Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-04 / 102. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1999. május 4., kedd HÍREK Átvonulás Kedden dönt az Országgyűlés a lengyel humanitárius segély magyarországi áthaladását lehetővé tevő előterjesztésről - nyilatkozta a házbizottság hétfői ülése után Áder János házelnök. Embargó Magyarország hétfőn csatlakozott az Európai Unió által Jugoszlávia ellen elrendelt kereskedelmi olajembargóhoz - közölte Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. Az embargó érinti a nyersolaj, a feldolgozott olaj- és gáztermékek kereskedelmi forgalmát, de nem vonatkozik a személygépkocsik gyári tankjában kiszállított üzemanyagtermékekre. Vádemelés A győri ügyészség vádat emelt Lukácsi István, a Független Kisgazda- párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke ellen folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a számviteli fegyelem megsértése miatt - jelentette be Takács Péter, a városi ügyészség vezetője hétfőn. Lukácsi a megyei ön- kormányzat tagja és a vagyonkezelői bizottság elnöke. Altiszt 2000 A jövő rugalmas, hatékony, a kor követelményeihez igazodó hadseregének megteremtése érdekében át kell értékelni a tiszt- helyettesek szerepét is az új feladatok szerint - mondta az „Altiszt 2000” című konferencián Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka hétfőn. A polgármester verziója Rapcsák András hétfőn Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján cáfolta mindazokat a vádakat, amelyek alapján büntetőfeljelentést tett ellene az őt helyettesítő alpolgármester, Novák Imre. A két hónapja felfüggesztett polgármester kijelentette: ellenfeleinek nem sikerült őt megtörniük, s a hatalom és a pénz megszerzésére irányuló puccs kezdete óta tapasztalja a városlakók bizalmát. Lojalitás A Belügyi Dolgozók Szakszervezetének bér- és demonstrációs bizottsága - a korábbi bejelentéssel ellentétben - a háborús helyzet miatt nem alakult át május 1- jén sztrájkbizottsággá, tudatta a tömörülés hétfőn. A közlemény szerint „az ország határát közvetlenül érintő háborús helyzetben nem vállalható fel, hogy egyes rendvédelmi szervek működés- képtelenné váljanak”. Akadémia: elnökválasztás ma Langyosvíz-reform Az Akadémiai Aranyérmet Stefanovtts Pál vehette át az elnöktől FOTÓ: FEB/KALLUS A tudományos stratégia megismerése épp olyan fontossá vált a társadalom számára, mint a tudósoknak az, hogy hozzászólhassanak a nemzet előtt álló kérdésekhez - mondta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA közgyűlésének nyitónapján. Glatz leszögezte: az intézmény három funkciót - a tudomány műhelye, a nemzet tanácsadója és a hazai tudományosság érdekképviselője - kívánt betölteni. Az elnök szerint az Akadémiának sikerült megújulnia. Példaként említette a kutatóintézetek fejlesztését, amelyhez 1996-ban 250 millió forintot kaptak, majd 3 év alatt további 1800 millió forintot szereztek. Kiemelte: a szakmai tanácskozások mellett rendszeresen fogalmaznak meg alternatívákat a nemzet előtt álló feladatokra is. Hétfőn Akadémiai Aranyéremmel tüntették ki Stefanovits Pált, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanárát. Orbán szerint a Xénia-láz egyik vezetője akart politikusokat kompromittálni Repedések a külpolitikai egységen A parlamentben lefolyt politikai viták a Jugoszlávia elleni NATO-csapások és az egyes politikusok megfigyelése, illetve ennek bizonyítékai körül csúcsosodtak ki. Túri Kovács Béla (FKGP) kifogásolta, hogy egyes politikusok május 1-jei szónoklataiban Koszovó kapcsán a párt- politika a nemzeti politika elé került. Kovács László (MSZP) elismerte, hogy a háborús helyzetben politikai egyetértésre, közös felelősségvállalásra van szükség a kormány és az ellenzék részéről. Ennek azonban - mondta - ára van: az ellenzék folyamatos tájékoztatása és a parlamenti döntések közös előkészítése. A kormánynak kötelessége lenne a lehető legkisebbre csökkenteni Magyarország részvételét a NATO-akció- kban. Az MSZP-nek kételyei vannak, hogy a kormány ura-e a helyzetnek a szükséges mértékben. Pártja kezdeményezi a korlátlan repülőtér-használatra vonatkozó korábbi parlamenti határozat módosítását, hogy Magyarországról felszállva ne lehessen bombázni és hogy magyar területről szárazföldi hadművelet ne indulhasson Jugoszlávia ellen. Orbán Viktor miniszterelnök szerint szocialista körökből egyre gyakrabban hallani olyan véleményeket a koszovói válsággal kapcsolatban, amelyek mintha nem akarnának különbséget tenni a NATO és Milosevics között. Pedig amit a szerb elnök tesz, az egy jól körvonalazott terv szerint végrehajtott népirtás, hitleri genocídium. A legnagyobb ellenzéki párt a tűzzel játszik amikor kihátrál a parlament többségi döntése, illetve saját korábbi álláspontja mögül - fogalmazott rendkívüli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A Ferenczy Europressnek arra a kérdésére, hogy a parlament módosíthatja, szűkít- heti-e korábbi határozatát a kormányfő így válaszolt: mindannyian a képviselők kezében vagyunk. A szocialista pártnak jogában áll visszalépni a Kovács László által említett, októberben közösen megszavazott határozattól, mondta Orbán. Szerinte ugyanis nem a helyzet, hanem az ellenzék NATO-hoz való viszonya változott meg. A miniszterelnök azt kérte, hogy ne használják ki a helyzetet pártpolitikai célokra, a kormány támadására és gyengítésére, mert az az ország biztonságát veszélyezteti. Magyar Bálint (SZDSZ) arra keresett magyarázatot, hogy az úgynevezett megfigyelési ügy vizsgálatát miért lassítja a Fidesz. Az SZDSZ szerint a kormányfőnek nincsenek bizonyítékai, mert ha lennének, akkor nem titkosí- tották volna 2013-ig a dokumentumokat. Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy a Xénia-láz mozgalom egyik közismert vezetője megkereste az egyik állami szolgálatban álló tisztet. Arra kérte, hogy folytasson kompromittáló célzatú, magánéletre, családi kapcsolatokra és esetleges üzleti érdekeltségekre kiterjedő megfigyelést. Mind a megfigyelés ténye, mind annak kompromittáló célzata bizonyított. A megfigyelt személy a Fidesz akkori frakcióvezetője volt, aki több parlamenti indítványt is tett a Xénia-láz ügyében. A kormányfő, látva egyes ellenzéki politikusok idegességét, indokoltabbnak látja a parlamenti vizsgálatot, mint bármikor. S. Á. A választási rendszer reformja során nem biztos, hogy az egyszerűbb és gyorsabb változatot a legcélszerűbb választani. Az olcsóság hátrányokkal is járhat, s ezt a döntési helyzetben lévő politikusoknak is mérlegelniük kell - mondta Takács Albert alkotmányjogász. Budapest Az Államigazgatási Főiskola tanára a Ferenczy Europress kérdései nyomán felvázolta a választási rendszer módosításának lehetséges irányait, s eközben nem rejtette véka alá véleményét a parlamenti pártok eddig napvilágot látott elképzeléseivel kapcsolatban sem. Az alkotmányjogász szerint a parlament választási reformbizottságának eddigi munkájából az derül ki, hogy a választói akaratot a jelenleginél hangsúlyosabban megjelenítő, arányosabb és költségmegtakarító választási rendszer létrejöttét támogatják a pártfrakciók, amelyek egyetértenek az Országgyűlés létszámának csökkentésében is. A magyar parlamentben valóban több képviselő ül, mint például a dán vagy a holland országgyűlésben. Ám csupán azért megváltoztatni egy kiforrott, jól működő rendszert, hogy néhány képviselővel kevesebb üljön a parlamentben, és ezt a költségek csökkentésével indokolni, nos, ez tulajdonképpen badarság - fogalmazott az alkotmányjogász, s „langyós- víz-reformnak” - minősítette az eddig napvilágra került elképzeléseket. Takács Albert véleménye szerint a radikális változtatásnak egyik párt sem híve. Nem hiszi, hogy van elég merészség és komolyság a politikai erőkben arra, hogy létrehozzák a második kamarát, ami valóban lényeges változást hozna. A kormánykoalíció politikája, néhány intézkedése arra enged következtetni, hogy az érdekvédelem eddig kialakült rendszerét is soknak tartják. A második kamara pedig éppen a vidék-főváros, kisebbség-többség, szakszerveze- tek-kormány ellentétet, a kormányétól eltérő vélemények hangsúlyosabbá válását eredményezné. Az alkotmánybíró véleménye szerint a Magyarországon bevált vegyes választási rendszer kiegyensúlyozott népképviseletet teremt. Igaz ugyan, hogy a nagy pártoknak kedvező, tisztán listás választás arányosabb lenne a vegyes rendszernél, de kizárná a parlamentből a lokál- patriótákat és a pártoktól távolabb álló népszerű, nagy formátumú politikusokat - mondta az alkotmányjogász. (Horváth) Civil szervezetek petíciója Fekete zászlóra tűzték a követeléseket fotó: feb/körmendi imre A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke több társadalmi szerveződés nevében nyilatkozatot adott át tegnap Budapesten, a Fidesz frakcióvezetőjének, Szá- jer Józsefnek címezve. Ismertetve a civil szervezetek költségvetési támogatásával kapcsolatos nyilatkozatot Hanti Vilmos elnök elmondta: egy nemzetközi mércével mérve kirívóan hátrányos támogatási módra akarják figyelmeztetni akciójukkal a képviselőket. A parlament által tervezett támogatási mérték elfogadásával ugyanis országos társadalmi egyesülések működése kerül veszélybe. A Szonda Ipsos áprilisi közvélemény-kutatása a Dunántúlon A pártok őrzik pozícióikat Dunántúlon a közvéleménykutatók által megkérdezett állampolgárok körében a Fidesz-MPP változatlanul 29 százalékos népszerűségnek örvend. Az MSZP támogatottsága a nyugati országrészben jelenleg 26 százalék. Az FKGP 5 százalékos, a MIÉP 2, az SZDSZ és az MDF 1-1 százalékos indexe e pártok megítélésének lényegi változatlanságát érzékelteti. A részvételét biztosra ígérő, s valamilyen pártot választani tudó dunántúliak 46 százaléka adná szavazatát a Fi- desz-MPP-re, s 39 százaléka az MSZP-re. Változatlan az FKGP támogatottsága. Az SZDSZ dunántúli népszerűsége viszont határozottan csökkent, múlt havi 6 százalékos támogatottságuk most 1 százalékra zsugorodott. A nyugat-magyarországi felnőtt lakosság továbbra is a MIÉP-et tekinti a legellenszenvesebb parlamenti pártnak. Minden hatodik megkérdezett ezt a szervezetet jelölte meg mint olyat, amelyre jelenleg semmiképpen nem szavazna. A válaszadók 11 százaléka vélekedik így a Magyar Szocialista Pártról, s 9-9 százalékuk a Fideszről illetve az FKGP-ről. A dunántúli felnőtt lakosság 38 százaléka szerint most is a Fidesz- Magyar Polgári Párt nyerné meg a választást, 25 százalékuk szerint a Magyar Szocialista Párt lenne a győztes, s csak 3 százalékuk véli úgy, hogy egy mostani parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt lenne az első. A többi pártnak semmi esélyt sem adtak a megkérdezettek. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1999. április 7-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 311 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Cáfol az MSZOSZ A szakszervezetek hitelét^ presztízsét rontotta az MTV vasárnapi, A Hét című műsorában a tényei két is meghamisító összeállítás, ezért az MSZOSZ igényt tart ezek cáfolatára - közölte Bálint Attila, a szakszervezeti szövetség szóvivője hétfőn.- A május 1-je apropóján készített műsor egyoldalúan, a hiteles tájékoztatás követelményét sértő mó-i dón mutatta be a magyar szakszervezetek helyzetét - mondta a szóvivő. Á szövetség hasonló műsoridőben és terjedelemben tart igényt a valótlan állítások cáfolatára. Ha erre az MTV- től nem kapnak lehetőséget, bírósághoz fordulnak.
