Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-30 / 150. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. június 30., szerda A kis településeket is támogatni kell Dr. Szabó József Andor: Előtérben a közösségi problémák Csokorba gyűjtöttem a választókerület gondjait és igyekeztem megoldásokat keresni, amely nem volt egyszerű - mondta dr. Szabó József Andor somogyi országgyűlési képviselő (Fldesz-MPP). Dr. Szabó József Andortól azt kérdeztük: egy éve lett parlamenti képviselő, mit tett a választókerületéért?- Gyorsan rájöttem, hogy a választópolgárok ügyeit két csoportba kell sorolni: az egyikbe a személyes ügyek és sérelmek, a másikba pedig a közösségeket érintő gondok kerültek — mondta a képviselő. — Véleményem szerint egy kormánypárti képviselő azzal segíthet a legtöbbet választókerületének, ha megszavazza a költségvetést. Ezzel olyan pénzforrásokhoz lehet jutni, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlesztésekhez. Ilyen például a várost elkerülő út. Ez nemcsak a kaposvári polgárok érdeke, hanem a városkörnyéken élőké is. Címzett- és céltámogatásokhoz is csak akkor lehet hozzájutni, ha igent mondunk a költségvetésre. Aki azt leszavazza, az egyben befagyasztja a forrásokat is. A mi képviselőcsoportunk folyamatosan egyeztetett, hogy a legfontosabb kérdésekben törekvéseink ne kioltsák, hanem erősítsék egymást. Ezért kaphatott több száz millió forintot a kaposvári Táncsics gimnázium és a megyei-városi könyvtár, vagy éppen a tanítóképző főiskola bővítése.- Ön Kaposvár és 61 városkörnyéki település képviselője is...- Hangsúlyozom: amit Kaposvárért tettem, azzal a városkörnyéket is szolgáltam. A kisebb településeken élőknek sem mindegy, hogy gyermeDr. Szabó József Andor kük, unokájuk, rokonuk esetleg a Kaposvári Egyetemre járhat, ott bárhol jól hasznosítható, piacképes diplomát szerezhet. Ezért örülök annak, hogy képviselőtársaimmal együtt lobbizhattam az egyetemért. Sikerként könyvelem el azt is, hogy az országban kilenc civil szervezeti központ alakult, az egyik éppen Kaposváron. Ez azért fontos, mert hosszú távon a civil szerveződések lesznek a meghatározók.- Azt mondják, nem panaszkodhat az örökségére, így van ez?- Pásztohy András, aki az előző ciklusban volt a választókerület országgyűlési képviselője sok megkezdett beruházás gondozását hagyományozta rám. Ilyen volt a Kaposvár-Dombóvár közötti gázberuházás, ahol már csak bizonyos források megszerzésében kellett közreműködnöm például a környezetvédelmi minisztériumban. De különösen büszke a millenniumi pályázatokon elért sikereinkre vagyok. Minden település pályázata egyformán fontos volt számomra, de legjobban annak örülök, hogy az eddei református templom felújításához sikerült 4 millió forintot szerezni.- Mi a helyzet a folyamatban levő ügyekkel?- A gölleiek gázgondján is enyhíteni kell, mégpedig úgy, hogy az ott levő rendszert a Kögáz megvegye. Ez azért fontos, mert a helyi gázrendszer jóval drágább mint a vezetékes gáz. A másik csomagban Bárdudvarnok ügye lapul. Az ÁPV Rt téves adatok és rossz térképek alapján eladta a település utcáit is. Az az abszurd helyzet állt elő, hogy ha a bárdudvarnokiak kilépnek az utcára, osztrák földön járnak. Még jó, hogy ezért nem kémek tőlük útlevelet. Véleményem szerint a gondot területcserékkel orvosolni lehet.