Somogyi Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-08 / 157. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1999. július 8., csütörtök Somogyi tájak 7 Átalakult az iskolarendszer Lakható lesz az állomás A kisközségekben egyedül­álló módszerrel átalakítot­ták a somogyszobi oktatási és közművelődési intéz­ményrendszert. Az önkor­mányzat jelentős megtaka­rítást és hatékonyabb mű­ködést vár. SOMOGYSZOB — Összevontuk az iskolát, az óvodát, a művelődési házat, a könyvtárt és az intézményi konyhát egyetlen részben önállóan gazdálkodó költség- vetési intézménnyé, amely ezentúl csak bizonyos részfel­adatokban őrzi meg önállósá­gát — mondta Eller János pol­gármester. — A pénzügyi, gaz­dálkodási feladatokat az ön- kormányzat végzi, idetartoz­nak a közüzemi díjak, a szol­gáltatások, a konyhai, felújítá­si és fejlesztési költségek kifi­zetése. Ezzel ésszerűbb gaz­dálkodást, hatékonyabb mű­ködést tervezhetünk. Leg­alább másfélmillió forint éves megtakarításunk származik abból is, hogy ezentúl nem lesz gazdasági igazgatóhelyet­tes egyik intézményben sem és az eddigi két igazgató he­lyett csak egy áll a közös intéz­mény élén. Az átalakítást a nyugdíjazások és áthelyezé­sek segítségével úgy tudtuk el­végezni, hogy nem kellett lét­számot csökkentenünk. Az is­kola szakmai önállósága meg­marad, a személyi és a szak­Új gazdája lesz a bolhási vasútállomásnak. Az önkor­mányzat veszi át a vasúttól a kis megállóhely fenntartá­sát, az erről szóló szerződés­ről a napokban tárgyalnak az érintettek. Az állomáson évek óta nem lehet jegyet venni, s az elhanyagolt kis épületet omladozik a környe­ző gazban és szemétben. Bolhás Szégyenfolt ez az állomás, az idegenek először ezt látják a községből és ez nem jó ajánló levél — mutatja az épületet és környékét Galba Mihály polgár- mester. Az állomás mellett vala­ha díszkert volt, a rózsákat még a vasút ültette. Közmunkások vágják időnként a füvet, irtják a gyomot. De ennél látványosabb és hatékonyabb megoldást ter­veznek. — Szeretnénk, hogy egy család itt éljen — mondta Galba Mihály. — A vizet az épület mel­lől bevezethetik a házba és a mellékhelyiségek helyén ki le­het alakítani egy kisebb fürdő­mai-dologi kiadások felett rendelkezhet. Az átalakítással nyert megtakarítást pedig az intézményre és az iskola meg­tartó erejének növelésére sze­retné az önkormányzat fordí­tani. Somogyszob közművelődé­se, a kultúrház, a könyvtár, 85 óvodás és 170 iskolás minden gondja Újvári Tömör igazgató­hoz tartozik augusztus 1-jétől. — Szerteágazó lesz a mun­ka — mondta Újvári Tömör, — de számíthatok az önkor­mányzatra, a kollégákra, szak­emberekre, s külön népműve­lő is van az intézményben. Az óvodával szorosabb lesz a kapcsolat. Az intézményben és az iskolán belül sem csök­kentek lehetőségeink és anya­gi keretünk, a mozgásterünk még nőtt is. Az átláthatóbb működés miatt a szükséges pénzhez is hamarabb hozzá­juthatunk. Ez persze azzal is jár, hogy csak reális terveket lehet elkezdeni és véghez vin­ni. Bevezetjük a német mellett az angol nyelv oktatását is, fej­lesztenénk az ifjúsági klubot, a könyvtárt, tervezünk ked­vezményes színházlátogatáso­kat, iskolai tájékoztató újsá­got, és a számítástechnikai ok­tatás tovább fejlesztését is. Olyan otthonos és jó szín­vonalú intézményt és iskolát szeretnénk, amely szakmailag elismert és a szomszédos tele­pülések számára is vonzó le­hetőséget kínál. szobát, konyhát. Az egyik na­gyobb helyiségből lakószoba lesz, és marad egy kisebb pihe­nő a sín felőli bejárattal az uta­soknak is. Természetesen pó­tolni kell az ajtókat, ablakokat és fel kell újítani a fűtést, az áramellátást. A vasúttal együtt­működve kell mindezt az ön­kormányzatnak megoldania. A beköltöző családtól pedig azt várjuk, hogy úgy tartsa rendben az épületet és környékét, hogy az dicséretére váljék a falunak. Mert Bolhás hírét ez is tovavi­szi. Nehéz a fejlesztés Háromfán, gondokkal gaz­dálkodik az önkormányzat. Háromfa — Sok minden kellene a falu­ban, de a fejlesztés helyett csak javítgatásokra futja — mondta Papp Istvánná polgár- mester. — Az idősek autó- buszöböl kialakítását kérik, amely könnyítené a járműre való felszállást. Erre jelenleg még pályázati lehetőség sincs, és nemcsak a kivitele­zés, de az elengedhetetlen műszaki tervezés is nagyon sokba kerülne az önkormány­zatnak. Iskolafelújításra nyertünk 1,8 millió forintot. A külső vízelvezetést, a tetőjavítást és a belső burkolat felújítását kellene ebből megoldanunk. A költségekre legalább négy millió forint kellene, de saj­nos, nem lesz annyi — mond­ta a polgármester. Fejlesztenék a Bakházával közös védőnői szolgálatot is, mert ahhoz, hogy az előírá­soknak megfeleljenek, bizo­nyos átalakításokat kell elvé­gezni és az új nyilvántartás­hoz számítógépet kell besze­rezni. Ez utóbbira pályázatot is nyújtottak be, tavaly sike­rült a telefont is bevezetni. Ha nagyobb fejlesztésre nem is futja, a gondoskodás látszik a falun. Rendszeresen dolgoznak a közmunkások. Búcsúra is kicsinosították a köztereket, a fűnyíráson kívül a falu virágágyásait és az ön- kormányzat előtti rózsakertet is rendbe tették. Hírek Munka nélkül maradtak Nem nyerte el az ötvöskónyi önkor­mányzat legutóbb benyújtott pályázatát a Közmunka Ta­nácsnál. Ezzel húsz munkanél­küli nem jutott munkalehető­séghez, pedig a közel negyven százalékos munkanélküliségű településnek nagy szüksége lett volna a megkezdett vízátfo- lyók, a falu rendbetételének folytatásához, (ni) Főszezon a konzervgyárban A folyamatos nyersanyag be­szállítás mellett három műszak­ban folyik ezekben a napokban a meggy és a zöldborsó feldol­gozása a nagyatádi konzerv­gyárban. Az idén is foglalkoztat a cég munkanélkülieket is, mint ahogy ezt a tavalyi szezonban is tette, (ni) Gödörben a málnások Meny- nyiségi megszorításokkal veszik csak át ezekben a napokban a felvásárlók a málnát a segesdi és ötvöskónyi hegyen. Meghatá­rozzák a tálcás minőség meny- nyiségét és a gurulós, valamint a rekeszes bogyósgyümölcs árát sok esetben a felvásárlás idején közlik a termelőkkel. A 120 fo­rintos rekeszes és 170 forintos gurulós árak az önköltséget sem fedezik, ezért a gazdák közül so­kan azt fontolgatják, hogy kivág­ják telepítésüket. A közvetlen nyugati piacra szállított tálcás málnáért négyszáz-négyszázöt­ven forintot is megadnak, (ni) Szolgálat, később Hiába nyert 850 ezer forintot a megyei terü­letfejlesztési tanácstól a bakházi önkormányzat, ezt az összeget nem fordíthatja a falugondnoki szolgálat kialakítására, mivel a Szociális és Családügyi Minisz­térium pályázata - ahonnan 3 millió forintot reméltek - sikerte­len volt. A 250 lelkes kis község jövőre újra pályázik, a település­re kell egy falugondnok, mivel sok az idős személy és a kisgyer­mekes család. (Is) Oldalszerkesztő: Bíró Mária Rövid a háromfai takaró Nomádok erdei táborban A népszerű táborban egymást váltják a csoportok és minden nap bicikliztek a gyerekek Varázslatos erdei környe­zetben igazi nomád élet vár a taranyi táborozókra. Népszerű a sátoros nyara­lás, melyet hatodik éve szervezett tanulói számára a nagyatádi Babay általá­nos iskola. Idén először bekapcsolódott a gyere­kek nyaraltatásába az Ár­pád fejedelem általános iskola is. Tarany — Elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű gyerme­kek számára szerveztük a tá­bort, akik máshogy nem jut­hatnának el nyaralni — mond­ta Bakács Tibomé önkor­mányzati képviselő, aki az is­kolaszék tagja is az Árpád fe­jedelem iskolában. — A csa­ládsegítő központ adatai alap­ján kerestük meg a családo­kat, s most pályázati és a helyi támogatók segítségével 53 kisdiákot viszünk ingyenesen vagy kedvezményesen kerék­páros sátoros táborozásra Taranyba. — Nagyon fontos, hogy mi­nél több gyermek táborozzon — mondta Boros Bálint, a Babay iskola igazgatója. — Ta­nulóink csaknem egyharma- da, mintegy 90 gyerek vett részt idén is három turnusban a nomád táborban. — A változatos és sportos gyermekprogramot lelkesen támogatják a szülők is és így csupán 2000 forintba került az egyhetes tábor fejenként — mondta Bácsainé Kiniarz Ju­dit, a Babay iskolások főszer­vezője. — Nagyon népszerű a tábor, a kezdeti rossz időjá­ráskor is csupán egyetlen éj­szakára vittek haza néhány gyereket, de másnap egytől egyig visszajöttek. — A legjobb az indiános verseny volt — mondta Geszti András másodikos tanuló, — az ellopott bicikliket is én ta­láltam meg. Az indián nevem pedig Nagy Nyúl volt. Gerlecz Anett végzett nyolcadikos­ként utoljára táborozhatott az iskolával: Imádok focizni — mondta, — az tetszett a leg­jobban. Takács Attila harmadikos­nak az erdei vetélkedő a ked­vence, s a sátoros élet, az esti hancúrozás. A legjobb a taranyi strand volt — mondta a másodikos Varga Roland, — még verse­nyeztünk is úszásban. Krmer Kinga a kerékpáro­zásban fáradt el: Minden nap bicikliztünk és nagyon ízlett a tábori koszt is. A babaysok keddtől átad­ták helyüket az Árpád iskolá­soknak. Két hatalmas katonai sátorban laknak a nagyrészt városi lakótelepről származó kisdiákok. Egy hétig valódi nomád élet vár rájuk is, amelyhez igazi róka-somfor- dálás, béka-brekegés és tü- csök-cirpelés adja a különle­ges hangulatot. Ló nélkül nem élet az élet Druzsin Jánoséknál Férfiálom a lótartás Több mint húsz éve vette Druzsin János az első lo­vát: egy hidegvérű sárga kancát. Az infarktus után azonban el kellett adnia. De a lótartás olyan férfi­álom, hogy valóra váltásá­ra mindig találni érveket. Tarany — Egy éve vett újra lovat; nem örültem neki — dohog a fele­ség, Druzsin Jánosné. — Fél­tettem az uramat is. De hát nem lehetett róla lebeszélni, annyira szereti a lovat. Druzsin János csak mosolyog ezen: — Hároméves korom­ban már hasba rúgott egy ló — mondta. — S mindig volt lo­va az öregapámnak is. Ez a mostani sötét pej, és éppen kéthónapos a csikaja.Dolgoz- nak vele, de mint mondták, túl sok munka azért nem akad. Sokan tartanak lovat a faluban. Szépülnek a táblák Nagykorpád tisztán tartá­sára és szépítésére nem­csak az újonnan beszed zett gépekkel, de fejlesz­tésekkel is készül az ön- kormányzat. Nagykorpád — Virágosításra nem jut idén pénz, de szeretnénk javítani a falu képén — mondta Tóth Tibor polgármester. — Új tá­jékoztató táblákat helyezünk ki, amelyekkel nemcsak az utcák nevét és irányát jelöl­jük, de megmutatják a köz­ség nevezetességeit is. A 15-20 tábla 150 ezer forintba kerül. A közterületek rend­ben tartására még jobban ügyelnek Nagykorpádon. Hetven százalékos pályázati támogatással 1 millió 38 ezer forintot költött az önkor­mányzat közterületfenntartó gépparkjának fejlesztésére. Ónjáró fűnyíró traktort, fű­részgépet és bozótvágót vet­tek. Nagy feladat a közterület tisztán tartása, amelyet leg­többször közhasznú munká­sok végeznek a faluban — mondta Tóth Tibor. — Koráb­ban csak az idős emberek há­za előtt kellett nyírni a füvet, de most már mindenhol vág­juk, hogy egységesen rend le­gyen a faluban. A temetővel, mellékutcákkal együtt mint­egy 15 hektár közterület gon­dozása ad munkát. S ezentúl nagyobb gondot fordítunk a község Lábod felőli nagyobb üres területünk rendezetteb­bé tételére is. Víz alatt a kert Több, mint két méter mély, mintegy százötven méter hosszú árkot ástak a bele- gi közmunkások, hogy a vasútállomás teherrako- dójával szemközti terület­ről az el nem folyó belvi­zet elvezessék. Egy családi ház kertje teljes egészében víz alatt áll tavasz óta, s veszélyben van az épü­let is — mondta Horváth Jó­zsef polgármester. — Ez a rész valaha bányagödör volt, és most is a közút szintje alatt fekszik. Azért nehéz a víz el­vezetése, mert a régi árkot 30 év alatt betemették és feltöl- tötték . Az emelkedő lehetet­lenné tette, hogy a fölösleges víz eljusson a lejjebb levő árokba.

Next

/
Thumbnails
Contents