Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-06 / 104. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. május 6., csütörtök A szerbeknek ki kell vonulniuk Németországban állomásozó amerikai katonák előtt mondott szerdai beszédében Bili Clinton a Jugoszlávia elleni légitámadások fokozását helyezte kilátásba. Az amerikai elnök a Spangdahlemben telepített 52. légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjaik előtt kifejtette: a szerb erőknek mindenképpen el kell hagyniuk Koszovót. Clinton a fegyvereket is megszemlélte fotó: feb/reuters A NATO könyörtelenül folytatja a csapásmérést mindaddig, amíg Szlobodan Milosevics elnök meg nem hátrál - mondta az amerikai elnök a Rajna-Píalz tartománybeli városban. A szerb kivonulás után a koszovói albánok visszatérhetnek otthonukba. Biztonságukra nemzetközi haderőnek kell felügyelnie, amelynek magvát a NATO fogja képezni. Ugyanakkor remélhetőleg számos más ország is szerepet vállal e kontingensben, amelynek feladata a béke védelmezése lesz Koszovóban - tette hozzá Clinton. Az elnök leszögezte: a háború nem'a szerb nép, hanem az etnikai tisztogatás, az elűzés, a tömeges gyilkosságok, a vallási alapú gyűlölet ellen folyik. Koszovói küldetésünk célja egyáltalán nem a területhódítás vagy az Egyesült Államok fennhatóságának kiterjesztése. Ennél sokkal fontosabb dologról van szó: arról, hogy olyan világot hozzunk létre, amelyben nem lehetséges ártatlan emberek elnyomása, elűzése és legyilkolása csak azért, mert vállalják vallási és etnikai örökségüket - hangoztatta Clinton. Bili Clinton arra kérte William Cohen védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg a szövetséges csapatok által fogva tartott két jugoszláv hadifogoly helyzetét - közölte szerdán a washingtoni Fehér Ház egyik szóvivője. Cohen a kérés nyomán azt közölte, hogy várakozásai szerint hamarosan javaslatot tesznek a foglyok szabadon engedésére. Két amerikai pilóta a NATO első halálos áldozata Az Apache helikopter gyakorlat közben fotó: feb/reuters Moszkva és Washington kezdi jobban megérteni egymást a koszovói probléma tekintetében - hangsúlyozta Viktor Cserno- mirgyin orosz balkáni különmegbízott, aki szerdán tért vissza az orosz fővárosba az Egyesült Államokból, s telefonon azonnal tájékoztatta Borisz Jelcin orosz államfőt Washingtonban és New Yorkban folytatott megbeszéléseiről. Csernomirgyin szavai szerint a Kreml kezdeményezései is napirenden vannak Bili Clinton amerikai elnök európai tárgyalásain, illetve a fejlett ipari országok és Oroszország csütörtökön Bonnban kezdődő külügyminiszteri értekezletén, amelyen Igor Iva- nov külügyminiszter képviseli Moszkvát. New York-i diplomáciai körök úgy értesültek, hogy Jugoszlávia ellenezné, ha Franz Vranitzky volt osztrák kancellárt nevezné ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár koszovói közvetítővé. Értesülések szerint Flavio Cotti volt svájci külügyminiszterre esik a választás. Az Ibrahim Rugóvá vezette Koszovói Demokratikus Szövetség nem ismeri el a Hasim Taci vezette koszovói albán „kormányt”, amely a rambouillet-i béketárgyalások kudarca után alakult meg. A washingtoni védelmi minisztérium szerdai bejelentése szerint egy amerikai Apache helikopter gyakorlatozás közben hajnali fél 2 tájban, Tiranától mintegy hetvenöt kilométerre északnyugatra lezuhant. A stuttgarti parancsnokság közölte: az egyelőre tisztázatlan ok miatt szerencsétlenül járt helikopter mindkét pilótája életét vesztette. Szabó János honvédelmi miniszter bejelentette: a lengyel hegyivadász század első vasúti szerelvénye ma érkezik Hidasnémetibe. Vizsgázik az észak-atlanti szövetség új koncepciója Főként az elmúlt nyolc év tapasztalatainak összegzésével szolgál a NATO nemrég elfogadott új stratégiai koncepciója - mondta a dokumentum körül fellángolt vita fő vonásait elemezve Dérer Miklós, a Magyar Atlanti Tanács főtitkára.- Főtitkár úr, miért nevezik újnak a NATO-csúcson jóváhagyott koncepciót, holott a benne foglaltak lényege már 1991-ben ismert volt?- A „biztonság garantálása” a szövetség szótárában korábban is szerepelt, ám nem volt elegendő tapasztalat arról, hogyan akadályozható meg a tagországok térségében esetleg fellángoló konfliktusok továbbterjedése. A Boszniában vagy a Koszovóban történtek most számos új kérdést vetnek fel.- Például hogy helyes volt-e az ENSZ, illetve a Biztonsági Tanács felhatalmazása nélkül megkezdeni Jugoszlávia bombázását.-A koncepció nem húzza meg egyértelműen az esetleges beavatkozások földrajzi határait, s arról sincs konkrét rendelkezés, hogy indokolt esetben a 19 tagország ne dönthetne saját belátása szerint egy-egy akció megindításáról. Szerintem a koszovói válság kimenetelétől is függ, hogy szükség lesz-e a szabályok újrafogalmazására, konkretizálására.-Mi a véleménye az elhúzódó bombázások, illetve a katonai akció során elkövetett hibák miatti kritikákról?- A médiumok nem veszik a fáradságot az alapos tájékozódásra. Úgy tesznek, mintha nem hallották volna a NATO főtitkárának szavait a 3-6 hónapos időtartamra tervezett csapásokról; mintha fogalmuk sem volna arról, hogy a rossz idő tíz százalékkal csökkentette az akció eredményességét; s mintha nem értenék: a bombázások folytatása a szárazföldi beavatkozás elkerüléséért szükséges. Elfeledkeznek arról is, hogy a polgári áldozatok száma alatta marad az ilyenkor valószínűsíthető veszteségnek.- Igazak a fölröppent hírek a NATO tagországai közötti újkeletű feszültségekről?- Nem a tagországok egységében, hanem a jugoszláv vezetésben keletkeztek repedések. Már csak emiatt is hiszek a koszovói válság mielőbbi békés rendezésében. (Takács) Jóváhagyás Prodinak Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta, hogy Romano Prodi legyen az Európai Bizottság jövendő elnöke. Prodit az Európai Unió tizenöt tagállamának vezetője jelölte ki a végrehajtó testület élére március végén. A képviselőtestület döntése nyomán a volt olasz kormányfő a tagországokkal karöltve megkezdheti a bizottság összeállítását. A személyi javaslatokat a tagállamok terjesztik elő, Prodi osztja el a tárcákat köztük, és listájukat egyetlen testületként hagyja jóvá a parlament. A bizottság az Európai Unió „kormányaként", végrehajtó testületként működik, illetve őrködik az uniós szerződések megtartásán. A döntéshozás azonban - a nemzeti kormányoktól eltérően - nem e testület, hanem a tagországok szaktárcáinak vezetőiből álló miniszteri tanács joga és feladata. A strasbourgi szavazáson Prodinak 392 honatya szavazott bizalmat 72 ellenében és 41 tartózkodás mellett. A 626 képviselőből 505 jelent meg a voksoláson. Az Európai Bizottság várhatóan szeptember közepére alakul meg. Az előző testület megbízatása eredetileg decemberig szólt volna, de le kellett mondania, mert független szakértők elmarasztalták az unió közös kasszájának kezelésében. Prodi a luxemburgi Jacques Santer helyét veszi át; a tagállamok remélik, hogy a volt olasz kormányfő keményebb kezű lesz elődjénél, és sokkal inkább Santer elődjéhez, a francia Jacques Delors-hoz fogják majd hasonlítani. Az 1994-ben távozott Delors minden idők leghatározottabb bizottsági elnökei közé tartozott, kezdeményezései ma is meghatározó szerepet játszanak a közösség politikájának alakulásában. Az európai intézmények körüli válság rendeződése megnyugtatóan hathat az uniós tagságra pályázó kelet-európai államokra, köztük Magyarországra. Martonyi János ünnepi beszede Londonban A határok nélküli Európáért Egy nappal az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója alkalmából Budapesten megrendezendő tanácskozás előtt a 41 tagország képviselőinek részvételével szerdán Londonban ünnepséget rendeztek. Hazánkat Martonyi János magyar külügyminiszter, a tanács miniszteri bizottsága soros elnöke képviselte. Az évfordulós ünnepségen részt vett II. Erzsébet brit királynő is. Martonyi János soros elnökként mondott válaszbeszédet az uralkodó pohárköszöntőjére. A budapesti diplomácia vezetője olyan szervezetre emelte poharát, amely az emberi és kisebbségi jogok felett őrködik, magában hordozza és gondosan ápolja az alapító egykori francia külügyminiszter, Robert Schu- man gondolatát a határok nélküli Európáról, s amely a kontinens legrégebbi integrációs szervezeteként az Európai Unió előfutárának tekinthető. Beszédében a magyar külügyminiszter kifejtette, hogy Magyarország szempontjából különösen szerencsés időpontban esik egybe az évforduló és a soros elnökség, hiszen tíz esztendővel ezelőtt épp hazánk volt a régió - az úgynevezett „béketábor” - országai közül az első, amellyel az Európa Tanács megkezdte az érdemi tárgyalásokat, s nem sokkal később teljesen egyenjogú tagként a soraiba fogadta. A külügyminiszter külön hangsúllyal szólt a földrészünket fenyegető legújabb kihívásokról. Miközben ugyanis a közelmúltban negyvenegyedik tagállamként Grúzia nyert felvételt a szervezetbe, fél esztendővel ezelőtt, a görög külügyminisztertől átvéve a soros elnökséget még a legtöbb országban - köztük hazánkban is - szinte egyöntetű volt a vélemény, hogy következőként Bosznia nyer bebocsátást a „klubba”. Közben azonban olyan események történtek Európának azon a vidékén, amelyek jócskán késleltetik ezt az aktust. „Az Európa Tanács tagállamainak a jövőben határozottabban kell beavatkozniok egyes tagállamok belügyeibe, ha úgy látják, hogy az általuk képviselt alapértékeket veszély fenyegeti. A koszovói háború lezárulta után a tanácsnak kezdeményező szerepet kell játszania a jogállamiság, a demokratikus intézményrendszer kialakításban, az emberi és kisebbségi jogok védelmében Európának ezen a részén - hangsúlyozta az ünnepség másik szónoka, lord Russel- Johnston, a strasbourg-i székhelyű Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke a londoni megemlékezésen. Hírek A pápa üzenete a románokhoz II. János Pál, közelgő bukaresti látogatása alkalmából, üdvözletét küldte a románoknak és azt mondta, hogy utazásának célja „megerősíteni a Szentszék és Románia közti kötelékeket, amelyek a kereszténység történelme során oly nagy jelentőségűek voltak ebben a térségben”. Súlyos járvány Szudánban Csaknem 1500 halálos áldozatot szedett eddig a szu- dáni agyhártyagyulladás-járvány. A brit Vöröskereszt becslése szerint december óta akár egymillió ember is megfertőződhetett. Az áldozatok magas számát az okozza, hogy nincs elegendő pénz a megelőzésre: bár 8,5 millió szudánit már beoltottak, még ötmillió vár a vakcinára. A kitoloncolás következményei Ausztriában nagy hullámokat ver Marcus O. esete. A nigériai fiatalembert kitoloncolás közben a Bécs-Szófia közötti légijáraton három osztrák rendőr szállította a száját leragasztva, s ennek következtében a férfi megfulladt. Ha bebizonyosodik, hogy a rendőrök halált okozó testi sértést követtek el, akkor az osztrák bíróság akár tízéves szabadságvesztésre is ítélheti őket. Masaryk-lskola Ukrajnában Tomas Ma- saryk nevét szeretné felvenni egy kárpátaljai ukrán tannyelvű iskola. Az 1932-ben épült intézmény Kárpátalja csehszlovák megszállásának a végéig már viselte a prágai politikus nevét. Az ukrajnai gazdasági válság mi- att'elszegényedett Kárpátalján erős nosztalgia érezhető a két háború közötti időszak iránt, amikor a régió épp Csehszlovákiához tartozott. Készül a kisebbségi nyelvtörvény A Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó két törvénytervezet egyikét sem tartja elfogadhatónak, mert módfelett szűkmarkúan bánnak a kisebbségeknek szánt nyelvi jogokkal. Szlovákia uniós csatlakozási törekvéseinek aligha kedvez a nyelvtörvény ügyében kialakult késlekedés. Folyik a mentés. Oklahoma, Texas és Kansas amerikai államban az óránként 509 kilométerrel száguldó forgószél eddig 43 halálos és több mint 700 sebesült áldozatot követelt, de félő, hogy a romok alatt további holttesteket találnak. fotó: feb/reuters
