Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-05 / 129. szám
A világon eddig mintegy harmincezer teljesen siket embernek adta vissza a hallás képességét az az implantátum, amelyet immár három éve Magyarországon is alkalmaznak. A Jakupánecz házaspárnak nap mint nap olyan élményben van része, melyről már szinte örökre lemondtak. Nagykanizsai otthonukban a kaposvári iskola szurdope- dagógusai keresik fel őket. A ma két és féléves Gergőnél féléves korában a szülők jöttek rá, hogy valami nincs rendben a hallásával. Semmilyen hangra nem reagált, sőt a mozgásfejlődése is visszamaradt. A legerősebb hallókészülék is hatástalanvolt.- Csodát élünk át a decemberi műtét óta. Gergő végre figyelmes, megkezdődött a beszédfejlődése, reméljük behozza a lemaradást. Végre mozog, bölcsődébe jár, úgy élhet, akárcsak a társai. Gergő az iskolaudvaron szaladgál: jobb füle mögött a láthatatlanul beépített implantátum, ám egy kis készülék kívül is kapcsolódik hozzá, s a hátán apró csomagot visel. A betonon cikázik, ugrál, ám látszik, hogy vigyáz a kincsére, a beszédprocesz- szorra, ami a négyórás műtét óta az addig nem ismert hangok élményét adja. Az országban mindössze három orvos végez ilyen műtétet, egyikük a szegedi dr. Jórí József egyetemi docens. A Hallássérültek Kaposvári Iskolájának körzetéből eddig két kisgyermeket operáltak Szegeden, s újabbak várnak a sorukra. Az első kezdetleges beültetéseket külföldön már másfél évtizede megkezdték. Az eszköz éppúgy a csúcs- technikát képviseli, mint a műtéti eljárás, amely során elektródákat ültetnek be a belső fülbe. Hazánkban eddig száz embert operáltak budapesti és szegedi klinikán, komplikáció egynél sem volt. Egy implantátum négymillió forintba kerül, tehát fontos feltétel a támogatottsága. Az egészségbiztosítási pénztár csak három éve ad ehhez anyagi segítséget, ami a készüléket fedezi, ám magát a műtéti eljárást csak annyiban dotálják, mint a legegyszerűbb operációt. Évente 20-25 implantátum beültetését támogatja az OEP, ám legalább a duplájára lenne szükség. A siketség megszüntetésének életkori korlátái vannak. — Minél korábban kell elvégezni a műtétet — magyarázta dr. Jóri József —, az ideális a 2-3 éves kor, amikor a beszédkészség kialakul. A 8- 10 éves gyerek, akinek addig nem volt hang és beszédélménye már nagyon nehezen, később pedig egyáltalán nem tud megtanulni beszélni, csak a környezeti zajokat hallja. Felnőttnél akkor van esély, ha valamikor hallott, beszélt, de később megsüketült. — Milyen a betegek első reakciója a műtét után? — A felnőtt számára csoda, hogy újra megtapasztalhatja a hangokat. A gyereknek első pillanatban olyan élmény, mintha mi elkezdenénk látni a hőhullámokat. Milyen különös lenne szemmel érzékelni az emberi szervezet hőkisugárzását? A teljesen süket ugyanilyen soha nem ismert dolgot tapasztal, amit először értelmeznie kell. — Mikor lehet először felderíteni a halláskárosodást? — Minden újszülöttosztályon kötelező a szűrés, s gyanú esetén szakintézetbe kell küldeni a gyermeket. Valójában ez nem valósul meg maradéktalanul, ezért egy jó újszülöttkori szűrőrendszert kellene kialakítani, s kiemelni az implantációra alkalmasakat. A Siketek Kaposvári Iskolájában működik egy olyan berendezés, amely alkalmas az újszülöttek biztonságos hallásszűrésére. A szegedi orvoscsoport tagjai a hallássérült gyermeket nevelő szülőkkel találkoztak pénteken az intézményben. Dr. Kiss József Géza szerint a siketség népbetegség, az európai lakosság tizenegy százaléka valamilyen formában nagyot hall. Egy részük már egészen érzékeny hallókészüléket használ, van akin egyéb operációval lehet segíteni, míg a korábban reménytelennek tűnő, idegi eredetű halláskárosodásban szenvedőknek most a cochlearis implantátum beültetése adja meg a teljesebb élet lehetőségét. Izményi Éva Közelről Harmadik oldal CSAK BEETETÉS VOLT A VÁLOGATÓVERSENY Kapásból vízben hagyták Világbajnokságra készültek és pácban maradtak a gyermek- és ifjúsági