínylette a túlbuzgó vandálok fölös energiáit. Loptak fákat, homokot, tönkretettek mindent amit értek. Az egyik vizesblokkba csak az elmúlt hónapban kétszer törtek be, a másik már régóta használhatatlan. Hartner Rudolf városi főkertész, aki a parkerdő szomszédságában élve napi kapcsolatban áll a város népligetével, úgy véli: a jelenlegi helyzet azért jobb az öt évvel ezelőttinél. Azóta magánvállalkozók szervezik a rendezvényeket, három éve parkőrök vigyázzák a ligetet. A város ügyel arra, hogy használható és kihasználható legyen a parkerdő. Növényeket telepítenek, vigyáznak az odvas fákra, amelyek otthont adnak a „városi” madaraknak. A kaposváriak lassan kezdik felismerni, hogy szükségük van egy ilyen összefüggő zöldövezetre, mert a rohanásban néha jól esik a madárcsicsergés és az öreg csertölgyek illata. Takács Zoltán Etelek ellenőrei A Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer ellenőrző Állomás már 1954 óta egyik legjelentősebb intézménye a Cseri városrésznek. A legkorszerűbb műszerekkel, mikrobiológiai, toxikológiai, radiológiai eljárásokkal végzik a teljes körű élelmiszer - és takarmány-ellenőrzést, valamint ők adják meg az engedélyt különféle termékek gyártására és forgalmazására. Különös figyelemmel vizsgálják a szezonális termékeket, így nyáron például a fagylaltot és a süteményeket. Az ellenőrzött termékek 10-15 százaléka fennakad a rostán, ami tekintélyes méretű bírságot vonhat maga után. A beérkező mintákat szigorú vizsgálatoknak vetik alá fotó: kovács Három generáció tanára Ha a Cser legnevesebb lakóit sorolnánk, Jordanics József, a Gárdonyi Géza Általános Iskola köztiszteletben álló nyugalmazott igazgatója biztosan az első helyek egyikén szerepelne. Jordanics József 1954-ben kezdett feleségével együtt a Cserben tanítani. A városrész mára nagyon a szívéhez nőtt: a diákokon keresztül minden emléke ide köti. Csak azt fájlalja, hogy a városrésznek még mindig nincs postája, és hogy a régen nyugodt és barátságos környék közbiztonsága mostanra leromlott.- Negyedszázadon át voltam az iskola igazgatója, és lélekben a mai napig a katedrán maradtam. Volt tanítványaim pályáját most is figyelemmel kísérem, nagyon büszke vagyok arra, hogy közülük sokan orvosi, jogi, pedagógusi, mérnöki pályára mentek. Meséli: az óráin rend, fegyelem volt, a gyerekek nemcsak tudást, hanem szeretetet, megbecsülést is kaptak. Azt is, Jordanics József fotó: kovács hogy felismerjék a tanulás örömét, és közben érezzék jól magukat az iskolában. Úgy tartja: ehhez elengedhetetlen a diákok, tanárok és szülők közti nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, melyet saját iskolájában sikerült is megteremtenie. Számos szakmai elismerésben részesült, de számára a Gyermekekért díj a legkedvesebb. Nyirő Krisztina Cser, az ipari zóna A Cser nagy telephelyeit hiába keresnénk. Pedig valamikor pezsgő kereskedelmi, Ipari zóna volt itt. Ezen a részen volt az első századeleji vasöntöde, s az első sörgyár is vagy száz éve. A kaposvári bútorgyártás gyökerei is ide nyúlnak visz- sza. Most ismét az a cél, hogy visszanyerje hagyományos kereskedelmi, üzleti jellegét a Cseri városrész. A sorompó környékén most is kereskedelmi telepek vannak, és tervezik egy új autószalon építését is. S ha munkalehetőség lesz, jöhetnek a lakók is: megújul a két önkormányzati házsor, mintegy nyolc millió forintért. (Andrics) CSERI PANASZOK A cseriek igazán otthonuknak érzik és szeretik városrészüket. Ha mérgelődnek, azt Is azért teszik, hogy még szebb és otthonosabb legyen a Cser. Torma Jánosné bolti eladó: - Lassan halad a közművesítés. A csapadék elvezetése nem megoldott, nagy esőzések