Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Esküt tett a testület A fiadi önkormányzat alakuló ülésén esküt tettek az újonnan választott képviselők. Egy kivételével mind új ember a testületben. Megvitatták a csaknem 200 lakosú község önkormányzatának költségvetését, s ez a testület is Jártás Sándort választotta alpolgármesternek. Megnézték a Cigánybárót Színházlátogatásra mentek a fővárosba a somogydöröcskei- ek: huszonhatan az idősek klubjából, a polgármesteri hivatal dolgozói és velük 12 karádi nyugdíjas. Az Operettszínház Cigánybáró-előadására voltak kíváncsiak. A döröcskei önkormányzati busszal utaztak, a képviselő-testület 25 ezer forinttal támogatta a kirándulást. Útjavítás öt utcában Mintegy 9 millió forintot költ a karádi önkormányzat á tönkrement utak helyreállítására, a vízelvezető árkok rendbe tételére nyert rendkívüli támogatásból. Már dolgoznak a Koppány vezér, a Gárdonyi, a Fischer, a Báthori utcában és a Hunyadi közben, s a jövő hónapban a Dózsa utcában is megjavítják az utat. Iskolatej a kicsiknek Torvajon 50 óvodásnak és iskolásnak szállítják a kedvezményes iskolatejet. A falugondnoki kisbusz 11 helyre naponta kiviszi, bár az egyik képviselő javasolta, hogy ezt szüntessék meg, mert többletköltséget okoz az önkormányzatnak. A testületi tagok elutasították ezt a javaslatot. Kirándulás báli pénzből Mintegy 20 ezer forintot hozott a torvaji kisiskola szülői munkaközössége által szervezett jótékonysági bál; ezt a pénzt a tanulmányi kirándulásra adták. A diákok a hét végén utaznak Budapestre. Ellenőrzött készülékek Ingyenes tűzoltókészülék-ellen- őrzést rendezett a tabi önkéntes tűzoltóság a helyi és a környékbeli cégeknek, magán- személyeknek. Az 50 vizsgált készülékből 20 nem felelt meg az előírásoknak. Somogyi tájak V y\ /_\ Iskolapárti képviselők Központi támogatást remélnek - Segíti az oktatást az alapítvány is Minden egyes gyerekre figyelnek a közösségben. Nagy Jenőné tanító kis diákjaival fotó: kovács tibor Pályázatot nyújtott be a zicsi önkormányzat is az 1100 lakos alatti települések óvodáinak, iskoláinak szánt egymllliárd forint központi támogatásra. A képviselő-testület úgy döntött: megtartja a falu alsótagozatos kisiskoláját. ZlCS Huszonöt kisgyerek oktatása- nevelése a tét; ennyi jár az alig 500 lakosú község óvodájába- iskolájába. Fontosnak tartják a szülők; így nem kell naponta utazni az apróknak sem. Az 1-4. osztályos összevont csoportban kilenc kisdiák tanul. Nagy Jenőné tanító, a gyermekintézmény vezetője elmondta: a 9,7 millió forint költségvetés nem ad sok mozgásteret. Az intézmény működéséhez a település 30,7 millió forintos költségvetéséből biztosítja a pénzt, mivel a képviselő-testület egy éve kimondta, hogy mindenképpen fenntartják az alsótagozatos kisiskolát. Ez az egyetlen — köz- művelődést is felvállaló — intézmény, amely segítheti a falu népességének megtartását. A képviselő-testület által biztosított pénz azonban nem elég, szükség van az állami támogatásra. A következő tanévre két iskolakötelest írattak be szüleik, így a tanuló létszám várhatóan nem csökken. Feliinger János polgármestertől megtudtuk azt is, hogy a több mint 4 millió forint forráshiánnyal küszködő településről a felsősök zöme Nágocs- ra, illetve Tabra jár iskolába. Néhány alsótagozatos Török- koppányban tanul. Az iskola megtartása ugyanis néhány éve még bizonytalan volt, a szülők attól tartottak, hogy megszűnik, ezért máshova íratták be a kicsiket. — Évente mintegy százezer forinttal támogatja a Zics Faluért alapítvány is az iskolát — magyarázta a polgármester. — Pályázatot adtunk be; számítunk a központi pénzre, hogy az esélyegyenlőséget fenn tudjuk tartani. Az iskolának működnie kell; ahol nincs oktatás, ott elsorvad a falu. Az iskolai nevelés erősíti a kötődést a gyerekekben; jövőjét így alapozza meg a falu. Krutek József Veszteséget hozó boltok, tovább karcsúsít az áfész Három kocsmát is eladtak Karcsúsít a karádi áfész. Visszaesett a bevétele: mintegy ötmillió forint veszteséggel zárta az előző évet, s több üzlete is alul mardt a versenyben. Korábban 16 településen volt jelen, ma már csak öt községben működnek üzletei. Karád Több kisebb üzletet is eladott már a Karád és Vidéke Áfész, mert növekedtek pénzügyi nehézségei. Nem tudták fölvenni a versenyt a falvakban újabban nyitott magánüzletekkel — tudtuk meg Kudomrák Jánostól, az áfész-igazgatóság elnökétől. — Árban ugyan versenyképesek voltak a boltjaink, de a forgalmuk visszaesett. Emiatt bevételük a tíz évvel korábbihoz képest nagyon alacsony, alig érte el a 70 millió forintot. S ennek az árrése nem fedezte a növekvő költségeket. Az áfésznak csak 18 főállású dolgozója van, s két éve nem volt fizetésemelés; az idén is csupán tízszázalékos bérfejlesztésre jutott. — Romlanak a küátásaink — mondta az elnök —, mert sorra nyitnak a működési területünkön a kis boltok, s ezek csökkentik a mi forgalmunkat. A község központjában a korszerű ABC- áruház sem hozza a kívánt eredményt. Már csak öt községben vannak az áfésznak üzletei - tudtuk meg Kudomrák Jánostól. Több kisebb üzletet el is adtak. Bevételüket a kiskereskedelmi bolti forgalom biztosította, s a kihasználatlan üzemépület egy részét is bérbe adták. Fejlesztésre nem jutott, felújításra is minimális összeget költhettek. Az igazgatóság döntése alapján véglegesen felszámolják a vendéglátást. Eladták a kisbárapáti italboltot, a török- koppányi bisztrót és a karádi Gesztenyés vendéglőt is. A befolyt mintegy nyolcmillió forintot — mint megtudtuk — a saját kézben levő boltok felújítására, a forgalom növelésére fordítják. S ebből rendezték a tartozásaikat is. (Krutek) 1999. május 25., kedd Egyre gyakoribb a lopás, romlott a közbiztonság Éjjelente polgárőrök lesik a tolvajokat Polgárőr-egyesületet alakított harminchárom be- degkéri lakos, mert környékükön egyre több a lopás. Elnöknek Harangi Józsefet választották, s Igyekeznek elriasztani a tolvajokat. Bedegkér Több betörés keltett riadalmat, sok lakosban meg föl- háborodást. Egyre gyakoribb a tolvajlás, romlott a közbiztonság; mindez nyugtalanítja a község lakóit — tudtuk meg Steinbacher Jenő polgármestertől. — Korábban volt védelmi csoport a faluban; mióta ez megszűnt, sokat romlott a helyzet. Ezért kezdeményezte a képviselő-testület a polgárőrség megalakítását. — A közbiztonság megszilárdításáért dolgozik a polgárőrség; igyekszünk visszaszorítani a bűnözést — mondta Harangi József, a most alakult egyesület elnöke. — Ezért vállaltuk, idősebbek és fiatalok is a szolgálatot. Nagyon bízunk benne, hogy jelenlétünkkel növekszik a faluban a személy- és vagyonbiztonság. Rendszeresen járőröznek a polgárőrök, önként és térítésmentesen végzik a munkát. Szorosan együttműködnek az önkormányzattal és a tabi rendőrőrssel, illetve a gazdálkodó és civil szervezetekkel is. Az egyesület munkájának kezdését a be- degkéri képviselő-testület 15 ezer forinttal támogatta; ebből a pénzből vettek zseblámpákat és szolgálati mellényeket. K. J. Különösen fontos a környezet védelme Összefogtak a faluért Kétszázezer forint induló tőkével közalapítványt hozott létre a képviselő-testület. A fő cél, hogy segítse a közművelődést, a sportot, s mindenekelőtt a falu előrelépését. BÁBONYMEGYER Hosszas vajúdás után, de teljes egyetértéssel végre megszületett a Bábonymegyer Községért alapítvány. Létrehozásán két éve bábáskodtak, mígnem fölkarolta a képviselő-testület. Elfogadták végre az alapító okiratot, hogy segítse a közszolgálati feladatok megoldását. — Különösen fontos a környezet védelme, a köztisztaság és a közművelődés támogatása — hangsúlyozta Sárfalvi Dezső képviselő, az alapítvány kezdeményezője. — Emellett a lehetőségektől függően segíti a község sportéletét, s igyekszik megteremteni az egészséges életmód közösségi feltételeit. Ezért számítunk minden olyan szervezet és közösség segítségére, amely ezekkel egyetért. S természetesen anyagi támogatásukra is. Az alapítványi pénzek felhasználásáról héttagú kuratórium dönt. A képviselő-testület felügyelő bizottsága ellenőrzi a munkájukat. K. J. Legyalultatják az utat Több mint ötven mázsa hal ficánkol a lullai tóban. Mintegy 900 ezer forint értékben 24 mázsa pontyot, négy mázsa amurt raktak bele, s három mázsa zsenge pontyivadékot. Lulla Ennyi halat korábban még soha nem telepítettek ebbe vízbe; lesz mit kifogni az egyesület tagjainak — tudtuk meg Makai Gyulától, a Béke egyesület horgászmesterétől. Elmondta azt is: gondját viselik a tónak. Társadalmi munkát szerveztek, rendezik a partot; felújítják a gát sorompóit, legyalultatják a földutat, s kiszedik a tó medréből a faágakat. Kaszálják a tópartot, s felújítják az utat is az egyesületi tagok. — A zsilipdeszkák cseréjét nem halogathatjuk, s a védőkorlát karbantartását sem — mondta Makai Gyula. — A tó fertőtlenítését és algamentesítését is el kell végezni. A Béke horgászegyesület június 5-re tervezte évadnyitó horgászversenyét. K. J. Ruszki Pisti Sérsekszőlősön telepedett le Hercehurcás leszerelés Kriczki István a gyurgyókai volt laktanya kapujánál fotó: kovács tibor Hét évet szolgált a szovjet hadseregben Kriczki István, s csaknem 70 hónapot a gyurgyókai laktanyában. Kalandos volt a leszerelése a „ruszki Pistin-ként ismert férfinak, aki Sérsekszőlősön él, s magyar állampolgár. SÉRSEKSZŐLŐS — Nehezen ejtik ki itt a családnevem; ezért neveznek ruszki Pistinek — magyarázta Kriczki István. — Még szovjet katonaként tolmács voltam; a parancsnokommal gyakran jártunk Ta- bon és a környék falvaiban: Kányában, Kapolyon, Somogyeg- resen. Akkoriban sokszor kértek kézi vagy gépi segítséget a szovjet alakulattól, a munkánál pedig tolmács is kellett. Kriczki István gyerekkora óta beszéli a magyart. A Kárpátalján született, Nagybakoson. 1972-ben hívták be katonának; Hajdúhadházára hozták, majd pedig Gyurgyókapusztára. Egészségügyi felcser volt és tolmács. S mikor továbbszolgáló lett, törzszászlóssá léptették elő. — Gyurgyókán a szovjet katonák 17 nemzet fiai voltak — mondta —; sokszor okozott gondot a kommunikáció. Különösen a grúzokat, örményeket volt nehéz megérteni.- A Csalogányban 1976-ban ismerkedtem meg Máriával, akit későbbi feleségül vettem. Három évig titkoltuk a kapcsolatunkat. 1978 őszén kértünk engedélyt; nagy hercehurcával ment. Egy év múltán végre összeházasodhattunk. Akkor a parancsnok közölte: vagy a szovjet Távol-Keletre megyek, vagy leszerelek. Két hónap múlva civil lettem Beregszászon. De az áttelepülés nagyon nehezen ment. Végre 1981 februárjában átléphettem a határt... Kriczki István a BVG tabi gyáregységében dolgozott. Aztán — mert később elváltak — Sérsekszőlősön telepedett le. Most a gumifutózóban dolgozik. Elmondta: öt testvére s édesanyja a Kárpátalján él. Hét éve járt náluk utoljára, édesapja temetésén. Pedig nagyon szeretne szülőfalujába utazni; nagy volt ott az árvíz, s nem tudja, mi van. Elmondta azt is: nagyon örül, hogy itt, Sérsekszőlősön telepedett le. Jól érzi magát; sok ismerőse, barátja van. A legnagyobb vágya azonban, hogy magyar állampolgárként Nyugaton is körülnézhessen. Krutek József Klubjuk lesz az időseknek Huszonegy nyugdíjas közül 19 igényli a Muh létrehozását Az önkormányzat javasolta, s rendeznek nótaestet Is. Kisbárapáti Felmérte a polgármesteri hivatal, mit kivárnak a falu idős lakói, s támogatják a klubalakítást. Fazekas István polgármestert elmondtam testület segíti őket, s a kultúrházban a terem rendelkezésükre áll. — Június közepére várható a klub megalakítása — mondta —; akkorra egyeztetik az igényeket. A klubvezetőség megválasztása után már rendszeresek lehetnek a találkozók. Sokan szívesen néznék meg újra a régi, szép filmeket, és vidám nótaestre is készülnek. Lesznek műsoros rendezvények is.