versenyhorgász válogatott tagjai. Más szóval csomagolnak és maradnak. Egyenlőre legalábbis úgy tűnik hogy a portugáliai versenyhorgász ifjúsági és gyermek világbajnokságot magyar csapat nélkül rendezik majd meg. Ha csak, a válogatott tagjainak szülei nem finanszírozzák nemzeti csapat részvételét a versenyen, ahol amúgy komoly esélyekkel lógathatnának horgászpalántáink. A magyar gyermek és ifjúsági versenyhorgász válogatott jól kifogta, még mielőtt kifoghatta volna. A srácok ugyanis valószínű csak akkor képviselhetik országunkat a júliusi portugáliai világbajnokságon, ha szüleik alaposan a zsebükbe nyúlnak. Mind a hatan egyszerre, mert ha valamelyik család nem tudja vállalni a verseny fejenként 300 ezer forintos költségét, akkor csapat híján a válogatott többi tagja is, legfeljebb a szerencsésebb nemzetek ifjonc pecásainak szurkolhat, mert kénytelen lesz itthon maradni. Az ügy hátterében a Magyar Országos Horgász Szövetség év elején kirobbant visszaélési botránya áll. Amelyben a mintegy 300 ezer magyar pecás tagdíjaiból, horgászjegyeiből befolyt összeget alaposan lehalászták, szétosztották(?) egymás között a főhorgászok. A sikkasztás- ra(?) fény derült, a szövetség vagyonát pedig a vizsgálat végéig - ki tudja mennyi időre - zárolták. Ezért a szövetség nem tudja - igaz egyetlen lépést sem tett azért, hogy mégis sikerüljön - kifizetni az ifjoncok nevezési, utazási és ott tartózkodási költségeit. A pénzel együtt a magyar válogatott versenyzési esélyeit is elsikkadtak.- Ezt a válogató verseny után tudtuk meg a szövetség egyik illetékesétől - mondja a marcali dr. Magenheim Mihály, a válogatott egyik tagjának édesapja. - Ezt a verseny előtt egy hónappal tudtuk meg, akkor amikor minden család már jelentős pénzeket ölt a felkészülésbe, szerelések beszerzésébe, nem is beszélve arról, hogy csalódás a gyerekeknek, akik keményen dolgoztak ezért az eredményért. Szponzort keresni ennyi idő alatt, ráadásul az év közepén szinte lehetetlen és csak akkor jelentene megoldást egy támogató, ha a teljes összeghez hozzá tudnánk jutni, mert csak hat taggal indulhat a csapat. Mondjuk öt gyereknek feleslegesen szerezzük meg a támogatást. A versenyhorgászat Magyarországon is népszerű szabadidős tevékenység, mégsem ismerik el a sportok között. Ezért a támogatószerzés is jóval nehezebb mivel, az ilyen célra átadott támogatásra nem járnak a sporttámogatást egyébként megillető adó és más kedvezmények. A versenyhorgászat lényege amúgy az, hogy három óra alatt ki tud több és nagyobb súlyú halat kifogni. Ehhez a gyakorlattal rendelkező pecások szerint komoly vízismeret, jó felszerelés és sok sok vízparton megszerzett tapasztalat szükséges. Mindebből a legutóbbi Somogy megyei versenyen egy dombóvári horgásznak volt a legtöbb: Papp József, mintegy 10 kilogrammal javította meg akkor a legutolsó megyei csúcsot. Az ő fia már kétszer tagja volt annak a gyermek válogatottnak, amelyik az utóbbi két évben aranyéremmel tértek haza a világbajnokságról. Most az ifjabb Papp már az ifjúsági csapatban indulna, azokkal a társaival együtt akik közül négyen szintén az aranyos gyermek csapatot erősítették idáig.- Az a legszebb az egészben - mondja Papp József, a dombóvári apuka, - hogy nem is derül ki, legfeljebb az utazás előtt közvetlenül, hogy a szövetség nem fizet, ha nem kérdezem meg. A gyerek és az ifjúsági csapat teljes költsége legfeljebb három millió forint. Egy falusi focicsapatra több pénz van ebben az országban, egy válogatottra meg nincs pénz. Szerintem szégyen, hogy a szülőknek kellene támogatni egy ország válogatottját, ahhoz hogy az országot képviselni tudja egy világ- bajnokságon. Tegyük hozzá, a focistákkal ellentétben, eséllyel... Fábos Erika SENKI NEM TUDJA, MITŐL PUSZTUL A CSIGA A kerttulajdonosok aláírásokat gyűjtenek - Veszélyben a védett területek is Meztelen csigák serege borzolja a kedélyeket Csurgón és térségében. A napjainkra már hatalmas károkat okozó história évekkel ezelőtt kezdődött, a