- Az Ifjúsági és Sportminisztérium pályázatain való részvételre ösztönözte választókerületét. Miért?- A minisztérium ugyan csak féléves, de számottevő elnyerhető forrással rendelkezik. Több olyan kis település van, amely sikeresen pályázhat sportlétesítmények építésére. Nem tagadom, erősem lobbizom értük. Közösen járunk a minisztériumba, talán meg lesz az eredménye. Például Hetesnek, Kaposszerdahelynek és Baténak is jó esélyei vannak. A területfejlesztési pályázatokat pedig azzal igyekeztem segíteni, hogy dr. Gyenesei Istvánnal, a területfejlesztési tanács elnökével közös felkészítőket tartottunk. Ezeken szereztük a tapasztalatot, hogy a kicsiket is támogatni kell, mert a falvak leszakadása megállíthatatlan lehet. Örülök, hogy ezt is figyelembe véve születtek a döntések. Például Zselickislak soha nem kapott volna több mint 5 millió forintot útépítésre, ha nincs ez az előkészítés. L. J. Pályázaton nyertek számítógépet \ falusi családoknak nemigen telik nyaralásra Könnyáztatta vakáció FOTO: KOVÁCS TIBOR Szárító Tátompusztán 240 tonna szemestakarmány naponkénti szárítására alkalmas szárítót épített a tátompusztai Dózsa és Társai Kft. Az aratás megkezdését követően mintegy 30 kilométeres körzetből fogadják a nagyobb gabonaszállítmányokat. Legtöbb munkára a kukorica betakarításnál számítanak. A tátomi gazdaságban 126 hektáron termett őszi búzájuk két hét múlva lesz érett az aratásra. Ősszel, 420 hektáron kukoricát takarítanak be. (vá) Gázt remél Igái Megállapodás-tervezetet tárt az igali képviselő-testület elé a Kögáz Rt. Amennyiben elfogadják és az önkormányzat garanciát vállal a lakossági befizetések egy részéért, jövő nyárra Igáiban és Ráksiban is föllobbanhat a gázláng. Minderről augusztus 30-áig kell dönteni. A portánként bruttó 95 ezer forint 15 százalékát az önkormányzat átvállalja. A mernyei elosztóhoz kapcsolódó vezeték kiépítése 210 millió forintba kerül, (vá) Szaporodó vállalkozások Június végéig nyolc új vállalkozás alakult Mernyén, ezzel párhuzamosan ugyanennyi meg is szűnt. Most mintegy 110 vállalkozó, illetve vállalkozás működik. A legtöbb mezőgazdasági, s jócskán megszaporodott a kereskedelmi és a szolgáltatás területén működők aránya, (hm) Hegybúcsú Zselickislakon Hegyszenteléssel egybekötött hegybúcsút tartottak a hét végén Zselickislakon. A település három „hegye” közül most a Deresre esett a választás. Itt avatták föl a szőlősgazdák összefogásával fölállított Krisztus-keresztet, melyet dr. Gárdonyi Máté zselickislaki plébános szentelt föl. A búcsún borversenyt is rendeztek; a legtöbb pontot a dereshegyi tőkéken termett zselickislaki Herner József vörösbora kapta. Az estet, a zselicszent- páli asszonykórus nagy sikerű műsora zárta, (vá.) 1,2 millió forint értékű számítógépet és kiegészítő egységet nyert a hetes! általános iskola a Soros Alapítvány pályázatán. Az ÚJ készülék hozzájárul a számító- géppark féjlesztéséhez. Hetes Karsai Józsefné igazgató elmondta: Korábban már munkába állítottak nyolc gépet, ám szükség van a folyamatos korszerűsítésre. Céljuk, hogy korszerű, hasznosítható tudással vértezzék fel diákjaikat. A számítástechnikai oktatást az 5. osztályban kezdik a gyerekeknek; a felnőttoktatást most tervezik. Ha az elképzelés valóra válik, akár már az ősszel számítógéphez ülhetnek a helyi és környékbeli érdeklődők. Addig a nyári karbantartást végzik; a tisztasági meszeléssel kezdik, ami csaknem 500 ezer forintba kerül. A fejlesztésre apránként nyílik lehetőség, s az erre szánt összeg is véges. (Harsányi) Itt még nem tört el a mécses Nagyberki és Kercseliget között mindössze néhány kilométer a távolság. E rövid úton csak olyan kisgyermekkel hozott össze a sors, akinek szülei elváltak. Véletlen, netán törvényszerű, hogy csonka családba botlottam? Kercseliget-Nagyberki Egy elárvult kercseligeti ház lépcsőföljárójának tetején három kisgyermek. A nagyobbacska lány a korláton füg- geszkedik, a két kisebb a lépcsőn ülve egymással van elfoglalva. A csönd tapintható, a déli melegben kihalt az utca. Az óvodáról faggatom őket, hol nyáron is oltalmat, meleg ételt kapnának. — Nem szeretek óvodába menni — suttogja maga elé az ötéves Ignácz István.- Miért? — Mert tudom, hogy apukám elmegy dolgozni... — akad meg a szó, s már potyognak is szeméből az óriási könnycseppek. Mélyről fakadó sírása fájdalmas hiányt sejtet. Anett, a négyéves lánytestvére mondja halkan: — Apukám buszkalauz. Édesanyjuk tűnik föl. Bizalmatlanul tekint az idegenre. Mint mondja: hat hónapos kislánya miatt nem tud a nagyobbak mellett maradni. Kézen ragadja a bömbölő kisfiút és elsiet. A nagyobbacska kislány, Ferenc Kata és Anett marad. A szünidőről kérdezem őket. Mit csinálnak a poros, csöndes kis faluban, s tudják-e milyen a világ pár kilométerrel arrébb?- Az óvónénivel kirándultunk. A falu végén van egy erdő, azt már láttam — így a négyéves Anett. Kata kiskorában ült már vonaton és kétszer Kaposvárt is látta. — Egyszer busszal utaztam a városba. Nagyon jó volt. Anyukám vett csokit — így a kis Anett. A Balatonról Kata tudni véli, hogy egy nagy víz, melyen hajók is vannak. A vitorlásról azonban még nem hallott. — Anyukám Kaposváron dolgozott, de már nincs munkája. Apu dolgozik, de nem tudom hol. Öten vagyunk testvérek és a papával élünk — magyarázza. Amikor arról kérdezem hányszor találkozik édesapjával így válaszol: — Félek tőle, mert azt mondta, több lányt nem akar látni, csak fiút. Kiderül: két lány van a csonka családban, Karácsony Éva és Ferenc Kata. Nevük alapján ítélve, két apától. Amikor az ebédről esik szó, a tésztát emlegetik. Anettka csak kacskarin- gósnak nevezi az áhított ételt és mint mondja, a túrósat szereti leginkább. Az autóból elővarázsolt nagy szemű cseresznyéért két kézzel kapnak. Nagyberki határában vékonyka kisfiú vesszőt farag az árokparton. Magánya megállásra késztet. A nyolc éves Horváth Péter szülei elváltak, édesanyjával Budapesten lakik és csak ritkán, láthatásra jön le az apujához. Utoljára télen volt itt 11 napig. Azt mondja szeret Nagybérlőben, mert falun jobban lehet játszani és az apu mindent megvesz, amit csak kíván. A botot unokatestvérének faragja. Amikor a legjobb barátjáról faggatom, Csö- pit, a kutyát említi. A falusi családok egy része nyáron nagyszülőkhöz viszi a gyerekeket, de többeknek még ez a lehetősége sincs. Várnai Ágnes Bérmunkára alapoznak Csaknem ezer hektáron vállalt bérmunkát a hete- si szövetkezet. Környékbeli kis- és középvállalkozóknak dolgoznak. Hetes Ugrósdy Péter, a hetesi mezőgazdasági szövetkezet elnöke elmondta: a bérmunka biztos bevételt