Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-11 / 134. szám
SOMOGYI HÍRLAP 12 Csurgói Tükör 1999. június 11, péntek Péchy Blanka öröksége: hivatás elkötelezetten és egy sikeres diákmozgalom A díjazott nyelvművelő Péchy Blanka-díjjal tüntették ki Dani Margitotj a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőjét. A hivatalos Indoklásban az olvasható: Növendékei az országos anyanyelvi versenyeken, találkozókon és táborokon érettségükről és elkötelezettségükről váltak ismertté.” Beszélni nehéz! — ez a címe annak a több évtizedes nyelvművelő rádióműsornak, amelyet még Péchy Blanka színművésznő indított útjára, s amelynek nyomán egymást követően alakultak meg országszerte a Beszélni nehéz körök. A művésznő 1960 áprilisában hívta életre a Kazinczy-alapítványt. „A magyar nyelv szolgálatában 46 esztendőt töltöttem színpadon, előadói pódiumon, s néhány évtizedet íróasztal mellett. Életemben és ezután is szeretném szolgálni anyanyelvemet, amely nekem megélhetést, életemnek tartalmat, szépséget adott... Ezért határozott úgy hogy alapítvány segítségével — mint írta - lökést ad egy folyamatnak, amelynek elindítását múlhatatlanul szükségesnek látom.” A Péchy Blanka által elindított mozgalomhoz kapcsolódva Csurgón a ma már nyugdíjas Bartol Antal vezetésével jöttek létre — és az évek során igen szép sikert értek el — az első nyelvművelő közösségek. Dani Margit 1976-ban jött a városba. Egy makacs betegség miatt kellett otthagynia a könyvtárosi pályát. A Kazinczy-díjas Bartol Antal révén ismerkedett meg a Beszélni nehéz! mozgalommal, s lett maga is körvezető. Miközben a kitüntetéséről, a szakkörökről beszélgetünk, kiderül: itt valami többről van szó, mint kötelező iskolai elfoglaltságról. Az évente rendezett nyelvművelő-versenyeken kisdiákok százai vesznek részt. A nyelvművelő társaságok igazi baráti közösséget alkotnak. Nemcsak leveleznek egymással, hanem rendszeresen találkoznak, valóságos csatározások folynak a nyelvművelő táborokban megszerezhető helyekért. Most éppen egy erdélyi körútra készülnek. S mellesleg anyanyelvűnkről beszélgetnek. De hát ez így van rendjén, hiszen a nyelvművelés akkor éri el igazán a célját, ha mindennapjaink szerves része. Nagy Jenő Dani Margit tanár, a kör vezetője fotó: lang Rendezik a főteret Megkezdődött a járda építése az Arany János utcában. Az 500 méternyi közlekedőutat a marcali Sztráda Kft június végére készíti el a Csertl utca és a Vörösmarty tér között. E járda elkészítése régi kívánalma volt a város lakóinak. Az 5,4 millió forintos beruházásához önkormányzat műszaki irodája a KHVM pályázatán és a megyei területfejlesztési tanácstól nyert támogatást. A Széchenyi tér rendezését is megkezdték; most dolgoznak a csapadékvíz zárt rendszerű elvezetésén, ám a viacolor térkőburkolatot már a virágok napján átadták. Készül a közösségi házhoz vezető út alapja, ezt azonban csak később tudják leaszfaltozni. A különleges gondozás Tapasztalatok a csurgói II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Táncból tűzoltók Tűzoltók szolgálatban az új szertár udvarán FOTÓ: LANG RÓBERT Csak egy táncra vágytak jó 125 éve a csurgói fiatalok. S mert szigorú volt a regula, nagyböjt idején szó sem lehetett vígságról. Mégis volt egy kiskapu: a jótékonysági összejövetel — Reményi Samu javaslatára — a majdani tűzoltóegylet javára. S utána nem volt visszaút: a csurgói ifjúság 125 éve meg szervezte Somogy első önkéntes tűzoltó-egyesületét. Erre a jeles évfordulóra emlékeznek idén a csurgóiak, s arra, hogy legendás Reményi Samu egykor a vármegyei tűzoltószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Unokájának, Juan Gyenes fotóművésznek a nevét jobban ismerik a somogyiak, mint az övét, pedig Reményi Samu a tűzoltóegyletek létrehozásával, a megye tűzvédelmének megszervezésével igazán maradandót alkotott. A csurgói tűzoltóság Somogybán a legrégebbi ilyen szervezet, s ami külön elismerésre méltó: az egylet egy percre sem szűnt meg létezni, pedig voltak válságos esztendők is, amikor — a háború idején — úgy látszott, a besorozottak helyébe nem lép senki. De szolgálatba álltak az öregek, s mentették a javakat, amikor ágyúk dörögtek a határban. A csurgói tűzoltóság egy éve köztestületként működik, s január eleje óta — mint Nagy János parancsnok elmondta - nemcsak a városra vigyáz, hanem a környék településeire is. A szertár épületében egy régi festmény mutatja, milyen volt régen az őrség tanyája. Hogy milyen lesz, arról a parancsnok beszélt. Mióta felállt all tagú csapat, állandóan építkeznek. Most készült el egy garázs; emeletén irodákat, pihenőhelyiségeket alakítanak ki. Általában három tűzoltó van szolgálatban, de ha megszólal a riasztást jelző csengő, öt percen belül hatan-heten indulnak oltani. Rádión értesítik egymást. Az idén 42 riasztásuk volt. S mikor a nagykanizsai tűzoltókat elvezényelték a gázkitöréshez, ők „elfoglalták” Kanizsát. Azt mondják, rájuk bizton számíthatnak. Hiszen őket erre a 125 éves múlt is kötelezi. Nagy Jenő A Cantemus ünnepe _______Hírek_______ Ó vodáért hálóznak Húszéves a 2. számú óvoda. Az évforduló alkalmából szombaton születésnapi ünnepséget rendeznek a közösségi házban, s ennek a bevételét újabb játékok vásárlására akarják fordítani. A jeles évfordulón Bihariné Asbóth Emőke alpolgármester mond köszöntőt, s műsort adnak a legkisebbek, illetve kiállítást rendeznek rajzaikból. Gyermektábor, újabb park Hamarosan beköszönt a vakáció, s a nyár gondot jelent a csurgói szülőknek is, hiszen Ilyenkor sem lehet felügyelet nélkül hagyni a gyerekeket. A szülőknek szeretne segíteni a közösségi ház táborok szervezésével. Nagy sikere volt tavaly a természetvédelmi táboruknak, s ezt most ismét meghirdették. A tizenévesek így — játékos formában — megismerhetik a környék élővilágát is. Nemcsak a különleges növényeket és állatokat mutatják be a gyerekeknek, hanem arra is felhívják a figyelmüket: a felületesség, a nemtörődömség milyen visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben. A gyerekek kirándulnak majd a Zis-tóhoz is, a város legújabb szabadidőparkjába. Ezt a napokban vették birtokukba a csurgóiak. A horgászok máris fölfedezték, hogy igazi paradicsom ez a hely, s biztos kapásra is számíthatnak. A Zis-tóért Egyesület ígérete szerint az újabb haltelepítésekről sem fognak megfeledkezni. Folytatódik a környezet rendbe tétele is. Hamarosan odavezetik a villanyáramot, s elkészítik az esőbeállókat is. N. J. Hirdetőink A CSURGÓI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon. Érdeklődni lehet a 82/311-506-os telefonon. A CSURGÓI TÜKÖR legközelebb JÚLIUS 9-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-bán Megrendeléseit még előző nap is várjuk! Magyarországon becslések szerint a gyermekek 15-20 százaléka küzd különböző mértékű tanulási nehézséggel, magatartási zavar ral, amely mintegy 300-400 ezer családot érint Szinte minden Iskolai osztályra Jut egy-kettő belőlük. Iskolánkban a 289 tanulóból 82 tartozik e csoportba. A szakirodalom és a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet súlyos fejlődési zavar úgynevezett „más fogyatékos tanulókénak jelöli ezeket a gyerekeket. Ők azok, akik sokszor súlyos figyelemzavarral, motoros nyugtalansággal küszködnek; túl mozgékonyak vagy túl csendesek, gátlásosak, mozgásuk összerendezetlen és beilleszkedési zavaraik vannak. Súlyos gondok Az írás-olvasásban, számolásban is lehetnek súlyos gondjaik (dyslexia, dysgraphia, dys- calculia). Iskolai teljesítményük általában jóval alacsonyabb, mint értelmi képességeik alapján elvárható volna. Előfordulnak kimagasló értelmű gyermekek is, akik mégsem tudnak teljesítem a felsorolt okok miatt. Ezért nagyon fontos a tehetséggondozás is a rehabilitáció, korrekció és felzárkóztató fejlesztés mellett. Nehezen kezelhetőségük okait nem ismerik föl, magatartásukat félreértik, és a szülői nevelés vagy tunyaság, a lustaság, a rosszindulat rovására írják. A gyermeket nem vagy nem megfelelően kezelik, fejlesztik, így a megoldatlan helyzetekből fakadó súlyos következmények halmozottan jelentkeznek. Ilyen a gyermek kalló- dása az iskolai években, az „iskolaundor” és tanulási képtelenség, az alulképzettség, a tehetségek elkallódása, a család széthullása, a szociális problémák, a társadalomba való beilleszkedési zavarok, a deviáns magatartásformák kialakulása. Iskolánkban sokévi tapasztalatok alapján a 80-as évek végén kezdtünk foglalkozni azzal: miként lehetne ezekkel a gyermekekkel eredményesen, tudatosan fejlesztőmunkát folytatni. Vonzáskörzetünkben egyre növekedett a fejlődési zavaros tanulók száma. Az 1989/90-es tanévben egyik tanítónk egy differenciált fejlesztésről szóló tanfolyamon dr. Hamrák Anna tudományos munkatárs előadásában hallott az úgynevezett kétéves fejlesztő osztályról, az alacsony esélyekkel induló gyermekek sikeres felzárkóztatásáról, fejlesztésük lehetőségéről. Tovább folytattuk a lehetőségek és tevékenységi formák kutatását. így jutottunk el a kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskolába, ahol már működött hasonló fejlesztő osztály. Az összegyűjtött tapasztalatok alapján kidolgozott programunkat, mely dr. Hamrák Anna tanulmányára és személyes indíttatására épül, 1993-ban vezettük be. Megszereztük hozzá a fenntartó (Csurgó város) és a Művelődési Minisztérium engedélyét. (Eng.sz.: MKM. 44631/1993.) A program célja, hogy a gyermekek - akik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerülhetnek az osztályba - az iskolaérettséget megszerezzék és elmaradt képességeiket fejlesztve, két év alatt elvégezzék az első osztályt, és utána kapcsolódjanak a normál második osztályhoz. Öt év tanulságai A program indítása óta több mint öt év telt el. Érdemes hát tapasztalatainkat összegezni és értékelni. Az első osztály tanulói már ötödikesek, s a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság ismételten megvizsgálta a gyermekeket, és meghatározta a további fejlesztési feladatainkat. Amikor a tanulók a második osztályba kerültek, gond volt: hogyan is foglalkozzunk velük tovább. Voltak nevelők, akik úgy gondolták: elégséges volt a két év fejlesztőmunka és ugyanolyan módszerekkel oktathatók, mint társaik. Ma már tudjuk, s ehhez nagy segítséget és iránymutatást adott az 1997-ben kiadott „Irányelvek” a fogyatékos tanulók oktatásához, a fejlesztést továbbra is egyénre szabottan folytatni kell. Minden tanulóról külön gondoskodunk és egyéni fejlesztési tervet készítünk, amelynek feladatait logopédus, gyógypedagógus utazó konduktor, gyógypedagógus és fejlesztő pedagógusok végzik el. Fontos feladatunk volt a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. Ma már van gyógypedagógiai végzettségű tanárunk, önálló saját logopédusunk, fejlesztő pedagógusunk, felsőfokú gyógypedagógiai asszisztensünk. Felszereléseinket pályázati úton próbáljuk fejleszteni. Ehhez a törvényi háttér is lehetőséget és segítséget ad. A közoktatási törvény 30. paragrafusa azt mondja: „A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanulói közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” „Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved..., a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.” A Tv 121. paragrafusa pedig így szól: „más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a/ átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl. autista) b/ pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dys- calculia, mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar).” Ha a bizottság fogyatékosságot állapít meg és az iskola pedagógiai programja, valamint alapító okirata tartalmazza ezt a feladatot, akkor ezekre a gyermekekre emelt szintű állami normatív támogatás igényelhető. Válasz új kihívásokra A felsoroltak alapján úgy gondolom, hogy ezekkel a gyermekkel való foglalkozás kötelessége az önkormányzatoknak és minden érintett oktatási intézménynek, természetesen ott, ahol ennek a feltételei adottak. Jóleső érzés az, ha egy tanfolyami záródolgozat értékelésében a következőket olvashatja az intézet igazgatója: „Irigylésre méltó az a tantestület, ahol szakmáját magas színvonalon művelő, elhivatott, az új kihívásokra nyitott pedagógusok dolgoznak, és szerencsés az a gyermek, aki ilyen tanítóval találkozik.” A célunk egy nagyon sérülékeny és veszélyeztetett gyermekcsoport jogainak a védelme. Ezek a gyermekek a megfelelő ellátás, bánásmód mellett a társadalom hasznos tagjaivá, értékes állampolgáraivá tehetők! Házas Károly igazgató Tizenötödik születésnapját ünnepelte a Can-temus nőikar. A kórus tanítónők és tanárnők összefogásával 1984-ben alakult, Peperő Gyula karnagy irányításával. Az első próbákon még csak ti- zenketten voltak, de ősszel már harmincán mentek a fellépésekre. Később bekapcsolódtak a csoport munkájába a környékbeli iskolák pedagógusai is. Az elmúlt években jószerével nem volt olyan kulturális esemény Dél-Somogy- ban, ahol ne lépett volna fel a kórus. Eljutottak Ausztriába, Szlovákiába, Horvát- s Olaszországba, Romániába is. Emlékezetes szerepléseik között tartják számon a padovai fellépést: a Szent Antal-bazilika miséjén működtek közre. 15. születésnapján ünnepi hangversenyt tartott a kórus, s fellépéseinek relikviáiból, az elismerő oklevelekből kiállítást rendeztek. Ez most a közösségi házban látható. N. J.
