Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

Nem mindenki gondolkodik egyformán... fotó: lang A férfi elmúlt ötven éves. Anyját, apját már eltemette, szü­lőfalujukban sírem­léket Is készíttetett nekik. Úgy tervezte, hogy egyszer ő is ott, mellettük alusz- sza örök álmát. Az­tán ... Aztán a Pécsi Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete rendelkezé­sére bocsátotta el­hunyta után testét. Az egyetemen a régió­ból mintegy 200, So- mogyból közel 100 ha­sonló fölajánlást tarta­nak számon. Dr. Hor­váth Judit adjunktus azt mondta: amióta anatómia-oktatás van, azóta használnak em­beri testet a tudomá­nyos kutatásban és az orvosképzésben. A pa­ciensek még életükben, önként ajánlják föl tes­tüket. A döntésben né­hány éve az egyházak is segítik őket. Az „ado­mányt” nem ellentéte­lezik, de a családnak le­hetőséget adnak a bon­colás előtti utolsó bú­csúra és átvállalják a te­metés minden terhét. Októberben, mementó- ként, a pécsi temetőben fölavatták a már örök nyugalomra lelt sors­társak sírján emelt, Kharon ladikját ábrázo­ló gránitszobrot. A szertartásra meghívták a jelenleg nyilvántartott 200 fölajánlót is. Legin­kább idős, magányos emberek tesznek aján­latot, de akadnak há­zaspárok is, akiknek nem futja tisztességes temetésre. A kaposvári férfi in­dítéka nem az anyagi. Lakótelepi lakásában feleségével együtt foga­dott. Az utóbbi tíz évben egyéni vállalkozóként egy húsboltot vezetett. Közben az amerikaiak­nál is dolgozott Taszáron: hazafelé jö­vet egy éjszakában ki­égett a kocsijából a tompított' égő. Vett egyet benzinkútnál, majd itthon nekilátott a szerelésnek. Munka közben egyszer csak térdre esett, és nem tu­dott többé fölkelni. Reggel találtak rá a munkatársai: részlege­sen elfagytak a lábai, s közben egy ér is elzáró­dott. Tizenegyszer ope­rálták. Végül amputálni kellett az egyiket. Mindez 1996-ban tör­tént. Ezt nem tudta föl­dolgozni.- Két éve, hogy a rá­dióban hallottam: egy pécsi fiatalember úgy döntött, orvosi célra fölajánlja holttestét. Megfogott a dolog. Apám, anyám úgy hamvasztatta el magát, s a feleségemmel mi is a mellett döntöttünk. A családban tehát volt ha­gyománya a dolognak. Azt gondoltam: meny­nyivel lesz jobb, ha egy kis urnába „összesö­pörnek”? Inkább írok Pécsre és fölajánlom a testemet a tudomány­nak. Azt válaszolták, a boncolás végén vissza­adják a maradványo­kat. Kértem: ne tegyék. Hogy venné ki magát, ha két-három év múlva a feleségemnek ide te­lefonálnak: meghoztuk a papát... Akkor inkább maradjak ott.- Mit tudott meg a „jövőjéről”? — Arról, hogy mit csinálnak majd velem, jóformán semmit. Meg­írták azt, hogy mivel tartósítják a testemet, s hogy két-három évig boncolják, aztán visz- szaadják a családnak, vagy az egyetem par­cellájában jeltelen sírba helyezik, s a hantot gondozzák. Az értesítő­vel küldtek egy képet is a Kharon ladikját ábrá­zoló emlékműről, amely alatt sorstársaim nyugszanak.