Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-15 / 163. szám
SOMOGYI HÍRLAP Nagyatádi Tükör 10 1999. július 15., csütörtök Átlátható gazdálkodást a kórházban Dr. Novotny Zita: Ugyanazt a betegséget sokféleképpen lehet kezelni Elsöprő többséggel választotta a nagyatádi képviselő-testület a kórház igazgatójává dr. Novotny Zitát. A két jelölt közül a tizenhárom szavazatból tizenkettőt ő kapott meg. Az új igazgató első munkahelye a nagyatádi kórház. Avatásával egy időben, 1976 őszén a férjével együtt friss diplomásként érkezett a városba. Dolgozott — s erre ma is büszke — dr. Kelle László belgyógyászati osztályán, aztán 1986-ban megpályázta a véradó osztályvezető főorvosi székét, amit elnyert. 1996-ban a kórház főigazgatójának helyettesévé nevezték ki. Az idén áprilisban a kórház körül felcsapó hullámok nyomán elindított vizsgálatot követően a korábbi igazgató-főorvos kérte a nyugdíjaztatását. Három hónapig megbízott igazgatóként, ám az irányítási rendszert megváltoztatása miatt egyszemélyi felelősként irányította az intézmény működését. Azt mondja, vannak sejtései arról, hogy valójában milyen lehet a kórház egyes részlegeinek igazi helyzete, de sejtésekkel nem lehet döntéseket hozni. Mielőbb szeretné látni az igazi kórképet.- Az igazgatói irodát szemmel láthatóan átrendezték. Csak a bútorokat cserélte ki?- Az igazgatóhelyettesi irodában használt bútorokat hoztam át az új irodába. Az igazgatói szék viszont valóban máshová került. Nem jelképes váltásról van szó: mindenek előtt szeretném átláthatóvá tenni a kórház gazdálkodását. A város legnagyobb intézményeként évente 1,1 milliárd forinttal gazdálkodunk. Tucatnyi különböző költséghely van, ám Dr. Novotny Zita fotó: kovács a kiadások és a bevételek egyetlen kalapban jelennek meg. Szükséges, hogy lássuk, hol, mikor, mire és mennyi pénz megy el. Mindenhol át kell térni az üzem- gazdasági szemléletre. Eddig az volt a divat, hogy az orvosok kértek bizonyos dolgokat, de nem nézték, hogy mi mibe kerül. Ugyanazt a betegséget sokféleképpen lehet gyógyítani. Én azt mondom, hogy az orvost kell, hogy érdekelje az is, mi mibe kerül. Amikor átvettem a kórház irányítását, akkor 26 millió forint értékű gyógyszer volt tartalékban. Ebből 16 millió érték az osztályokon. Állt benne a pénzünk, s nem figyeltünk arra, hogy a gyártók, ha kell akkor naponta is hajlandóak szállítani. Három hónap alatt 35 százalékkal tudtuk csökkenteni a gyógyszerkészletet. De vannak más területek is, ahol ésszerűsíteni lehet. Ma hét műtőt üzemeltetünk. Nincsenek kihasználva. Egyet mindenképpen meg fogunk szüntetni.- Miközben a gazdasági számításokról beszél, óhatatlanul felmerül a kérdés: a kórházigazgatónak elsősorban orvosnak, vagy közgazdásznak kell lennie?- Menedzser szemlélettel kell rendelkezni. Ha az igazgató orvos, akkor közgazdász, ha közgazdász, akkor orvosi szemléletet is kell magával hoznia. Én is elvégeztem a közgazdasági egyetem egészségügyi menedzser szakát. Ugyanakkor praktizálok is. Amikor átvettem a véradó vezetését, akkor is vállaltam ügyeleti beosztásokat a belgyógyászati osztályon, s most is kértem, hogy havonta legalább két alkalommal ügyelhessek, mert fontosnak tartom, hogy közvetlen kapcsolatom legyen a betegekkel és a beosztottakkal, közelről érzékelhessem, mi is történik a kórházban.- Ha már szóba került ez, akkor nem kerülhető meg: milyen az intézmény népszerűsége? A szóbeszéd szerint nem éppen a legjobb...- Ezt érzékeljük. A statisztikák is mutatják, hogy az ellátási területünkről hányán mennek el más kórházakba. Egy vezető hiába akar jót, ha a munkatársaival nem tudja ezt elhitetni. A legutóbbi főorvosi értekezleten is szó volt erről: betegcentrikus ellátást kell kialakítanunk. A betegnek kell a középpontban állnia! Ehhez kell a megfelelő bánásmód, és a jó kommunikáció. Ha ez nincs meg, akkor a beteg más kórházakat keres fel. Úgy gondolom, hogy mindenek előtt a háziorvosokat kell megnyernünk, hiszen a betegekkel ők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban. Ha velük el tudjuk hitetni, hogy meggyógyítjuk a pácienseiket, akkor azokat hozzánk küldik. Van egy ütőképes szakembergárdánk. Például a sebészet területén az új osztályvezető főorvossal új műtéti eljárásokat vezettünk be, amire büszkék lehetünk. De azt sem tagadhatjuk, hogy van ahonnan hiányoznak a szakorvosok. Évek óta nem tudunk új pszichiátert, neurológust szerződtetni, s kellenének szakorvosok a kettes belgyógyászati osztályra is. — Huszonhárom éves a nagyatádi kórház, az eszközein mennyire látszik meg a kor? — Ez egy átlagosan felszerelt kórház, ugyanazokkal a problémákkal, mint amilyenekkel a legtöbb hasonló egészségügyi intézmény küszködik. Most mérjük fel az eszközeink helyzetét. Az viszont máris látható, hogy a röntgengépek elavultak, cserére szorulnak. Kellene egy altató-lélegeztető és egy önálló lélegeztető berendezés, szükség lenne endoszkópos műszerekre, segédeszközökre... Pályázatot nyújtottunk be 110 millió forint értékű technikai fejlesztésre, amihez szerencsés esetben hetvenmillió forint állami támogatást kaphatunk. A gondjaink ott kezdődnek, hogy állandóan változtatják az egészségügyi intézményekre vonatkozó minimum feltételeket és a finanszírozás rendszerét, így a működőképesség fenntartása mellett ügyelnünk kell arra is, hogy ezeknek a feltételeknek meg tudjunk felelni. A városi kórházak többségének fejlesztése, a beruházások elindítása többnyire egyetlen önkormányzat nyakába szakad, ugyanakkor az ellátási területen több település is található. Ezért ezen törvényi szinten kellene változtatni. Ami viszont rajtunk múlik, azt igyekszünk megtenni. — Köszönjük a beszélgetést! Nagy Jenő Veszélyben az égeres erdők A Sefag Rt nagyatádi erdészetében inkább áldást, mint átkot jelentett az idei különösen csapadékos Időjárás. A mélyen fekvő területeken tartósan víz alatt álló égeresek azonban végveszélybe kerültek.- Az ősz óta lehullott rengeteg csapadék sem a tervezett telepítéseket, sem a kitermelést nem hátráltatta jelentősen — mondta Bogdán József, a nagyatádi erdészet igazgatója. — Az elmúlt évek aszályos időszaka után az erdőpusztulás most lecsökkent, bár nem szűnt meg teljesen. Az idős fák a kedvezőtlen időszakot már nem képesek olyan gyorsan kiheverni, mint a fiatalabb telepítések. Területünkön jellemző a sok mélyen fekvő, lefolyástalan rész, ami az éger fejlődésének kedvez — mondta Bogdán József. — A megelőző 7-8 évben az aszálytól szenvedett az éger, s tartani kellett a kiszáradástól is. Most azonban félő, hogy megfullad és kipusztul az állomány, mert a középkorú égeresek ősz óta folyamatosan víz alatt állnak. A lefolyástalan területeken árkok ásásával próbálják az erdészek a tartós vizet levezetni, hogy megmentsék az erdőket. A kedvezőbb fekvésű tölgy, kőris és gyertyános erdőkben azonban nem okoz pusztulást a víz. Ott inkább az erdőjárókra leselkedik veszély: a párás, nedves időben tömegesen jelent meg a gyilkos galóca, s a rendszeres hajnali vadásztatás miatt eltévedt puskagolyótól is lehet tartani. B. M. Karcsú Henész, gömbölyű Rinya Növényritkaságok titkait őrzi FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Henész és a Rinya nevét viseli az a két különleges tujafajta, melyet szabadalommal védve, államilag is bejegyzett fajtaként mondhat szellemi gyermekének a nagyatádi Magnólia Bt tulajdonosa, Szíjártó Lajos és Szíjártóné Számadó Edit. Nemcsak abban különlegesek a dísznövénykertészek között, hogy fajtanemesítéssel is foglalkoznak, ritkaságszámba megy az is, hogy csaknem 200 növényfajtát, főként örökzöld tuját és fenyőfélét nevelnek faiskolájukban. — Kereskedelmi kényszer az ilyen sok fajta termesztése — mondja Szíjártó Lajos. — A nyolc éve elkezdett kiskereskedelemből nem tudtunk a környéken elég forgalmat elérni, s mára kialakult, hogy inkább viszonteladóknak és nagyvárosok közelében adjuk el a növényeket. Ma már hét dolgozó segítségével öt hektáron gazdálkodnak, hogy a megfelelő minőséghez váltani tudják telepítésenként a területet is. Ezután még négy-nyolc évig kell nevelgetni a fácskákat, hogy eladhatók legyenek. — Az időjárás gyakran ellenünk van — mondja Szíjártó Lajos — de ezzel együtt kell élni a kertésznek. S ugyanilyen nehéz a piaci kockázatot kivédeni. Mostanában kedveltek az oszlopos, söté- tebb, zöldebb változatok, s az eddigiek alapján sikeresnek látszanak a saját fajtáink is. A Henészről elnevezett „Henezia” karcsú, sötét, oszlopos tuja, a Rinya nevét viselő „Rynia” gömbölyded, sövénynek való fajta. S a harmadik bejelentett fajtánk, a „Romantic” is ígéretes. B. M. Partnerre talált a város A testvérvárosi kapcsolat- felvételt készítik elő Nagyatád és a horvátországi Krizsevci város önkormányzati vezetői. — A horvát város hasonló nagyságú és adottságú, mint Nagyatád, így több kulturális és gazdasági kapcsolódási pontot is találtunk — mondta Ormai István polgármester. — Egyik ilyen a turizmus; a horvát partnereink érdeklődésének ez az egyik fő iránya. Nagyatád turistákra számíthat onnét, s cserébe a tengerparti üdülési lehetőségeiket ajánlották fel a horvátok. Gazdasági téren Nagyatád vállalkozóinak a horvát város és környéke elsősorban jó piacot jelenthet. Jelenleg leginkább a konzervgyár és termékei iránt mutattak érdeklődést, sor került egy gyárlátogatásra. Megállapodtak abban, hogy ősszel a horvát város bemutatkozik Nagyatádon. Elhozza cégeinek termékeit, és kiállításon mutatja meg az arcát. Ugyanezt teszi még az idén Nagyatád is Krizse- vciben.. N. L. i Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A \ SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei I Nagyatádon és környékén l A takarékszövetkezetek nagyatádi, lábodi, segesdi, somogyszobi, görgetegi, háromfai irodájában ^97874^ Sok vízben jól él a hal Nagyatádon születik a balatoni csuka, sőt a ponty, a harcsa egy része, a busa és az amur is. A Balatoni Halászati Rt nagyatádi telepén szaporítják a Balaton és a tógazdaságok szükségleteit ellátó ivadékokat, növendék halakat. — Jó halas évnek ígérkezik az idei, ha nem lesz semmilyen egészségügyi gond — mondta Boros Attila üzemegység vezető. — A szokatlanul sok csapadék miatt most is átfolyó vízen vannak a tavak és nemcsak az állandó vízszintet, de a kiváló vízminőséget is könnyen tudjuk biztosítani. Más években ilyenkor már folyamatos az apadás, és csökken a halak élettere, kisebb a gyarapodás. Ha nem esne az eső egész augusztusban, akkor is elég a most meglévő vízmennyiség ahhoz, hogy az őszi lehalászásig elég legyen a víz és a tápanyag a halak jó növekedéséhez. A piaci hal mellett legfontosabb Nagyatádon az ivadék és a kétnyaras haltermelés. A biztonságos átteleléshez az ivadékoknak legalább a 2-3 dekagrammos méretet kell elérniük a nyár folyamán. Ezért általában a nyári lehalászás után az üres tóba a legkényesebb ivadékok kerülnek, hogy növekedhessenek. Idén azonban arra is lehetőség van, hogy kétnyaras, növendék halak kerüljenek az újrahasznosítható tavakba. A kétnyaras pontyokat most telepítették át a piaci hal után felszabadult vizekbe, ahol a nyáron — Boros Attila szerint - akár 30-40 dekagrammosra is megnőhetnek az átlagos 20-22 dkg helyett. B. M. Balatoni halászok húzzák Nagyatádon Is FOTÓ: KOVÁCS TIBOR
