Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-09 / 132. szám

SOMOGYI HÍRLAP Gazdaság 11 A dioxinszeru anyagok esetében nincs úgynevezett biztonsági szint Hatása a DDT-éhez hasonló Nemzetközi krumplisztárok Régi magyar burgonyafajták „támadtakfel” A keszthelyi kutatóköz­pontban nemesített, s két évvel ezelőtt állami­lag bejegyzett White Lady fehér és a Száz­szorszép rózsa burgo­nyának minden esélye megvan arra, hogy felke­rüljön az EU-fajtalistára - közölte Horváth Sándor, a keszthelyi agráregye­tem tanára, a burgonya­kutatási osztály veze­tője. Keszthely A nemzetközileg elismert szakember elmondta: a kül­földi tudósokat is meglepték a White Lady és a Százszor­szép tulajdonságai. Külö­nösképpen ellenálló képes­ségük keltett figyelmet. Jel­lemző, hogy e két fajta még mesterségesen sem fertőz­hető meg a burgonya egyik legnagyobb ellenségének számító Y-vírussal. Emellett korán vethetők, hozamuk, eltarthatóságuk és haszná­lati értékük kiváló. Ez az első számú magya­rázata a gyors és élénkülő külföldi érdeklődésnek a két „sztárjelölt” iránt. Négy országban máris megkezd­ték tesztelő termelésüket. Horváth Sándor egy má­sik, kutatási szenzációnak számító újdonságként be­számolt arról, hogy szövet­tenyészet útján sikerült „fel­támasztani” az utóbbi 50-70 év 17 közkedvelt magyar burgonyafajtáját. Külön ér­dekesség, hogy e régi ma­gyar burgonyák sejtanyagá­nak zömét külföldi génban­kokból szerezték vissza. A koalíció szigorítana 1999. június 9., szerda Hírek Ipari parkok A Magyaror­szágon működő 50 ipari parkban csaknem 600 vállalkozás tevékenykedik, amely az elmúlt két év során 250 milliárd forintot fordított beruházásra. Eközben 46 ezer munkahely keletkezett - közölte Bolla László, a Gaz­dasági Minisztérium szakfő­tanácsosa egy keddi fóru­mon. Konferencia Pénzügyi és befektetési politikájuk kérdé­seiről, gazdasági program­jukról tájékoztatták egymást, határozatot fogadtak el, s megfogalmazták szervezetük következő öt esztendőre szóló munkatervét tegnap az Európai Középvárosok Együttműködési Szervezeté­ben részt vevő települések Székesfehérvárott tanács­kozó képviselői. Bemutató Bár a szerkezetá­talakulás után a kistermelők többsége nem fémzárolt ga­bonafajtákat vetett, az utóbbi években fordulat állt be: nőtt a kifejezetten vetőmagnak vásárolt gabonafajták aránya - mondta Czirák László, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet osztályveze­tője egy kalászosgabona-be- mutatón. Új vezérigazgató- A Mahart Rt. vezérigazgatói beosztá­sára kiírt pályázat győztese Szalma Botond lett A Mahart Rt. korábbi vezérigazgatója, Fáy András megbízatása kö­zös megegyezéssel április közepén szűnt meg. Azóta a vezérigazgatói posztot ideig­lenesen Kovács Gyula igazga­tósági tag látta el. Az ÁPV Rt. a poszt betöltésére pályáza­tot írt ki, amelyen több szak­ember indult. Az ÁPV Rt. döntése alapján a pályázat győztese Szalma Botónd lett, aki jelenleg a Dunaferr Porto- lán Szállítmányozási Rt. egyik vezető tisztségét tölti be, így nem idegen számára a folyami fuvarozás. Bencze Gábor elmondta: Szalma Bo­tond vezérigazgatói kineve­zését hivatalosan a Mahart Rt. igazgatóságának június 9- i, szerdai ülésén jelentik be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,52 Japán jen (100) 197,02 Svájci frank 156,48 USÁ-dollár 239,62 Euró 248,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Dagad a dioxinbotrány. Hogy a szennyeződésgya­nús termékből mennyi ke­rült az országba, arra leg­feljebb a kereskedelmi forgalomból lehet követ­keztetni. A helyzet tisztá­zására a hazai szakható­ság vizsgálatot kezdemé­nyezett, az érintett cégek pedig dioxinméréseket szorgalmaznak. Budapest A belga állattápbotrányt kö­vetően több élelmiszeralap- anyag-gyártó, élelmiszerel­látó