megoldás csigalassúsággal érkezik, pedig a kárvallottak sürgetik, csak hogy még szóba sem állnak velük. Kurta Ferenc csurgói vasutas, aki maga is kerttulajdonos telefonszámokkal, nevekkel teli noteszt vesz elő. Sorolja, hogy az elmúlt években ki mindenkinél fordult meg csigaügyben. — Nem vagyok szakember, nem tudom megmondani, hogy pontosan milyen csigáról van szó, én úgy hallottam, hogy spanyol meztelen csigának nevezik, de lehet hogy nem ez a hivatalos neve. A lényeg, hogy nagyon elszaporodtak, és senki nem segít. Négy éve a fűrészüzem mögötti területről indultak el, s nem kellett egy év, hogy megjelenjenek az Eötvös és Zrínyi utcában. Eljutottak Csurgónagymartonig, Porrogig, Gyékényesig, Szentéig és Somogyszobig is. Ha nem történik valami, akkor nagyon rövid időn belül beláthatatlanul nagy területen fognak pusztítani. A meztelen csigák előszeretettel támadják meg a zöld növényi hajtásokat, a gyökereket és a gumókat. A helybeliek állítják, hogy a meztelen csigák a rózsafán és a fenyőfán kívül mindent elpusztítanak. Ennek ellenére nem történt semmi. Pontosabban, ahogy a csurgói kertbarátok mesélik, sokadig segélykérő telefonjuk után megkereste őket Csonka László növényvédelmi szakmérnök, s egy listát készített, amelyben felsorolta a csigaölőszereket. — Ezek hatástalanok — állítja Kurta Ferenc, s véleményével osztozik két másik gazda, Ureczky Attila és Ilia Csaba is. — Én magam több mint tízezer forintot költöttem a leírt szerekre, még sem volt foganatja. Többször érdeklődtem a kaposvári növényegészségügyi állomáson. Egyszerűen kinevettek, azt mondták nincs is ilyen kártevő. Ma ha telefonálok, s megmondom a nevemet, akkor már le is teszik a készüléket. A csigák pedig vándorolnak tovább. Miközben beszélgetünk, egy gyékényesi asszonyság közbeveti, hogy náluk is rengeteg csiga van. Mentek panaszra egészen a minisztériumig, de válasz nem érkezett. A csurgóiak megkeresték a pécsi természetvédelmi felügyelőséget. Azt mondták nekik, ők csak akkor tudnak érdemben foglalkozni a kérdéssel, ha a meztelen csigák védett növényeket pusztítanak. A kerttulajdonosok aláírásokat gyűjtenek, amelyben azt kérik, hogy valaki mondja meg nekik, mit lehet tenni. Egyénileg ma már semmi értelme védekezni, hiszen túlontúl nagy a fertőzött terület. Dr. Kovács Tamásné, az önkormányzat aljegyzője ismeri a gondot. — Az ajánlott szerek hatástalanok. Ezt elmondtuk a növényegészségügyi szakembereknek is. ígérték, a közeli napokban kijönnek. Bihariné Asbóth Emőke alpolgármester megjegyzi, már a Duna-Dráva nemzeti Park igazgatónőjét is felkeresték, hiszen ha nem áll meg az invázió, akkor a védett terület is veszélybe kerül. Kurta Ferenc cseppet sem nyugodt. — Ha így megy tovább, akkor rövidesen nem lesz kukorica- és napraforgótermés. Ha időben meghallgattak volna minket, akkor a nagyobb bajt megelőzhettük volna. Szászfalvi László országgyűlési képviselő (MDF), Csurgó polgármestere azt mondja, hogy az önkormányzat is segítene, ha kell vegyszer vásárlással, csak mondja meg már valaki nekik, hogy mit is kellene tenniük. — Arra várunk, hogy a szakemberek, akiknek ez a dolguk, megoldást mondjanak. Nagy Jenő A vers mesterei Latinovits Zoltánnak biztosan tetszene, hogy versmondásból is lehet bizonyítványt szerezni. Ezt jelenetette be tegnap Bodor Palkó Pál a Magyar versmondók Egyesületének elnöke, a színészkirály emlékére Balatonszemesen rendezett országos középiskolai versmondó versenyen. A napokban tartották ugyanis az első közép és felsőfokú előadóművész vizsgákat. Sajnos hiába kerestük a somogyiakat, kevesen jöttek. Ezért adta át a zsűri különdíját nagy örömmel Illés Antal polgármester Csúz Líviának a kaposvári Táncsics gimnázium diákjának. Kiss László a Művelődési Minisztérium főtanácsosa a zsűri elnökeként nagyra értékelte a fiatalok felkészültségét. A sok ajándék mellett talán a legjobban Tinka néni könyvének örültek. Latinovits Zoltán 89 édesanyja megtisztelte a versszerető diákokat. m Mi iíKlü