jelent, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen a több lábon állás. Az így megművelt legkisebb terület alig egy hektár, a legnagyobb mintegy 300. Valamennyi szántóföldi munkára megbízást kaptak, egész éven át dolgoznak. A kistermelőnek is gazdaságos ez a megoldás, a drága mezőgazdasági gépet így nem kell megvenni. A megrendelők zömével egyébként évek óta kapcsolatban állnak, s az utóbbi hetekben is több termelő érdeklődött náluk. Előre összeállított terv alapján végzik a tennivalókat. ■ A bérmunka mellett most az aratás adja a legtöbb munkát. A 70 hektárnyi őszi árpát 2-3 nap alatt levágják. Azután következik a repce és a búza. A szeszélyes időjárás nyomán utóbbi mindössze 60 hektáron került a földbe a mag; ebből 40 hektárnyi az úgynevezett durum. Hektáronként 3-3,5 tonnás hozamot várnak, az átvételi ár meghaladja a 20 ezer forintot. A munka csaknem két hetet késik, s több táblát még most is víz borít. Különösen a mélyen fekvő területen gyü- lemlett fel. H. M. Ahol portyáznak, felére csökkent a falopás Tolvajt magas lóról Amikor az ember lovat választ, az első félórában nagyon nehéz döntenie, melyik lesz a legalkalmasabb. Végül rájön, minden ló olyan lesz, mint a lovasa — mondta Horváth Zsolt rendőr törzsőrmester miután Maros nevű lovával teljesítette a versenyfeladatokat a somogysárdi VI. országos lovasbajnokságon. SOMOGYSÁRD A hét végén megrendezett versenyen 43 lovasrendőr mérte össze tudását a díj- és tereplovaglásban, díjugratásban. Legnagyobb kihívást az utóbbi versenyfeladat jelentette. — A színes akadályokat nem nagyon bírta a lovam, igaz ritkán találkozik ilyennel. Ez inkább a lovas hibája — ismeri be. — Évente megméret- kezünk, s a pakliban ez is bent van. A lényeg a részvétel és az, hogy együtt legyünk. Többet kéne gyakorolnunk, de erre a szolgálatok miatt kevés idő jut. Maros egy félvér nóniusz, kimondottan katona- ló-típus. Magas és robosztus. Nagyon jó a szolgálatban, tökéletesen engedelmes, mindent tud - mondja büszkén. A kaposvári lovasrendőr a város környékén és a hétvégi övezetben teljesít szolgálatot. A Deseda parton, a Nádasdi erdőben, a Som-, Ivánfa-, és a Lonkahegyen leggyakoribb a falopás, pincefeltörés. — Az utóbbi időben mintegy a felére szorult vissza a falopás — állítja. — A főnök éppen most szólt: jó lesz, ha már hazamegyünk, mert megint elszemtelenedtek a „szarkák”. Sokat kell portyázni, de csak megfogjuk őket... Amikor arról faggatom, szereti-e a munkáját, csak ennyit mond: — Ez az életem. Nagyzás és Menü igazi fővárosi lovak. Gazdáik, Kertész Attila törzsőrmester és Királyházi Dénes rendőrzászlós hat éve teljesítenek szolgálatot Budapesten és környékén. — Aki nem szereti ezt a munkát az ne vállalja, mert félkézzel nem lehet csinálni — mondták. — A lovak megérzik, hogy mi mit érzünk. Összeszoktunk és inkább a külterületeken szeretünk portyázni. A Ferihegyen és környékén, a Városligetben, Népligetben mindenféle emberrel van dolgunk, de legtöbb a zsebes meg a narkós. Olykor a tüntetésbiztosításon és a meccseken is részt kell vennünk. A legutóbbi összetűzésnél is ott voltunk, szerencsére nem esett bajunk.- Az emberek szívesen megnéznek, megállítanak bennünket. Legjobban a gyerekek örülnek. Ha időnk és munkánk engedi a nyeregbe is fölültetjük őket. Várnai Ágnes
