Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-16 / 138. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 _______________________________________________________ÜEÄ2IBH*______________________ 1999. június 16., szerda Ú jra támad a meggymonília, rozsda eszi a búzát A vegyszer a növényt védi FOTÓ: TÖRÖK ANETT Telekkel csalogatnak Hírek Hegyszentelések A fal­vakban hagyományos ün­nep a hegyszentelés, évről évre megtartják a zselici településeken is. A kör­menet a szőlőhegyi ke­reszthez vonul, és a plébá­nos megszenteli a hegyet, imádkozik a jó termésért. A hét végén Zselicszent- pálon a rossz idő miatt a templomban tartották meg; június 26-án Zselic- kislakon, 27-én pedig Töröcskén szenteli meg a hegyet dr. Gárdonyi Máté zselickislaki plébános. Összeszólalkoztak Sú­lyos testi sértés bűntett­ének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást a ka­posvári rendőrkapitányság egy kisgyaláni férfi ellen, aki előzetes szóváltás után lakása udvarán megvert egy büssüi férfit. Az illető nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Bemutatók Falunapot rendeztek Kaposfőn, ahol rendőrségi, honvédségi bemutatók követték egy­mást, kitáncolták a május­fát, főzőversenyt rendez­tek és Horváth Zoltán, a helybeli pék, valamint a Drávatej termékeiből is tartottak kóstolót. Ingye­nes koleszterin- és vér- nyomásmérés volt, és fel­lépett a tűzoltó zenekar és a hagyományőrző együt­tes is. Festéket lopott Egy is­meretlen tettes betörte az egyik taszári üzlet ajtaját, s festékeket és egyéb tár­gyakat lopott el. Száz- húszezer forintos kárt okozott. Az ifjúság napja Bőszén- fa, Simonfa, Zselickislak és Zselicszentpál fiataljai gyűl­nek össze szombaton, hogy összemérjék erejüket. Egye­bek között járőr- és váltó- verseny lesz Szentpálon, ahol fellép a Bestiák együt­tes is. A zselici ifjúsági nap bállal és tűzijátékkal zárul. Esős időben a gaz is nő Ha két héten belül nem tá­mad a gomba, akkor egészségesek lesznek a kalászosok. A fülledt me­leg azonban nem sok jóval kecsegtet — mondta Gyüre József, a Kapostáj Szövet­kezet növényvédelmi szak­irányítója. Orci-Zimány Orciban, Zimányban, Toponáron és Répáspusztán mintegy 2600 hektáron há­rom társával — megfelelő gé­pesítéssel — látja el a növény- védelmi feladatokat. — Hetente legalább egy­szer végig kell járni az egész területet, hogy ellenőrizzük: nem támadta-e meg valami a növényeket. Bár tavasszal el­végezzük a megelőző perme­tezést, az nem elég. A kór­okozók megjelenése ugyanis függ az időjárástól, ami kiszá­míthatatlan. Ha időben felfe­Tizenharmadik lett a szak­ma kiváló tanulója országos versenyen Sebestyén Attila, a kadarkúti szakmunkás- képző iskola diákja. Kadarkút A fiatalember Barcson a Csillag étteremben gyakorla­tozott, s mint mondta: főleg a hidegtálakat díszíti nagy kedvvel. Tanárai állítják, hogy ehhez különös esztéti­dezzük a bajt, lehetőség van a megelőzésre. A kukoricánál főként a gyomirtásra, a kalá­szosoknál a gombabetegsé­gek elleni védekezésre is nagy gondot kell fordítani. A múlt héten levédtük a kalá­szosokat, most a napraforgót támadó szártörő gomba ellen kell tenni valamit. A kukori­cában újabban megjelent a szép, ám nagyon kártékony selyemmályva, ami elszívja a kultúrnövény elől a táplálé­kot.- A magánosítás után sok helyen parlagon maradtak a földek, s veszélyeztetik a kul­túrnövényeket.- A környéken nincs ezzel gond, mindenütt szépen mű­velik a birtokot. Az átalakulás előtt 3200 hektáron gazdálko­dott a szövetkezet, ebből 600 hektár került idegen kézbe. A környékbeli gazdák gyakran kérnek tanácsot, s mi segí­tünk. Igaz, néhány évnek el kai érzéke van. Sebestyén At­tila a hal- és húsételeket is él­vezettel készíti, így bátran in­dult az országos versenyre, ahol gazdasági ismeretekből — amely a legnehezebb — harmadik lett. A menüsorra négy órája volt, de ő készült el legelsőnek. Izlandi ürügu- lyást, rácpontyot és desszert­nek Rákóczi-túróst kellett fel­szolgálnia. Bár szép helyen végzett az országos