Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. május 7., péntek Clinton üdvözölné az orosz részvételt a nemzetközi erők soraiban Hírháttér Elvi megállapodás Bonnban A külügyminiszterek és a brüsszeli biztos fotó: feb/reuters A „nyolcak” elvi megálla­podásra jutottak, hogy Koszovóban hatékony pol­gári és biztonsági nemzet­közi erőket kell felállítani az ENSZ égisze alatt. Az orosz külügyminiszter szóvivője bejelentette: „Megegyeztünk egy közös stratégiában.” A hét ipari hatalom és Orosz­ország külügyminisztereinek, valamint az Európai Unió kül­ügyi biztosának tanácskozá­sán az volt a cél, hogy lerakják egy ENSZ-határozatra tá­maszkodó koszovói béketerv alapjait. Igor Ivanov orosz és Madeleine Albright amerikai külügyminiszter külön is megbeszélést folytatott a ko­szovói konfliktus politikai megoldásáról. A Németországban tartóz­kodó amerikai elnök csütörtö­kön úgy nyilatkozott: üdvö­zölné az orosz részvételt a Ko­szovóba küldendő nemzet­közi erőben. Bili Clinton, aki az Európában állomásozó, a jugoszláviai bevetésekben részt vevő amerikai csapato­kat szemléli meg, Gerhard Schröder kancellárral folyta­tott megbeszéléseit követően Frankfurtba érkezett. Az amerikai elnök azt han­goztatta, hogy a nemzetközi erőknek az észak-atlanti szö­vetségre kell épülniük. „Ha azonban ez olyan nemzetközi erő, amelynek magját a NATO adja, de más országok is részt vesznek benne, akkor üdvö­zölném abban Oroszország je­lenlétét” - jelentette ki az el­nök tudósítók előtt. A koszovói albánok vezetője váratlanul Rómába érkezett Ibrahim Rugóvá nem hozott magával semmiféle saját béketervet Rómába, sem üzenetet Milosevicstől - írták az olasz lapok, amelyek megpróbáltak informáci­ókat szerezni a mérsékelt albán vezető és Massimo D’Alema olasz kormányfő, il­letve Lamberto Dini külügyminiszter szerda esti megbeszéléséről. Olasz kormánykörökben úgy látják, hogy az erőszakmentességet hirdető koszovói albán vezető Rómába érkezése új reményt ígér a vál­ság megoldódására. Ibrahim Rugóvá a nyilvá­nosság előtt még nem nyilatkozott, de tárgya­lópartnereinek azt mondta, hogy szabad em­berként érkezett Olaszországba. Mivel hazáját kiürítették és felperzselték, nem látta értelmét annak, hogy Pristinában maradjon. Ő maga kö­zölte, hogy béketerv vagy üzenet nélkül jött. Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök kedd este személyesen tájékoztatta telefonon Lam­berto Dini olasz külügyminisztert arról, hogy Rugóvá, akit sokan a túszának tartottak, szaba­don távozhat Jugoszláviából. Az olasz kor­mány a légierő egy Falcon típusú repülőgépét küldte Ibrahim Rugováért és 11 családtagjáért Szkopjéba, ahova gépkocsin távoztak Pristiná­Rugovát fogadta D'Alema fotó: feb/reuters ból. A függetlenségpárti, de a szerb hatalmi szervekkel szemben békés ellenállást hirdető politikus a NATO-csapások kezdete, március 24. óta most először hagyta el Jugoszláviát. A tiranai kormány albániai látogatásra hívja meg Ibrahim Rugovát és családját, hogy el­mondhassa, mi is történt valójában vele és kö­rülötte - közölte Misa Ulqini albán tájékozta­tási miniszter. Tirana a szakadár koszovói al­bán mozgalom politikai és katonai szárnyának egyesítésére törekszik. A B2-es hadászati bombázók bevetéseinek mérlege A NATO-légitámadásokban bevetett hat B2-es „Lopa­kodó” bombázó mintegy 500 tonna műholdvezér­lésű bombát dobott le ju­goszláv célpontokra, pél­dátlan pontossággal. A denevérszárnyú B2-esek, amelyek a jugoszláviai had­műveletben estek át a tűzke­resztségen, szinte naponta in­dulnak bevetésre a Missouri államban fekvő Whiteman légi támaszpontról, és már több mint ötszáz 907 kilogrammos bombát dobtak le, elenyésző hibaszázalékkal. A Lopakodók mindegyike 16 pontosan célba találó, úgynevezett JDAM (Jo­int Direct Attack Munitions) bombát visz, amely egy mű­holdas navigációs rendszer jelzései segítségével éjjel-nap­pal, bármilyen időjárási viszo­nyok között célra vezethető, akkor is, amikor a lézervezér­lésű bombák már nem hasz­nálhatók. A B2-es egyesíti az észrevétlen suhanást, a nagy hatótávolságot, a nagy hasz- nosteher-szállítást és a löve­dékek pontos célba találását. A 2,2 milliárd dolláros gépek az amerikaiak legdrágább „fegy­verei”, amelyekből csak 21-et vásároltak, és eddig kilencet állított rendszerbe. A jugosz­láviai bevetésekben részt vevő Lopakodók 33 órát repülnek oda-vissza, üzemanyag-feltöl- tésüket a levegőben végzik. A Pentagon bejelentette: B52-es nehézbombázók szerdára vir­radóra jugoszláv csapatokat támadtak Koszovóban. A gé­pek már a második egymást követő napon vettek részt be­vetésben, előző éjszaka egy repülőteret bombáztak. Teg­napra virradóra több mint hét­száz légi támadást irányoztak elő, de a rossz időjárás miatt számukat csökkenteni kellett. „Félig tagság” a NATO-ban? Ritkán fordul elő, hogy egy, a budapesti parla­mentben beterjesztett javaslat élénk nyugati visszhangot váltson ki. Az a kezdeményezés azonban, amellyel az MSZP a NATO légtér- és reptérhasználatának „korlátlan” mivoltát igye­keznék módosítani, bizony némi meglepetést keltett Brüsszelben. Hasonlóképp az épp Bonnba látogató MSZP-elnök is beható firta­tásra számíthatott ez ügyben: noha Kovács László elsősorban az Európai Unió integrációs folyamatáról, az MSZP-SPD kapcsolatokról tárgyalt vendéglátóival, nyilván a koszovói kérdéskört sem kerülhette ki. A sajtóvisszhang meglehetősen vegyes volt; egyes lapok vissza­kozásként, fordulatként értékelték az MSZP in­dítványát, amely végső soron egyfajta „félig tagsághoz” vezethetne, s a NATO-központban is bizonyos értetlenséggel köveük az eddigi hatpárti egyetértés megbomlását. Az MSZP - hangsúlyozta Bonnban újra Ko­vács - nem kívánja visszafogni az atlanti szö­vetség erőfeszítéseiből vállalt magyar részese­dés mértékét, csak azt igyekszik megakadá­lyozni, hogy magyar földről, magyar repterek­ről induljanak a NATO támadó műveletei. A háború logikája azonban kemény és könyörte­len. Ha a NATO el akarja kerülni a szárazföldi harcok beindítását, aligha marad más lehető­ség, mint a légi csapások fokozása. Más kérdés, hogy magyar szempontból alapos indok van az aktívabb szerepvállalástól való tartózkodásra: a vajdasági magyar kisebbség védelme. Azt ugyanis a bonni vagy brüsszeli bírálók sem ta­gadhatják, hogy az ottani magyarság az egyet­len olyan kisebbség Jugoszláviában, amelynek eddig nem kellett módszeres üldözéstől vagy elűzéstől szenvednie, s alapvető érdek, hogy ez a jövőben se változzék. Szondy Gábor Európa ünnepel Ötvenesztendős földrészünk legrégibb integrációs szervezete Az Európa Tanács parla­menti közgyűlése irodá­jának zárt ülésével csü­törtök délután megkez­dődött a szervezet fenn­állásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett kétnapos budapesti ren­dezvénysorozat. Budapest A zárt ülést követően Göncz Árpád köztársasági elnök fo­gadta a delegációvezetőket, majd ünnepi ülésre került sor a Parlament Kongresszusi termében. Az ünnepi ülés megnyitóbeszédét Áder Já­nos házelnök tartotta. Az Európa Tanács soros elnöki tisztét adó Magyaror­szág nevében Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötte a résztvevőket, majd felszólalt Lord Russell-Johnston, a földrész legrégebbi integrá­ciós szervezete parlamentí közgyűlésének elnöke, Knut Vollebaek norvég külügymi­niszter, az EBESZ soros el­nöke, valamint Dániel Tarschys, a nemrégiben föl­vett Grúziával együtt immár 41 tagországot számláló Eu­rópa Tanács főtitkára. * Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának budapesti ülése előtt Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke nyilat­kozatban üdvözölte az 50. évfordulóját ünneplő Európa Tanácsot - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. Nyilatkozatában Knut Vol­lebaek hangsúlyozza, hogy a szervezet a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jo­gok tiszteletben tartása terén tett erőfeszítéseivel komoly mértékben járult hozzá a ma Európájának létrejöttéhez. A szervezet 10 éve megkezdő­dött keleti bővítése pedig, elősegítette a kontinens meg­osztottságának felszámolását.- Az EBESZ által is elsőd­legesnek tartott alapértékek Koszovóban bekövetkezett durva megsértése még fon­tosabbá teszi a két szervezet közös fellépését - áll a nyi­latkozatban, amely külön hangsúlyozza annak fontos­ságát, hogy létrejön az em­beri jogok biztosának in­tézménye. Horváth Gábor ehhez hozzáfűzte, hogy a most záruló soros magyar elnökség eredményesnek és fontosnak tartja a két szer­vezet együttműködését. A parlamenti közgyűlés irodájának vezérkara FOTÓ: FEB/DtÓSI IMRE A Vajdaság autonómiájáért Auto­nómiát követel a Vajdaság számára a volt kormányfő. Horn Gyula a Stern című német magazinnak nyilatkozva bí­rálta Belgrádot, mert semmibe veszi a tartományban élő 300 ezer magyar jo­gait. Koszovóban a katonai erők fogják kikényszeríteni a politikai megoldást - fogalmazott a politikus -, de „természe­tesen a Vajdaságnak is vissza kell nyer­nie autonómiáját”. Ékszerrablás Párizsban Nyolcmillió franknyi ékszert és más luxuscikkeket raboltak el Párizs szívében. A négy rabló a galéria egyik alkalmazottját erő­szakkal kényszerítette arra, hogy külvá­rosi lakásáról éjszaka velük menjen az üzletbe, és árulja el a páncélszekrény kódját. Az Örömóda születésnapja A bécsi Kärntnertor közelében, a Hoftheaterban 175 esztendővel ezelőtt, 1824. május 7- én volt az ősbemutatója a klasszikus HÍREK zene egyik gyöngyszemének, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának. Az Örömóda ma már az egységesülő Eu­rópa himnuszának számít. Ebből az al­kalomból a zeneszerző összes szimfóni­ája felcsendül a héten a Musikvereinsa- alban az Orchestre Revolutionnaire et Romantique előadásában, Sir John Eliot Gerdiner vezényletével. Francia vasutassztrájk Több mint egy hete tart a Párizs és tucatnyi más nagyváros közlekedését bénító, főként a környékbeli agglomerációkból a munkahelyükre igyekvők, illetve haza­térni kívánó több millió ember életét megkeserítő franciaországi vasutas- sztrájk. Közlekedési tragédia Kína keleti ré­szén lecsúszott az útról és egy víztáro­lóba zuhant egy diákokat szállító busz. 22 ember vesztette életét, a sebesültek száma 15. A buszon 43 középiskolás diák, két tanár és további négy személy utazott. A baleset a csangtingi víztáro­lónál, Hangcsou város közelében tör­tént. Elbocsátották az igazgatót A II. Já­nos Pál pápa érkezéséről és elutazásáról tudósítani kívánó újságíróktól már előre díjat szedett, ezért elbocsátották állásá­ból a bukaresti reptér igazgatóját. Du- mitru Parscoveanu azzal védekezett, hogy a minisztérium nem járult hozzá a pápalátogatás előkészületeivel kapcsola­tos, 33 ezer dollárt meghaladó kiadá­sokhoz. Csernobil tovább üzemel Bár Ukrajna megígérte, hogy 2000-ben bezárja az erőművet, az továbbra is működni fog - közölte Vaszil Durdinec katasztrófa-el­hárítási miniszter. Ennek az az oka, hogy a segítségüket kilátásba helyező országok nem állták szavukat. Kijev 1999-ben 443 millió dollárt fordít az 1986. évi atombaleset következményei­nek felszámolására. Bíróság előtt a buszsofőr A januári tragédia fő fe­lelősei azok a magyar ja­vítóműhelyek, amelyek fél éven belül kétszer is megvizsgálták a buszt, s nem találtak rajta hibát - jelentette ki a sofőr vé­dőügyvédje. A kőszegi magánvállalkozó által vezetett busz fékje fel­mondta a szolgálatot és fel­borult. A deutschlandsbergi balesetben tizennyolcán ve­szítették életüket, harmincö­tén súlyosan megsérültek. A 44 éves K. József pere jövő hétfőn kezdődik Grazban, több ember gondatlan veszé­lyeztetése miatt állítják majd bíróság elé. Ha bűnösnek ta­lálják, akkor akár ötéves bör­tönbüntetésre is ítélhetik. Az osztrák védőügyvéd, Peter Benda a News című osztrák hetilapnak el­mondta: a budapesti közle­kedés-felügyelet 4 hónappal a baleset előtt hosszabbította meg a busz műszaki engedé­lyét. A katasztrófa előtt pedig néhány nappal a jármű egy javítóműhelyben volt, ahol szintén nem találtak hibát rajta. Benda szerint észre kellett volna venniük, hogy a busz rásegítő fékjének egyik kábele nem volt bekötve, s így a berendezés nem mű­ködött. Az ügyvéd szerint egy ilyen műszaki állapotú busz Ausztriában nem ment volna át a műszaki vizsgán, tehát - mint mondta - felve­tődik a magyar hatóságok fe­lelőssége.

Next

/
Thumbnails
Contents