Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1999.május 21., péntek A munkát senki nem irigyli Nehéz a romákkal együtt élni - Szíve vágya a nyugati mintagazdaság Varga Tibor: Inkább fejlesztek; ehhez keverőüzem, föld és malacállomány is kell Költözhetnek az idősek Az átadás előtt álló új otthonház leendő lakóival találkozott Feigli Ferenc polgármester, majd megtekintették az építke­zést. Megállapodtak a kivitele­zővel az átadási határidőben: eszerint az első 9 lakás május 30-ra, további három június közepére, a hátralevő hetet pe­dig június végére készítik el. Betörtek a kocsmába Alig­hanem absztinens volt a bélavári kocsma éjszakai láto­gatója, ugyanis a betörő csak ci­garettát és pénzt vitt el, ital egy csepp sem hiányzik. Tízezer fo­rint értéktől szabadította meg az italbolt gazdáját, és gondos­kodott némi javítanivalóról is, mert tönkretette az ablakot. Becsomagolták a tájházat Megrongálta a szél a péter- hidai tájház tetejét. A közel százezer forintos munkára pénz ugyan lenne, szakem­bert azonban mindeddig hiá­ba keresett az önkormányzat; nem találtak senkit, aki értene a zsúptető kijavításához. Ide­iglenesen fóliával takarták le a sérült részeket, hogy megvéd­jék az épületet a beázástól. Barcsi Pólus-rendezvények Négynapos nemzetközi vi­dámparkkal és Lagzi Lajcsi koncerttel kezdődött a barcsi Pólus bevásárlóközpont őszig tartó rendezvénysorozata. Az igazgatóság tájékoztatása sze­rint az üzletközpont parko­lójában átlagosan kéthetente várják szórakoztató progra­mokkal a családokat. Kultúrára költenek Heresz- nyének 4,5 millió forintba ke­rülne a kultúrház teljes felújí­tása; ezt a munkát a nyáron szeretné elvégeztetni az ön- kormányzat. Szigetelni kell a rendkívül rossz állapotú épü­letet, és szükség van vizes blokk építésére is. Mindezt azért tartják fontosnak, mert a házat szeretnék újra bekap­csolni a falu életébe; műsoro­kat, kulturális és szórakozta­tó rendezvényeket tervez­nek. Az önkormányzatnak a kultúrház-felújítás támogatá­sára benyújtott pályázatát jú­niusban bírálják el. Öröm nézni ezt a gazdasá­got. Rend van, tisztaság, s jut rá pénz is, mint azt az új — négymilliós — takarmány­keverő is bizonyítja. Még sincs jókedvében manap­ság az istvándi mintagazda. ISTVÁNDI Példás nagygazdaságot épített föl évtizedek alatt Varga Tibor. Korszerű, ötszáz férőhelyes sertésól, saját keverőüzem. Je­lenleg 360 állatot tart. Mégis, amikor a gazdálkodás szóba kerül, felhős lesz a gazda tekin­tete. — Nehéz talpon maradni a mindig változó körülmények között. A tavalyi sertésárzuha­nás például négymillió forintot vett ki a zsebemből, és máig ér­zem a hiányát a gazdaságban. Félek, hogy az uniós csatlako­zással sem javul a helyzetünk. Sokára jutunk mi a nyugati szintre, pedig csak egy életünk van. Ötvenhárom éves vagyok, s egyre gyakrabban jut eszem­be, hogy abba kellene hagyni. A gondolatnál persze nem jutott tovább a gazdaság felszá­Panzióvá alakítja a péter- hidai malomházat az új tulaj­donos. A szigetvári Török- Kovács László a vadászta­tásra és a nemzeti parkra alapozza elgondolását. PÉTERHIDA A szigetvári építésztechnikus azért vásárolta a műemlék jel­legű épületet, hogy a felújítsa, majd vadászházként vagy pan­zióként hasznosítsa. Először lakóházzá alakítja az épület molásában. Inkább fejleszti; újabb és újabb beruházásokba forgatja vissza a pénzt. — Előre menekülök. A cél a nyugati tí­pusú farmergazdaság. Ehhez keverőüzem, saját föld és saját malacállomány kell. A takar­mánykeverő már megvan, föl­dem azonban nincs, és a mala­cokat is vásárolom. Istvándiban nem sok hozzá hasonló, törekvő ember él. — Kevesen vannak, akik valóban mindent megtesznek a boldo­gulásukért és nem mástól vár­ják a segítséget. Tőlem is ren­getegen kértek pénzt, és sokáig adtam is, mert azt hittem, a jö­vőjük megalapozására kérik azt a 20-25 ezer forintot. Szin­te kivétel nélkül mind fölélték, s van, aki már hatodik éve tar­tozik százezer forinttal. Nem egyszerű az élet az el- cigányosodott faluban. — Ne­héz a romákkal együtt élni. Ha van pénzük, akkor hangosak, ha nincs, akkor szaporodnak a lopások. Jártak már nálam is betörők, most tárgyalja ügyü­ket a barcsi bíróság. Van erre egy divatos címke: megélhetési egy részét, majd újjáépíti a malmi-házat. — Családias pan­ziót szeretnénk itt kialakítani, hat-nyolc szobával — mondta Török-Kovács László, arra szá­mítva, hogy egyre több külföl­di turista keresi föl ezt a hábo­rítatlan, szép területet. — A térség adottságai kedve­zőek. A nemzeti park olyan látványosságot kínál, amelyre egyre szélesebb kör vevő — mondta. — Úgy látom, a térség­ben élők is igyekeznek már fel­hívni magukra a külföldiek fi­FOTÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ bűnözés. Ezzel szinte fölmen­tik őket, pedig nem csak lopás­sal lehet javítani a rossz életkö­rülményeken. Egy ekkora gazdaságban mindig van munka. A gazda nyolc éve Darányban vett egy félkész házat, de azóta sem tudta befejezni. Előbb mindig a vállalkozás fejlesztésére kellett a pénz, az idő, az energia. — A munkát nem irigyli senki. Szin­te egybefolyik az év 365 napja; nincs szabadnap, vasárnap. Szabadságra évekig nem me­hettem — mondja. — Persze, nem volt ez szokatlan. Nincste­lenek voltak a szüleim, így a munkából korán ki kellett ven­ni a részemet. Mégis manapság már egyre többet gondolok rá, hogy kevesebbet kellett volna dolgoznom és többet élnem. Ez az utóbbi ugyanis valahogy kimaradt. Sokszor megkérdik tőlem: miért, kiért dolgozom ennyit? Jogos a kérdés, hiszen nagy bánatomra nincs gyerme­kem. Ha az isten jóakarattal lenne irántam, akkor adna csa­ládot. Ez a legnagyobb jó, amit tehetne velem. Nagy László gyeimét. Másrészt a vadászta­tás már most is jelentős Dél- Somogyban. Tehát várható, hogy egyre több szállóvendég keresi föl ezt a vidéket. Ugyan­akkor szálláshelyben nem bő­velkedik ez a térség. A péterhidai épület tetején már elvégezték a szükséges javítást. Tereprendezéssel, és a homlokzat rendbetételével folytatják a munkát. Kényte­lenek alászigetelni az egész épületet, mivel mára nagyon rossz állapotba került. N. L. Békét ígér az új cigányön­kormányzat Babócsán. Új vezető került a kisebbségi önkormányzat élére, és Orosházi István nem kér a békétlenkedésből és gyű­lölködésből. Babócsa A romák és magyarok közti el­lentétek az utóbbi két évben egyre mélyültek, s az önkor­mányzati választásoknál kap­ták a végső lökést. A cigányön­kormányzat akkori elnöke je­löltette magát polgármester­nek, s a falu megijedt, hogy ro­ma lesz a polgármestere. Erre nagy esély volt, hiszen a tele­pülés lakóinak csaknem a 37 százaléka cigány. — Sokáig békésen éltünk egymás mellett, de mára elju­tottunk oda, hogy amikor a ki­sebbség szóba kerül, sok ma­gyarnak ökölbe szorul a keze. Ellenségeskedés, gyűlölködés van ma a faluban, és ezek az indulatok senkinek sem jók — mondta Orosházi István, az új Több mint kétezer regiszt­rált munkanélküli él jelen­leg Barcson és környékén. Falun nagyobb gond az el­helyezkedés. A kétezres szám 19,4 százalé­kos munkanélküliségi rátát jelent, vagyis minden ötödik munkaképes lakos állás nél­kül van a Dráva mentén. Ez­zel továbbra is ez a térség ve­zeti a megyei -munkanélküli­Tizenkét család alkotja a kö­zösséget Kastélyosdombón. A lakosság egynegyede re­formátus. Pedig régen ritka­ságszámba ment, ha valaki más felekezethez tartozott. Kastélyosdombó — Jelentősen megfogyatkoz­tunk; hatvanan járulnak hoz­zá az egyház fenntartásához — mondta Horgas Sándor, a gyülekezet gondnoka, kánto­ra. Itt született, itt keresztel­ték, s nyugdíjas éveire végleg hazatért. — Az eklézsia tagjai­nak többsége idős. Egy-egy istentiszteleten tizenketten vagyunk, mint az apostolok. Nagy ünnepeken azonban megkétszereződik az igehall­gatók száma. Gondozó lelkészük Sipos Bulcsú Kadosa, Barcsról jár ki minden vasárnap. 1960-ig sa­ját lelkészük volt, azóta kisebbségi önkormányzat el­nöke. — Mindkét fél hibás, hogy ez így alakult. Az új ki­sebbségi önkormányzat sze­rint ez tarthatatlan, s együtt­működést ajánl a magyarok­nak. Valamennyiünknek be kell látnunk: össze kell fogni, hogy előbbre jussunk. Ez a kö­zös érdek. A kezdő lépéseket már meg­tették. Példaértékű a romák együttműködése a Babócsáért Egyesülettel, amit a közösen szervezett nárcisznapok is bi­zonyítanak. Az önkormányzat­tal és a többi civü szervezettel is egyre jobb a kapcsolatuk. — A cigányság helyi szer­vezetének két fő feladata le­het: minél több romát mun­kahelyhez segíteni, s ápolni a cigány hagyományokat és kultúrát — mondta Orosházi István. — Több vállalkozót megkerestünk már, hogy ide csábítsuk. Egyelőre hiába. Például egy varrodát látnának szívesen Babócsán, mert sok asszonynak van varrónői képzettsége. Nagy László ségi statisztikákat. Az első félévben ugyanis tovább nőtt az állástalanok száma. A vá­rosban aránylag jobb a hely­zet — itt tíz százalék az ará­nyuk —, az igazán súlyos gond még mindig a falvakban van. Mind a munkanélküliség nagysága, mind az állástala­nok összetétele alig változott. Egyes településeken a mun­kanélküliek száma megköze­líti a harminc százalékot is. Barcsról, később Istvándiból pásztorolták a gyülekezetei. Az 1700-as években épült templomot többször felújítot­ták, legutóbb a kilencvenes évek elején, jelentős önkor­mányzati segítséggel. A dom­bói gyülekezet visszaigényel­te az egyházi iskolát, ponto­sabban az árát; 4 millió 300 ezer forint kárpótlási összeg­ként hagyták jóvá. Jól jön ez a pénz, mert tervezik a gyüle­kezeti terem kialakítását, és javításra szorul a torony is. — Sokan nem találják a he­lyüket; megkeseredtek, nincs munkahelyük. Mindig kell valamibe kapaszkodni. Úgy vélem, a hit és a szeretet meg­tartja az embert — mondta a gyülekezet gondnoka. — Ke­ressük a kiutat, s biztatást ad az a csaknem kétezer éves evangéliumi idézet, ami a templomban olvasható: „Ke­ressétek az Urat”. G. A. Panzió a malmi házból Falun több az állástalan Fogyatkozó gyülekezet Újabb telkek: tervek az Öreg-hegy beépítésére Bővítik az üdülőfalut Terjeszkedik a csoko- nyavisontai üdülőfalu, s hamarosan elkészülnek a települést meg az üdülő­övezetet összekötő gya­logút és kerékpárút épí­tési tervei is. CSOKONYAVISONTA Üdülőövezetté fejlesztik a fürdőhöz közeli Öreg-he­gyet, és emellett elkészítte­tik a összekötő kerékpárút terveit is. Csík László polgár- mester elmondta: a bicikliu- tat a 68-as főúttal párhuza­mosan építik meg, s ez köti össze a falut az üdülőöve­zettel. Igen nagy szükség van erre, mert fokozottan balesetveszélyes itt a közle­kedés. Jelenleg a gyalogosok és a kerékpárosok is csak a főúton járhatnak. Az útépí­tés költségei 16 millió forint­ra rúgnak, s így támogatá­sért pályázik a település. Az Öreg-hegy beépítésé­nek a gondolata sem új. Már vannak ott nyaralók, és a te­rület alkalmas arra, hogy er­refelé terjeszkedjen az üdü­lőfalu. — Újabb két-háromszáz üdülő építésére lesz lehető­ség, miután a hegyet is be­kötöttük a vízvezeték-háló­zatba. Szeretnénk, ha itt na­gyobb telkeket sikerülne ki­alakítani, mint a fürdőfalu­ban, és kevésbé zsúfoltan, egymástól távolabb épülné­nek az új nyaralók. N. L. Kerékpárúton a nemzeti parkba A hónap végéig elkészítik a barcsi ősborókásba vezető új ke­rékpárutat, amely Darányból vezet majd a természetvédelmi területre. A kiépítése jó néhány millió forintba kerül. Az 1,2 kilométer hosszú út tizenegymillió forintos költségéhez kilencmil­lió forintot sikerült pályázaton elnyerni az önkormányzatnak fotó: pölöskei tiborné Támogatásból parkosítanak Emlékparkot bővítenék és korszerűsítik a fűtést Bélaváron. Mindkettőhöz támogatást remél a falu. BÉLAVÁR Az emlékpark kiépítésére 80 ezer forintot nyert a köz­ség, s elkezdték a munkát. A fűtéskorszerűsítés az óvo­dában vált szükségessé, eh­hez igyekeznek pénzt sze­rezni. — A többi intézmény áttért a gázfűtésre, ideje elvégezni az óvodánál is az átalakítást — mondta Újfalvi Jánosáé polgármester. A fa­lu 1,5 millió forint támoga­tást remél. A fűtéskorszerű­sítés teljes költsége megha­ladja a kétmillió forintot. Elmérgesedett a helyzet, gondokkal küzd a falu Békét akarnak a romák

Next

/
Thumbnails
Contents