Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-17 / 139. szám

SOMOGYI HÍRLAP 12 Nyugdíjasok 1999. június 17., csütörtök A pénz mellett - szemléletváltozást El kell érni, hogy azok a pántlikázott pénzek, ame­lyek az államtól az önkor­mányzatokhoz kerülnek, csak az idősek megsegí­tését szolgálhassák. Még akkor is, ha más területen is szükség van minden fo­rintra — ezt dr. Iván László professzor, a SOTE Geron­tológiai Központjának igazgatója, az Idősügyi Ta­nács társelnöke mondta. — 2021-ig 200 ezer családdal csökken a magyarok száma, a társadalom átlagéletkora fo­lyamatosan növekszik — mondta dr. Iván László. — Egyre kevesebb lesz a termelő ember. A születések száma, amely az ötvenes években plusz 11.4 ezrelék volt, az idén év végére eléri a mínusz 5.7 ezreléket. Ugyanakkor a kró­nikus megbetegedések száma az idős korúak körében na­gyon magas, a hatvanévesek fele szenved ebben. A kialaku­lásért a vizsgálatok szerint negyven százalékban a helyte­len életmód a felelős. 20-25 százalékra teszik a genetikai örökség és a környezet ártal­mak hatását, s 18 százalékra a magyar egészségügy rossz ál­lapotának felelősségét. Nem csak pénzhiány okozza az egészségügy és a szociális ellátás problémáit - állította kérdésünkre a pro­fesszor, — Feltétlenül át kell gondolni a tennivalókat; új törvényre, másfajta gazdálko­dásra van szükség. Mindezek mellett azonban az érzelmi, emberi magatartást befolyá­soló szemléleten is változtatni kell. — Ne idős ellenes, megkü­lönböztető, megbélyegző, get- tósító legyen a társadalom; az emberek gondolkodásának át­formálásában az államnak és a helyi önkormányzatoknak egyaránt nagy a szerepe, fele­lőssége — állította dr. Iván László. — Egy külföldi szerve­zet, az OECD szerint 2020-30- ig a nemzeti jövedelmek 40-60 százalékát az idősekre kell fordítani. Be kell vezetni a mi­nőségbiztosítás fogalmát és gyakorlatát, a tudományosan megalapozott és igazolt mód­szerek finanszírozásának dif­ferenciálását. Előtérbe kerül a módszerek, gyógyszerek ha­tékonysága, amelyek az idő­sek életének minőségét befo­lyásolják. Juthat-e pénz ezekre a cé­lokra? Az Idősügyi Tanács társelnökének véleménye: amíg Nyugat-Európában, ahol nagyobbak a nemzeti összjö­vedelmek, s aktívabbak a civil szervezetek, a fejlődés is meg­célozható, Magyarországon a szolgáltatások szinten tartása a reális. A továbblépéshez be kell vezetni az alternatív meg­oldásokat; az állam mellett vál­lalkozások, civil szervezetek is vegyék ki a részüket a felada­tok elvégzéséből. Az állam ne atyáskodjon tovább, de ne vo­nuljon ki a finanszírozásból, költségvetésében biztosítsa alapszinten az ellátást. A professzor szerint nehéz munkával jelentős eredmé­nyeket értek el, s van tervük a továbblépésre is. Az oktatás, szakképzés területén kell tenni. először. Még az idén több milliárd forintot szánnak a szociális feladatokat ellátó intézményekre. Az idei máso­dik félévtől például bevezetik az idősgyógyász, gerontológus szakorvosi ellátást. Jövőre munkába állhatnak az alterna­tív biztosítók a privatizáció se­gítségével. Szakápolókat ké­peznek nyolcszáz órában, s a közigazgatási reform kereté­ben a hét régióban tanácsadó szervezeteket hoznak létre. A civilek révén csökkenteni le­het a lemaradást Nyugat-Eu- rópához képest. 2004-ig a megerősített családok, civil szervezetek megteremthetik az állampolgárok esélyeinek közelítését. Dr. Iván László állította: a kormány és a parlament elis­meri partnerének az Idősügyi Tanácsot. Fontossági sorren­det állítottak fel a tennivalókat tekintve. Ezek: a családok megerősítése, az egészségügyi Dr. Iván László fotó: horváth ellátás elérhetősége, a házi ápolás fejlesztése, a gondozó­házak és otthonok bevonása alternatívaként az ellátásba. Dr. Iván László arról is be­szélt: nem kell mindenkit be­terelni a nyugdíjas ottho­nokba; saját lakásukban, csa­ládsegítő szakemberek, ápo­lók, orvosok segítségével is hozzájuthatnak a szükséges gondozáshoz. Ami nagyon fontos: meg kell adni a lehető­séget arra, hogy az idős embe­rek meg tudják őrizni az em­beri méltóságukat. Ehhez arra is szükség van, hogy erősöd­jön a nemzedékek közötti szo­lidaritás, az összetartozás ér­zése. Czene Attila Kétszázezer kis nyugdíjnak számít Katalin asszony, a belga kisnyugdíjas (a kép közepén fölemelt bottal) Áprilisban somogyi kül­döttségjárt Brüsszelben, az Európai Unió országai­nak szociális ellátó háló­zatával és nyugdíjrendsze­rével ismerkedtek. Brüsszel A csoport idegenvezetője - Ka­talinként mutatkozott be - a sok-sok érdekesség mellett azt is elmondta, azért vállalja ezt a munkát, mert a nyugdíja bi­zony elég kevés. Kiszámítot­tuk, 180-200 ezer forintnak megfelelő frankot kap havonta az idős hölgy. A magyar nyug­díjakhoz képest ez horribilis összeg, persze az árak sem ha­sonlítanak az itthoniakra. Belgiumban a nők 60, a fér­fiak 65 évesen érik el a nyug­díjkorhatárt, alkalmazottak és magánvállalkozók egyaránt. Bizonyos körülmények kö­zött, és arányosan csökkenő ellátmány mellett már 50 éves kor után kérhető korenged­ményes nyugdíj. Azoknak, akik ezt igénylik, minden szakmai tevékenységet abba kell hagyniuk, csak korlátozott munkavégzésre jogosultak. Az alkalmazottak nyugdíja a 20 éves kor és a korhatár be­töltése közötti időszak (tény­leges vagy feltételezett) átlag- keresetének 75, illetve 60 szá­zaléka, attól függően, hogy a biztosított személy házas-e (és házastársának nincs jöve­delme), vagy egyedülálló személy. A magánvállalkozók nyugdíját kettős eljárással ál­lapítják meg. Az 1984 utáni időre ugyanolyan nyugdíjat kapnak, mint az alkalmazot­tak, az azelőtti évekre az éves üzleti jövedelem felét veszik alapul. Részleges időtartamú magánvállalkozás esetén környezettanulmány alapján döntenek. Az államtól kapott ellátmányon felül a munka­helyi nyugdíjalapok, alkal­mazotti csoportbiztosítások, valamint a magánvállalkozók járulékos rendszerei biztosí­tanak nyugdíjkiegészítést tag­jaiknak. Ha valaki betölti a korhatárt, de bármilyen ok­ból nem nyugdíjjogosult, a létminimum összegének megfelelő ellátmányt kapja. A biztosított, vagy a nyug­díjas halála esetén házastársa - ha 45. életévét betöltötte, vagy eltartott gyermeke van - özvegyi nyugdíjra jogosult, ami az elhunyt járandóságá­nak 80 százaléka. Ha az öz­vegy újraházasodik, vagy há­zastársától még annak halála előtt elvált, nem jogosult erre a nyugdíjra. Az egészségügyi ellátás szükséges szinten tartása mi­att a biztosított és a nyugdíjas is maga fizet a vizsgálatért, a kezelésért és a gyógyszerért, á biztosító csak utólag téríti vissza ezt az összeget, bizo­nyos személyes költségek le­vonásával. Özvegyek, rok­kantak, nyugdíjasok esetében ez a személyes hozzájárulás igen alacsony. K. Cs. Szent Kristóf-plakett A köztisztviselők napja alkalmából bensőséges ünnepséget tartottak pénteken az Országos Nyugdíjbiztosítási Fői­gazgatóságon. Budapest Dr. Barát Gábor főigazgató méltatta és köszönte meg a nyugdíjbiztosítási igazgató­ságok munkatársainak sok­sok önfeláldozást, emberi együttérzést kívánó munká­ját. Mint mondta, az elmúlt években állandó jogsza­bályváltozások közepette kellett elvégezni az amúgy is megsokasodott feladato­kat. Kitüntetéseket és ju­talmakat nyújtott át ezután. Az ágazat legmagasabb el­ismerését, a Szent Kristóf- plakettet érdemelte ki Tóth Károlyné, a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazga­tóság igazgatói belső ellen­őre. László Margit revizor, Mossóczy Eleonóra pénz­ügyi előadó és Szántó Vil­mos címzetes főmunkatárs főigazgatói dicséretben ré­szesült. Megjelent az ün­nepségen és köszöntötte a kitüntetetteket dr. Frajna Imre, az országgyűlés szo­ciális bizottságának alel- nöke is. A dalkör fiatalít Bár minden harmadik la­kónk nyugdíjas korú, nem mondanám azt, hogy öreg­szik a falunk — mondta Vö­rös Gyula szóládi polgár- mester. SZÓLÁD Fülöp Tibomé vezeti a nyug­díjasklubot. A szóládi idősek — főképpen a hölgyek — na­gyon aktívak a kulturális életben, a falu rendezvényei­nek szervezésében. Rájuk épül a helyi dalkör is. Rend­szeresen hívják őket vendég- szereplésre más települé­sekre, így legutóbb például Karádra, Balatonendrédre, Nagycsepelyre is. — A körzeti Ki mit tud?