versenyen, a 13-as kellett telnie, hogy rájöjjenek: védekezés nélkül nem megy. Gyüre József agrármérnö­ki, majd szakmérnöki diplo­mát szerzett. Nem annyira a növénytermesztés, inkább a növényvédelem érdekli. Azt mondja: ez az utóbbi tíz év­ben sokat fejlődött. Arra tö­rekszenek, hogy minél kisebb legyen a talaj terhelése. Eh­hez hazánkban rendelkezés­re állnak a megfelelő vegysze­rek. Évente 10-20 millió forin­tot költenek rá. A kórokozók azonban mindig egy lépéssel előbbre járnak, s egyre ellen- állóbb fajták jönnek létre. En­nek ellenére úgy véli: a hazai növényvédelem megfelel az európai uniós normáknak, a vegyszerterhelést tekintve még valamivel előbbre is já­runk.- Nem kísérleteznek a bio­gazdálkodással? — Akkora a föld gyommag- terhelése, hogy az itt megold­hatatlan. A levegőben levő gombanyomás is kétszerese az átlagnak. Ehhez kevés a bi­ológiai „fegyver”.- Vizsgálják-e a talaj, a növények vegyszerterhelését? — Nálunk ezt még senki sem nézte.- Mire kell legjobban ügyelni? — Hogy időben fölismer­jük a kórokozót. Ismét megje­lent meggymonília és újra van rozsda a búzán. A szán­tástól a betakarításig miénk a felelősség. Gyüre Józsefnek a munká­ja a hobbija. Nem is lehetne ez másként, hiszen olykor 10- 15 órát is a földeken tölt. Munkájuk nem veszélytelen, ezért évente egyszer kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt, s nem ritka, hogy kide­rül: gond van a májfunkció­val. Ilyenkor egy-két évig kényszerpihenőre küldik őket. Várnai Ágnes szám mégsem hozott szeren­csét, ugyanis csak az első 12 mentesül a szakmunkásvizs­ga alól. A szakácstanuló azonban nem kesereg. Ma lesz az utolsó vizsgája, ahol minden bizonnyal kivágja a rezet. Sebestyén Attilának még nincs munkahelye. Azt terve­zi, hogy egyszer majd saját éttermet nyit, ahol ürügulyás rácponty és Rákóczi túrós is lesz az étlapon. (Lőrincz) Huszonöt rácsatlakozásra alkalmas, közművesített telek vár új gazdára az 528 lakosú Orciban. Dr. Kimmel József jegyző re­méli: ezek a 2200 négyzet- méteres, jutányos áron kí­nált területek hamar elkel­nek, s öt év múlva már a népesség növekedésével számolhatnak a csökkenő lélekszámú településen. Orci Az idősek rendre túladnak a házukon, és egyre kevesebb a gyerek. Olyannyira, hogy két éve már csak egyet írattak volna be a helyi iskolába. Az önkormányzat akkor úgy döntött, hogy megszünteti. Tavaly mégis fölújították, ott­honossá varázsolták az épüle­tet, amit a kaposvári Kinizsi általános iskola vett bérbe jel­képes összegért. Azóta falusi iskolaként működik; szülők­kel, pedagógusokkal együtt heti turnusokban járnak ide a városi gyerekek. Jó levegőn, Hatezer dollárt ajándéko­zott az amerikai hadsere­get ellátó Brown and Rooth cég a taszári óvodá­nak. Az összeget holnap délután ünnepélyes kere­tek között dr. Kovács Jó­zsef taszári polgármester­nek nyújtja át David M. Kapouya cégvezető. Taszár A mintegy másfél millió fo­rintnak megfelelő összeg a bővítés előtt álló óvoda teljes berendezésének megvásárlá­sára lesz elég. A pénzt erede­tileg a megyei területfejleszté­si tanács Céda pályázatán szerették volna elnyerni, oda már nem is továbbították a kérelmüket, annak ellenére, ideális környezetben ismer­kednek a természettel, a falu­si életformával. — Egy kis életet hoznak a faluba — mondta a jegyző, hozzátéve: ilyen kis önkor­mányzat nem tud fönntartani egy iskolát. A helybeli óvodá­sok, iskolások Toponárra jár­nak. A szülők zöme Kaposvá­ron dolgozik, így reggelente együtt utaznak a buszon. Az önkormányzat nemrég pályá­zatot adott be a szennyvíz­programra. Ha nyernek, na­gyobb lesz a falu vonzereje. — Május elsejétől körzeti megbízottja is van a telepü­lésnek — újságolta a jegyző. — Tóth Tamás főtörzsőrmester a kaposvári rendőrkapitány­ság állományában őrzi Orci, Zimány, Toponár és Répás­puszta békéjét. A közbizton­sággal jobbára Zimányban és Répáson van gond; minden­napos a tyúklopás, pincefel­törés, a zárt kertek dézsmálá­sa. A főtörzsőrmester itt la­kik, mobil telefonon éjjel­nappal