Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-15 / 163. szám
1999. július 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Modor és határ Fúrják a bevásárlóturizmust, amely a Dráva mentén több ezer embernek kenyeret ad, és ezáltal a gazdaság legfőbb tartóoszlopa a végeken. Egy eszéki magyar gazdasági szakember bizonygatta ezt nemrég egy horvát-magyar üzletember-találkozón. Állította: van még bőven tartalék a bevásárlóturizmusban, jóval több horvát is jöhetne, azonban mi magunk - elsősorban a határőrség - vesszük el a kedvüket. - Nemcsak a hosszú sorokkal az átkelőkön, hanem azzal is, hogy a határőrök sokszor lekezelően beszélnek az érkezőkkel — mondta példákat sorolva. Tény: az útlevélkezelőnek csak a túlterheltség jut a bevásárlóturizmusból. A horvát polgár pénze nem az ő zsebébe vándorol. S az is igaz, hogy amikor még mi jártunk át hozzájuk, a horvát hatóság és kereskedő gyakran még a köszönésünket sem fogadta. Azonban az empátia hiányát nemcsak a határőrökön kellene számon kérni, és kár lenne a dolgot valamiféle horvát-magyar érzéketlenségre leegyszerűsíteni. Hiszen ugyanennek az udvariasság nak hiányát és az érzéketlenséget tapasztaljuk majd' mind egyik hazai boltban és hivatalban is. Merthogy magunk közt sem vagyunk jobbak... Nyilvánvaló, hogy amíg a két ország gazdasági helyzete nem változik, néhány rossz szón nem bukhat meg a bevásárlóturizmus. Persze ettől még azoknak a szavaknak nem szabadna elhangozniuk. Nagy László Hiányzik a mecénás Féléves beszámolójukat készítik a megye kulturális intézményei. A Kaposvári Csiky Gergely színház, a Megyei Művelődési Központ és a Megyei és Városi Könyvtár eredményeiből kitűnik: míg az állam egyre nagyobb arányban vesz részt eltartásukban, addig a magáncégek szinte teljesen megszüntették a kultúra támogatását Kaposvár — A mai adóviszonyok nem teszik érdekelté a cégeket a kulturális intézmények támogatásában. — mondta Molnár Istvánná a Megyei Művelődési Központ gazdasági vezetője. — Egy - két éve bankok, kis vállalkozók támogatását is élveztük. Ez nem mindig pénzt jelentett. Pék vállalat süteménnyel, más kisvállalkozó például üdítővel látott el egy rendezvényt. Ma ezek a vállalkozók inkább saját, szűkebb környezetüket segítik. A féléves költségvetésből kitűnik, hogy nőtt a - főleg a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt - pályázatok szerepe. Összesen húszmillió forinttal gazdálkodunk. Pénzünk hetven százalékát a megyei önkormányzat biztosítja. Ebből fedezzük a béreket. Másik forrás a teremdíj, a harmadik pedig a pályázatok útján szerzett pénz. Az előbbi idén tíz, az utóbbi tizenöt százalékát teszi ki a költségvetésünknek. Az idén azonban már egyáltalán nincs magántámogatónk. Újdonság az eszközfejlesztésre kiírt pályázat, amit az önkormányzatok pályázhatnak meg, ötvenszázalékos önerőt biztosítva. Idén három ilyen pályázatban vettünk részt. Az egyiken 1.5 millió forintot nyertünk.- A városi és a megyei önkormányzat fele-fele arányban támogat bennünket — mondta Fa- ludi Miklósné a megyei és városi könyvtár gazdasági osztályvezetője — a tőlük kapott pénz azonban csak a fenntartásra elég, fejlesztésre nem. Eszközeinket évről évre a pályázatokból szerzett pénzen vesszük. Kevesebb azonban a pályázat, jóllehet az ezeken nyerhető összeg nőtt. Míg tavaly tíz pályázaton ötmillió forintot, az idén eddig egy pályázaton, egy millió forintot kaptunk. Magántőkére nem számíthatunk.- Az állam hatvan, a megyei önkormányzat hét, a városi 35 százalékát adja költségvetésünknek, - mondta Szita Lász- lóné a kaposvári Csiky Gergely Színház gazdasági igazgatója. - Ezen kívül évi 60 millió forint bevételünk van a jegyekből, bérletekből. Tavaly öt pályázaton nyertünk pénzt, az idén egyetlen egyen, a kért pénz felét kaptuk meg. Mivel egy előadáshoz jó előre biztosítani kell a pénzt, ha akarnánk sem tudnánk a felajánlásokra hagyatkozni. Igaz ugyan, hogy az idén először egy nagybank a színház javára ajánlotta fel iparűzési adóját, ez azonban csak 400 ezer forint. Színházi alapítványunkra sem fizet be senki, csak az alaptőke kamatozik. (Virághalmy) Ellenőrök a búza nyomában Termés mennyiség Vetésterület Búza termésátlag (tonna) A (hektár) | (kg/ha) 0 869 519 Öt megyében vizsgálja a gabonafelvásárló-telephe- lyeket a most megalakult regionális ellenőrző csoport. A kaposvári csapat tegnap állt munkába és négy somogyi kirendeltséget keresett fel. Megyei körkép A termelők és a felvásárlók közös érdeke a korrekt gabonafelvásárlási rendszer meghonosítása. A szervezet létrehozásával elkerülhető a korábbi búza-átvételi zavarok megismétlődése. Ezek tavaly is jelentős kiesést okoztak a gazdálkodóknak. Az új ellenőrzési módszerrel várhatóan zökkenőmentesebb lesz a felvásárlás. A szakember csoportban — többek között — növényvédelmisek is dolgoznak. Az ellenőrzéskor megvizsgálják az átvett gabonát, de a telephelyet és a raktározási körülményeket is megnézik. Rövidesen speciális gyorsmérő-berendezés is segíti munkájukat, a több millió forint értékű műszer pillanatokon belül megállapítja a minőségét. A számítógépet nem lehet becsapni, segítségével minden korábbi félreértés elkerülhető. A gabona minőségét eddig a felvásárló illetve a termelő gyakran jelentős eltéréssel ítélte meg. Szakértők állítják: a termelők kiszolgáltatottsága most jelentősen csökken. Tóth István, a megyei növényegészségügyi- és talajvédelmi állomás igazgatója elmondta: tegnap a kiskorpádi, a marcali, a nagyatádi és a barcsi telephelyet vizsgálták. Ezúttal a kirendeltségek állapotát ellenőrizték, ám egyetlen helyen sem találtak kifogásolnivalót. Az ellenőrök bármikor felkereshetik az átvevőhelyeket, s a gabonából mintát vehetnek. Őt megyében — Somogy, Tolna, Baranya, Fejér, Zala — dolgozik a most alakult szakembercsoport. A megyei FM-hivatalban elmondták, pontos menetrend szerint végzik az ellenőrzést. Napokon belül sűrítik a vizsgálatot, a néhány napos kényszerszünet után ugyanis ismét megindult az aratás. Somogybán eddig a búzának csak alig 1,4 százaléka került biztos helyre, miközben a mintegy 17 ezer hektáron termelt repcéből is mindössze 10 ezer hektáron fejezték be a munkát. (Harsányi) ASZ-vizsgálat úton útfélen Belvízrendezés után a települések útalap-felhasználásáról Csaknem 100 település - köztük 14 somogyi - szerepelt abban az Állami Számvevőszéki vizsgálatban, melynek tapasztalatait ősszel tárgyalja a Parlament. Az ÁSZ addig sem tétlenkedik, megyénk 5-6 önkormányzatánál vizsgálják meg az utakra költött állami területfejlesztési források felhasználását, a siófoki kórházban pedig a géppark kapcsán tájékozódnak. Megyei körkép Dr. Hegedűs György számvevő tanácsos, az Állami Számvevőszék somogyi irodavezetője elmondta: a közelmúlt csapadékvíz kárai igazolták, közvetlen haszna lehet annak, ha az önkormányzati rendeleteiket között rend van. Az Országgyűlés ellenőrző szerve - melynek munkarendjét is a honatyák alkotják meg - káoszt talált a belvíz- rendezés, a vízkárelhárítás területén. A 14-ből egy somogyi önkormányzat sem tekintette kötelező feladatnak a vízrendezést, s egyik sem készített vízkárelhárítási tervet. Mindezek feltételei annak, hogy elkerülhetők ‘vagy mérsékelhetők legyenek - ha mégoly ritkák is - a természeti csapások, özönvizek károkozásai. Az utak a közszolgáltatással kapcsolatos, kötelező feladatot adnak a településgazdáknak. A késő őszig tartó ellenőrzések során fél tucat kisközség, nagyváros kerül a látókörükbe. Bekötő- és összekötő, valamint kerékpárutak, útalapból épült beruházások a pénzfelhasználását, műszaki kivitelezését vizsgálják meg. Már most van egy szakértői véleményekkel alátámasztott - ám még alaposan megvizsgálandó - bejelentésük egy észak-somogyi településsel kapcsolatosan, ahol egy út paraméterei a gyanú szerint nem felelnek meg az előírásoknak, s a pénzügyi lehetőségeknek. Az útalapból, megyei területfejlesztési tanács és ritkábban az FM által fizetett fejlesztések tapasztalatait az ősz végére összegzik. A vizsgálatok során az állami úthálózatért felelős Közútkezelő Kht-nél és a közlekedés- felügyeletnél is tájékozódó látogatást tervez az ÁSZ. B. T. ________Hírek________ É gett az avar A kaszói Csatári-tó közelében tegnap meggyulladt az avar, az aljnövényzet és a vágástéri hulladék. A nagyatádi tűzoltók vonultak a helyszínre, s megakadályozták a lángok tovább terjedését. A gyors köz- beavatkozásukkal megmentették a közeli fenyves erdőt. (hm) Közmunkaprogram Öt községben — Mikében, Visnyé- ben, Hencsében, Kőkúton és Kadarkúton — megkezdődött a közmunkaprogram. A projekt 150 embernek öt hónapon keresztül ad munkát. Legfontosabb feladatuk az ároktisztítás és a belvízelvezetés. A gesztorközség Kadarkút. (hm) Fát loptak Az egyik csurgói erdőrészből 166 köbméter mézgás égert loptak el. A nagyatádi rendőrkapitányság megindította a nyomozást. (hm) Mernyei üzemkorszerűsítés Felújítják a mernyei Fékdob Kft üzemét. Szigetelik a lapostetőt, kijavítják a burkolatot, valamint átfestik a belső helyiségeket. A munka több mint 500 ezer forintba kerül. A felújítás nem zavarja a termelést. Az idén mintegy hatezer autóbusz- és teherautófékdobot gyártanak. Az üzem 10 hely-, illetve környékbelinek ad munkát. (hm) Vágják a búzát A babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezetben megkezdték a búza aratását. Hat kombájnt állítottak munkába, tegnapig a 350 hektárnyi búza negyedét takarították be. Az időjárás ezúttal kedvez, ami a termésen is látszik: a nedvességtartalom tizenöt százalék. Hektáronként 3,5-3,7 tonnás hozamot várnak, (hm) Megújul az iskola A magyaratádi általános iskolában és az óvodában felújítják a vizesblokkot, valamint a szociális helyiséget. Az oktatási minisztérium pályázatán nyert mintegy 760 ezer forintot használják fel, emellett az önkormányzat is támogatja az építkezést, (hm) Átalakítják a fűtést Szén helyett ezután gázzal fűtenek a kadarkúti általános iskolában. Javában tart az átalakítás, a régi berendezéseket már kiemelték, most az építőipari munka adja a legtöbb tennivalót. A beruházás mintegy tizenötmillió forintba kerül, a munkát augusztus 20-ig befejezik, (hm) Cserkészek a lo vasi jásznál Kanadából, az Egyesült Államokból, Brazíliából és Ausztriából húsz, magyar anyanyelvű cserkész őrsvezető érkezett tegnap Somogyba. A kaposvári egyházmegye vendégei a fiatalok, akik találkoztak Balás Béla megyéspüspökkel és megforduljak a kaposdadai Kassai Lajos lovasíjász birodalmában is. Kaposvár, Kapospapa A fiúk és a lányok háromhetes tanulmányújukat töltik Magyarországon, s mint azt dr. Tarján Gábor, NewYersey-ben élő néprajzkutató, az út főszervezője elmondta: a nyelv- és az országismeret megerősítésén túl az a legfontosabb céljuk, hogy megőrizzék magyarságukat. A Külföldi Magyar Cserkész Szövetség 4-5000 fiatalt tömörít, de a húsz fiatal szervezetten most van először hazánkban. Az első hetet Budapesten töltötték, Somogy után egyebek között az Ormánságba, majd a Palócföldre és a Pilisbe látogatnak el. Tegnap a Sasréten találkoztak a lelkigya- korlatosokkal, ma Kaposvárral és Szennával ismerkednek. A cserkészek nagy tapssal jutalmazták a lovasíjász-bemu- tatót, majd a több mint 150 éves jurtában hallgatták Kassai Lajos rendhagyó történelem óráját. A fiataloktól megtudtuk: valamilyen magyar jellegzetességről akarták elnevezni az őrsöket. így négy ízes étel volt a névadó: Lacipecsenye, Véreshurka, Szilvás-gombóc, Csípőspaprika. Bencze Dávid történészhallgató, segédtiszt „kalandja” úgy kezdődött, hogy kipróbálta nagyapja cserkészkalapját és 9 éve ott ragadt a 25. számú budapesti Szent Imre cserkész- csapatban. Mint mondta: bár néha ugratták, mégis imponáló ez a természetközeli életforma, mert az önfejlesztésre irányul. Gorondi Csilla amerikai gimnazista hatéves kora óta cserkész, s mint megjegyezte: odahaza szinte csak így tarthatják intenzíven a kapcsolatot a magyarokkal. Tetszik neki az ország, szívesen élne itt egy magyar férj oldalán. Lőrincz Sándor Kassai Lajos lovasíjász vendégszeretetét is élvezték FOTO: KOVÁCS TIBOR