- Találkozott már somogyi sorstársával? — Nem. De azt tu­dom, hogy évente 150 holttestre lenne szük­sége az egyetemnek. Küldtek egy szép leve­let és egy kártyát, me­lyet mindig magamnál hordok, mert rajta van, hogy halálom esetén kit kell értesíteni. Gon­doskodnak a halottszál­lításról, miegyéb... Felesége sokáig, né­mán hallgatta férje el­beszélését, majd félén­ken, de ő is megszólalt: — Nagyon megle­pődtem amikor közölte a szándékát. Azt hit­tem, talán az állapotá­val jár együtt ez a gon­dolkodás. Azt azonban nem tudom elfogadni, hogy a holttestemet még évek múlva is bon­colgassák. Még akkor sem, ha ezzel a tudo­mánynak segítek. Vi- szolygok a gondolatá­tól is. Persze, ha én vá­lasztanám ezt a megol­dást, nem hagynám magamat lebeszélni. — Soká tartott a megegyezés? — Vita nem volt — válaszolt a férj. - így döntöttem, kész. Fel­nőtt gyermekeim azon­nal megértették, s elfo­gadták. Csak a menyem kérdezte: hogy tehet­tem ilyet? Persze, ha nem járok így — mutat csonka lábára — nem hiszem, hogy eljutok idáig. — A családon kívül senkivel sem osztotta meg a döntését? — A közelebbi isme­rőseim tudják, de a só­gorom csak most tudta meg, mikor mondtam: újságírót várok. — Hogyan fogadták a hírt? — Akadt aki megkér­dezte: mennyit kaptam érte? - Sokat - mond­tam. — Hatvanezret. — S, már meg is kaptad? — kérdezték. — Már el is költöttem - vála­szoltam megdöbbené­sükre. Nem tudják, hogy ez nem olyan, mint amikor valaki a csontvázát adja el. — Istenfélő ember? — Nyakas kálvinista vagyok, de a valláso­mat sohasem gyakorol­tam. Pedig apám Somogyjádon kántor­tanító volt, apósom pe­dig református lelkész. Mindössze ennyi a kapcsolódás. — A túlvilágról van­nak elképzelései? — Semmilyen. Egy­általán nem hiszek a reinkarnációban, s a lélek halhatatlanságá­ban sem.- Gondolt arra, hogy döntésével előbb­re viszi a tudományt, s talán arra is fény de­rül, mi történt azon a szerencsétlen éjszakán ? — Lehet, hogy segí­tek valakinek, valamit. Ennyi. Epilógust, az ado­mányozót, szükséges­nek tartotta megje­gyezni: történetét nem a magamutogatás szándékával tette köz­zé. Szeretné, ha a hoz­zá hasonló gondolko­dású emberek erőt me­rítenének belőle és föl­ajánlásaikkal segítenék az élőket. Úgy, ahogy ő tette... Várnai Ágnes Harc a titkos erőkkel Komoly értékei vannak a keresztény közösségeknek fotó: kovács Magyarországon tíz em­berből hét megfordult már boszorkánynál, járt spiritiszta szeánszon, asztalt táncoltatott, kár­tyát vettetett, elvégezte a reikit vagy az agykont- rollt, mágussal gyógyít- tatta magát, s kíváncsi volt arra is, hogy mit üzennek a csillagok vagy a halottak.- Az okkultizmus legna­gyobb veszélye abban van, hogy erősíti a pszichés be­tegségeket - állítja Gál Péter teológiai tanár, pécsi plébá­nos, aki Kaposváron beszélt a new age-ről. - Kár, hogy nincsenek statisztikák arról, vajon a zárt osztályra beke­rült emberek hány százaléka találkozott már a spiritiz- mussal, jóslással foglalkozó praktikákkal vagy meditáci- ós divatokkal. Azok, akik nem fogadják fenntartással ezt a gyakorlatot, félelmek­kel és különleges tapasztala­tokkal térhetnek haza az ilyen találkozókról.- Könyvet írt a new age- ről. Ezek szerint ön is volt jósnőnél, kuruzslónál, isme­ri a szektákat, a tömegpszi­chózist, kutatta az asztroló­giát, és részt vett különféle beavatási ceremóniákon.- Szenvedőkkel foglal­koztam, mint lelkipásztor. A különös jelenségeket produ­káló pszichés betegek hívták fel a figyelmemet arra, hogy milyen ijesztő jelenségeket okozhat a megszállottság, a kísértés. Amikor valaki meg­szabadult egy egyházilag hi­vatalosan elvégzett szabadí­tó ima során, soha többé nem látott aurákat, nem ol­vasott a lelkekben, nem jó­solt, nem ismert fel távoli eseményeket, hanem békés, boldog emberré vált. Míg az­előtt a szenvedései mellett ezek a normálistól eltérő ké­pességek gyakran jelentkez­tek. Amikor a new age-divat elindult, egyre komolyabban foglalkoztam ezekkel a je­lenségekkel - magam is sok tapasztalatot szereztem -, és bebizonyosodott, hogy a modern természetgyógy­ászat egyes területei, a hin­duizmusban és a kemény ősi praktikákban szerepelnek: a jóslásban, a fekete és a fehér mágiában vagy az ingázás­ban.- A természetgyógyászok nagy része Isten adományá­nak tekinti a gyógyítást. Jé­zus Krisztus nem kért pénzt, amikor feltámasztotta Lá­zárt, látóvá tette a vakot és járni tudott a béna.- A Bibliában Simon má­gusról is szó van, aki rájött, hogy az apostolok csodákat tesznek a Szentlélek erejé­vel, és pénzért el akarta kér­ni ezt az erőt. A kereszté­nyek előtt ettől a perctől vilá­gos, hogy a pénzért való be­avatás kétes lehet. Minden mágia - különösen ma - na­gyon gyakran a pénzzel, a gazdagodással van összefüg­gésben.- Ma hányán foglalkoz­nak az okkultizmussal, az ezoterikus tanok terjesztésé­vel?- Sajnos, ezekről nincse­nek adatok, de elég nagy tö­megek vesznek részt külön­féle okkult szerepjátékokban és sokan nézik a Dragon Ball sorozatot.- Amit most tiltottak be.- De csak átmenetileg. Egyébként a televíziós adá­sok, a reklámok is feltöltőd­tek az évek alatt ezzel a ke­verék, részben ázsiai, rész­ben ókori és mágikus erede­tű világnézettel. A reinkar­náció - ez a keleti világnézet missziója - szintén szép si­kereket ér el, ami szöges el­lentéte a kereszténység feltá­madás-tanának.- Nostradamusról mi a vé­leménye?- Biztos, hogy ő is azok közé az ügyes és nagyon művelt mágusok közé tarto­zott, akik el tudták adni ma­gukat az eredeti keresztény hittel rendelkező egyházi ve­zetők előtt is. Nostradamus egyszerű és sikeres mágus volt. Ma is vannak ilyenek.- Az istenhit alternatívát kínál?- A vallás-keresés meg­újulásának vagyunk tanúi. A szekták és az okkult ismere­tek azért arattak sikert, mert sokan csalódtak a tudo­mányban, a marxizmusban, talán még a fogyasztásban is, és a természetfeletti felé fordultak. A kereszténység ezt az igényt egyszerűen és hatékonyan elégíti ki. Igazi természetfeletti reményt ad a feltámadás hitével, közös­ségi élményt az imaközössé­geknek, világképet a maga filozófiailag kifejlesztett, megalapozott teológiájával. Más kérdés, hogy mennyire tud a saját eszközeivel élni a gyakorlati egyház. Azt lát­juk, hogy a fiatalok lelki ve­zetőre várnak és találnak egy gurut helyette. Az ifjak - széthulló családi háttérrel - csoportmelegre vágynak és rátalálnak egy beavató kö­zösségre, ahol mindenki a maga mágikus sikereit fitog­tatja. Az egyszerű keresz­tény közösségben békesség­re, igazi szeretetre találhat­nak, ami még mindig a ke­resztények fegyvertára. Egy okkultista nekem egyszer azt mondta, hogy el kell is­mernie: nagyon sok ezoteri­kus körben a szeretet helyett vetélkedés folyik, és érde- kesség-hajhászás.- A keresztény közösségek egy részére gyakran rásütik a bélyeget: álszentek gyüleke­zete.- Mindenütt érzékelhető ez. Attól, hogy akad néhány ember, aki nem gyógyult, vagy kiforratlan személyi­ség, a keresztény közössé­gek nagy részének komoly értékei vannak. Ezt akár­hány szociológus megvizs­gálhatja. New age: a jelenkori filozófiának magát egy új borszakba való eljutás útmutatójá­nak tekintő irányzata. Szembehelyezkedik a tudomány egyoldalú, racionalista világké­pével Aura: Az a pszichikus energia, amely min­den élő és élettelen dolgot - láthatatlanul — körülvesz Okkultizmus: az úgynevezett természet­fölötti, titokzatos erőkben és szellemekben való hit, az ezekkel való foglalkozás és en­nek elmélete Ezoterikus: titkos, rejtett, csak a beavatot­taktól érthető, csak nekik hozzáférhető jelenség, jelzés Reinkarnáció: a lélekvándorlásban valaki­nek új testi alakban való újjászületése Spiritizmus: az a hiedelem, hogy az élők a halottak leikével a szellemekkel közvetí­tők, úgynevezett médiumok segítségével érintkezésbe léphetnek Mágia: a természeti jelenségek befolyáso­lására végzett babonás cselekvések ösz- szessége, rendszere Ne szépítsük a tényt: a tizenévesek hadilábon állnak a könyvekkel! Inkább a képernyőn csüng­nek, fejhallgatók ze­néjével zárják ki a külvilágot, de ami kötelező, vagy amit annyian ajánlanak, az nem kell, az ciki meg pfúj! Aztán adódik egy unalmas délután, néhány nátha miatt ágyban töltött nap, mardosó szerelmi bánat, ami­kor véletlenül a ke­zük ügyébe akad egy könyv. Regény, verseskötet? Régi vagy mai? Levélne­hezéknek szánták, vagy a bicegő asztal­láb alá? Mindegy, ha megakad a szemük egy-két soron. Bele­pillantanak, és fur­csa érzés fogja el őket. A jó könyvek­nek ugyanis mágne­ses erejük van: aki a közelükbe kerül, azt megfogják, bűvkör­ükből nem eresztik. A könyvekbe zárt érdekes törté­neteken túl az olyan bölcs gondolatok is örök érvényűek, mint amit például A Pál utcai fiúk írója, Molnár Ferenc vetett papírra: „Inkább új- esztendeig a vízben ülök nyakig, mint­hogy összeszűrjem a levet a barátaim el­lenségeivel.” Ha te­hát rászánod maga­dat — nem kény­szerből, hanem kí­váncsiságból! —, és egy igazán jó köny­vet veszel a kezed­be, figyelj oda az olyan gondolatokra, amilyeneket most felidézünk. Jókai Mór regé­nyeiből valók: „A hazugság a gyöngék fegyvere”... „A fél­siker egyenlő az egész felsüléssel”... „Esni csak lefelé le­het, felfelé soha”... „Aki ellenségével szövetkezik, saját testébe veri a kést”... „Titkos írás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyi­tott könyv”... „Be­csületesnek lenni a legjobb üzlet”. Juhász Gyula né­hány gondolata: „A gyermek szeme a jö­vő tükre. Jaj annak, aki elhomályosít­ja”... „Mennyi szép­ségversenyt rendez­nek ebben a csúnya világban! Jóságver­senyt még nem ren­deztek soha”... „Minden vád ellen lehet védekezni, csak az önvád ellen nem”. Móra Ferenc írá­saiból valók: „Leg­többször olyankor van az embernek kötelessége, ami­kor egy másikat akar elmulasz­tani”... „Mialatt az igazság előszobá- zik, tíz hazugság jut szóhoz”... „Szép volna az élet, ha minden ember csak félolyan jó volna, mint ami­lyennek a feleba­rátját szeretné”. Lőrincz Sándor A tudomány oltárán áldozza föl testét Kerülővel az örökké­valóságba Bölcsességek a könyvekben

Next

/
Thumbnails
Contents