Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22 / 118. szám

Az oldalt szerkesztette: B. Molnár László 1999. május 23. Villanófényben: az államfők Ötödik oldal KENNEDY SARMJA ES CLINTON ARCA H árom titka van, ho­gyan lehet az USA-ban egy jelöltből elnök: a sikeres kommuniká­ció, a jó stáb és hogy reményt adjanak az embereknek. Völ­gyes Iván politológus szerint ez igaz az elnökségükre is, vagyis Kennedy, Reagan és Clinton, az utóbbi évtizedek sikeres elnökei mind meste­rei voltak például a televíziós szereplésnek. „Kennedy a ’60-as években az új generá­ció nevében vette át a staféta­botot az idős politikusoktól, míg Reagan húsz évvel ké­sőbb a megbékélést és a biz­tonságot hozta el minden amerikainak. Clinton pedig a társadalom legszegényebb rétegeinek adta vissza a re­ményt, hogy nem csúsznak le végleg.” Kennedy sármjához hozzá­tartozott a családja is, apja, a hajdani londoni nagykövet éppúgy, mint Jackie, a felesé­ge, vagyis egy új családmo- dellt sugallt életében és holtá­ban. Akkor még más volt az il­lem a Fehér Házban, az elnök nőügyeiről mindenki tudott, de senki sem beszélt róla, állít­ja a politológus. Szerinte Rea­gant kezdetben sokan lebe­csülték, csak egy rossz szí­nésznek tartották, pedig előtte már 8 évig Kalifornia sikeres kormányzója volt. Clinton sze­mélyisége is megnyerő az eré­nyeivel és hibáival együtt, vagyis ahogy ezt sokan mond­ják, „emberi az arca”. Egy gyengébb képességű elnököt a Monica-botrány bi­zonyosan kétvállra fektetett volna. Egyébként mind három elnöknek erős személyiség a felesé-1 ge, így aligha megle- í pő, hogy az elemzők olykor túl nagy befő lyást tulajdonítottak Jackie-nek, Nancynek vagy Hillarynek. Dalia László Diktátorok Fidel Castro A Karib-tenger kommunista diktátora 1959-ben döntötte meg Batista hatalmát Castro az ország mi­niszterelnöke, 1965-ben a kommunista párt első embere lett, 11 év múlva már az államfői és a had- sereg-főparancsnokí posztot is betöltötte. A kubai pártvezér szívesen mutatkozik sportolók oldalán, (lásd Maradona), de marta is aktívan kosarazik, Francisco Franco Német és olasz segítséggel 1939-re sikerrel lever­te a spanyol polgárháborúban a népfrontkormány csapatait 1936-tól államfőnek tartotta magát amelyet hadsereg-főparancsnok! tisztséggel fejelt meg saját maga számára. Szaddám Húszéin Az iraki diktátor 1979-ben lett országa köztársasá­gi elnöke, egyre-másra gyűjtötte magának a külön­féle címeket és rangokat pártvezér, miniszterel­nök, a hadsereg főparancsnoka. A Közel-Kelet leg­félelmetesebb diktátorává nőtte ki magát aki még a családtagjait is hóhérkézre juttatta, mert szerinte a hatalmára törtek. De Gaulle: ez a mi dalunk A franciák hét- évente választa­nak maguknak elnököt. Elnökje­lölt lehet bárki, aki képes össze­gyűjteni az ehhez szükséges 500 aláírást. A legna­gyobb botrány Mitterand első megválasztása­kor esett meg: az ottani legnépszerűbb ko­mikus, Coluche is indult „diliből” a választásokon, és az első körben a szava­zatok majd’ 20 százalékát sikerült megszereznie. Kétség sem fér hozzá, hogy a gallok eddigi két, Magyarországon is legis­mertebb elnöke Charles de Gaulle és Francois Mit­terand volt. De Gaulle-lal kapcso­latban két anekdotát is­mételgetnek előszeretet­tel a franciák. Az egyik valósággal szállóigévé vált, míg a másik a „Co­los Charlot” nagy hazafi- ságának állít - tréfásan - emléket. Amikor egyszer a par­lamentben a szemére ve­tették De Gaulle-nak, hogy néha túlsá­gosan gyengeke­zű a franciákkal, ő mosolyogva csak annyit mon­dott: „Ugyan, hát hogyan lehet kor­dában tartani egy népet, amelyik csak sajtból több mint háromszá­zat ismer.” Az idősödő De Gaulle könyvet olvas a kandalló előtt, felesége kötöget, közben szól a rádió. Egyszer csak fel­csendül a Marseillaise, mire a tábornok az ölébe ejti a könyvet, könnybe lábad a szeme, és így szól: Hallod, drágám? A mi dalunk... Mitterand 1995. május 17-én átadta a hatalmat utódjának, Jacques Chiracnak. Két héttel később, 31-én proszta­tarákja miatt sebészeti beavatkozáson esik át, de többé már nem jön rendbe. Épp annyi ideje marad, hogy kivá­lassza sírhelyét, amelyre a Niévre megyei Beauvray- ben talál rá. Halála után derült ki, ő is azokhoz a francia férfiakhoz tarto­zott, akik igen­csak kedvelték a nőket: számos exbarátnője és egy addig titkolt lánya vált ismertté a közvélemény előtt. Imre Mátyás A képünkön Diana hercegnővel táncoló Reagant kezdetben rossz színésznek tar­tották, aztán nyolc évig volt az USA Ki lesz a köztársaság elnöke? Elemzésünk szerint Nemeth, Glatz, Sólyom lenne a befutó ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ ALMÁSIB. CSABA Az persze majdnem mindegy, ki adja át az állami kitüntetéseket, ennél fonto­sabb szerep is jut a magyar köztársa­sági elnöknek. Ezért lényeges, jövőre ki ül Göncz Árpád székébe. A mostani szabályozás szerint az államfőt a par­lament választja. Ám könnyen elkép­zelhető, hogy a nép voksol közvetle­nül, miután az ifjú szocdemek népsza­vazást kezdeményeztek az ügyben. A VR - politológusok segítségével - számba vette, ha közvetlen választás lesz, kik szállhatnának ringbe, s jelen­leg mekkora az esélyük a győzelemre. 1989. október 23. (A Magyar Köztársaság kikiáltása) 1990. május 2.: Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök 1990. május 2.- augusztus 3.: Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök 1990. augusztus 3.-tól -napjainkig: Göncz Árpád köztársasági elnök (1995. június 19-én újjá­választva) Demszky Gábor: Az egyetlen sza­baddemokrata, aki a közéletben még nem szenvedett ku­darcot. Ügyes, jó politikus, sőt Pes­ten kifejezetten népszerű. Pechjére a választáson a bu­daiak és a vidékiek is részt vesznek, így nemigen rúghat labdába. Ha azon­ban a szocialisták támogatnák, akár győzhetne is. Glatz Ferenc: A nemzetközi hírű tudós egyszer már politikai pályára té­vedt, a Németh- kormány kultusz- minisztere volt. Nemrég újra meg­választották az Akadémia elnöké­nek, mégsem ki­zárt, hogy enged a szocialisták hívó szavának és meg­méretteti magát. Tekintélye, fellépé­se esélyessé teheti. Németh Miklós: A legnépszerűbb szocialista politikus, holott - vagy éppen ezért - évek óta egy nemzetközi bank al- elnöke. Választások előtt mindig, minden poszton felvetődik a neve, de eddig ne­met mondott. Talán ez az utolsó lehető­sége, hogy meggon­dolja magát. Ha így lesz, neki lennének a legnagyobb esélyei. Sólyom László: Az Alkotmánybíró­ság korábbi elnöke az MDF szakértője­ként kezdte közéleti pályafutását, ezért a koalíció viszonylag erős jelöltje lehet­ne. A professzor azonban kevéssé is­mert. Politikusi „fel­építése” nem akár­milyen PR-munka lenne, hiszen in­kább tudósaikat, nem túl színes egyéniség. XY: Az sem kizárt, hogy egyikük­ből sem lesz köztársasági elnök, hanem olyan valaki fut be, akire ma még nem is gondolunk. Kérjük olvasó­inkat, írják meg, a VR hét jelöltjén kívül kit tartanának alkalmasnak erre a posztra. Torgyán József: A legfőbb kisgazda élete nagy álmától búcsúzhat el, ha a nép dönt. A Fidesz ugyanis a dolgok mai állása szerint nem engedheti meg magának azt a blamázst, hogy Torgyán a koalíció jelöltjeként ha­talmasat bukjon. Márpedig a népszerű­ségi mutatók alapján ez a sanyarú sors várna rá. Annak ellenére, hogy az utób­bi időben sokat változott. Habsburg Ottó: Az utolsó magyar király fia az európai intézményekben rengeteget segített már eddig is Ma­gyarországnak. A 87 éves poliükus nem veszi komolyan a legkülönbözőbb he­lyekről származó ötleteket, hogy fog­lalja el a „köztársa­sági trónt”. Számára kényelmesebb az Európa Parlament széke. 15 százalék 10 százalék Tőkés László: Csurkáék rukkoltak elő azzal az ötlettel, hogy a romániai forradalom hőse le­gyen a magyar el­nök. Tőkést azóta hazájában egyre ke­vesebben szeretik. Radikalizmusával, szélsőséges állás­pontjával sok kárt Okozott honfitársai­nak. Az csak a ki­sebb probléma, hogy nem magyar állampolgár. 4 százalék 5 százalék 5 százalék 26 százalék 16 százalék 19 százalék FOTÓK: FEB/ARCHÍV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents