Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22 / 118. szám
PÁLYÁN MARADNI Nem biztos, hogy jövőre is élvezheti a hazai pálya előnyéta csapat. A keresztesi aréna, bárhonnan is mérjük, nem felel meg a megyei labdarúgó-szövetség szigorú követelményének. Mindössze 86 méter hosszú jelenleg a pálya, ez pedig tíz méterrel rö- videbb az előírt minimumnál. Ám a remény hal meg utoljára! A mátrakeresztesiek már kinézték maguknak a pálya egyik végében most még magánkézben lévő üdülőtelket, amelynek megvásárlásával megoldódhatnának „területi vitáik” a szövetséggel. kutatunk, erősíteni akarjuk a csapatot. Ha túléljük ezt a szezont, állítom, még visz- szatérnek a dicső napok! A múlt heti, Buják elleni mérkőzés előtt Holtner Róbert csapatkapitány, edző, szakosztályvezető - miután a közeli Pásztón felfújta a mérkőzés labdáját - abban bízott, hogy most legalább megúszhatják egy kis különbségű vereséggel. A bravúr nem sikerült. Az eddigi húsz meccséből tizenkilencet elveszítő, nem egyszer húsz góllal „megalázott” Keresztes, amíg bírta erővel (az első negyedóra végéig), jól tartotta magát, ám utána összeesett, és 9-1-re elveszítette a találkozót. A szurkolóknak és a játékosoknak a fakanálon kívül nem maradt más, mint nosztalgiával gondolni az őszi, Mátraszőlős elleni 1-1-es döntetlenre, amelyet kis szerencsével (a 80. percig 1-0-ra vezettek!!!!) meg is nyerhettek volna. Azok voltak a szép idők... KAPUSSORS Száznyolcvanhét Ennyi nemhogy gombócból, halikrából is rengeteg. Hát még ha egy focicsapat ennyi gólt kap 21 mérkőzésen! Igaz ezt a hihetetlen mennyiséget nem egy portás puttonyában helyezték el. A mátrakeresztesi csapat már ősszel is kapusgondokkal küzdött, hiszen volt olyan mérkőzés, amikor a mezőnyjátékosok pénzfeldobással döntötték el, hogy aznap ki viselje az egyes mezt. Tavaszra megoldódni látszott ez a gondjuk, ám a Buják elleni „örökrangadó” előtt Nagy Péter már nem bírta az idegi terhelést. A várható napi penzumot (6-8 gól) még elviselte volna, de amikora sajtó megjelenéséről értesült, maradék bátorsága is elillant és bezárkózott pásztói otthonába. így ismét az ifikapus, Kovács Szabolcs - akire egyébként most mezőnyjátékosként számítottak - volt kénytelen a háló elé állni. A kapust megijesztette és a gólokat számlálta: Hajdú B. István és B. Molnár László Mátrakeresztes festői szépségű település Nógrád és Heves megye határában. A 600 lelket számláló falucska nem is olyan régen még két dologról volt nevezetes: a fakanalairól és a labdarúgóiról. Mi viszont nem a világhírű „fegyelmezési eszközük” miatt kerestük fel őket, hanem azért, hogy megismerhessük azokat a hősöket, akik inkább minden héten beleszaladnak egy kiadós vereségbe, de vallják: a falunak igenis KELL EGY CSAPAT! A nyerhetetlen tizenegyet még maga a híres mosodás, Minarik Ede is megirigyelhetné, hiszen a mátrakeresztesiek hozzáállása valóban példamutató I_______________________ __ ____________________Z-.s Szé tkapkodták, mint a fakanalakat, a pár éve még a megye rettegett csapatának számító keresztesi zöld sasokat, akiket állásajánlatokkal édesgették magukhoz a tehetősebb riválisok. Mire felébredtek a vezetők, addigra csak tizenhét, többségében ifijátékosuk maradt. Ám akadt valaki, aki a csapat mellé állt. Molnár István önkormányzati képviselő 300 ezer forintot ka- lapozott össze a pásztói helyhatóságtól. így a csapat legalább az idegenbeli meccsekre eljutott. A focisták otthon öltöznek át, így a mérkőzések napján még a kirándulók is megismerik a pályára igyekvő játékosokat. Tudniillik nincs öltöző. Jegybevételeik jóformán nincsenek, hiszen az 50-100 forintos belépőt is pénzkidobásnak tartják az egykori drukkerek. És mégis vállalták a bajnoki részvételt, hiszen így játéklehetőséget biztosítanak a hagyományoknak megfelelően szereplő ifik számára. Eddig minden mérkőzésre becsületesen kiálltak, és egy híján becsületesen el is vesztették azokat.- Szomorú, hogy már a falu népe sem jár ki a meccsekre, nem úgy, mint pár évvel ezelőtt, amikor attól kellett „tartanunk”, hogy feljutunk a megye egybe - sóhajtotta el magát Gubola Károly, az egykori mecénásedző. - Régebben alig várták az ellenfeleink, hogy velünk játszhassanak, mert akkor biztos volt a csúcsbevétel. A Zöld Sas vendéglő tulajdonosaként megígérem, ha tavasszal nyerünk egy mécsesét, az egész csapatot megvacsoráztatom. De azt hiszem, most nem vállaltam túl nagy kockázatot.- Bár az idén sem kezdtünk rosszul, de amióta edzőnk Németországban, a védelem oszlopa pedig Belgiumban vállalt munkát, teljesen szétesett az addig stabil középcsapatnak tűnő gárdánk — veszi át a szót Molnár István. - Ja, persze edzések nélkül még ezen a szinten sem várható eredmény. Én csak azt kértem a fiúktól, hogy ezt a bajnokságot már fejezzük be tisztességgel, aztán a többit majd meglátjuk. Támogatók után i Bevásárló- és Szórakoztatóközpont 1097 Budapest, Könyves Kal man krt* 12*14* Ajándék, virág Bank, pénzváltó Bútor, lakberendezés upo, bőráru Divatruházat, kiegészítők Édesség, dohány Elektronika Élelmiszer f Éttermek Fotó, optika M im IN ÍGY JÓ PR Gyermekruha, játék Játékterem Könyv, újság, CD Mozi Óra, ékszer Pápir, irodaszer Sportruházat Szépségápolás Tisztító, gyorsjavító Utazási iroda x