-on, Látrányban Balogh Jánosné szerepelt kiemelkedően, versmondással — emlékezte­tett Vörös Gyula. Az önkor­mányzat támogatja törekvé­seiket, de ők sem hagynak bennünket magunkra; kive­szik a részüket a falu életé­ből. Az önkormányzat jelenleg tizenhárom lakásba viteti ki az ebédet. A kétszázhatvan nyugdíjas legtöbbje tud gon­doskodni magáról ezen a téren is. Szólád lélekszáma egyébként stagnál; igaz, ez nem a születő kisbabáknak, inkább a beköltözéseknek köszönhető. (Czene) Olcsóbb kirándulásokat Hétfőn tanácskozott a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének választmá­nya. Kaposvár Székely Sándor elnök a köz­gyűlési határozatok végrehaj­tásáról tartott beszámolót és ismertette az elnökség sze­mélyi változásokra tett javas­latát, amelyet a választmány elfogadott. Az ügyvezető el­Újabb régiós A nemrég megrendezett dél­dunántúli regionális talál­kozók után hétfőn újabb megbeszélést tartanak a tolnai, baranyai és somogyi nyugdíjas vezetők. SZEKSZÁRD Szekszárdon tanácskoznak a három megye küldöttei és MSZOSZ-szervezeteinek ve­nökség tagja lett Halmos László, az ellenőrző bizottsá­got Németh Rudolf, a jelölő bizottságot pedig dr. Szabó Árpádné vezeti ezentúl. A hozzászólások során, több hasznos javaslat mellett fel­merült annak igénye, hogy a vezetőség a drága külföldi utak helyett inkább somogyi tájakra szervezzen kirándu­lást, amely a kispénzű tagok számára is elérhető, megfi­zethető lenne. tanácskozás zetői a szakszervezet és a nyugdíjas érdekképviseletek közötti együttműködés lehe­tőségeiről. A nyugdíjasok ér­dekében és javára fogjuk ösz- sze a társadalmi és civil szer­vezeteknél meglevő erőket és közösen munkálkodjunk a régióban élő idős társaink megelégedésére - olvasható a regionális találkozóra szóló felhívásban. FOTÓ: KATONA CSONGOR Kaproncai barátokkal a Balaton-parton Az idő múlása nem gyen­gíti, inkább erősíti a ka­posvári és kaproncai nyugdíjasok kapcsolatát. Két éve kötöttek barát­sági szerződést, azóta rendszeressé váltak a cserelátogatások. Balatonboglár A múlt héten csütörtökön és pénteken a Balaton partján töltöttek két napot a horvát­országi nyugdíjasok. Bogiári szállásukról nagy kirándulá­sokat tettek1. Komppal keltek át a tavon, Tihanyban az apátsági templom megtekin­tése után a Tátika hegyről, majd Füreden a Tagore-sétá­nyon csodálták a szép bala­toni panorámát. Visszatérve a déli partra, a szőlősgyöröki Szent Anna Borház vendégei voltak. Komáromi Ferenc tu­lajdonos ismertette a bala­toni borvidék és vállalkozása történetét, és természetesen megkóstolták a pincészet Nyugat-Európa szerte ismert és szívesen fogyasztott ne­dűit is. Másnap reggel Feny­vesről a kisvonattal a csisztai gyógyfürdőbe zakatoltak, délután a lellei szupermar­ketben néztek körül. Az újabb közeli találkozás re­ményében búcsúztak kapos­vári vendéglátóiktól, akik jú­lius végén viszonozzák a lá­togatást. Kaproncaiak ízlelgetik a szőlősgyöröki Szent Anna Borház nemes nedűit HÍREK A magyaregresi nyugdíja­sok nagy kanállal esznek holnap este. A falunap előtt az önkormányzat vacsorán látja vendégül a falu időseit, az iskolások pedig a műsor­ról gondoskodnak. A somogygeszti klub tagjai ma az ország házába látogat­nak. A délelőtti városnézés után Pásztohy András képvi­selő kalauzolja a Parlament­ben a vendégeket. Az uta­záshoz az önkormányzat je­lentős összeggel járult hozzá. Mézvásárt tartanak a ka­posvári nyugdíjas boltokban. Az elmúlt évek nagy keresle­tén felbuzdulva idén is ren­delt az egyesület az egészsé­ges édességből. A Kossuth és a Szent Imre utcai üzletben már kapható akciós áron az akácméz.

Next

/
Thumbnails
Contents