Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-26 / 147. szám

SOMOGYI HÍRLAP 12 Színes világ 1999. június 2(j., szombat Tornádó Kaposváron Ilyesmit láttak volna a kaposváriak ha nem lett volna sötét Három esztendeje már, hogy nagy pusztítást vég­zett Somogybán az a tor­nádó, amely Torvaj, Lulla és Sérsekszőlős közsé­gekben tett villámlátoga­tást. Ám ha valaki úgy gondolja, hogy ami 1996. június 21-én Tab vidékén történt, az egyedülálló je­lenség volt Somogybán, bizony alaposan téved... Az 1870-es évek közepén, te­hát egy és negyed évszázada a somogyi megyeszékhely polgárai is méltán érezhették azt, hogy a szaporodó tech­nikai találmányok mellett va­lamiképpen az időjárást is si­került importálnunk Ameri­kából. A megye „viharos” so­rozata 1870-ben kezdődött. Nagypéntekre virradóra olyan orkán támadt a Balaton mentén, hogy a hullámok sok helyen százméternyire nyo­multak ki a partra. Egy nagy halászcsónakot meg éppen­séggel a legelő közepére so­dort ki az ár, alig bírták visz- szavontatni a tóba. 1874 au­gusztusában pedig észak- nyugati irányból pusztította végig egy orkán a megyét. Sok házról és majorsági épü­letről sodorta le a tetőt a szél­vész, s útja során egész erdő­ket tarolt le. Az ítéletidőnek egész juhnyájak estek áldoza­tul. Mindez azonban csak lágy fuvallat volt ahhoz a viharhoz képest, amely egy csendes­nek induló őszi estén tört rá Kaposvárra az Úr 1875. esz­tendejében. Azon a bizonyos november 11-én a szokásosnál is na­gyobb nyugalom telepedett az alig három éve városi ran­got kapott somogyi megye- székhely többnyire még falu­sias házai közé. A polgárok később úgy emlékeztek, hogy a késő őszi időponthoz ké­pest szokatlanul meleg, nyomott és álmosító volt a le­vegő. Erre mondják azt, hogy tökéletes vihar előtt csend... Még feljött a hold, este 9 óra után azonban sorra kihuny­tak az addig szépen ragyogó csillagok. Csaknem a földet érő, koromfekete felhők sod­ródtak észak felől a városka fölé, s fél 10 óra tájban már olyan erejű forgószél tombolt az akkoriban 7-8 ezres telepü­lés fölött, amelyre még a le­göregebb kaposváriak sem emlékeztek. Az egykorú beszámolók szerint „mintha száz menny­dörgés vegyült volna össze egyszerre, olyan bömböléssel seperte végig a várost... Az ablaktáblák 40-50 ölnyi távol­ságra repültek a légben... Az indóháznak nyugati csúcsfa­lát s a tető egy részét mint labdát dobta le.” Bár hihetetlenül gyorsan beálló sötétség megakadá­lyozta a légköri jelenségek pontos megfigyelését, abban utóbb mindenki egyetértett, hogy a vihar légtölcsér, azaz tornádó formájában pusztí­tott Kaposváron. Erre utal, hogy a rombolás sávja mind­össze néhány száz méter szé­les volt, s ezt látszik bizonyí­tani a szél elképesztő ereje is. Az akkor még szinte új, csak néhány éve elkészült kapos­vári állomáson nem egyedül az épületekben esett kár. A vihar két vagont egyszerűen kiemelt a sínek közül,' s messze a vágányok mellé ló­dított... (Hogy valóban meg­történt-e ilyesmi, arról hiteles feljegyzések tanúskodnak. Néhány évvel a kaposvári eset után, 1879-ben az észak­amerikai Kansas mellett a tornádó egy vasúti hidat emelt le a pillérjeiről. Kapos­vár valószínűleg még jól járt ezzel a „somogyi” forgószél­lel...) Úgy tűnik, hogy nálunk a vasútállomás