és -exportáló cég kereste fel a Környezetgazdálkodási Intézetet, laboratóriumi szakvéleményt kérve - jelen­tette be tegnap Gordos Dénes, az intézet főigazgató-helyet­Elsősorban az erdészeti igazgatás, a magántulaj­donú erdőkkel való gaz­dálkodás, az erdővédelem, az erdőleltározás, továbbá az erdészet közgazdasági és kutatási tevékenysé­gének területén működhet együtt a magyar, illetve a román szaktárca. Budapest Erről írt alá kedden Budapes­ten erdészeti együttműködési megállapodást Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidék­tese. Elmondta: a mérések el­végzésekor az uniós határér­tékeket veszik figyelembe: a vizsgált élelmiszerekben grammonként nem lehet több a különböző dioxinokból 0,5 pikogrammnál. (A pikog- ramm a gramm billiomod, azaz a 10 a mínusz tizenket- tedikened része.) A főigazgatótól megtudtuk: a dioxinok a klórozott aromás vegyületek családjába tartoz­nak, és igen veszélyesek az emberre. A szervezetből las­san ürülnek ki. Az intézetnél már korábban is végeztek di- oxinvizsgálatokat, de akkor a levegő szennyezettségét mér­ték. Az Állat-egészségügyi In­tézettől is hasonló véleményt kaptunk. Az intézmény szak­embere elmondta: a dioxin fejlesztési Minisztérium köz- igazgatási államtitkára, vala­mint a meghívására Magyar- országon tartózkodó Anton Vlad, Románia Vízügyi, Erdé­szeti és Környezetvédelmi Minisztériumának államtit­kára. Az aláírást követően a ma­gyar és a román államtitkár megerősítette: a két ország között az elmúlt évek során kialakult erdészeti együtt­működés a megállapodás se­gítségével továbbfejleszthető. A dokumentum kitér arra is, hogy a kétoldalú műszaki és egyes gyomirtószerek gyártá­sakor keletkező mellékter­mék, de szennyeződésként a különböző gombaölőszerek, fakonzerváló anyagok is tar­talmazzák. Speciális műsze­rekkel kis mennyiségben ki­mutatható az erőművek kör­nyékén is. A szakértő szerint csak találgatni lehet, hogyan kerülhetett a takarmányba. A dioxin rákkeltő anyag, károsíthatja az immunszer­veket és különféle bőrelvál­tozásokat is okozhat. Hatása leginkább a hatvanas évek­ben használt és betiltott DDT növényvédőszerhez hasonló. A dioxinszerű anyagok ese­tében nincs úgynevezett biz­tonsági szint, mert rendkívül stabil szerkezetűek és fel­halmozódnak az élő szerve­zetekben. (Újvári) tudományos együttműködést kiszélesítik és a mindkét fél számára kölcsönösen hasz­nos tapasztalatokat megoszt­ják egymással. Anton Vlad a román erdé­szeti és környezetvédelmi ál­lamtitkár és az általa vezetett delegáció tárgyalást folytatott az együttműködésben érde­kelt magyar intézmények, közöttük a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium Erdészeti Hivatala, az Állami Erdészeti Szolgálat, továbbá az Erdészeti Tudo­mányos Intézet vezetőivel is. A koalíciós frakciók közös törvényjavaslatot nyújtot­tak be a földtörvény mó­dosítására, amely szigorí­taná termőföldtulajdon szerzésének feltételeit - tudta meg az MTI kedden a javaslat egyik beterjesztő­jétől, Bánk Attilától, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetőjétől. A. Glattfelder Béla (Fidesz), Bánk Attila (FKGP) és Med- gyasszay László (MDF) által megfogalmazott javaslat csak azon belföldi magánszemé­lyek számára tenné lehetővé a földtulajdonszerzést, akik A külkereskedelmi ter­mékforgalom hiánya 309 millió dollárral volt maga­sabb az év első négy hó­napjában, mint 1998 ha­sonló időszakában - jelen­tette be Bagó Eszter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára kedden, Budapesten. Budapest A helyettes államtitkár hang­súlyozta, hogy a hiány növe­kedését nem az import elsza­ladása, hanem az export csökkenése okozta. A „ha­gyományos” termékforgalom exportja 11 százalékkal ma­radt el 1998 