elérhetjük. (Várnai) hogy a 40 százalék önerővel támogatott 13 millió forintot kötelező feladat ellátására igényelte az önkormányzat. Január elsejétől az átalakított nyugdíjasházban működő óvodát további 3 teremmel és kiszolgáló-helyiségekkel bő­vítik. Átépítik a konyhát is, ahol több mint 500 gyermek étkezhet. Jelenleg 3 foglal­koztatóban 140 kicsit gon­doznak, közülük 80 katona­gyerek. Az állami finanszíro­zással már az ő helyzetük is megoldódott. Az óvodára eddig 12 millió forintot költöttek, de beren­dezés nélkül is 20 millióra rúg majd a ráfordítandó ösz- szeg. Az átadást augusztus húszadikára tervezik. (Várnai) A szakácsjelölt négy óra alatt készítette el a menüsort Ürügulyás és rácponty A falusi iskola új élménnyel ajándékozza meg a városi gyerekeket fotó: kovács Amerikai segítség az óvodának Hatezer dollár ajándék Ráncba szedné a faluját Porkoláb Lászlónét a falu lakos­sága kérte: induljon a polgármes­ter-választáson. A csupa szív, agi­lis asszonyt a képviselő-testület döntő hányada is erre ösztönöz­te. A siker nem maradt el. Patalom — Férjem halála után, a második há­zasságom révén kerültem Patalom­ba; egy kiskocsmában kezdtem dol­gozni. Megismertem az embereket. Elmondták gondjukat, bajukat, s én mindig segítettem. Ha fuvar kellett, azzal, ha krumpli, akkor meg krumplival. Patalom nagyon sze­gény falu. Sok a kisnyugdíjas, szük­ségük van a megértésre. Olyan em­berre, aki támogatja őket. Hiányzik nekik a beszélgetés, a tájékoztatás, a közvetlen emberi kapcsolat. — Mivel, miből „építkezhet”? — A képviselő-testület zöme mel­lettem áll. Régi-új ember az alpolgár­mester is: Kakas Ferenc. Mindenkit megmozgatunk, hogy egy kicsit éled­jen a falu. Nyolc évig ugyanis semmi­ről sem tudtak az emberek. Hiányoz­tak a rendezvények, nem volt falu­gyűlés sem, csak amikor a gázról volt szó. Ráncba akarom szedni a falut. Az embereknek hiányzik a szép szó, s mindenre kaphatók. Egy gondunk van: hatmillió forint hiányt örököl­tünk. Háromszázezret már sikerült visszafizetni. A tavalyi költségveté­sünk 24 millió 67 ezer forint volt, eb­ből kilencvenkétezret pályázaton nyertünk a szociális otthonba vezető úthoz. Az idén mindössze 12 millió 324 ezer forinttal gazdálkodhatunk. Augusztusban tudjuk meg, hogy megkapjuk-e az adósság rendezésére szánt s az önhikis pályázaton igé­nyelt hatmillió forintot. — Ha nem kapják meg, mivel tud­nak spórolni? — A bérekkel. Társadalmi megbí­zatású polgármester vagyok, a bé­remből havonta 100 ezer forintot ta­karítunk meg. Spórolunk a telefo­non és egyéb szolgáltatásokon is. Van két ingatlanunk, ezek közül az egyiket talán sikerül értékesíteni. Szeretnénk úgy eladni telkeket, hogy csak a közművesítést kelljen megfizetni annak, aki ide költözik. Fogyóban a falu lakossága, meg kell állítani ezt a folyamatot. — Élnek-e a hagyományok? — Megpróbáljuk föléleszteni eze­ket. Az év végén szponzorok segít­ségével megvendégeltük a nyugdí­jasokat. Az iskolások műsort adtak, és svédasztal mellett kellemesen el­beszélgettek. Jó érzés volt látni az emberek meghatottságát. Megtar­tottuk a nőnapot is: a férfi képvise­lők köszöntötték a nőket, majd megszerveztük az anyák napját és a gyermeknapot. Erre korábban nem volt példa. A pénzt minden al­kalommal a szponzorok adták. Most készülünk az apák napjára, s augusztus húszadikára megépül a kenyérsütő kemence is. A patalomi gyökerű dr. Szabó Zoltán szívse­bész professzort — ő végezte az el­ső sikeres szívátültetést hazánkban — szeretnénk a falu díszpolgárává fogadni. — Honnan ered az emberek irán­ti nyitottsága? — Potonyban, egy horvátok lakta faluban éltem gyermekkoromban. Apám, anyám Horvátországból származott. Ami egy csónakban el­fért a családdal, azt mentették át a háború idején. Nagyon sokan fölka­roltak bennünket, de mindig sze­génysorban éltünk. Akkor megfo­Porkoláb Lászlóné fotó: török anett gadtam: bármi történjék, én is segí­tek azoknak, akik rászorulnak. Várnai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents