Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-05 / 129. szám

A világon eddig mintegy harmincezer teljesen si­ket embernek adta vissza a hallás képességét az az implantátum, amelyet immár három éve Ma­gyarországon is alkal­maznak. A Jakupánecz házaspárnak nap mint nap olyan élmény­ben van része, melyről már szinte örökre lemondtak. Nagykanizsai otthonukban a kaposvári iskola szurdope- dagógusai keresik fel őket. A ma két és féléves Gergőnél fél­éves korában a szülők jöttek rá, hogy valami nincs rendben a hallásával. Semmilyen hang­ra nem reagált, sőt a mozgás­fejlődése is visszamaradt. A legerősebb hallókészülék is hatástalanvolt.- Csodát élünk át a de­cemberi műtét óta. Gergő vég­re figyelmes, megkezdődött a beszédfejlődése, reméljük be­hozza a lemaradást. Végre mozog, bölcsődébe jár, úgy élhet, akárcsak a társai. Gergő az iskolaudvaron szaladgál: jobb füle mögött a láthatatlanul beépített implantátum, ám egy kis ké­szülék kívül is kapcsolódik hozzá, s a hátán apró csoma­got visel. A betonon cikázik, ugrál, ám látszik, hogy vigyáz a kincsére, a beszédprocesz- szorra, ami a négyórás műtét óta az addig nem ismert han­gok élményét adja. Az országban mindössze három orvos végez ilyen mű­tétet, egyikük a szegedi dr. Jórí József egyetemi docens. A Hallássérültek Kaposvári Is­kolájának körzetéből eddig két kisgyermeket operáltak Szegeden, s újabbak várnak a sorukra. Az első kezdetleges beültetéseket külföldön már másfél évtizede megkezdték. Az eszköz éppúgy a csúcs- technikát képviseli, mint a műtéti eljárás, amely során elektródákat ültetnek be a bel­ső fülbe. Hazánkban eddig száz embert operáltak buda­pesti és szegedi klinikán, komplikáció egynél sem volt. Egy implantátum négymil­lió forintba kerül, tehát fontos feltétel a támogatottsága. Az egészségbiztosítási pénztár csak három éve ad ehhez anyagi segítséget, ami a ké­szüléket fedezi, ám magát a műtéti eljárást csak annyiban dotálják, mint a legegysze­rűbb operációt. Évente 20-25 implantátum beültetését tá­mogatja az OEP, ám legalább a duplájára lenne szükség. A siketség megszüntetésének életkori korlátái vannak. — Minél korábban kell el­végezni a műtétet — magya­rázta dr. Jóri József —, az ide­ális a 2-3 éves kor, amikor a beszédkészség kialakul. A 8- 10 éves gyerek, akinek addig nem volt hang és beszédélmé­nye már nagyon nehezen, ké­sőbb pedig egyáltalán nem tud megtanulni beszélni, csak a környezeti zajokat hallja. Felnőttnél akkor van esély, ha valamikor hallott, beszélt, de később megsüketült. — Milyen a betegek első re­akciója a műtét után? — A felnőtt számára csoda, hogy újra megtapasztalhatja a hangokat. A gyereknek első pillanatban olyan élmény, mintha mi elkezdenénk látni a hőhullámokat. Milyen külö­nös lenne szemmel érzékelni az emberi szervezet hőkisu­gárzását? A teljesen süket ugyanilyen soha nem ismert dolgot tapasztal, amit először értelmeznie kell. — Mikor lehet először fel­deríteni a halláskárosodást? — Minden újszülöttosztá­lyon kötelező a szűrés, s gya­nú esetén szakintézetbe kell küldeni a gyermeket. Valójá­ban ez nem valósul meg ma­radéktalanul, ezért egy jó újszülöttkori szűrőrendszert kellene kialakítani, s kiemelni az implantációra alkalmasa­kat. A Siketek Kaposvári Iskolá­jában működik egy olyan be­rendezés, amely alkalmas az újszülöttek biztonságos hallás­szűrésére. A szegedi orvoscso­port tagjai a hallássérült gyer­meket nevelő szülőkkel talál­koztak pénteken az intéz­ményben. Dr. Kiss József Géza szerint a siketség népbetegség, az európai lakosság tizenegy százaléka valamilyen formá­ban nagyot hall. Egy részük már egészen érzékeny hallóké­szüléket használ, van akin egyéb operációval lehet segíte­ni, míg a korábban reményte­lennek tűnő, idegi eredetű hal­láskárosodásban szenvedők­nek most a cochlearis implan­tátum beültetése adja meg a teljesebb élet lehetőségét. Izményi Éva Közelről Harmadik oldal CSAK BEETETÉS VOLT A VÁLOGATÓVERSENY Kapásból vízben hagyták Világbajnokságra készültek és pácban maradtak a gyermek- és ifjúsági versenyhorgász