után szinte lehetetlenné válik a közlekedés. A programokat egyedül a focimeccsek és a presszó nosztalgia rendezvényei jelentik. Dobor Imre Ferenc nyugdíjas: - A Cserben minden olyan, mint húsz évvel ezelőtt. Azért költöztem ide, mert itt a régi időkre emlékezhetek. Elégedett vagyok a cseri állapotokkal, bár a közlekedés területén lenne még javítanivaló. Keresztúri Melinda tanuló: - Azért szeretek Cserben élni, mert nem olyan mozgalmas, mint a belváros. Korábban ott laktam, de hiányzott a nyugalom. A lehetőségekkel elégedett vagyok, bár több fiatalos programra lenne szükség. Bulecza Gyula nyugdíjas: - Szerintem a legtöbb gond a busz- közlekedéssel van. Sokan panaszkodnak arra, hogy a megnövekedett forgalom kárt okozott az épületekben. Jó viszont, hogy csökkent a lopások, betörések száma az utóbbi időben. Miklai József szabó: - Nem elmaradottabb ez a városrész, mint a többi. Szükség lenne azonban egy kispostára, mert sok a nyugdíjas. Az utak rettenetesen rosszak, gyakoriak a csőtörések. Dr. Vass Lajosné asszisztens: - A városi eseményekről sohasem értesülünk időben. Nincsenek plakátok, a hírek is késve jutnak el hozzánk. A cseri parkot tíz évvel ezelőtt szépen rendben tartották, azóta elhanyagolt. Huszonnyolc éve, amióta itt lakom nem sokat változott ez a hely. Budai Zoltán, Horváth Zsolt Uránia, a város szeme Annak idején évekig keresték a tökéletes helyet a kaposvári csillagvizsgálónak. Végül a Cser városrész szélén leltek rá: ott, ahol sem mesterséges fény, sem porszennyezettség nincs, viszont a nyugati égbolt és a város is szemünk elé tárul. Az ország egyik legjobb adottságú és fekvésű csillagvizsgálója lett a kaposvári Uránia, amelyet 1981-ben adtak át. A rendszerváltásig állami tulajdonban volt, majd előbb a használati jogot, tavaly ősztől pedig a tulajdonjogot is a TIT kapta. A csillagvizsgáló feladata nem a tudományos kutatás, bár arra is alkalmas. A fő funkciója viszont az ismeretterjesztés - mondta Horváth László Árpád, a megyei TIT igazgatója. - Az évi mintegy 2000 látogató javarészt diák, akik már ötven forintos áron is gyönyörködhetnek a távcsövek nyújtotta csillagképekben. Persze a jegyárakból és az állami támogatásból messze nem lehet fedezni a nagyobb mérvű fejlesztéseket. A cél egyelőre a karbantartás és a Dél-Dunánúlon egyedülálló érték megőrzése a jobb időkre. Az igazgató úgy véli, hogy a jövő szempontjából fontos lenne egy olyan anyagi háttér megteremtése, amellyel a helyi igények kielégítése mellett az idegenforgalom egyik kaposvári vonzerejévé is tehetnék az Urániát. Mert csak a nagyobb városi és állami támogatás és a szélesebb körű tájékoztatás hiányzik ahhoz, hogy még nagyobbra nyithassa szemét a város a Zselic kapujában. Takács Zoltán A családok paradicsoma Dominik és Dóra jól érzi magát a hatalmas udvaron FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A Cser vonzereje a csend, a jó levegő és a szép környezet. Ideális élettér fiatal, kisgyermekes házaspároknak. Az utóbbi években sokan költöztek az Újtelepre. Darabos Zoltánék négy éve a Hegyalja utcából költöztek a Cserbe. Szinte mindenkivel baráti viszonyt alakítottak ki, a környéken lakók néha még közös bográcsgulyásfőzést is rendeznek. Társadalmi munkában elvállalták a közeli játszótér rendbetételét.- A környéken sok a kisgyermekes család, és ez nagyon jó - mondja Darabos Zol- tánné a két éves Dominik és a négy éves Dóra édesanyja. - Az, hogy a gyerekek együtt tudnak játszani, összehozza a családokat is. Én jól érzem itt magam, bár kellene egy nagyobb bolt a közelben. És a belvárosba a gyerekekkel nehéz busszal bejutni. Éra Zoltánék néhány házzal odébb laknak. Ők már nyolc éve élnek itt, Kaposhomokról költöztek a Cserbe, mert akkoriban könnyebb volt itt telekhez jutni. Döntésüket nem bánták meg, nagyon jól érzik magukat. Jő a társaság, a gyönyörű a környezet, tiszta a levegőt. Sokat kirándulnak a közeli parkban és a Töröcskei tónál.- A gyerekeket reggel iskolába és óvodába kell kísérni, mert nincs járda, és az út mellett veszélyes lenne számukra a gyaloglás. Szerencsére a kóbor kutyáktól már nem kell tartani, de régen elég sok kószált belőlük errefelé. Amúgy csendes környék, ideális hely a nyugodt családi életre vágyóknak. (Andrics-Nyirő) Nagyfröccstől a fürjtojásig Az egyik legrégebbi étterem, esti szórakozóhely Kaposváron a Cser vendéglő. Az éttermet 1990 óta vezeti Csapó István. Azt mondja: az elmúlt évek alatt nagyot változott a világ, a típusmenü és a nagyfröccs helyett az igényesség felé mozdult. Családokat is ritkán látni. Az étterem ezért elszakadt a hagyományos vendéglátástól, inkább üzleti ebédeket, lakodalmakat, bálokat rendeznek.- Próbáljuk mindig az alkalomhoz illő hangulatot biztosítani - mondja Csapó István. - Lakodalmakkor, ha megengedik, átvállalom a vacsoraköszöntőt a vőfély helyett. Az ifjú házasokat mindig megajándékozzuk valami aprósággal. Az ifjú férjek - a jó erőnlét miatt - fürjtojásból készült erőlevest kapnak. A vendéglőben a vendég szabja meg a feltételeket, a vezető csak elmondja az előnyeit, hátrányait a menünek. Specialitásuk a cseri fatál. Sok külföldinél nemcsak az étel, de a tál is tetszést arat. Róka az úton... Az arra járók szombaton reggel egy elütött rókát találtak a Béla király utcai vasúti átjáróban a két sínpár közötti területen. Estére háromszorosára püffedve még mindig ott volt a tetem, pedig Pintér Károly, a körzet önkormányzati képviselője jókora telefonszámlát csinált magának. Először hívta a gyepmester telepet. Ott azonban nem vették fel a készüléket. Merthogy meleg volt, s a tetem gyorsan bomlott, hívta az ÁNTSZ-t is. Ott felvették a telefont, de azt mondták: nem az ő saruk, merthogy ez nem közegészségügyi probléma. Aztán telefonált tovább a képviselő, mindenhová, ahol sejthette, hogy segítenek rajta. Késő este elkeseredésében a szerkesztőséget hívta és csak annyit mondott: ezt Kaposváron szombaton este nem lehet elintézni. Arra kíváncsi, hogy miért nem. Mi is. Rejtőző vár A cseri utcák, terek alatt rejtőzik a kaposvári vár. A vár legkorábbi része a XIV. század elején épült, évszázadokig családi birtokszerzési csatározások színhelye volt - mondta Deák Varga Dénes, több várostörténeti mű szerzője. - Később királyi fennhatóság alá került, falait megerősítették és helyőrségét a király jelölte ki. Buda elestével a törökök elfoglalták, bevétele a kor jelentős hadieseményének számított. Két sikertelen visz- szafoglalási kísérlet után, a török kiűzésével került újra csak a magyarok kezébe. Aztán egy XVIII. század eleji császári rendelet értelmében - több más helyőrség nélküli várral együtt - felrobbantották. A belső vár maradványait az Esterházy család gazdasági épületként és börtönként használta. A romok a XX. század elejéig épségben fennmaradtak, majd az 1930-as években lebontották azokat is. A valamikori vár nyugati része a mai cseri városrész területére is átnyúlt. A Kapos folyó mocsaras völgyében álló erődítmény a környék fontos védelmi központja volt. A középkorban számos apró falu települt a vár köré, a mai Cser feltehetően a régi oklevelekben szereplő Nebáncs nevű faluból alakulhatott ki. A szakemberek szerint fontos volna a maradványok felkutatása és egy romkert létrehozása, hisz ennek a várnak is szerepe volt az ország középkori történelmében. Horváth Zsolt
