Somogyi Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-09 / 132. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999. június 9., szerda Roma a romákért A cigányok nagy része tanulatlan, sok még a S általánost sem végezte el. A kis falvakban még reménytelenebb a helyzetük. Felzárkóztatásuk nagy energiát igényel — mondta Bogdán Sándor, a somodori cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Somodor Bogdán Sándor örül, hogy segítik a munkájukat. Az a céljuk, hogy a cigányság emberhez méltó körülmények között éljen. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben: hosszú lemaradást kell pótolni rövid idő alatt. Munkájukat nehezíti, hogy az egységes képviselet csak nemrég alakult. — Az utóbbi néhány évben számos pályázaton részt vettünk, — mondta. A helyi cigány származású lakosokon többféleképpen akarunk segíteni. Fűzfatelepet, csigafarmot és fonott bútort gyártó kisüzemet szeretnénk létesíteni. A fiatalokat nehéz összefogni. Helyben és a környékbeli településeken sok köztük a munkanélküli. Egyetlen esélyük maradt: a tanulás. Csak az boldogul, akinek szakmája van. Gyakran figyelmeztetem őket erre. Azt akarom, hogy mindegyik időben felismerje ezt, és ne a maga kárán tapasztalja a képzetlenség hátrányait. H. M. Bogdán Sándor Felszökött a porták ára - Támogatják az óvodát Mellényzsebből fizetnek A virágos portákon élvezetes a pihenés totó: király j. Béla Könnyen kifizet egy-két millió forintot a német vagy az osztrák vásárló. Nem csoda, ha Ecsenyben és Polányban az ingatlanok ára a többszörösére nőtt. S várható, hogy tovább emelkedik, mivel alig találni már eladó épületet. Ecseny-Polány Ecsenyben 35 külföldi vásárolt ingatlant, az idén is elkelt már öt ház. Az egykori sváb település iránt elsősorban németek érdeklődnek, de osztrák és holland család is akad. Az új tulajdonosok felújítják, átalakítják a lepusztult házakat. S az udvarról sem feledkeznek meg: virágok díszítik a kertet, rendszeresen nyírják a pázsitot. A házakon látszik: módos az új tulajdonos. Máj Péter ecsenyi polgár- mester szerint az utóbbi néhány évben többet változott a falukép, mint korábban 30 év alatt. Némelyik házat már évtizedek óta nem tataroztak, aztán az új tulajdonos hetek alatt rendbe tétette. Egy épület sem jutott ebek harmin- cadjára. A német mellényzsebből fizet — mondogatják —, s arra is telik neki, hogy megfizesse a helybeliek segítségét. — Tübingeni az új szomszéd, és jól megvagyunk egymással — mondta Rózsa Józsefné. — Erre a házra most alig lehet ráismerni; igaz, rengeteget dolgoztak rajta. A középkorú házaspár általában kéthavonta jön, s másfél hetet tölt itt. A ház körül minden munkát elvégeznek, szívesen dolgoznak. Látszik rajtuk, hogy nem bánták meg a vételt. Velünk is összebarátkoztak. Sokan elfogadnák ezt a sziklakerttel övezett házat. A modern bútorokkal berendezett otthonban igényes a nappali, s német ízlés szerint átépítették a konyhát, pazarul berendezték a fürdőszobát is. A rokonlátogatóban ott tartózkodó Wilhelm Péter azt mondta: a külföldiek jó gazdák, a közösség befogadta őket. A németek, osztrákok sokat tesznek azért, hogy ne idegenként kezeljék őket. Juhász Józsefnétől, a polányi óvoda vezetőjétől tudom: a gyerekek többször kaptak ajándékot a külföldiektől. Legutóbb labdát, kerékpárt és babát hoztak nekik, sokszor csokit is rejt a csomag. A kapcsolatot jellemzi, hogy az óvodai évzáró ünnepségre is meghívták a vendégcsaládokat. — A 150 lakásból csaknem 40 külföldié — mondta Stéger János polányi polgármester. - Az idén öt család telepedett meg, s nem ritka, hogy a szemrevaló házat 2-3 millió forintra tartják az őslakosok. Négy éve talán az ötödét sem kapták volna érte. A falu fekvése és nyugalma miatt választják ezt a két települést. Várják a külföldieket, bár jelenlétükből nincs közvetlen haszon. A nagybevásárlást Kaposváron ejtik meg, s néhány kivételtől eltekintve csak pár hetet töltenek itt. A külföldiek után nem fizetnek állami támogatást, s persze ők is igénybe veszik az infrastruktúrát. Mégis mindkét helyen ragaszkodnak hozzájuk: pezsgést, életet hoztak a sorvadó falvakba. S lehet, hogy előbb-utóbb lesz gazdasági hozadéka is. (Harsányi) Kihasználatlan a rendház Elkelt a mernyei rendház, ám továbbra is kihasználatlan. Korábban nyugdíjasotthont akartak berendezni itt külföldieknek. Mernye Az épületet egy budapesti házaspár vásárolta meg — mondta Fogarasi László mernyei polgármester. — Hosszas eljárás után sikerült eladni. A tervek szerint rövid időn belül megkezdték volna a felújítását is, ez legalább száz millió forintba kerül. Csakhogy egyelőre hiányzik a rekonstrukcióhoz szükséges összeg, ezért a munkát csak később kezdik meg. Az épület 18-24 lakosztály kiépítésére alkalmas, a háló- és fogadószobákon kívül vizesblokk is kialakítható mindenütt. Az új tulajdonosok úgy tervezték: Mernyén jómódú külföldiek töltik majd nyugdíjaséveiket; s erről már többen is érdeklődtek. A falunak is jól jött volna a fogadó, mert legalább 10-15 helybeli lakos kapna munkát. A polgármester szerint: az épület eladásával nyert a falu. Hosszú távon is fontos, hogy megújuljon az egyik legpatinásabb épület — tette hozzá. — Mernyét kedvező földrajzi elhelyezkedése folytán sokan ismerik. Most rajtunk a sor, hogy éljünk a lehetőséggel — mondta. — A falusi vendéglátás és a meghonosodó turizmus kedvezően befolyásolhatja a falu életét. (Harsányi) Park a hét vezérnek Megyeri János polgár- mester bízik abban, hogy Edde rövidesen elnyeri a virágos falu címet. Erre minden esélyük megvan, hiszen szinte példa nélküli az az igyekezet és összefogás, ahogyan szépítik környezetüket. Edde Az erdőkkel körülvett, 300 lakosú település polgármestere erdészként nagy tapasztalattal segíti a természetes és épített környezet újjáte- remtését. S mert az önkormányzatnak a pénze a legkevesebb, alapítványok segítségével, közösségi munkával pótolják a hiányt. Bár az Edde községért alapítvány számláján mindössze 450 ezer forint gyűlt össze, a 101 éves református templom tetőszerkezetét 1,5 millió forintból felújították, s most cserélik ki az álmenynyeze- tet. A teljes felújítás terveit és a költségvetést már elkészítették, de erre tizenötmillió forint kellene. A millenniumi pályázaton ehhez 4 millió forintot nyertek. Saját erejükre támaszkodva felújították az összes középületet, s két parkot is kialakítottak. Az egyikben a hét vezér fáját oszloptuják jelképezik. Három éve telepítettek és rendszeresen ápolnak 1100 nyárfát és vörös tölgyet. Másutt diófákat és rengeteg virágot ültettek. Maguk készítették a virágtartókat is; négyet már ki helyeztek. S hogy avatottként ápolhassák a növényeket, a polgármester ösztönzésére 32 jövedelempótlós, munkanélküli-járadékos vett részt és tett eredményes vizsgát a gyógynövénygyűjtő és -termelő tanfolyamon. További 18 személy pedig tíz hónapig dolgozott közmunkán. Harminckét munkanélkülinek — köztük 19 eddeinek, valamint somogyjádinak és alsóbogátinak — szerveztek április végén féléves kert- és parképítő tanfolyamot. A képzésben részt vesz a polgármester és a képviselő- testület tagjai is; a falu első embere éghajlat- és talajtant oktat, Suskovics Lászlóné fizikát, Flórián Judit képviselő matematikát, a lett származású Melnyikov Eszter kertépítést és a kertészettel kapcsolatos egyéb teendőket. A féléves oktatás költségeit a munkaügyi központ állja. S mert a képzési idő munkaviszonynak számít, több kallódó ember létfeltételeit biztosítják. Eddének egy éve falugondnoka is van. Felviczi Irén szállítja 13 kisiskolás ebédjét a jádi általános iskolából. A faluházba bevezették a gázt, s kialakítottak egy ebédlőt is, ahol a gyerekek kulturált körülmények között fogyaszthatják meleg ebédjüket. Várnai Ágnes Hírek Pénzt loptak Egyre több tolvaj utazik készpénzre a Kapos mentén. Az egyik nagybajomi háztulajdonos kétségbeesve kereste pénzét, ám a nyolcszázezer forintnak csak hűlt helyét találta. Igáiban a minap egy német turista tett följelentést, bérelt nyaralójából ugyanis ellopták az iratait és nyolcvanezer forintját. Kaposfőn a vendéglői légkör hiányzptt egyik ismeretlen tettesnek, aki nem helyben akart fogyasztani. Betörte a vendéglátóhely ablakát, bemászott, és különféle árukat, szeszes italt vitt magával. A tetteseket keresik a rendőrök, ám a károsultak nem bíznak abban, hogy valaha is előkerülnek. Segítő orvosok találkozója Első alkalommal rendezik meg Mosdóson az asztma klubok- és szervezetek munkáját segítő orvosok országos találkozóját. A Tüdő- és Szívkórházban pénteken kezdődő, kétnapos eszmecsere egyúttal az Ötvenéves a mosdósi kórház rendezvénysorozat nyitóeseménye