Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-14 / 162. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. július 14., szerda Súlyos zavargások A tüntető diákok Hatami elnök irányzatát támogatják Teheránban a tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket Teheránban a rendőrség könnygázt vetett be a fővárosi egyetemnél ismét összegyűlt tiltakozó diákok ellen. Az iráni főváros egyetemének környékén összecsapások történtek a tüntető fiatalok és az iszlám önkéntesek milíciái között is. _______Teherán_______ „ Nem akarunk erőszakos kormányt és zsoldosokból álló rendőrséget” - skandálták a demokratikus változásokat követelő diákok a tehe- ráni egyetem bejáratánál. A rohamrendőrség a könnygázgránátokon kívül gumibotokkal támadt az összegyűlt tömegre. A tüntetők kőzáporral válaszoltak a rendőrök brutális támadására. Szemtanúk szerint múlt csütörtök óta a mostani ösz- szecsapások voltak a legsúlyosabbak. Az egyetem előtt több mint 10 ezer fő gyűlt össze. Nem sokkal a rendőrség támadása után a diákok összecsaptak a konzervatív vallási körökhöz közel álló önkéntes iszlám milícia tagjaival is. A diákok azt kiabálták, hogy támogatják Hatami elnököt, és megölik azokat, akik korábban meggyilkolták társaikat. A keddi rendőrségi támadás igazolni látszik azokat a félelmeket mely szerint a tüntetések kicsúszhatnak a rendőrség ellenőrzése alól, és FOTÓ:FEB/REUTERS ez kegyetlen megtorlásokhoz vezethet. A lapok arra figyelmeztették a tüntetőket, hogy az erőszak bármiféle megnyilvánulása Mohammed Hatami iráni államfő reformjait fogja gyengíteni. A diákok haragja Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei ajatollah ellen irányul. A konzervatívok ellenőrzése alatt álló állami rádió és televízió újra és újra sugározza Hamenei nyilatkozatát, amelyben az ajatollah a külső „ellenségeket”, elsősorban az Egyesült Államokat okolja a nyugtalanság kialakulásáért. Áz egyik vezető konzervatív napilap szerint a diákok az iszlám szent rendszerének megdöntésére törekszenek. Önálló lesz vagy elnököt ad Jugoszláviának Montenegro? Folytatódnak az aláírásgyűjtések Ellentmondásos értékelés Mi hangzott el Cohen tárgyalásain ? Csáky a nyelvtörvényről „Nincs ok a hisztérikus reagálására” - idézte hétfő este a szlovák hírügynökség Csáky Pált, a szlovák kormány alel- nökét, aki kassai munkalátogatása során nyilatkozott a nyelvtörvényről. Csáky emlékeztetett arra, hogy a végleges jogszabályban a kormány által előterjesztett tervezetből talán három mondatnyi maradt. A nyelvtörvény elfogadása mindenesetre az ellenzék győzelmének sem tekinthető - vélekedett a szlovákiai magyar politikus. „Nem dicsőség, ha kisebbségek legitim képviselőinek támogatása nélkül szüleük törvény a kisebbségekről” - fogalmazott Csáky, aki az ország keleti végén élő nagy számú roma lakosság gondjaival, és a Finnországba irányuló roma kivándorlás körülményeivel ismerkedett. Fanyalognak Klíma reformjain Viktor Kiima kancellár stratégiai reformtervének tartalmával a keddi osztrák lapok nagyrészt egyetértenek, ám a legtöbb értékelő úgy véli: a tervezet és vitára bocsátása nem utolsósorban választási fogás, a hivatalosan még meg sem kezdődött kampány része. A Kurier szerint a tervezet első pillantásra közhelygyűjtemény. A Der Standard című liberális lap arra mutat rá, hogy a szociáldemokrata dokumentum csekély változtatásokkal egy polgári párttól is származhatna. A Die Presse című konzervatív lap egyetértéséről biztosította a gazdasági liberalizálás ihlette dokumentumot. Újjáépül a borostyánszoba Mindmáig rejtély övezi, hogy mi lett a híres Carszkoje Szeló- i borostyánszoba sorsa: a páratlan értékű alkotás a második világháborúban tűnt el nyomtalanul. Az esseni Ruhrgas nevű cég több mint 800 millió forintnak megfelelő összeget fordít arra, hogy a műkincsnek az eredetivel teljesen megegyező változatát a Szentpétervárhoz közeli városkában újjáépítsék. A borostyánszoba a tervek szerint 2003-ban, Szentpétervár létrejöttének 300. évfordulóján fogadhatja a látogatókat. Az előző napi rendőrségi tiltás ellenére a Zoran Djindjics vezette szerb ellenzéki Demokrata Párt aktivistái kedden folytatták a Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő távozását követelő aláírásgyűjtő kampányukat. A hatóságok kedden is megpróbálták akadályozni az aláírások gyűjtését. Miközben Belgrádban az ellenzék igyekszik mindent elkövetni az elnök megbuktatása érdekében, egyre nagyobb figyelmet kap a szövetségi állam kisebbik tag- köztársasága, a Szerbiával szemben eltörpülő Montenegro. Bár a délszláv konfliktus idején, 1991-ben a tagköztársaság megmaradt a szövetségben, s elvben teljes egyenlőséget vívott ki magának Szerbiával szemben, hamarosan törés következett be az akkori elnök, Momir Bulatovics és kormányfője Milo Djukanovics között. A 31 éves miniszterelnök sokáig Milosevics pártfogolja volt, de a boszniai válság idején úgy érezte, hogy patrónu- sából „politikai dinoszaurusz” lett. A Belgrád által támogatott Bulatoviccsal szemben 1997-ben Djukanovics lett az új elnök. Á koszovói válság idején a fiatal elnök igen óvatosan manőverezett. Figyelembe kellett vennie a Montenegróba átcsoportosított jugoszláv katonai erőket, a NATO bombázásait, az albán menekülőket, valamint a lakosság egy részének rokon- szén vét a szerbek iránt. Az új helyzetben a montenegrói vezetés is lépéskényszerbe került, de nem tudni, mit lép. Ha kiválnak Jugoszláviából, ez akár fegyveres konfliktusokat is okozhat, s mindenképpen a maradék föderáció felrobbanását jelenti. Nem zárható ki azonban egy másik változat sem. Ha Montenegro rendelkezik a szavazatok felével a föderáció vezetésében, s ehhez párosul az elégedetlen szerb ellenzékiek voksa, miért ne lehetne kizárni Djuka-novics elnökségét Jugoszlávia élén? Réti Ervin William Cohen amerikai védelmi miniszter, bár udvariasan fogadta a magyar miniszterelnök felvetését a Vajdaság státusával kapcsolatban, megkerülte az autonómia ügyét - írta a budapesti látogatásról tudósítva az AP amerikai hírügynökség. A hírügynökség szerint Orbán Viktor kormányfő szorgalmazta: a NATO vesse fel a vajdasági magyarok ügyét az ország nagyobb stabilitásáról Belgráddal folytatandó tárgyalásokon, a miniszter azonban nem reagált erre, és nem tért ki arra sem, hogy az autonómiát katonai erő fenyegetésével kellene garantálni. Az AP utalt arra: a magyar kormányfő szerint a NATO-nak tárgyalnia kellene az észak-jugoszláviai régió autonómiájáról, sőt katonai erővel garantálnia kellene az egyezményt. Egy magas rangú amerikai védelmi tisztség- viselő közölte a hírügynökséggel, hogy a magánmegbeszélések során az Egyesült Államok „egyértelműen lelkesedés nélkül” fogadja a Vajdaságra vonatkozó tárgyalások kiterjesztését. Horváth Gábor külügyi szóvivő az AP jelentésével kapcsolatban szerkesztőségünknek elmondta: nem feladata egy sajtóvisszhang kommentálása. William Cohen budapesti tárgyalásain mind Orbán Viktor kormányfő, mind Martonyi János külügyminiszter kifejtette, hogy a Vajdaság státusának rendezése összhangban áll a NATO washingtoni nyilatkozatával és a balkáni rendezési paktummal, egyúttal Jugoszlávia stabilizálódását, demokratizálását is szolgálja. A Pentagon első embere ezzel teljes mértékben egyetértett. FEB Hírek Megbékélési emlékpark Aradon Egy Aradon kialakítandó magyar-román megbékélési emlékpark tervéről folytatott megbeszélést kedden Bukarestben Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Radu Vasile román miniszterelnökkel. A parkban a tíz évvel ezelőtti román forradalom emlékműve mellett helyet kapna az 1848. évi magyar szabadságharcot jelképező szoborcsoport is, amelyet jelenleg lebontott állapotban az aradi várban őriznek. Aggódnak a kárpátaljai magyarok Ukrajnában immár a sajtóban is megjelent az ország új nyelvtörvényének tervezete, amely Kárpátalján tiltakozást váltott ki a magyar szervezetek részéről. Az ukrajnai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggodalmát fejezi ki a készülő nyelvtörvény rendelkezései miatt, és leszögezi, hogy a tervezet több pontja sérti Ukrajna alkotmányát és egyes nemzetközi dokumentumokat. Huzavona Scharping körül A NATO vezetői reménykednek: a német kormány enged a szervezetnek, és lehetővé teszi, hogy Rudolf Scharping német védelmi miniszter legyen az októberben távozó Javier Solana NATO-főtitkár utódja. Bár az Egyesült Államok jó néven venné, ha elfogadná a jelölést, német politikai körökben azonban tudni vélik: a védelmi miniszter a német belpolitikai életben kíván maradni, mert a későbbiekben - ha eljön majd az ideje - szeretne kancellárként karriert csinálni. Rudolf Schuster Brüsszelben Kedden egynapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott Rudolf Schuster szlovák államfő. Schuster Brüsszelben tárgyalásokat folytat Javier Solanával, a NATO főtitkárával, találkozik Jósé Cutieliróval, a Nyugat-európai Unió főtitkárával, és Hans van den Broekkal, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes - de hamarosan távozó - főbiztosával. Palesztin gesztus Izraelnek A palesztinok kérni fogják az ENSZ-től annak a konferenciának az elnapolását, amelyen a izraeli emberi jogsértéseket vitatnák meg a megszállt területeken - közölték kedden palesztin tisztségviselők. A konferenciát Genfben csütörtökön jelképesen megkezdenék ugyan, de az egyórás megnyitó tanácskozás után elnapolnák. Ezzel Ehud Barak izraeli kormányfő lehetőséget kapna a békefolyamat konfrontációktól mentes újraindítására. Földcsuszamlás a Retyezátban. A mentőalakulatok még mindig nem tudták elérni szárazföldön a katasztrófa színhelyét. Az eddig jelentések több mint 15 halottról szólnak a Gura Apei nevű völgyzárógát építőinek lakótelepén. fotó: feb/reuters Liberalizálják a fegyverüzletet Miközben a világsajtó sötét színekkel ecseteli a siralmas oroszországi gazdasági helyzetet, a szovjet utódállam fegyverkereskedelme egyik sikert a másik után aratja. Moszkva A több mint kétezer főt foglalkoztató Roszvooruzsenyije évtizedek óta a világ fegyverpiacának résztvevője. Rapota altábornagy, az állami cég vezérigazgatója a Ferenczy Europress felkérésére a Novosztyi hírügynökségnek elmondta: az utóbbi időszakban komoly verseny alakult ki a fegyverkereskedelmi ágazatban. A Roszvooruzsenyijén kívül további 18 vállalat kapott engedélyt e tevékenységre. A fegyverüzlet liberalizálása azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Moszkva a lovak közé dobná a gyeplőt. Csak az engedélyezett fegyverekkel szabad kereskedni, a nemzetközi embargóval sújtott országokba tilos a szállítás. Az SZ-400-as elhárító rendszer négyszáz kilométeres távolságig képes felvenni a harcot a levegőből támadó harci eszközök ellen, beleértve az alacsonyan szálló, vagy „lopakodó” célokat is. Keresettek a világ fegyverpiacán az orosz vadászgépek, helikopterek, a pilóták életét mentő katapultáló berendezések. A cég, amely tavaly 2,3 milliárd dollár értékben szállított külföldre, és idei rendelésállománya eléri a kilencmilliárd dollárt, arra törekszik, hogy megvesse lábát a kozmikus szolgáltatások piacán is. Az időközben létrehozott „űrrészleg” beszeretne kapcsolódni a nemzetközi együttműködésbe - például az űrprogramokba, a térképészetbe, a földfelszín nagy felbontású fényképezésébe. Szakérők szerint a műholdas információ iránti kereslet rohamosan meg fog nőni az elkövetkező időszakban. Ahhoz, hogy átfogó képet kapjunk a földfelszín egészéről, 40-50 műholdat kellene egyidejűleg pályán tartani. Az sem elképzelhetetlen, hogy az információs kereslet kielégítése végett a jövőben a moszkvai Honvédelmi Minisztérium archívumát is megnyitják az ügyfelek kedvéért. (FEB-NOVOSZTYI)
