Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-27 / 121. szám

SOMOGYI HÍRLAP 8 Nyugdíjasok 1999. május 27., csütörtök Tizenhét lett nyolcból mot terveztünk a szeptember 25-i döntőre, de tizenhét lett belőle. Tóth László polgármester a találkozó végén megkönnyeb­bülten fellélegezve faluja nyugdíjasainak köszönte meg a közreműködést. Ennyi em­ber - idős ember - mozgatása, útbaigazítása, kiszolgálása nem kis dolog, mégis úgy csi­nálták, mintha egész életük­ben ezt tanulták volna. Észre­vétlenül, de mindenhol ott vol­tak, ahol jótanács kellett. Este fél nyolckor a megyei szövetség vezetői, a zsűri tag­jai, de az újságíró is holt fárad­tan zuhant a gépkocsiba. A lát- rányi művelődési házban ek­kor kezdődött a bál, a tánc. Háromszáz észak-somogyi nyugdíjas akkor kezdett el igazán mulatni. Honnan ez az életerő? Nincs rá magyarázat. Hál’Istennek van! Katona Cs. Bajtársi találkozó Nagyatádi vendégeket fogad­tak szombaton a Noszlopy Gáspár Nyugállományúak Klubjában. A megyeszék­helyre érkező atádi bajtársak délelőtt városnéző sétán vet­tek részt, múzeumokat láto­gattak meg. A közös ebéd után megemlékeztek a ma­gyar honvédség napjáról és Budavár visszavételének 150. évfordulójáról, majd koszo­rút helyeztek el a helyőrségi klub udvarán tavaly feíállított kopjafánál. Most kezdődik a, most kezdődik a, most kezdődik a tánc... Nyolc-tíz falu részvételére számítottak, amikor a terü­leti kulturális bemutató megrendezésére vállalkoz­tak. Aztán iskolai szünetet kellett elrendelni pénte­ken, hogy a több mint há­romszáz szereplő ellátását biztosítani tudják. LÁTRÁNY 4 Herényi Károly üdvözölte a művelődési házat zsúfolásig megtöltő közönséget. - A kö­szönet és a tisztelet hozott ide - hangoztatta az országgyűlési képviselő. - Életük szorgalmá­val neveltek fel bennünket, há­lánkat kifejezni azzal illene, hogy biztonságot, emberi mél­tóságot adó ellátást adunk a nyugdíjasoknak. Ez az év az első a rendszerváltás óta, hogy a nyugdíjak emelése megha­ladja az infláció mértékét, és olyan útra léptünk, amely le­hetővé teszi a pótolhatatlan nagyszülők sorsának további javítását. Húsz észak-somogyi telepü­lés versmondói, énekesei, tán­cosai, színjátszói vették ez­után birtokba a színpadot, összesen hatvan műsorszám pergett a reggel fél tíztől este hatig tartó műsorfolyamban. Hetven-nyolcvan éves asszo­nyok, friss ősz frizurákkal, keményített blúzban vagy pompás népviseletben, egy­más kezét fogva énekelték a csodás népdalokat, korukat fe­ledtetve járták a táncot.- Csodálatunkat fejezzük ki, nem értékelünk - kezdte mondandóját Horváth Gá- bomé, a zsűri elnöke. - Disz­kók ifjú tétlen résztvevőit megszégyenítve maguk talál­ják ki, gyakorolják és bemutat­ják ezeket a színpadi remeke­ket, egymás szórakoztatására. Nyolc továbbjutó műsorszá­Közös koszorúzás a kopjafánál FOTO: TOROK ANETT HÍREK A legnépesebb Ki Mit Tud?-elődöntő valószínű­leg a kaposvári lesz. Hu­szonnégy megyeszékhely környéki település nyug­díjas szervezetének szó­listái és együttesei jelez­ték részvételi szándéku­kat a június 5-én délelőtt fél 10-kor kezdődő, az Együd Árpád Művelődési Házban sorra kerülő be­mutatóra. Pinceszer volt a tárgya a Somogy Megyei Munkás- tanács MÁV és Polgári Nyugdíjas Egyesület múlt heti összejövetelének. El­lenberg József tagtársuk szőlőjébe voltak hivatalo­sak bográcsban főtt gu­lyásra és borkóstolóra. A hegedűszó csak fokozta az amúgy is vidám hangu­latot. A mezőcsokonyai nyug­díjasok szombaton Buda­pesten országos kulturális találkozón vettek részt, huszonhat más település­ről érkezett csoport társa­ságában. Bolond lakoda­lom című színpadi jelene­tük nagy sikert aratott. A csoknyaiakat elkísérte a szereplésre Sudár Győző polgármester is. Hét vé­gén újra útra kelnek, bala- tonkeresztúri meghívás­nak tesznek eleget és kó­rusuk fellép a máriafürdői szezonnyitó rendezvé­nyen. A kaposvári egyesület háziasszony klubja tava­szi évadzáró összejövete­lét tartja május 31-én, hét­főn délután 3 órakor a Szent Imre utcai pártok háza félemeleti nagyter­mében. A zenés, táncos találkozón köszöntik a mostanában névnapjukat ünneplőket is. A bátyus bálra minden nyugdíjast szeretettel várnak. A Balatonfenyvesi Nyugdíjas Egyesület tánc­csoportja és énekkara nagy sikerrel szerepelt pénteken a látrányi bemu­tatón. Szombaton újra színpadra szólította őket egy meghívás, a fővárosi Orczy-kertben rendezett találkozón mutatkozott be énekkaruk és tánckaruk, természetesen a nagy­szerű polkával. Ügyintézés vidéken A Megyei Nyugdíjbiztosí­tási Igazgatóság - az egészségbiztosítási pénztár munkatársaival közösen - májustól kihe­lyezett ügyfélszolgálatot tart a megye városaiban. Júniusban is folytatódik a polgárbarát kezdeménye­zés, az első vidéki ügyfélfo­gadás Tabon lesz 3-án, csü­törtökön reggel 8-tól déli 12- ig. Ugyanezen a napon dél­után 1-től 4 óráig a balaton- földvári ügyfeleket várják. Barcson 4-én, pénteken reg­gel 8-tól fél 1-ig, Marcaliban 7-én, hétfőn reggel 8-tól délután 4-ig, Siófokon 8-án, kedden reggel 8-tól délután 4-ig várják a nyugdíjbizto­sító és az egészségbiztosító munkatársai az érdeklődő­ket. Mind az öt városban a polgármesteri hivatalban tartják a kihelyezett ügyfél- fogadást. Oltalmazó Ezüstfenyő Sok vihari - kubai és viet­nami fonólányokat - megélt épület a Kancakolostornak becézett ház. Ma hátsó, csendes, a forgalom zajától elzárt, kerti traktusában az Ezüstfenyő Idősek Otthona fogadja az öregeket. Kaposvár Egy kis kft működteti a ma­gánintézetet, vezetője Ficzere Anita, kedves, csinos ifjú hölgy, meleg barna szemek­kel.- Hogy jut eszébe öregott­hont alapítani ilyen fiatalon?- Tizenöt éve dédelgeti ezt a tervet a családunk, az indít­tatást az adta, hogy édes­anyám pszihiátriai osztályon dolgozott majdnem három évtizedet, több éven át rész­legvezetőként. Ahogy az ál­moktól a megvalósulásig múlt az idő, megérintett en­gem is a másokról való gon­doskodás elhivatottsága.- Létezik itt egyáltalán si­kerélmény?- Ó, hogyne! A mentő hozta az otthonba az egyik lakónkat, agyvérzéssel. Sanyi bácsi mozdulni, megszólalni nem tudott. Ma már a folyo­són sétálgat, rendszeresen jár hozzá gyógytornász, logopé­dus.- Hányán laknak most itt?- Nyolcvanan vagyunk, összesen százötvenöt idős ember befogadására van lehe­tőségünk. Jelenleg harmincö­tén - szakápolónők, szociális gondozók, minden beosztás­ban a megfelelő szakképesí­téssel - viselik gondjukat, de ha tele lesz a ház, hatvanki- lenc alkalmazottunk dolgozik azon, hogy jól érezzék itt magukat. A háziorvos mellett belgyógyász, kardiológus fő­orvos, reumatológus főorvos és szemész szakorvos bizto­sítja az egészségügyi ellátást. Naponta átlag hat órán át or­vosi ügyelet van az otthon­ban.- Ez iszonyú költség, mi ebben az üzlet?- Üzlet csak akkor lenne, ha a lakóink nem kapnák meg a megfelelő ellátást. Mi azt akarjuk, hogy tisztességes megélhetést biztosítsunk a nálunk dolgozóknak.- Hogy lehet ide bekerülni?- Most még egyszerűen. Bejön az otthonban az idős ember, vagy a hozzátarto­zója, és kap tőlünk egy je­lentkezési adatlapot, amit neki és általános egészségi ál­lapotáról a háziorvosának ki kell töltenie. Amikor ezt visz- szahozza, akár azonnal itt maradhat. Ha szüksége van rá, előgondozásban részesít­jük, szociális gondozóink la­kásán keresik meg és felké­szítik az otthonéletre.- Mennyit kell beköltözés­kor fizetni, és mennyi a havi gondozási díj?- Egyáltalán nem kell belé­pést fizetni. A gondozási díj huszonötezer forint egy hó­napra. Ha a lakó nyugdíjának nyolcvan százaléka erre nem elég, a hozzátartozók általá­ban kipótolják.- Mit adnak ezért a pén­zért?- Napi ötszöri étkezést és teljes orvosi és gyógyszerellá­tást kapnak a gondozottjaink, takarítunk, mosunk, vasa­lunk, bevásárlunk, szabad­idős programokat szervezünk számunkra. Szociális munkás gondoskodik a családdal, vagy bármelyik egyházzal a kapcsolattartásról. Azon va­gyunk, hogy testi-lelki har­móniájukat az új körülmé­nyek között is megőriz­zék. Katona Cs. A cukrászkirály „édes” élete Világjáró útjain vett ked­ves tárgyai, könyvel és a mesterségben eltöltött - gáncsokkal nehezített és sikerekkel övezett - sok évtized emlékei között éli napjait a hetvenhárom éves csíkszentkirályi Les- tyán Ferenc. A kaposvári cukrászlegenda tavaly ké­szített utoljára fagylaltot, süteményt. Büszke erdélyi őseire, bár Budapesten született. Ott ka­pott kedvet a cukrászkodás­hoz is. A Közel-Keletről ha­zánkba keveredett osztály­társa édesapjának kispesti műhelyében figyelte kikere­kedett szemmel az édesség­csodák alakulását.- Orvosok, ügyvédek, írók vannak a famíliában, csak én lettem iparos. Amikor Kapos­várra költöztünk - édes­anyám született itt -, a Ma­gyar-féle Corso-cukrászdában lettem kifutófiú, kemenceta­karító, abban az időben így kezdődtek az inasévek, aztán lépésről lépésre a cukrászko­dás fogásait is elleshettem. Később a híres Kajdi István barcsi műhelyébe kerültem, a mester szinte családtaggá fo­gadott, tőle tanultam meg a rejtett titkokat. Sok tapaszta­latot szereztem a világot járt Takács mestertől is.- Milyen alapanyagokat használtak akkor?- A süteményekhez, fagy­laltokhoz szükséges gyümöl­csöket mi tettük el, magunk készítettük a tejszínt, túrót is. A szaloncukor sztaniolját, papírját vágtuk, rojtoztuk, akár évekre előre. Én így csi­náltam, rádióhallgatás, tévé­zés közben a legutóbbi idő­kig. Befektetett munkával így lett egy forintból egy forint tíz fillér - és végeérhetetlenül so­rolja még az apró praktikákat, amivel ízesebbé, mutató- sabbá lehet tenni egy süte­ményt, vagy tortát. Kaposváron a szövetkezet cukrászüzemének lett a veze­tője Lestyán Ferenc, és a semmiből rövid idő alatt nagyüzemmé fejlesztette. Sa­ját tervezésű figurái, a cilin- deres csirke és kacsa húsvét- kor, meg a Télapó Mikuláskor óriási sikert aratott. Az ország három édesipari gyára legfel­jebb háromszázezer darabot készített ezekből évente, a kaposvári szövetkezeti üzemben ugyanakkor több mint félmilliót gyártottak. Száztíz üzletbe szállították a süteményeket. Korabeli új­ságcikk is tanúskodik erről. A nagy forgalomért magas juta­lék járt, s ezt a sokan nem nézték jó szemmel, meghur­colták, kirakatpert indítottak ellene. Az üzem veszteséges volta miatt később meg is szűnt. A bürokráciával vívott kétévi küzdelem után, 1971- ben nyitotta meg a Lestyán- cukrászdát, a név azóta foga­lom lett Kaposváron.- Mennyiség, minőség és ár, ez a három aránya hatá­rozza meg a forgalmat, így tanították a mestereim, s ezt be is tartottam. Eredeti anyagokat használtam, nem aromákat, ezért szerették az áruimat. Egy íz néha öt-hat komponensből adódik ösz- sze, a grammok is számíta­nak. Újdonságokon törtem a fejem, csináltam mexikói és pekingi fagylaltot, meg a ke­leti ízhatású Szultán Csókját. Egy ideig tanítottam a gyere­keket a cukoripari techni­kumban.- Az adalékanyagokon kí­vül sok múlik az emberen is.- Ha egy darab húst négy­felé vágunk és odaadjuk négy asszonynak, hogy egyforma fűszerekkel, zöldséggel csi­náljanak belőle pörköltet, négyféle lesz az étel: mert más a háziasszony és más a tűzhely. Azt akarom ezzel mondani, hogy lehet bármi­lyen jól hangzó név is egy Az édes ízek titkainak tudója cukrászda cégtábláján, az édességet elkészítő ember személye a fontos.- Ennyi édes titok birtoká­ban mit tervez? Abbahagyja végleg az ízes mesterséget?- Tanítanék szívesen, ha megkérnének rá, azt hiszem, hasznos tanácsokat kapná­nak tőlem a gyerekek. Hajta­nék egy kis cukrászda meg­nyitására, a városi, megyei vezetők biztatnak is erre. Csak olyan termékeket árul­nánk itt, amit a két kezemmel készítettem. Gondolkodom még... Reméljük nem sokáig. A fess kaposvári hölgyek per­zselő ajakát mielőbb hűsítse a Szultán Csókja. Katona Csongor

Next

/
Thumbnails
Contents