január-áprilisá­tól. A hiányt az oroszországi export visszaesése 232 millió dollárral, az élelmiszergazda­legalább 3 éve a megszerezni kívánt termőföld fekvése sze­rinti településen, illetve an­nak közigazgatási határaitól számított 30 kilométeres kör­zeten belül állandó lakhely- lyel, tartózkodási hellyel vagy termőföldtulajdonnal rendel­keznek, és életvitelszerűen mezőgazdsági tevékenységet folytatnak. Á törvényjavaslat azokat tekinti életvitelszerűen me­zőgazdasági tevékenységet végzőknek, akik őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, szövetkezeti, erdőbirtokos­sági vagy hegyközségi tagok, és azoknak a munkavállalói. sági termékek kivitelének mérséklődése 220 millió dol­lárral, a jugoszláv kivitel leál­lása 12 millió dollárral nö­velte. Az export szerkezetében a korábbi tendenciák folytatód­tak - mondta Bagó Eszter. Az export túlnyomó részét to­vábbra is a fejlett országok­kal, azon belül is az Európai Unió tagállamaival bonyolí­tott kereskedelem adja. A CEFTA-országokba irányuló kivitel mérséklődött, az on­nan érkező behozatal viszont nőtt. Az egyenleg 9 millió dol­láros hiányt mutat. Tovább csökkent a FÁK-tagállamokba irányuló kivitel, mintegy 65 százalékkal, az Oroszor­szágba irányuló export 70 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos idő­szakában. Évi 35 liter kóla A Coca-Cola Company ré­szesedése a szénsavas üdí­tőitalok magyarországi pia­cán ma már meghaladja az 50 százalékot, pedig 1995- ben még 43 százalékos volt - hangzott el tegnap. Az al­koholmentes italok piacá­ból Magyarországon a Coca-Cola valamivel keve­sebb, mint 20 százalékkal részesedik. A múlt évben részesedése legnagyobb versenytársához viszo­nyítva 1,4:1 arányú volt, vagyis 40 százalékkal több Coca-Colát értékesítettek, mint a második helyezett hasonló termékéből. A leg­utóbbi adatok szerint évente Magyarországon 35 liter jut egy emberre a Coca-Cola termékeiből. Jó törvény, jó termény és tőke kell az agrárpiac helyreállításához Szabályokat sürget az Unió órája is Pásztohy András ország- gyűlési képviselő (MSZP) egyetért képviselőtársa, Barkóczy Gellert FKGP) vé­leményével, miszerint a termelők megalázóan ala­csony árat kapnak termé­nyeikért. Szerinte az ok a szabályozatlan piac. Kaposvár — Való igaz, a termelők időn­ként megalázóan alacsony árat kapnak a terményeikért — mondta a Somogyi Hírlapnak Pásztohy András. Elsősorban azért, mert a piac szabályozat­lan. A termékek árát elsősor­ban ugyanis a mindenkori vi­lágpiaci ár és a hazai kereslet határozza meg. Ezért szüksé­ges a szabályozás, természete­sen piaci eszközökkel, amihez három dolog mindenképpen szükséges: jó törvény, jelen esetben az agrárpiaci rendtar­tásról szóló törvény, amit most módosított a Parlament. Jó minőségű, a világpiacon is el­adható árualap és tőke, amivel a piaci zavarokat kezelni lehet, és ami segíti a piacra jutást, így export támogatások, szükség esetén állami felvásárlás tá­mogatása. Nyilvánvaló tehát, hogy már most kellően oda kell figyelnünk a jövő évi költ­ségvetés előkészítése során, hogy milyen összeget lehet biztosítani az agrárgazdaság fejlesztésére, illetve stabilizá­lására. Ehhez nagyságrendek­kel nagyobb forrás szükséges. Csak így lehet a termelőknek a jövedelmét és a biztonságát megnyugtatóan garantálni.- Sok szó esik manapság a szövetkezetekről. A régiekről és az új típusúakról egyaránt. Lesz-e, lehet-e ezzel kapcso­latban politikai konszenzus?- Attól tartok, gyakran nem a lényegről beszélünk. Ma Magyarországon a szövetkeze­tek az 1992. évi I. törvény alap­ján működnek. Az alapprob­lémát a vagyonnevesítés, il­letve annak módja jelenti ma is, amely az átmeneti szabá­lyozásról szóló szintén 1992- ben hozott törvény alkalmazá­sával alakult ki. A szövetkeze­tek vagyonának felosztásával létrejött üzletrész intézménye fokozza a feszültséget, mely a szövetkezeteket „kvázi” társa­ságokká alakította. Az üzlet­rész-forgalom, az elmúlt hét évben koncentrálódott, főként az aktív tagoknak állt érdeké­ben a vásárlás, míg az eladás az úgynevezett külső üzletrész tulajdonosoknak, valamint a nyugdíjasoknak. Nézetem szerint a kornak megfelelő pi­aci eszközökkel például adó- kedvezményekkel támogatá­sokkal kell elősegíteni a kü­lönböző érdekcsoporthoz tar­tozó üzletrész tulajdonosokat, hogy dönteni tudjanak üzlet­részük hasznosításáról. Az eszközbe való esetleges va­gyonkivitel ma már képtelen­ség, már csak a fent említettek miatt is. Meggyőződésem, hogy talán az utolsó törté­nelmi esélyünk van a termelők összefogására, szövetkezé­sére. Legyen az bármilyen gazdálkodási forma is, ha tal­pon akarunk maradni. Csak így tudunk nagy mennyiség­ben jó minőségű árut előállí­tani, jövedelmet, megélhetést biztosítani a vidéken élőknek. Csak így tudjuk érdekeinket érvényesíteni a multinacioná­lis kereskedelmi partnerekkel is. Végre tudomásul kell ven­nünk, hogy egy hajóban ülnek a mezőgazdasági termelők akár kicsi, akár nagy, akár csa­ládi gazdaság, akár társas, il­letve szövetkezet a gazdálko­dási forma. Az Európai Unió­ban még inkább így lesz. Nincs időnk késlekedni. Az idő nem nekünk dolgozik. Ingatag ingatlanszemlélet Valahányszor a hazai lakáskérdés megoldásá­ról olvasok, mindig a saját ingatlantulajdon- szerzés áll a középpontban. A kormányszer­vek, önkormányzatok, hitelintézetek figyel­mét leginkább az köti le, mekkora megtakarí­tásra van szüksége egy családnak ahhoz, hogy hitellel kiegészítve saját - új, netán használt - házhoz vagy lakáshoz jusson, illetve, hogy azt felújítsa. Azon töprengenek, hogy vajon a gyermekek utáni kedvezményt növeljék-e, vagy a kamatokat támogassák? A bérlakások építéséről kevés, sőt mind kevesebb szó esik. A saját tulajdonú otthonnak természetesen vannak előnyei az olyan családok számára, amelyek az adott községben, városban végleg le akarnak telepedni, s akkora telekkel bírnak, amely több nemzedék befogadására is képes. Feltéve, hogy a gyermekek, szülők, nagyszü­lők együtt kívánnak maradni... Csakhogy a modern élet mind nagyobb mobilitást követel, amit a saját tulajdonú in­gatlan korlátoz, nehézkessé tesz. A családok életpályájuk során eltérő nagyságú és fekvésű otthonokat igényelnek, vagy engedhetnek meg maguknak. Á tulajdonosi „röghöz kötött­ség” ezt akadályozza. Előnye is leginkább po­litikai: az állam ugyanis mentesül a lakásról való gondoskodás anyagi terheinek zömétől. Ideológiai háttér is keríthető mögé még a 19. századból: Hamilton amerikai elnök ugyanis akkor mondta ki, hogy a vállalkozói szellem a saját ház megszerzésével kezdődik. Kétségtelen, hogy a választékban ennek a formának is szerepelnie kell, de nem akkora, és nem is kizárólagos súllyal, mint nálunk, ahol a hetvenes évek óta egyre kevésbé lehet más módon lakáshoz jutni. Pedig a bérlakások építése ugyanolyan befektetés, mint az érték­papírok vásárlása - jövőbeni rendszeres jöve­delem és/vagy tetemes értéknövekedés remé­nyében. El kellene azon is gondolkodni, mi az oka annak, hogy nem áramlik tőke ebbe a be­fektetési és tevékenységi ágazatba! Nyilván a bérlői mobilitás hiánya, magyarán a túl erős bérlővédelem, a nemfizetés következményei­nek beláthatatlanul hosszú érvényesítése a fő gond. Az ilyen akadályok feloldásával és a lassú megtérülést ellensúlyozó adókedvezmények bővítésével újabb színt lehetne kikeverni a la­kás-kínálati palettán. Bácskai Tamás Magyar-román erdészeti együttműködés Aláírták a megállapodást Növekvő mérleghiány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents