Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-04 / 102. szám

SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1999. május 4., kedd HÍREK Peches postarabló Az épü­letbe bejutott ugyan, de on­nan kénytelen volt üres kéz­zel távozni az az ismeretlen tettes, aki megpróbálta kirá­molni a sávolyi postát. Az el­követő levágta a lakatot, be­feszítette az ajtót, kutatni kezdett a hivatalban, a pán­célszekrénnyel azonban nem boldogult. A rongálással okozott kár így is mintegy 16 ezer forint. Az ismeretlen tet­tes ellen lopás vétség kísérlet alapos gyanúja miatt indult nyomozás. Nagydíj a Hemotrade-nek A VII. Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton elisme­résben részesítették a kapos­vári Hemotrade kft-t a hide­gen sajtolt, vegyszermentes napraforgó étolaj gyártásá­nak kifejlesztéséért. A zsűri elnöke dr. Chikán Attila gaz­dasági miniszter volt. Köszöntő Ádándon Műso­ros esten köszöntötték az édesanyákat Ádándon. Az ádándi népdalkor verses-ze­nés műsora után a Magyar- keszi Hagyományőrző Együt­tes eredeti lakodalmas mű­sora következett. A rendez­vény bállal folytatódott, melynek bevételét a szerve­zők az ádándi népdalkor se­gítésére fordítják. Tahi diáksikerek A gyakor­lati feladatok megoldásában az első, összesített pontver­senyben pedig 4. helyezést érte el a tabi középiskola a hét végén Jánoshalmán 13 csapat részvételével tartott országos szakmai tanulmá­nyi versenyen. A Pavelka Gábor, Kiss Gábor, Weisz Emil összetételű harmadikos gépjavító és karbantartó szakközépiskolások felkészí­tője Hegedűs Miklós mérnök­tanár volt. Dolgoztak a szántón A Ka­pos-menti szövetkezetekben kihasználták a jó időt, s a hétvégén illetve tegnap is fo­lyamatosan dolgoztak. A ma- gyaratádi Barátság mezőgaz­dasági szövetkezet — miután elvetette a saját termesztésű, 470 hektárnyi kukoricát — most bérmunkát vállalt. Pata­lom és Igái közelében 130 hektáron dolgoznak, s meg­kezdték az időszerű vegysze­res kezelést is. Húsz kilós halfogás Húsz kiló halat fogott a bányai ta­von a Prillinger-kupa hor­gászverseny első helyezettje. Kovács József 4 amúrral és 4 ponttyal hódította el a ván­dorserleget Fülöp József és Szentgróti Tamás elől. A hal­vadászok jövő év május else­jén is találkoznak Bányán. Életépítés, túl az előítéleteken OÍégyszáz ellenőrzést terveznek a fogyasztóvédők a parton Büntetés helyett rendet Tudom, mit jelent éhezni; tapasztaltam, milyen a nélkülözés, s azt is, ami­kor 12 ember él egyetlen helyiségben. Sok cigány él így ma is. Képességük, felkészültségük, de esé­lyük sincs, hogy maguk fordítsanak a sorsukon. A többségi társadalom eh­hez nem adott meg min­den segítséget — mondta Bogdán Péter, a megyei önkormányzat kisebbségi bizottságának tagja, aki már csaknem tíz éve aktív részese a közéletnek és a cigány-érdekképviselet­nek. A barcsi vasútállomás for- gamistája tagja az országos cigányönkormányzatnak, a megyei közbiztonsági és bűnmegelőzési bizottság­nak, lakóhelyén Vízváron pedig a helyi képviselő-tes­tületnek. — Akik tudtak magukon segíteni, azoknak kötelessé­gük, hogy tegyenek azokért is, akik olykor föl sem isme­rik a saját érdekeiket, nem­hogy tenni tudnának azért — véli Bogdán Péter. — Az, hogy a cigányság képviselői helyet kapjanak a külön­böző testületekben, nem azért fontos, hogy ott még egy széken üljenek, de­monstrálva a jó kisebbségi politikát. Egyszerűen infor­mációhoz kell jutnunk a döntésekről, a lehetőségek­ről, mert csak így segíthe­tünk. Nemcsak a cigánysá­gon vagy más kisebbségen, hanem a többségi társadal­mon is. E gondok között sok a kapcsolódási pont, s az orra hegyéig lát, aki azt hi­szi, hogy egyik vagy másik külön is megoldható. — Miként lehetne kitömi a hátrányos helyzetet olykor bővítetten újra termelő ha­gyományos cigányi létfor­mából? — A legfontosabb a mun­kanélküliség csökkentése és a lakáshelyzet javítása. Az országos cigányönkormány­zat ezeket is tartalmazó programját a kormány a na­pokban elfogadta, s ez re­ményt ad, hogy mindehhez kellő támogatást is ad. Ki kell mondani: pozitív disz­kriminációt tartalmazó fog­lalkoztatáspolitikát kell megvalósítani. Másként aligha lehet közelíteni a ci­gányság körében 80-90 szá­zalékos munkanélküliségi rátát a 12 százalékos orszá­goshoz. Egyszerűen szólva: addig nem lehet ideológiát csinálni, amíg az ember gyomra üres. — Ha korlátlanul lenne munkaalkalom, minden cigány élne a lehetőséggel? — Ezt nem állítom. A 40-45 év fölöttiek több­sége már akkora hát­rányban van, amit talán nem is lehet behozni. Képzettségben, anyagi­akban, életvitelben. A többség azonban segít­séggel, nevelő ráhatás­sal munkába állna. Nem hiszem el, ha valakinek, akinek fontos a családja boldogulása, tisztes megélhetést kínálnak, inkább a segélyből való tengődést választja. Vannak a társadalomban a cigányok munkához való vi­szonyával kapcsolatos elő­ítéletek, ezek azonban többnyire a negatív példák­ból általánosítanak. A médi­ában is rendszerint az alko­holizmus, a deviancia vagy a bűnözés kapcsán esik szó a cigányokról, ám akkor nem, ha valamilyen értéket mu­tatnak fel. — Az előítéletek láthatat­lan falai mindkét oldalról épültek. A cigányok eseten­ként ott is hátrányos megkü­lönböztetést panaszolnak, ahol segíteni próbálnak ne­kik. — Sok negatív hatás érte ezt a réteget, ami rossz bei­degződéseket is okozott. Ez ellen magam is megpróbálok föllépni, olykor népszerűt­lenséget is vállalva. A vá­lasztások előtt több fórumon is elmondtam: azzal már nem megy előre a szekér, hogy azt-ismételgetjük: hát­rányos helyzetű cigány va­gyok, adjatok. Bizonyíta­nunk kell, hogy akarunk és tudunk dolgozni, boldo­gulni. — Társadalmi munkája során gyakran jár intézmé­nyekben, hivatalokban. Ta- pasztal-e előítéletet vagy el­lenérzést? — Nem engedhetjük meg magunknak — társaim és én sem — a túlérzékenységet. Úgy kell beszélnünk, visel­kednünk, hogy ha kezdet­ben van is némi előítélet, az mielőbb feloldódjon. Ha úgy tetszik, partnerré kell avatni magunkat. Ez többnyire percek alatt sikerül. — A cigánybűnözés kap­csán többször hallható az ist- vándi példa, ahol a cigányok bűnmegelőző önszerveződése sikeresen tart rendet. — Nem hiszem, hogy csak Bogdán Péter cigányokból álló polgárőr­csoportok létrehozása a megoldás. Ezek hosszabb távon aligha lehetnek sike­resek a rendőrség eszközei és közös társadalmi föllépés nélkül. Ráadásul nem cél a szeparálódás vagy az, hogy mesterségesen tartsuk élet­ben a beidegződést: rendőr­rel találkozni rosszat jelent. Már készen áll a megyei rendőr-főkapitánysággal kö­tendő megállapodásterveze­tünk, amelynek a lényege épp a közös fellépés. A kör­zeti megbízott rendőröknek például feladatuk lesz, hogy fölvegyék a kapcsolatot a he­lyi cigányszervezetekkel.- Véleménye szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy a cigányság fölzárkóztatása érdekében kidolgozott prog­ramjuk eredményei megmu­tatkozzanak? — Nyolc év alatt értük el, hogy rövidesen nyithassunk egy irodát a pártok házában, ahol már telefonunk is lesz. Ennek alapján azt mondhat­nám: még emberöltőkre van szükség a megoldáshoz. Ez az esélyegyenlőséget te­remtő folyamat azonban fel­gyorsítható, ha a kormány nem éri be azzal, hogy a re­torika szintjén jól működik a kisebbségi politika. Más költségvetési tételekhez ké­pest elenyészően kevés az összes kisebbség támogatá­sára országosan fordított összeg. Hasonlóan Somogy­bán: a megye csaknem 11 milliárd forintos költségve­tésében 800 ezer forint jut a négy kisebbségi önkor­mányzatra. Ez a működés elemi feltételeihez is kevés. Pedig e feltételek megterem­tése lehetne az első lépés a kisebbségek egyenlő esélye­inek a megteremtéséhez. Bíró Ferenc A dél-somogyi határsza­kasz kereskedői sokkal jobban ügyelnek a szabá­lyok betartására, mint a Balaton-parti vállalkozók. Ez a fogyasztóvédelmi el­lenőrzések tapasztalata. Az idén nyáron egyébként a parton csaknem négy­száz ellenőrzést végez a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség. Siófok Dr. Barna Lajos, a megyei szakhatóság vezetője a fenti­eken túl azt is elmondta teg­nap az országos fogyasztóvé­delmi konferencia nyitónap­ján: még a szezon előtt vala­mennyi Balaton-parti telepü­lésen ismertetik a vállalko­zókkal, hogy mire kell figyel­niük, s mit fognak ellenőrizni a nyáron. —t Nem az a cél, hogy bün­tessünk, hanem az, hogy végre rend legyen a part men­tén— szögezte le Barna Lajos. A ! tavalyi szezon során egyébként 320 ellenőrzést végzett a megyei felügyelőség — tette hozzá — az idén ezt a számot növelni szeretnék. S ebben együttműködnek más megyei felügyelőségek szak- n embereivel, illetve az orszá- ; gos főfelügyelőség munkatár­saival — azért, hogy ne min- i dig ugyanazok az ismerős ar­cok végezzék az ellenőrzése­ket a kereskedelmi és vendég- :i látó helyeken. Barna Lajos úgy fogalma- ú zott: a nyáron minden part­menti településre legalább hetente eljutnak majd az el­lenőrök. — Kiemelten figyelünk az 2 árak kialakítására, a forgal- r mázott termékek biztonsá­gára, s arra, hogy ellátták-e a i kereskedők az áruikat a vá- \ sárlók számára megfelelő tá- 1 jékoztatást nyújtó magyar r nyelvű felirattal — mondta dr. t Huszay Gábor, a Fogyasztó- i védelmi Főfelügyelőség fői­gazgatója. — Odafigyelünk a vendéglátóhelyek osztályba sorolására is. Az időszakos üzletekkel sem leszünk kímé­letesebbek, mint az állan­dóan nyitva tartókkal. Rájuk is ugyanazok a követelmé­nyek vonatkoznak, hiszen többnyire az áraik sem ol- : csóbbak. Aki a felsorolt előí­rások ellen vét, az igen ko­moly szankciókra számíthat. (Fónai) Hűtőház a városkörnyék igényeihez igazítva Bogyóshatalom Csurgó Hegedűs László, a Hegedűs Rt elnöke mutatta be a cé­gét a Somogyért - Csurgó­ért Egyesület szokásos havi összejövetelén. Az üzletház tulajdonosa el­mondta: a hűtőház építésé­hez családi összefogásra és jelentős hitelre volt szükség, á pályázaton is nyert támoga­tást. Terveit Csurgó és kör­nyéke mezőgazdasági adott­ságaihoz igazította. Felépült Dél-Somogy egyik legna­gyobb hűtőháza, amely ga­rantálja a bogyós gyümölcsök átvételét. A málnaszezon . egyébként Csurgón rendkí­vüli eseménynek számít. Aki T teheti, olyankor szabadságra megy. Sok munkanélküli gondját megoldaná a családi vállalkozás; pár év múltán már a Duna-kanyart is felül- . múló málnatáblák lehetnek a környéken. Maga a vállal- ■ kozó 170 hektárnyit tervez. Májusban a legújabb csur­gói üzem, az Industrie Elect­ric vezetőivel ülnek fehér asz­talhoz az egyesületi tagok, - ' jelentette be Fekete János el­nök. Horváth József Karódon Kaposvár példáját követik Segély helyett munka A karádi képviselő-testület két éve döntött, hogy a munkanélkülieknek, ha munkaképesek, de ellá­tásban nem részesülnek, segély helyett munkát ajánl föl. Az elmúlt hetekben öten él­tek az önkormányzat nyúj­totta új lehetőséggel. Karádon a kaposvári példa alapján ha­tároztak arról, hogy a segély helyett munkát ajánlanak: havonta öt napot dolgozhat­nak így az érintettek.- A megoldás jó az önkor­mányzatnak is - mondta Ko­vács József jegyző -, mert kí­méli a segélykeretet és a köz­ség szépül, csinosodik. Az el­végzett munkáért kapott bér pedig több mint az átmeneti segély összege. K. J. Kerítést sürget a tisztiorvos Az ÁNTSZ siófoki intézete felszólította a tengődi önkormányzatot, hogy az általános iskola udvarát kerítse be, az osztályte­rem leszakadt mennye­zetét pedig javítsa ki. Tengőd Az általános iskolában nemrég tartott közegész­ségügyi ellenőrzés során a tisztiorvosi szolgálat ismét kifogásolta, hogy az intéz­mény udvara nincs körülke­rítve. A hatóság már a ko­rábbi években is ígéretet kapott a község vezetésétől a probléma megoldására, ám a kerítés megépítése - a szomszédos épület tulajdo­nosváltozása miatt -, azóta is elmaradt. A jelenlegi kö­rülmény azért is tarthatat­lan és gyors megoldást kí­ván, mert az iskola udvarát a focimeccsek nézői parko­lónak használják... Csicsmann Imre polgár- mester elmondta: a hibák kijavításához szükséges pénzt csak testületi döntés­sel használhatja föl. Amennyiben a képviselők a kerítés megépítésére és a földszinti 1-2. osztály ter­mében leszakadt mennye­zet vakolatának pótlására pénzt szavaznak meg, úgy a hiányosságokat a hónap vé­gére megszüntetik. K. J. Vezetőváltás a megyei földhivatalban Nagy Imre 50 eves kapos­vári állattenyésztő üzem­mérnök a megyei földhiva­tal vezetője. Három pá­lyázó közül találta őt a leg­jobbnak a bíráló bizottság. Előde, Berényi András hi­vatalvezető-helyettesként dolgozik tovább. Kaposvár Az új hivatalvezető nős, két felnőtt lánya van. Három évig a kárpótlási hivatalban föld­árveréseket vezetett, ahol több mint hatszázszor csa­pott le az árverező kalapács­csal. Ahogy mondja: földet osztott. Tegnap a megyei földhivatal munkatársainak értekezletén azt mondta: úgy érzi magát, mint kisnyúl az oroszlánketrecben. — Talán oroszlánszelídítő- nek készül? — Képletesen arra akartam felhívni a figyelmet, hogy én nem speciálisan képzett földi­hivatali szakember vagyok, bár életem minden pillanata „földközelben” telt. A mező gazdasági termelés szinte minden területén megfordul­tam, végigjártam a lépcsőfo­kokat. Dolgoztam a Szarvas­marhatenyésztő Közös Válla­latnál és a Gyeptej Kft-nél. Legutóbb a családi birtokon gazdálkodtam. — Hogyan fogadták, milyen volt a hangulat? — Egy szereplés után nehéz megítélni, de úgy gondoloín, nem volt gond. Főleg a köz­vetlen munkatársak megnyil­vánulásai voltak biztatók, se­gítőkészségről árulkodtak.- Pályázattal nyerte el a hivatalt. Mit gondol, miért ön nyert, mit ígért?- A bírálóbizottság tudná pontosan elmondani, milyen szempontok alapján hirdetett győztest, s mi volt a pályáza­tomban, amely alapján ez a rangsor született. A másik két pályázatot nem ismerem. Most, a tapasztalatszerzés időszakában korai lenne arról nyilatkozni, pontosan milyen hivatalt szeretnék, de ennek is eljön az ideje. — Mit csinál holnap és hol­napután? — Még a héten bemutat­kozó látogatást teszünk a hat körzeti földhivatalban. A hi­vatalvezetők elmondják majd, hogy mit végeztek. A hét végére kialakul egy hely­zetkép, amely megszabja a Nagy Imre fotó: lang további teendőket. Ezzel együtt befejeződik a hivatal- vezetői teendők átadás-átvé­tele is. (Lengyel)

Next

/
Thumbnails
Contents