mentén adta a mérgét a vihar: a Sétakertben tövestül szaggatta ki a legna­gyobb fákat, s ott emelt faé­pítményeket a földdel tette egyenlővé, a túloldalon pedig szétrombolta a Szarvas fo­gadó kapuját a mellette fel­húzott erős kőfalakkal együtt. Akik látták a pusztítás nyo­mait, azok szerint úgy nézett ki ez a város, „mintha órákig tartó ágyúzást állt volna ki”. S mindezt kétségbeejtő, mennydörgéshez hasonló morgás, ropogás kísérte per­ceken át. Sok kaposvári csa­lád rettegve futott ki a házból. Az ítéletidő jégesővel, fel­hőszakadással és villámlással búcsúzott Somogy megye székvárosától. A romok kö­zött keresgélő, a víz alá került utcákon botorkáló kaposvá­riak az első órákban még nem tudhatták biztosan, reggelre azonban kiderült, hogy cso­dával határos módon nem követelt emberéletet a vihar. S másnap már - ilyen az em­beri természet - néhány ko­mikus epizódnak is híre kelt. Az egyik ismert ügyvédet, aki éppen mulatozásból volt ha­zatérőén, s nyilván amúgy sem állt valami erősen a lá­bán, több méterre hajította el a forgószél. A város talán leg­kövérebb emberét pedig állí­tólag felkapta, s úgy vágta a sárba, hogy alig bírt felkelni... Azt viszont már a sokat próbált kaposvári polgárok sem gondolták volna, hogy egy hasonló erejű orkán ha­marosan újra tiszteletét teheti városukban. Pedig még egy év sem telt el, s hajszál híján megismétlődött minden 1876. augusztus 24-én ismét csak egy orkán pusztításait kellett számba venniük a jobb sorsra érdemes és való­ban szép fejlődés előtt álló megyeszékhely lakosainak. A kora délutáni órákban több ház tetejét tépte le a vihar, s gyufaszálként törte ketté a Sétatéren még álló nyárfákat, amelyek valahogyan átvé­szelték a múlt évi tornádót. Ez az orkán azonban nem légtölcsér alakjában érkezett, így „csupán” távoli rokona volt az 1875-ben dühöngő vi­harnak. A kaposváriakra mély be­nyomást gyakoroltak az im­már ismétlődő természeti csa­pások. Elhatározták, hogy „időjárási észleidét” állítanak fel a királyi gimnáziumban, s a rendszeres megfigyeléseket a tanári kar egyik kiváló tagja, Máday János vállalta magára. A meteorológiai szereket a fő­városból rendelték meg „Min­denesetre érdekes jegyzeteink lesznek az itteni légáramla­tokról” - hangzott az egykorú újságírói kommentár. A kaposvári meteorológu­sok tehát a maguk részéről felkészültek, a tornádó vi­szont - polgártársak őszinte megkönnyebbülésére - nem tért vissza. Tűzvész, árvíz, sőt földrengés később is volt a megyeszékhelyen, de olyan pusztító vihart sem éltek át az itteniek, mint azon a langyos, békésnek ígérkező estén, 1875 novemberében. Nagy Zoltán Autó helyett - egyszemélyes repülőszerkezet Ha hiszünk az amerikai tenge­részet egykori pilótájának, Michael Moshiernek, egy idő után enyhülnek a nagyváro­sok autóközlekedési gondjai. A lakosok a zsúfolt utak felett egyszemélyes repülőszerkeze­tükön mennek majd mun­kába. Egyfajta „repülő ülésről”, pontosabban állásról van szó. Az ember beleáll, mögötte he­lyezkedik el a négyhengeres, benzinüzemű motor, felette a két légcsavar. A pilóta elindítja a motorokat, amelyek függő­legesen emelik a magasba a gépet. A kívánt magasság el­érése után egy újabb technikai parancsra a légcsavarok tenge­lye átfordul, és az ember