Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-25 / 119. szám
SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1999. május 25., kedd HÍREK Stefan Markus lesz Szlovákia új budapesti nagykövete. A rövidesen állomáshelyére érkező diplomata Nyíregyházán született és 1947-ben települt Szlovákiába. Diplomáciai megbízatása előtt a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos főtitkára, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke volt. Pokolgépes merényletet kíséreltek meg a krími parlament kommunista házelnöke, Leonyid Hracs ellen Szimferopolban. A robbantásnak nincs áldozata, egyedül egy testőr szenvedett kisebb sérüléseket. Hivatalos közlés szerint az elkövetők a népképviseleti jogaikért harcoló tatárok tiltakozását kihasználva „balkanizálni akarják a Krímet”. Václav Havelnek javult az állapota. A cseh államfőt csütörtök óta hörghuruttal ápolják a prágai katonai kórházban. Ha nem jön közbe váratlan esemény, az orvosok a hét közepén fontolóra veszik Havel hazaengedését a kórházból. Menjen el mindenki sza- vazrii az elnökválasztás hét végén esedékes második fordulóján - kérte Szlovákia választópolgárait Mikulás Dzur- inda. Felhívásában a kormányfő egyértelműen utalt arra, hogy Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel szemben a koalíció jelöltjét, Rudolf Schustert tartja alkalmasnak az elnöki tisztségre. Holtan találták a norvég védelmi miniszter titkárnőjét. A 47 éves Anne Ordernd Paust asszonyt 81 esztendős édesapjával és 84 esztendős édesanyjával együtt gyilkolták meg. Lenin és más, a Kreml falában, illetve a Vörös tér sírkertjében nyugvó szovjet állami és társadalmi vezető újratemetését, egy új panteon kialakítását szorgalmazza II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az orosz ortodox egyház feje „erkölcstelennek” nevezte, hogy Oroszország szívében temetkezési hely található. Visszaköveteli a Koh-i-noor gyémántot, a brit koronaékszerek egyik leghíresebb ékkövét egy Amszterdamban élő idős szikh. Szingh Szandhanvalia azt állítja, hogy családja tulajdonát képezi a 105,6 karátos gyémánt és más egyéb, a brit szigeteken őrzött szikh kincs, amelyet az indiai Pandzsáb állam múlt század közepi elfoglalásakor szereztek meg a britek. A kölni csúcsértekezlet dönthet a szárazföldi bevetésről Légicsapások még 4 hétig? A NATO-bombázás után: se víz, se villany, se ház FOTÓ: FEB/REUTERS A NATO még négy hetet ad a Jugoszlávia elleni légicsapásoknak. A The Independent on Sunday szerint ha a G8-államok június végi kölni csúcsértekezletéig a bombázások nem hozzák meg a kívánt eredményeket, a NATO más lehetőségeket, köztük a szárazföldi háborút is fontolóra veszi. Washington támogatásáról biztosította a szárazföldi akció előkészítésének felgyorsítását. A tervek szerint 50 ezer katona alkotná a koszovói békefenntartó erőt abban az esetben, ha a légicsapások nem járnának sikerrel. A javaslat, amelyet Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka terjesztett elő minapi washingtoni látogatásán, állítólag elnyerte a katonai vezetők támogatását. A The Independent on Sunday című brit lap úgy tudja: a NATO célja, hogy a katonák többsége a G8 kölni csúcstalálkozójának idejére megérkezzen a térségbe. Akkorra már lehetséges lesz egy esetleges szárazföldi invázió tervének megvitatása, amely egyelőre kemény ellenállásba ütközik a szövetségen belül. Jugoszláv értékelés A pristinai hadtest parancsnoka szerint a NATO eddig hat hirosimai atombomba robbanóerejével egyenlő robbanószert vetett be Jugoszlávia ellen, de „két hónapi bombázás után sem érte el céljait”. Vladimir Lazarevics tábornok, a Jugoszláv Hadsereg parancsnoka tévényilatkozatában azt hangoztatta, hogy a NATO gyors katonai győzelmet akart aratni Jugoszláviában, de csak „hatalmas emberi katasztrófát okozott, és példa nélküli bűntetteket követett el a lakossággal szemben”. A tábornok cáfolta azokat a NATO-jelentéseket, hogy a jugoszláv hadsereg egységeit már 13 ezren hagyták volna el, és a NATO mintegy 300 jugoszláv harckocsit és páncélozott harcjárművet semmisített volna meg Koszovóban. A Tanjug jugoszláv hír- ügynökség tájékoztatása szerint a foglyok közül mintegy százan életüket vesztették, kétszázan pedig megsebesültek azokban a légitámadásokban, amelyeket a NATO az utóbbi napokban hajtott végre a koszovói Istók börtöne ellen. Az Észak-atlanti Szövetség szerint az épületegyüttes a szerb rendőrség és a jugoszláv hadsereg összevonási körzete. Élénk diplomácia A harci cselekményekkel párhuzamosan megélénkültek a diplomáciai erőfeszítések a válság politikai rendezésére. Viktor Csemomir- gyin, az orosz elnök balkáni megbízottja és Martti Ahtisaari finn államfő, EU-meg- bízott, várhatóan csütörtökön látogat Belgrádba azt követően, hogy szerdán Moszkvában sor kerül a koszovói válságról folytatott háromoldalú, orosz-finn-amerikai konzultációk újabb fordulójára. Az orosz és a finn politikus mellett Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettes vesz részt a háromoldalú tárgyalásokon. Az orosz elnöki megbízott megítélése szerint Oroszországnak, Indiának és Kínának egyeztetnie kellene a válság megoldására irányuló erőfeszítéseiket, s Moszkva kész az ilyen együttműködésre. Eltűnt menekültek George Robertson brit védelmi miniszter közölte: mintegy 200 ezer hadköteles korú koszovói albán férfi sorsa ismeretlen. A londoni katonai vezető bejelentette, hogy Nagy-Britannia háborús bűnök kivizsgálásában jártas szakértőt küld a macedóniai és albániai menekülttáborokba, hogy részletes adatokat, bizonyítékokat gyűjtsön a szerb erőszakcselekményekről, segítve a hágai nemzetközi törvényszék munkáját. Robertson megerősítette: az észak-atlanti szövetség felülvizsgálja az albán menekülteket majdan Koszovóba visszakísérő békefenntartó erő növelésének kérdését. A nemzetközi közösség olyan erő létrehozásán gondolkodik, amely a békefenntartás boszniai tapasztalataira épül. Ott Oroszországgal jól együtt tudott működni a szövetség - közölte a politikus. Sir Charles Guthrie brit vezérkari főnök szerint semmi jele nincs annak, hogy folyna a jugoszláv hadsereg egy hete bejelentett kivonása Koszovóból. Ellenkezőleg: bizonyos, Montenegróban lévő jugoszláv katonai erőket Koszovóba vezényeltek át. Rau az új német elnök Pünkösd vasárnapján a berlini Reichstagban választotta meg a szövetségi közgyűlés az új német államfőt. Johannes Raunak, az SPD elnökjelöltjének csak a szavazás második fordulója hozta meg a sikert: az első fordulóban ugyanis jócskán elmaradt a megkívánt abszolút többséget jelentő 670 szavazattól. A második menetben viszont, ahol a bonni kormánypártok - a szociáldemokraták, Zöldek - mellett számíthatott a pártfegyelemtől mentesített FDP-elektorokra is, 690 szavazatot kapott. A 68 éves politikus személyében az NSZK öt évtizedes történetének második szociáldemokrata elnöke lép majd hivatalba július elsején. A konzervatív uniópártok jelöltje, a párton kívüli Dagmar Schipanski 572 szavazatot kapott a második fordulóban, míg a reformkommunista PDS által sorompóba küldött teológusnőre, Uta Ranke-Heinemannra (a volt szociáldemokrata elnök, Gustav Heinemann lányára) 65 elektor voksolt. Rau, akit a legtapasztaltabb német politikusok között tartanak számon, több mint két évtizeden át volt Észak- Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke. Öt évvel ezelőtt szintén ő volt az SPD jelöltje az államfői posztra, de akkor a CDU/CSU által támogatott Roman Herzoggal szemben alulmaradt. Megválasztása után mondott rövid beszédében Rau kijelentette: minden német államfője akar lenni - azoké is, akik német útlevél nélkül élnek és dolgoznak Németországban. Önjelölt űrhajós A Mir orosz űrállomás következő utasai között lesz egy 51 éves, brit üzletember. Megvette az utat. Peter Llewellynnek van valamije, amire az orosz űrkutatásnak ma mindennél nagyobb szüksége van: pénze. A 13 éves Mir műszaki gondjai ugyanis mind gyakoribbak, és az oroszoknak egyszerűen nincsenek anyagi forrásaik ahhoz, hogy az űrállomást üzemben tartsák. Ha nem sikerül dollár százmilliókat szerezni, a szovjet-orosz technika büszkesége még az idén „kikophat” az űrből, és a 100 tonnás szerkezetet a Csendes-óceán mélyére süllyesztik. A pénzszerzés esélyét kínálja most az önjelölt űrhajós, aki egy Egyesült Államokban bejegyzett hulladékfeldolgozó vállalat sokszoros milliomos tulajdonosa. Llewellyn 10 millió dollárral érkezett a Csillagvárosba, s azt ígéri, hogy ennek tízszeresét bocsátja majd a válságba jutott orosz űrhajózás rendelkezésére, ha felviszik őt is az űrbe. Ebből a pénzből 6 hónappal meg lehet hosszabbítani a Mir működését, így mi sem természetesebb, mint hogy az urat felvették az űrhajósiskolába. Hogy az űrállomás 2000-ben is fennmaradjon, további 250 millióra lenne szükség. FEB Támadják az RMDSZ-t Románia nem lehet a magyar kísérletek gyakorióte- repe - jelentette ki a legnagyobb román ellenzéki párt, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja alelnöke. Más román politikusok is kirohantak az RMDSZ ellen. Románia Pártja hét végi temesvári tanácskozásán Adrian Nastase volt román külügyminiszter így fogalmazott: „A magyarok azt akarják bebizonyítani, hogy mi, románok képtelenek vagyunk a türelemre. Ezért is elfogadhatatlan a Romániai Magyar Demokrata Szövetség stratégiája.” Úgy vélte, hogy az RMDSZ Csíkszeredái kongresszusán „támadások érték Amerikát is.” A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt elnöke, Comeliu Vadim Tudor szenátor osztatlan sikert aratott párthívei brassói tanácskozásán, amikor kijelentette: „Ha az RMDSZ megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” Tudor szenátor szerint az említett két megyében a román lakossággal szemben „gazdasági tisztogatást” alkalmaznak: a magyarok helyett a románokat bocsátják el, hogy azok munkanélkülivé válva mielőbb hagyják el a térséget. A rendezők és Emilie Dequenne Cannes-i díjak Idén 52. alkalommal rendezték meg az azúr-parti Cannes-ban a hagyományos film- fesztivált. A fődíjat, az Aranypálmát egy belga rendezőpáros, Luc és Jean-Pierre Dardenne kapta Rosetta című filmjéért. A legjobb férfi szereplőnek járó díjat Emmanuel Schotté-nak ítélték, Bruno Dumont L’Humanité című filmjében nyújtott alakításáért. A legjobb női szereplőnek járó díj megosztva Emilie Dequenne-nek és Séve- rine Caneele-nek jutott. Előbbinek az Aranypálmát elnyert filmben, utóbbinak pedig Emmanuel Schotté filmjében nyújtott alakításáért ítélték oda a díjat. A legjobb rendezőnek járó díj: Pedro Almodovamak, Minden az anyámról című munkájáért. Aranykamera: az indiai Marali Naimak a Marana Simhasanam (A halál trónusa) című film fényképezéséért. Nagydíj: ugyancsak Bruno Dumont L’Humanité című filmjének. A zsűri díja: Manóéi de Oliviera portugál rendezőnek, A levél című ilmjéért. A technikai főbizottság nagydíját a kínai lát- fotó: feb/reuters ványtervező, Tu Csii-ha kapta. Méhekkel keresik az aknákat Közönséges méhekre, a szorgalmas, fullánkos mézgyűjtőkre vár a nehéz harci feladat: föld alá telepített aknák millióit kell megtalálniuk Afrikában, Európában, Ázsiában. A kutatók kialakítottak egy aprócska hátizsákot, amely felhelyezhető a méhek „hátára”, s benne - a mikroelektronika jóvoltából - helyet kaphatott az a szoftver, amely érzékeli az állatok mozgását. Egy minikomputerrel pedig a tudósok nyomon követhetik a méhek útvonalát. Az egész kísérletsorozat arra a feltételezésre épül, hogy a szorgos rovarok mikroszkopikus mennyiségben robbanóanyagot is gyűjtenek a mezőn, ha ott akna van elásva. Ha ez beigazolódik, a méheknél alkalmasabb aknakutató elképzelhetetlen lenne. A montanai egyetem tudósai már hosszabb ideje tanulmányozzák ezt a jelenséget. A rádiófrekvenciás azonosító rendszer lehetővé teszi a kutatóknak, hogy rekonstruálják a „hadra fogott” méhek mozgását attól a pillanattól kezdve, hogy kiröppennek a kaptárból. A jelzéseket központi számítógép dolgozza fel és elemzi, kimutatva, merre jár a méhecske. A „hátizsák” persze csupán akkora, mint egy rizsszem, és annál nem is nehezebb. Az adatok elemzése azonban nem a rovar röpte közben történik, hanem csak az után, hogy visszatért a kaptárba, amely fel van szerelve a hátizsákban rögzített üzenet leolvasásához szükséges, a rizsszemnél jóval nagyobb adatelemző és átvivő berendezéssel. A fejlesztés már elég előrehaladott állapotban van, s hamarosan megkezdődik az első éles kísérlet, amelynek során ötven „hátizsákos” méh indul a pollen- és robbanóanyag-szemcse gyűjtésére. Tervek szerint ezt követi majd egy második kísérlet, amelynek során a kutatók azt akarják megállapítani, milyen távolságra jutnak el egy-egy kiröpülés alkalmával a méhek, vagyis hol kell kialakítani a felderítő támaszpontokat. (Kenesei)