lesz. A szociális ellátásról 4 megye szociális területen tevékenykedő szakembereinek szervezett tanácskozást a Somogy Megyei Park Szociális Otthon Balatonföldváron, a Hotel Jogarban. A megyei közgyűlés módszertani szakirányítását ellátó intézmény kezdeményezésére az ellátás fejlesztésének lehetőségeiről holnaptól, három napon keresztül tárgyalnak a résztvevők. Festmények a kórházban Csonka Sándor dombóvári festő első mosdósi kiállítása nyílik meg holnap délután négy órakor a kórház előadótermében. A pályafutása alatt 83 kiállításon részt vett realista festő, olajképeiből ad ízelítőt. A kiállítást — mely naponta 8-16 óráig tekinthető meg — Bodó Imre, a Fekete István dombóvári kulturális egyesület elnöke nyitja meg. A falu napja A fiatalok követelik: legyenek már olyan rendezvények, ahol a környékbeliekkel együtt rúghatják a bőrt, s a hűs lombok alatt - tábori körülmények között - elfogyasszák a marhaláb- szár-pörköltet, s felhajtsanak néhány korsó sört. Össznépi juniálisra várnak az idősebbek is, akik még nem felejtették el a beszélgetések ízét-örömét, és az egyetlen „sátoros ünnepen”, a búcsún kívül - amire nemcsak a házat meszelték ki, hanem a porta előtti utat is felgereblyézték - történjen már valami. A Kapos menti apró falvak többségében az önkormányzat is rádöbbent: össze kellene trombitálni a népet. Gyakran zászló- és címeravatási ceremóniához kötik-kötötték - ami országgyűlési képviselőket, megyei vezetőket is vonzott - a falunapot. A testületek - merthogy erre kényszerülnek - megpróbálják minél kevesebb pénzből kihozni a gyakran százakat mozgató rendezvényt. Sátrakat kérnek a honvédségtől - mint Bárdudvarnokon -, bevonják a térség legnagyobb foglalkoztatóját - mint Zselickisfaludon tették, - és számos céget keresnek fel támogatásért. Rendőrök, tűzoltók tartanak bemutatókat, és gyakran tűzijátékkal zárul a nagy nap. Kaposfő és Nagybajom is arra készül, hogy a hét végén mindenki jól érezze magát. Egy napra megnyílnak az emberek. Miért csak egy napra? Lőrincz Sándor Siratják a meggyfasövényt Az elmúlt években a vis- nyeszéplaki lakosságnak több olyan vitája is volt a Dédásszal, ami felborzolta a kedélyeket. Az öncélú tevékenység vádja a mostani esetre is érvényes. A villany- vezeték nyomvonalának tisztításáról van szó. VlSNYESZÉPLAK Képtelen helyzet, hogy egy napon hipp-hopp megjelenik néhány suhanc, motorfűrészekkel és mobiltelefonokkal felfegyverkezve, napokra kikapcsolják az áramot — ennek következménye: több háznál leolvadtak a hűtő- szekrények, a fagyasztók, s komoly károk keletkeztek —, majd iszonyúan barbár módon kiirt minden két centiméternél magasabb növényt. Erről fényképfelvételek is tanúskodnak. A fák nyesését a vezeték szintjén el kell végezni, ezt természetesen tudjuk, viszont alapvető gondjaink vannak az alkalmazott eljárással. Több kérdés is felmerült: miért nem értesítették előre a lakosságot a többnapos áramszünetről? Miért a vegetációs időszak kellős közepén végeznek olyan munkát, amelynek rendes ideje a tél? Miért nem kaptak alapvető botanikai, illetve környezetvédelmi felkészítést a dolgozók? így elkerülhető lett volna, hogy a villanyvezetéket a következő 50 évben el nem érő cserjéket is letaroljanak... Megúszta volna egy idős néni meggyfasövénye (azóta is siratja), amely még messze volt a veszélyeztető szinttől. A visnyeszéplakiak fokozottan vigyáznak a növényzetre, tekintettel arra, hogy Visnyeszéplak területének a védetté nyilváníttatása folyamatban van, emellett a szemetelés sem jellemző az itt lakókra, s ezt úgyszintén semmibe vették a dédászos dolgozók sajátságos étkezéseik alkalmával. Magánterületen milyen erkölcsi alapon szedtek cseresznyét, pláne miért baltával illetve fűrésszel? Előzetes egyeztetéssel a télen — a szükséges helyeken — az itt lakók akár társadalmi munkában is elvégezték volna a karbantartást, és nem került volna sor erre a barbarizmusra. Érzésünk szerint a Dédász — nem először — durván visszaél monopolhelyzetével. Ennek előző, nyilvánvaló példája az volt, mikor Visnyeszéplak területi illetékességét áthelyezték a 20 kilométerre levő Kaposvárról az 50 kilométerre fekvő Barcsra. Rossz nyelvek szerint azért, hogy ezzel elejét vegyék a panaszosok személyes utánajárásának... Zaja Péter falugondnok, önkormányzati képviselő Lőrincz Sándor