váloga­tott tagjai. Más szóval csoma­golnak és maradnak. Egyenlőre legalábbis úgy tűnik hogy a por­tugáliai versenyhorgász ifjúsági és gyermek világbajnokságot magyar csapat nélkül rendezik majd meg. Ha csak, a váloga­tott tagjainak szülei nem finan­szírozzák nemzeti csapat rész­vételét a versenyen, ahol amúgy komoly esélyekkel lógat­hatnának horgászpalántáink. A magyar gyermek és ifjúsági ver­senyhorgász válogatott jól kifogta, még mielőtt kifoghatta volna. A srá­cok ugyanis valószínű csak akkor képviselhetik országunkat a júliusi portugáliai világbajnokságon, ha szüleik alaposan a zsebükbe nyúl­nak. Mind a hatan egyszerre, mert ha valamelyik család nem tudja vál­lalni a verseny fejenként 300 ezer forintos költségét, akkor csapat hí­ján a válogatott többi tagja is, legfel­jebb a szerencsésebb nemzetek if­jonc pecásainak szurkolhat, mert kénytelen lesz itthon maradni. Az ügy hátterében a Magyar Országos Horgász Szövetség év elején kirob­bant visszaélési botránya áll. Amelyben a mintegy 300 ezer ma­gyar pecás tagdíjaiból, horgászje­gyeiből befolyt összeget alaposan le­halászták, szétosztották(?) egymás között a főhorgászok. A sikkasztás- ra(?) fény derült, a szövetség vagyo­nát pedig a vizsgálat végéig - ki tud­ja mennyi időre - zárolták. Ezért a szövetség nem tudja - igaz egyetlen lépést sem tett azért, hogy mégis si­kerüljön - kifizetni az ifjoncok neve­zési, utazási és ott tartózkodási költ­ségeit. A pénzel együtt a magyar vá­logatott versenyzési esélyeit is elsik­kadtak.- Ezt a válogató verseny után tudtuk meg a szövetség egyik illeté­kesétől - mondja a marcali dr. Magenheim Mihály, a válogatott egyik tagjának édesapja. - Ezt a ver­seny előtt egy hónappal tudtuk meg, akkor amikor minden család már je­lentős pénzeket ölt a felkészülésbe, szerelések beszerzésébe, nem is be­szélve arról, hogy csalódás a gyere­keknek, akik keményen dolgoztak ezért az eredményért. Szponzort ke­resni ennyi idő alatt, ráadásul az év közepén szinte lehetetlen és csak akkor jelentene megoldást egy tá­mogató, ha a teljes összeghez hozzá tudnánk jutni, mert csak hat taggal indulhat a csapat. Mondjuk öt gye­reknek feleslegesen szerezzük meg a támogatást. A versenyhorgászat Magyaror­szágon is népszerű szabadidős tevé­kenység, mégsem ismerik el a spor­tok között. Ezért a támogatószerzés is jóval nehezebb mivel, az ilyen célra átadott támogatásra nem jár­nak a sporttámogatást egyébként megillető adó és más kedvezmé­nyek. A versenyhorgászat lényege amúgy az, hogy három óra alatt ki tud több és nagyobb súlyú halat ki­fogni. Ehhez a gyakorlattal rendel­kező pecások szerint komoly vízis­meret, jó felszerelés és sok sok víz­parton megszerzett tapasztalat szükséges. Mindebből a legutóbbi Somogy megyei versenyen egy dom­bóvári horgásznak volt a legtöbb: Papp József, mintegy 10 kilogram­mal javította meg akkor a legutolsó megyei csúcsot. Az ő fia már kétszer tagja volt annak a gyermek váloga­tottnak, amelyik az utóbbi két év­ben aranyéremmel tértek haza a vi­lágbajnokságról. Most az ifjabb Papp már az ifjúsági csapatban in­dulna, azokkal a társaival együtt akik közül négyen szintén az ara­nyos gyermek csapatot erősítették idáig.- Az a legszebb az egészben - mondja Papp József, a dombóvári apuka, - hogy nem is derül ki, leg­feljebb az utazás előtt közvetlenül, hogy a szövetség nem fizet, ha nem kérdezem meg. A gyerek és az ifjú­sági csapat teljes költsége legfeljebb három millió forint. Egy falusi foci­csapatra több pénz van ebben az or­szágban, egy válogatottra meg nincs pénz. Szerintem szégyen, hogy a szülőknek kellene támogatni egy or­szág válogatottját, ahhoz hogy az országot képviselni tudja egy világ- bajnokságon. Tegyük hozzá, a focistákkal el­lentétben, eséllyel... Fábos Erika SENKI NEM TUDJA, MITŐL PUSZTUL A CSIGA A kerttulajdonosok aláírásokat gyűjtenek - Veszélyben a védett területek is Meztelen csigák serege borzolja a kedélyeket Csurgón és térségében. A napjainkra már hatalmas károkat okozó história évekkel ezelőtt kezdődött, a megoldás csigalassúság­gal érkezik, pedig a kár­vallottak sürgetik, csak hogy még szóba sem áll­nak velük. Kurta Ferenc csurgói vasutas, aki maga is kerttulajdonos tele­fonszámokkal, nevekkel teli noteszt vesz elő. Sorolja, hogy az elmúlt években ki mindenki­nél fordult meg csigaügyben. — Nem vagyok szakember, nem tudom megmondani, hogy pontosan milyen csigáról van szó, én úgy hallottam, hogy spanyol meztelen csigának ne­vezik, de lehet hogy nem ez a hivatalos neve. A lényeg, hogy nagyon elszaporodtak, és senki nem segít. Négy éve a fűrész­üzem mögötti területről indul­tak el, s nem kellett egy év, hogy megjelenjenek az Eötvös és Zrínyi utcában. Eljutottak Csurgónagymartonig, Porrogig, Gyékényesig, Szentéig és Somogyszobig is. Ha nem törté­nik valami, akkor nagyon rövid időn belül beláthatatlanul nagy területen fognak pusztítani. A meztelen csigák előszere­tettel támadják meg a zöld nö­vényi hajtásokat, a gyökereket és a gumókat. A helybeliek ál­lítják, hogy a meztelen csigák a rózsafán és a fenyőfán kívül mindent elpusztítanak. Ennek ellenére nem történt semmi. Pontosabban, ahogy a csurgói kertbarátok mesélik, sokadig segélykérő telefonjuk után megkereste őket Csonka László növényvédelmi szakmérnök, s egy listát készített, amelyben felsorolta a csigaölőszereket. — Ezek hatástalanok — állít­ja Kurta Ferenc, s véleményével osztozik két másik gazda, Ureczky Attila és Ilia Csaba is. — Én magam több mint tízezer forintot költöttem a leírt szerek­re, még sem volt foganatja. Többször érdeklődtem a kapos­vári növényegészségügyi állo­máson. Egyszerűen kinevettek, azt mondták nincs is ilyen kár­tevő. Ma ha telefonálok, s meg­mondom a nevemet, akkor már le is teszik a készüléket. A csigák pedig vándorolnak tovább. Miközben beszélge­tünk, egy gyékényesi asszony­ság közbeveti, hogy náluk is rengeteg csiga van. Mentek pa­naszra egészen a minisztériu­mig, de válasz nem érkezett. A csurgóiak megkeresték a pécsi természetvédelmi felügyelősé­get. Azt mondták nekik, ők csak akkor tudnak érdemben foglalkozni a kérdéssel, ha a meztelen csigák védett növé­nyeket pusztítanak. A kerttulajdonosok aláíráso­kat gyűjtenek, amelyben azt kérik, hogy valaki mondja meg nekik, mit lehet tenni. Egyéni­leg ma már semmi értelme vé­dekezni, hiszen túlontúl nagy a fertőzött terület. Dr. Kovács Tamásné, az önkormányzat al­jegyzője ismeri a gondot. — Az ajánlott szerek hatásta­lanok. Ezt elmondtuk a növényegészségügyi szakem­bereknek is. ígérték, a közeli napokban kijönnek. Bihariné Asbóth Emőke al­polgármester megjegyzi, már a Duna-Dráva nemzeti Park igaz­gatónőjét is felkeresték, hiszen ha nem áll meg az invázió, ak­kor a védett terület is veszélybe kerül. Kurta Ferenc cseppet sem nyugodt. — Ha így megy tovább, ak­kor rövidesen nem lesz kukori­ca- és napraforgótermés. Ha időben meghallgattak volna minket, akkor a nagyobb bajt megelőzhettük volna. Szászfalvi László országgyű­lési képviselő (MDF), Csurgó polgármestere azt mondja, hogy az önkormányzat is segí­tene, ha kell vegyszer vásárlás­sal, csak mondja meg már vala­ki nekik, hogy mit is kellene tenniük. — Arra várunk, hogy a szak­emberek, akiknek ez a dolguk, megoldást mondjanak. Nagy Jenő A vers mesterei Latinovits Zoltánnak biztosan tetszene, hogy versmondásból is lehet bizonyítványt szerezni. Ezt jelenetette be teg­nap Bodor Palkó Pál a Magyar versmondók Egyesületének elnöke, a színészkirály emléké­re Balatonszemesen rendezett országos kö­zépiskolai versmondó versenyen. A napokban tartották ugyanis az el­ső közép és felsőfokú előadóművész vizsgá­kat. Sajnos hiába keres­tük a somogyiakat, ke­vesen jöttek. Ezért adta át a zsűri különdíját nagy örömmel Illés An­tal polgármester Csúz Líviának a kaposvári Táncsics gimnázium di­ákjának. Kiss László a Művelődési Minisztéri­um főtanácsosa a zsűri elnökeként nagyra érté­kelte a fiatalok felké­szültségét. A sok aján­dék mellett talán a leg­jobban Tinka néni könyvének örültek. Latinovits Zoltán 89 édesanyja megtisztelte a versszerető diákokat. m Mi iíKlü

Next

/
Thumbnails
Contents