im­már előre repül. Legfeljebb másfél órát, maximálisan 130 km-es sebességgel utazhat, mert ennyire elegendő az üzemanyag. A szerkezet még csak a kí­sérleti stádiumnál tart. FEB Könyvajánló VITÉZ ERDÉLYI BÉLA: Vér és acél Erdélyi Béla hadnagy a 108/2 század parancsnoka­ként teljesített szolgálatot a keleti fronton 1942/43-ban, így a szemtanú hitelességé­vel örökítette meg az ese­ményeket, s ábrázolja a tisztek és a legénység harc­téri életét. Mint tiszt világo­san látta, hogy a hadszín­térre kikényszerített kato­nák a legkevésbé sem vét­kesek az elszenvedett ku­darcok miatt, az összeom­lást a legfelső politikai veze­tők, a vezérkar, a parancs­noki kar, a tábornokok okozták. (Hájjá és Fiai 1690 Ft) Egyszerűen jó: Görög konyha Varázsolja könyvünk segít­ségével asztalára a nyár hangulatát! Könyvünk több mint 50 eredeti receptet tar­talmaz. Változatos előéte­lek, saláták, hús- és haléte­lek, valamint desszertek sora bizonyítja, hogy a gö­rög konyha sokkal többet jelent a már ismert moussa- kánál vagy tzatzikinél. (Alexandra 499 Ft) P. BRESTYÁNSZKY ILONA: Budapest zsinagógái A könyv vallástörténeti kér­déseket (zsinagógák kiala­kulása, szerepük, jelentősé­gük a zsidó vallásban) tár­gyaló rövid bevezetés után kronológiai sorrendben is­merteti a budapesti zsina­gógák építésének, sorsának eseményeit a történelmi századok során a középkor­tól kezdődően. A mű jelen­tős művészettörténeti szin­tézis is egyben, a budapesti zsinagógák építéstörténetét a magyar építészet történe­tébe ágyazva tárgyalja. A könyvet tudományos appa­rátus egészíti ki. (Ciceró 2500 Ft) A magyar jelnyelv szótára Egy különleges nyelv első szótárát tartja kezében az olvasó. Olyan nyelvét, ame­lyen a hangok nélkül élő embertársaink könnyedén megértik egymást, amelyen vitatkoznak, vicceket me­sélnek, szerelmet vallanak egymásnak. Ez a kötet azoknak a hallóknak kíván segítséget nyújtani, akik el­határozták, hogy megértik az ujjak táncát. (SHL 1600 Ft) BRUNO P. KREMER: Varázslatok mikroszkóppal kezdőknek és haladóknak Tanácsadó kötetünk olyan látványutazásra hívja az ol­vasót, amely bemutatja a hétköznapi tekintet elől el­zárt mikrovilág szépségeit. (Holló és Társa 1190 Ft) A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók boltjainkban. Törzsvásárlóinknak további engedményeket adunk. Fókusz könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 13. 82/314-213. Stúdium könyvesbolt, Kaposvár, Fő u. 20. Könyvesház Kaposvár, Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz 2. 82/416-944 Könyvesbolt, Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776. Hévízi gyógykúra A baleseti sérültek, mozgász- szervi panaszosok, valamint a reumatikus ízületi ártalomban szenvedők köréből évente so­kan szeretnének Hévízre visz- szatérni. Az idevágyók első­sorban a tóhoz közeli össz­komfortos helyeket keresik. Ilyen a Hunguest Hotel Pano­ráma háromcsillagos „A” épü­lete. Itt tetszés szerint kivá­lasztható egyhetes júliusi, au­gusztusi és szeptemberi idő­pontban páros jelentkezésnél a személyenkénti díj félpanzi­óval, gyógykúrával együtt — kétágyas, összkomfortos, szí­nes tévével, hűtőszekrénnyel, telefonnal felszerelt erkélyes szobákban történő elhelyezés mellett — 29150 forint. A gyógykúra programja hely­színi orvosi vizsgálat után kü­lönböző kezelésekből és a tavi fürdőzésből áll. Ehhez azon­ban tb-kártya bemutatása mel­lett háziorvosi javaslat is szük­séges, amelyben a nevezett személy rehabilitációs célú kezelését kérik. A Virágos Eu­rópáért Mozgalom nyertese­ként kitüntetett Hévízen nem­csak pihenni és gyógyulni le­het, hanem megtekinthető az Új-templom és a minibuszos városnézésen is részt lehet venni. Érdemes a szomszédos Keszthelyre is ellátogatni, ahol nemcsak a Helikon kastély- múzeum, hanem a Balatoni-, a Georgikon Majormúzeum, a Bór- és kádármúzeum, vala­mint a Marcipánmúzeum is számtalan látnivalót kínál. A helyek a 06/83/341-074, 075 számon köthetők le, míg egyéb üdülésekkel kapcsola­tos felvilágosítás 9-12 óra kö­zött a 06-1/309-1456,1457 te­lefonon kapható. Bányai János Somogy természeti értékeit óvják Zöldmunka a nyári táborokban A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület nemrégi­ben ünnepi közgyűlésen emléke­zett meg 25 éves múltjáról. A ter­mészetvédő mozgalom egyik kie­melkedő régiója Somogy, ahol több szervezet is tevékenykedik a helyi természetes élőhelyek vé­delmében. Idén az évforduló je­gyében. Az országban elsőként a Somogy Ter­mészetvédelmi Szervezet vásárolt föld­területeket természetvédelmi céllal. A mintegy hetven tagot számláló szerve­zet elnöke, Tömösváry Tibor úgy véli, méltóképpen ünnepük a negyedszáza­dos jubileumot: elnyerték a boronkai körzet vidékfejlesztési programjának elkészítését. A Földművelődésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által kiírt kistérségi vidékfejlesztési programban 192 indulóból 52 szervezet pályázott sikerrel. Somogyból a természetvé­delmi szervezet mellett a Zselica Szö­vetség is a győztesek között volt. Az EU előcsatlakozási program keretében megvalósuló modellrégiók kialakítása már a jövő évtől elkezdődik. Emellett a Somogy Természetvé­delmi Szervezet folytatja a német, svájci, kanadai, francia természetvé­delmi egyesületekkel ápolt kapcsolatát, várja biológiai heteire, az oktató park­kal bővülő Vidra-parkjába ifjú vendé­geit. Elindították zöldmunka hálózatu­kat is, amely társadalmi szervezetek és kisebbségi önkormányzatok közös környezetvédelmi projectje. Az 1996-ban alakult Dél-Balatoni Természetvédelmi Csoport tevékeny­sége a szakmai programok megvalósí­tására, táborok szervezésére és a ter­mészetvédelmi politizálásra épül. Mivel Somogybán található az ország legtöbb élőhelytípusa, szeretnék jelenlétüket fokozni a területrendezési tervek elké­szítésénél. Szabó Balázs elnök szerint erre az új környezetvédelmi törvény megfelelő teret biztosít számukra. Ezen kívül részt vesznek a nemzetközi vízi- madárszámlálási programban, a gyöngybaglyok, gyurgyalák és fehér gó­lyák védelmére szerveződött akciókban is. Kiemelten kezelik a cigányrécék vé­delmét, hiszen ennek a fajnak a Bala- ton-parton vannak a fő költési helyei. A csoport az évforduló évében is megrendezi hagyományos nyári tábo­rait. Július utolsó hetében Rákópusztán oktatótábort tartanak gyerekeknek, majd az augusztusi napfogyatkozás he­tében tartják a töreki halastavak termé­szeti értékeinek felmérését szolgáló egy hetesre tervezett táborukat. Takács Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents