Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15 / 112. szám

Seholsincs ház elázott kerttel Szűcs Antalné már százszor meg­bánta, hogy elfogadta a telket egy adósság fejében. Azt mondták ak­kor a tanácsiak, hogy menjen bele, mert sosem látja a 19 ezer forint­ját. ígérték, segítenek majd. Ma úgy látja, ebben nem volt köszö­net. Háromszor három évet peres­kedett a telek miatt, az utolsónak még nincs vége. Minden 1976-ban kezdődött, amikor ár­verésen kapta meg a leilei Tabán utcai telket. Ha már megvolt, építkezett rá. Hogy hányas szám lett a ház? Azt ma sem tudni pontosan, mert a Tabán utcá­ban csaknem tíz 29-es szám van. Neki is erre jönnek a hivatalos levelek, amelye­ket szép számmal kap, hiszen maga is gyakran Irogat a hatóságoknak. A szemé­lyi igazolványában ugyan 1984. decem­ber 10. óta 46/A szerepel, de ez nem za­var senkit. Közben a 29-es számokat be­tűkkel különböztette meg a helyi ható­ság, de az övé bizony külterületnek szá­mít. Ebből eddig egyetlen előnye szárma­zott, ha ezt annak lehet nevezni. A Tele­pülésgazdálkodási Rt. ugyanis értesítet­te, hogy emiatt nem szállítják el tőle a szemetet, tehát díjat sem kell fizetnie. A házikó amúgy a város központjának kö­zelében van. A közvetlen mellette lévő üres telek már belterület. Az övé, ame­lyen húsz éve áll a háza, még mindig nem az. Pedig egyszer meg is toldották a tudta nélkül. A váláskor ugyanis a férje maradt benne, amikor a hetvenes évek közepén volt az a nagy vihar és levitte a tetejét. Az édesanyja szólt: lányom menj már, mert építik a házadat! Úgy tudja, hogy a viharkár enyhítésére a tanácsiak állították helyre, az építési engedélye is meg van, majdnem kétszer akkora lett mint előtte. Csak ő mint tulajdonos nem értesült róla. Hja! Ez akkoriban nem volt olyan lényeges dolog. A férje halála után három évig peres­kedett az elhunyt korábbi házasságából származó gyerekeivel. Aztán kifizette őket és bennmaradt a házban a saját fia. Eléldegéltek egészen 1993-1995-ig. Ak­kor osztották ki kárpótlásba a tsz földje­it. A szomszédos telek új tulajdonosa szépen bekerítette az ingatlanát. Egyszer megy haza és látja ám, hogy sehogy nem tud bemenni, mert ott van a kerítés. El­tűnt a bejárója. Sok huza-vona után ka­pott egy 2,6 méter széles útcsíkot, amivel nem sokra megy. Közben feltöltötték a szomszédos területet és az összes víz a kertjét áztatja. A bírósági szakértő több mint százezer forintos kárt hozott ki mindent egybevetve. Odavan a kert, a sok gyümölcsfa, tönkrement a vetemé­nyes. A bíróság majd eldönti, mi lesz ve­le. Közben évek óta a főhatóságoknál ri- mánkodik, segítsék már belterületté nyil­vánítani az ingatlanát. Persze visszajön­nek a levelek, hogy egyik sem illetékes. A helyi önkormányzat most ez év második felére ígéri. Kérdés, hogy mit mond a ba­latoni építési törvény. Hogy ki ne jöjjön a gyakorlatból, most a Dédásszal van vitá­ja. Kihoztak neki egy 41 ezer forintos számlát, amit sehogy se ért. Mindeneset­re december óta elemlámpával közleke­dik a házban, mert kikapcsolták a világí­tást. Adós még 19 ezer forinttal. Leg­utóbb azt ajánlotta a szolgáltatónak, hogy számolják el a villanyoszlop meg a vezeték árát, amit annak idején maga fi­zetett, hogy odavigyék az áramot a házá­hoz. Azt ugyanis egyik napról a másikra elbontották, amikor a szomszéd telek túlsó oldalán kiépítették az új vezetéket és bizony el is felejtették rákapcsolni. Reklamálni kellett érte. Kíváncsian várja az áramszolgáltató válaszát, még mindig a külterületi Tabán utca 29-be. G. M. 1999. május 16. Közelről Harmadik oldal Bizonytalanba ballagott a vén diák Még néhány hét, és Somogy­bán 4300 diák fejezi be közép­iskolai tanulmányait. 5,8 száza­lékkal kevesebben, mit tavaly. Gimnáziumi érettségivel lép a nagybetűs életbe minden ötö­dik, 42,5 százalékuk pedig szak­középiskolai, technikusi vég­zettséget szerez. A továbbtanulók zöme gimnáziu­mi érettségivel indul a főiskolákra, egyetemekre. A munkát vállaló fia­talok többsége szakközépiskolá­ban végez, valamint szakmunkás­bizonyítványt szerez. Milyenek az esélyeik? Mit tehet elhelyezkedésü­kért a munkaerő-piaci szervezet? Körtésiné Tomcsák P. Mária, a megyei munkaügyi központ fog­lalkoztatási tanácsadója: — Alkalmaznak-e pályakezdő­ket a munkaadók? — A végzősök 51 százaléka sze­retne továbbtanulni; 25 százalé­kuk jelezte, hogy már van munka­helye, és várhatóan 24 százalékuk munkanélküli lesz. A reprezenta­tív mintában szereplő munkaadók az idén 850 fiatal felvételét terve­zik, ugyanakkor sok olyan foglal­koztató van, aki — gyakorlatlan­ságra hivatkozva — elzárkózik a pályakezdők alkalmazásától.- A pályakezdők közül kik vannak nehezebb helyzetben? — Elhelyezkedési szempontból különösen a gimnáziumban vég­zettek, a mezőgazdasági szakkö­zépiskolások, a kereskedelmi szakmunkások és egyes gépészeti szakképesítéssel rendelkezők. Ugyanakkor előnyösebb a számí­tógépet jól ismerők, a nyelvtudás­sal rendelkezők, valamint a pénz­ügyi és számviteli végzettségűek helyzete. Támogatási rendsze­rünknek két speciális formája van, hogy segítsük a pályakezdők fog­lalkoztatását. Az egyik a munkata­pasztalat-szerzés támogatása. Ez azt jelenti, hogy a munkaügyi központ a Foglalkoztatási Alap terhére átvállalja — egy évig — a pályakezdő munkabérének 50-100 százalékát. A másik: a fog­lalkoztatási támogatás. Ezt az a munkaadó veheti igénybe, amely­nél a pályakezdő legalább egy tan­évben gyakorlati képzésben vett részt. A támogatás 270 napra ad­ható, és összege a mindenkori mi­nimálbér 50 százaléka.- Mit javasol azoknak a fiata­loknak, akik nem tanulnak to­vább vagy nem találnak munkát? — Az első és legfontosabb, hogy keressék fel a területileg ille­tékes munkaügyi kirendeltsége­ket, s jelentkezzenek be pályakez­dő munkanélkülinek. Ez azért fontos, mert a munkaügyi szerve­zet szolgáltatásait, támogatási rendszerét csak így vehetik igény­be. S azt tanácsolom: ne törődje­nek bele a munkanélküli státusba; keressék ők is az elhelyezkedési lehetőségeket. Szellő Gábor Címer a Rinya szülőhelyének NemesKitaiuaon született a Kinya: itt van a toiyo torrasa. A mindössze /9 la­kosú település tegnap nem a folyót ünnepelte, hanem azt, hogy él, működik a közösség, s a jövőt meghatározza a múlt. A múltnak emléket állítottak és a jövőre figyeltek: címert és zászlót avattak - dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke jelenlétében - a református templom falai között. Az ün­nepen többen voltak, mint a falu lakosai, merthogy visszajöttek az elszár­mazottak is. Ez a falu minisztert is adott 1848-ban és sok értékes embert az­óta. A falu címere egyszerű, akárcsak maga a település. Egy tölgyfalevél dí­szíti és a fiókákat etető pelikán. Merthogy a múltban ott van a jövő. S ezt a jövőt hírül viszi az igazán somogyi folyó is, a Rinya, amely itt, ebben a falu­ban ered és még a megyében - Barcsnál - a Drávába folyik. Tudományos jóslatok A jövő előttünk hever, és ha nem akarjuk, hát nem jön el” — üvöltötte a pesti éjsza­kába egykoron Menyhárt Je­nő, az Európa Kiadó kultusz­zenekar énekese. S hogy a gondolat mennyire időszerű, azt alátámasztja egy fiatal tudomány, a futurológia, az­az a jövőkutatás. Egyik kép­viselője a Kaposváron élő történész és politológus: Bertalan Péter. — A hidegháború éveiben vált olyan fejlettségűvé a technika, hogy bizonyos politikai, gazda­sági, vagy éppen katonai folya­matokat előre lehessen jelezni. A rövid távúak mellett közép- és hosszú távú prognózisok is ké­szülnek a környezetszennyezés várható mértékéről, a föld erő­forrásainak hasznosításáról, il­letve a demográfiai jövőképről. Az már most nyilvánvaló, hogy a XXI. század az óceánkutatás, a robottechnika és a génsebészet területein hozza a leglátványo­sabb eredményeket. S bár az űr­kutatás mértéke is rohamlépté­kű, azért a jövő században még fél lábbal a Földön leszünk. — A jövőkutatás területei be­hatóbban? — A legfontosabb húzóágaza­tunk az oktatásügy, a kiművelt emberfők tömege lesz: ezt biz­tosítják az egyetemi centrumok. Magyarország jövője nagy mér­tékben függ attól is, hogy Romá­nia és Szlovénia minél hama­rabb uniós és NATO- s partner legyen. Kialakul majd egy kö­zép-kelet európai tengely, amelyből gazdaságilag hasznot húzhatunk, másrészt végre le­rendeződnek évszázados konf­liktusaink. A 4-5 százalékos gaz­dasági növekedést tartva húsz év alatt felzárkózhatunk a fejlett nyugati országok második vona­lához. Egyetlen igazán zavaró tényező a délszláv válság, amely visszavetheti az ország egyik legnagyobb bevételi forrását, az idegenforgalmat. — Egyes jövőkutatók azt állí­tották, hogy a balkáni konfliktus pár nap alatt rendeződik... — Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb árnyékra ve­tődése. Ellenpéldaként felhoz­ható, hogy Samuel P. Huntington A civilizáció össze­csapása és a világrend átalakulá­sa című, négy éve kiadott köny­vében világosan leírta a koszo­vói konfliktus kirobbanását. A mostani előrejelzések szerint a majdani megegyezés utáni hely­zet sem lesz tökéletes, a béke csak mesterségesen lesz fenn­tartható a térségben. Nagy való­színűséggel a következő évek­ben Macedónia, Montenegró és Albánia is forrongások színhe­lye lesz, mert a hihetetlen etni­kai keveredést diplomáciai esz­közökkel rendezni lehetetlen. — Sokan a történelem példái­ból merítve egy újabb világhá­ború kirobbanásától is tarta­nak... — Világméretű konfliktussá nem fajulhat a helyzet, mivel Oroszország nem jelent ellenpó­lust az amerikaiakkal szemben. Az orosz medve előtt két út áll: a nyugati, piacgazdasági modell a reformerőkkel, vagy a tradicio­nális szláv politikusokkal — mind Lebegy vagy Zsirinovszkij — végrehajtott katonai moderni­záció. A kutatók döntő hányada a nyugati multik egyre erőtelje­sebb oroszországi jelenléte mi­att az első verziót tartja valószí­nűbbnek. Persze a szláv lelkiség bemutatott már pár látványos bakugrást a történelemben. — Mikor léphet az oroszok helyére a piacgazdaságot egy- pártrendszeri keretek között megvalósító, rohamosan növek­vő erejű Kína? — Már a délszláv helyzet kapcsán látható a Peking- Moszkva tengely összekapcso­lódása, ami egy újabb hideghá­borús atomstoppot fog életre hívni a következő évezred kü­szöbén. Kína a jelenlegi gazda­sági növekedést folytatva húsz éven belül a világ harmadik vagy második hatalma lesz. A nagyhatalmak helyi érdekhábo­rúkat fognak csak vívni egymás­sal, ahogy az egy hidegháborús helyzetben adódik. A globális katasztrófa veszélye csak az atom- és vegyifegyverrel fenye­gető történelmi ellentétekben, azaz India és Pakisztán, vala­mint Irak és Irán közti konflik­tusban, illetve a modern fegyve­rekkel zajló, afrikai törzsi har­cokban merülhet fel. — A legtöbben még ennél is nagyobb problémának tartják a felmelegedésben, a környezet- szennyezésben, illetve a Föld né­pességének rohamos növekedé­sében rejlő veszélyeket. — Nem alaptalanul, bár a gaz­dasági érdekcsoportok egyre in­kább rá fognak kényszerülni a környezetvédelemre, mert külön­ben elvesztik helyüket a piacon. Az elsivatagosodás és a legszegé- nyebh országok túlnépesedése következtében megindul egy ha­talmas mértékű délről északra tartó vándorlás, amelynek követ­kezményei kiszámíthatatlanok. Mivel a bolygónkon jelenleg több mint 6 milliárd ember él, a növe­kedés elvileg már csak minimális lehet az optimális állapothoz. En­nek ellenére sem háború, sem járvány nem akadályozhatja meg azt, hogy 2020-ra legalább 10 mil- liárdan legyünk. S hogy akkor mi lesz? Erre a kérdésre még a jövő­kutatók sem tudnak egységes vá­laszt adni. Takács Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents