Somogyi Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-15 / 112. szám
SOMOGYI HÍRLAP II. Területfejlesztés 1999. május 15., szombat Értékmegőrzés és értékteremtés az ezredfordulón Dr. Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere a megye vezetőinek társaságában Együttműködés és hozzáértés 2. Új kihívás a regionalizmus Ez a ciklus új kihívásokat, feladatokat jelent számunkra. A kormány programjában, illetve az azóta megfogalmazott területi közigazgatás szervezési elképzelésekben, a területfejlesztési törvény módosítási javaslatában markáns törekvésként fogalmazódik meg a regionalizmus, egyrészt a területfejlesztés, másrészt az államigazgatás terén. A régióépítés az ország modernizációjának, a decentralizáció továbbvitelének az egyik feltételét teremti meg. Az úgynevezett önkormányzati, politikai régiók létrehozásának lehetőségét ezek a dokumentumok nem zárják ki, de nem is prognosztizálják a közeljövőre. A régiók kialakulása folyamat, melynek során a korszerűen szervezett és jól menedzselt megyék kerülnek kedvezőbb helyzetbe. A városok, kisebb települések és megyék csak együtt lehetnek régió alkotó tényezők. Ezért ma a „megye vagy régió” kérdésre a helyes válasz „megye és régió”.- Természetes, hogy megyepolitikusokként ragaszkodunk a megújuló ezeréves megyékhez. Kézenfekvő érv, hogy a régiók nem rendelkeznek jelenleg sem elfogadott határokkal, sem kialakult funkciókkal, s egyelőre még a szűkebb politikai elitnek sincs regionális identitása.- A régió építéshez a feladatokhoz mért eszközökre, forrásokra van szükség, amely nem a már létező területfejlesztési szintek forrásainak, eszközeinek a koncentrációja, hanem a központi források további decentralizációja útján teremthető meg. Ha azt vesszük fontolóra, hogy az Unióhoz csatlakozva milyen szervezeti, finanszírozási keretek között tudunk a legtöbb fejlesztési forráshoz jutni, akkor tudomásul kell venni, hogy a regionalizáció olyan történelmi szükségszerűség, amit hiba volna figyelmen kívül hagyni.- A megyék alternatívája: nélkülünk vagy velünk jön- nek-e létre a régiók. Ehhez a helyzethez kell alkalmazkodni.- Amíg mi képviseljük az önkormányzás regionális szintjét az európai normák szerint, kötelességünk a megyei érdekképviselet, a települési önkormányzatok segítése.- Az együttműködés szándékával tudatosan készülünk a jövőre, figyelembe véve a megyén belüli, a megyék közötti, valamint az országhatáron túli kihívásokat.- A Balaton térségét - költségvetési támogatást eredményező 1 kiemelt interre- gionális pontként kívánjuk elfogadtatni. 4. Kötelező és önkéntes feladatok együttes vállalása Nem mondhatunk le arról, hogy a kötelezően ellátandó, jórészt intézményműködtetési feladatainkon túl szerepet vállaljunk a közéletben, a megyei szintű szolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, a környezetvédelemben, a közlekedési feltételek javításában, az idegenforgalmi feltételek megteremtésében, a települési infrastruktúra fejlesztés szervezésében, a térségmenedzselésben (elszegényedett térségekre koncentrálva), a települések életének segítésében, a nemzetközi kapcsolatokban, a köz- művelődésben, a tudomány területén, a sportban és a közbiztonság javításában. Közszolgáltatásban betöltött szerepünk Bár források hiányában egyre inkább az intézményműködtetés és a hatósági feladatok, azaz a „gondnoksági szolgáltató szerep” jelenti a döntő feladatot a megyei önkormányzat számára, fontosnak tartjuk, hogy az érintett települési önkormányzatokkal összefogva, stratégiailag megalapozzuk szolgáltatás szervezési tevékenységünket. A települési önkormányzatok feladatellátását összehangoló tevékenység nélkül a megye nem tudja ellátni a kötelező közszolgáltatási feladatait sem. Segítő szerepünk Szolgáltatás-szervezési feladataink során, illetve mellett sem mondhatunk le a „településeket segítő, helyzetbe hozó szerepről” a szolgáltató-se- gítő-gondoskodó, koordináló, szervező megye funkcióiról. A települési önkormányzatokat segíteni kell abban, hogy képesek legyenek saját intézményeiket jó színvonalon működtetni, hogy éljenek a rendelkezésre álló pályázati lehetőségekkel, hogy fogjanak össze egymással, illetve a megyei önkormányzattal, ha a feladat meghaladja saját lehetőségeiket. Különösen fontos szorosan együttműködni a középszintű intézményeket működtető városokkal. Modernizációs szerepünk Dinamikus, kezdeményező megyei önkormányzatként kiemelt figyelmet fordítunk régióépítő, gazdaságot-, innovációt támogató, „modernizációs szerepünkre”. Jelen kell lennünk megyénk minden olyan kezdeményezésében, ahol politikai súlyunkra, szervező erőnkre, szakmai segítségünkre szükség van. Érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepünk Ez nélkülözhetetlen része a megye közéletének, segítség és háttér a települések működéséhez. Jelző szerepünk és konkrét álláspontunk kell, hogy legyen a bennünket is érintő fontos kérdésekben, mint például a köztisztviselők, közalkalmazottak helyzete, a politika és az önkormányzat viszonya, a megyei önkormányzati választási rendszer. Kezdeményező szerepet kell vállalnunk a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségén belül. Tervező, programalkotó szerepünk A megye előtt az ezredfordulón a lemaradás vagy felemelkedés történelmi alternatívája áll. Ezért a megyei önkormányzatnak a súlyponti területeken vállalkoznia kell a felzárkóztatási stratégiák kimunkálására. Koordináló, szervező szerepünk... Ahol a célok elérése, a feladatok teljesítése a gazdasági szereplők, önkormányzatok, intézmények együttműködését tételezi fel, koordináló, szervező szerepet vállalunk. 4. A változás nem cél, hanem eszköz A „gondnoksági-szolgáltató szerep” ellátása sem történhet a hagyományos szemlélettel és módszerekkel, mert a felduzzadt intézményrendszert a jelenlegi kondíciók mellett lehetetlen fenntartani.- A szolgáltatások szervezése során új követelményeknek kell eleget tenni.- Figyelembe kell venni a minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó központi előírásokat, illetve számolni kell az ebből következő többletterhekkel.- Beruházási, fejlesztési döntéseinknél a várható működési költség többlet-igényt is mérlegelni kell.- A működési és fejlesztési költségek forrásbiztosításának egyik elemeként szükségessé válhat a meglévő és nélkülözhető vagyonelemek értékesítése, amely természetesen csak átmeneti megoldást hozhat. Szervezeti modernizáció A megyei önkormányzat szerepvállalása és a működési mechanizmus hatékonyságának fontos feltétele a szervezeti rendszer továbbfejlesztése, modernizálása. Ezt a tartalmi feladatok fejlesztésével kell megoldani, mivel az intézmények és a különböző szervezetek átalakítása emberi sorsokat érint, és ebből adódóan bizonytalanságot okoz. A jelenlegi átmeneti időszakban különös veszélyek származhatnak a választási ciklushoz kötött ismétlődő átszervezésekből is. A modernizáció fő célja nem egyszerűen a költségmegtakarítás, hanem a szolgáltatások színvonalának növelése, a források hatékony felhasználása. Meg kell keresnünk az egyes funkcióknak leginkább megfelelő szervezeti formákat. Ma már korántsem a költségvetési intézményi az egyetlen és legjobb működési forma.- Az intézményi szférában vizsgálni kell a Kht alakításának, kísérleti bevezetésének lehetőségét.- Érvényesíteni kell a nullbá- zisú tervezést, a programfinanszírozást.- Megújításra szorulnak a költségvetési intézmények gazdálkodási és működési módszerei is.- Szolgáltatásaink szervezésébe be kell építeni az igénybevevők szempontjait, azokét, akik többnyire a legkevésbé képesek érdekeiket érvényesíteni. Integráció- A célok pontos megjelölésével, a felelősség megtartásával végig kell gondolnunk, egy- egy ágazatban az intézmények integrációjának lehetőségeit is.- Meg kell kezdeni az intézmények területi integrációját oly módon, hogy a feladatok ellátása minőségileg javuljon.- Intenzív együttműködésre van szükség a megye városai mellett a megyehatár menti településekkel is.- Törekednünk kell az integrációs törekvésekben rejlő tartalékok (iskolák, kollégiumok működtetésében az ön- kormányzatokkal, iskolaszékekkel való kapcsolatkeresés, közművelődési intézmények, kutatóbázisok együttműködése) kihasználására. 1. A megye parlamentje Somogy Megye Közgyűlését a választópolgárok 1998 őszén választották meg. Az MSZP 14, a Fidesz-Magyar Polgári Párt 12, a SOMO- GYERT Egyesület 11 és az FKGP pedig 3 fővel képviselteti magát a 40 tagú testületben. A megyei közgyűlés alakuló ülésén a Fidesz-MPP, az FKGP és a Somogyért Egyesület képviselőcsoportja közös jelöltjeként megválasztotta a közgyűlés elnökét (SOMOGYÉRTEgyesület), foglalkoztatási jogviszonyban álló (Fidesz- MPP) és 3 társadalmi megbízatású (Fidesz-MPP, FKGP, SOMOGYÉRT Egyesület) alelnökét. A vitákkal kiérlelt, jó döntések meghozatalának alapvető feltétele a közgyűlést alkotó szervezetek hatékony együttműködése. A közgyűlés 14 bizottságot és - a társadalmi kapcsolatok segítésére - egy önálló tanácsnokot választott. A bizottságok munkájában a képviselőkön kívül 58 külső tag működik közre, akik területük elismert szakemberei. Továbbá a Jogi és Önkormányzati Bizottság kivételével részt vesznek a munkában meghívottak és különböző szervezeteket képviselő szakértők is.- A legfontosabb közgyűlési döntések meghozatala előtt a Tanácsnoki Fórum vitatja meg az előterjesztéseket.- A közgyűlés döntései az érdekeltek aktív részvételén, az érdekek egyeztetésén, a lehetséges legszélesebb demokratizmuson kell, hogy alapuljanak.- A többoldalú megközelítés és megalapozottabb döntés érdekében a közgyűlés előterjesztéseit megvitatják a reprezentatív szak- szervezetek képviselői, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában, valamint a gazdasági kamarák és érdekképviseleti szervek képviselői a Megyei Érdekegyeztető Fórumon.- Működtetjük a közgyűlés elnökét segítő elnöki tanácsadó testületet. 2. Célunk: a professzionális hivatali munka Ezt a döntés-előkészítési mechanizmusok modernizálása, hatékony végrehajtási és visszacsatolási módszerek kialakításával érhetjük el. Ön- kormányzatunk elemi érdekének tartjuk, hogy közreműködjünk a közigazgatás fejlesztésében, a területi állam- igazgatási reform folyamatában. Álláspontunk szerint az „egy település, egy önkormányzat” elvére épülő hazai önkormányzati rendszer értékeinek megőrzése mellett keresni kell az önkormányzatok közötti együttműködés erősítésének és az együttműködési formák gazdagításának lehetőségét. Stratégiai célnak tekintjük az önkormányzatok kistérségi kapcsolatainak fejlesztését. Egyik nagyon fontos feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk a ldstérségi társulásoknak a sikeres forrásszervezésben. A megyei védelmi bizottság és titkársága működésének biztosításával eleget teszünk a rendkívüli helyzetek kezelésében a jogszabályokból adódó kötelezettségeinknek. A megyei közgyűlés hivatala rendkívüli értéket képvisel. Fontos, hogy jobban kiaknázzuk a hivatalban rejlő tartalékokat, s még inkább törekedjünk arra, hogy a hivatal professzionális munkát végezhessen, elismertsége, tekintélye növekedjen. Ennek érdekében:- rugalmasabbá kell tenni a döntés-előkészítési mechanizmusokat,- ki kell szélesítem a döntéselőkészítés információs bázisát,- nagyobb figyelmet kell fordítani a végrehajthatóság, operativitás szempontjaira,- szorosabb kapcsolatnak kell létrejönnie a bizottsági és a hivatali munka között, nagyobb figyelmet fordítva a határozatok végrehajtására, a visszacsatolásra,- növelni kell a technikai és szakmai színvonalat,- fejleszteni kell a köztisztviselők és az intézményvezetők képzését, továbbképzését, ki kell dolgozni ennek feltétel- rendszerét,- meg kell valósítani a minőségbiztosítási tanúsítvány megszerzését. 3. Segítő ellenőrzést A jelenlegi önkormányzati ciklusban hatékonyabbá kívánjuk tenni a közgyűlés és bizottságainak ellenőrző szerepét. Ennek érdekében képviselőket és független külső szakértőket vonunk be a felügyeleti ellenőrzések lefolytatásába. így a feladat nagyságához igazítva, képesek lesznek nemcsak formai, hanem tartalmi szempontok szerinti vizsgálatra is. A felügyeleti ellenőrzések gyakoriságát 5 évben határoztuk meg. 4. Élő és éltető kapcsolatokat Programunk megvalósítása komoly erőfeszítéseket igényel. Ennek során egyedül cselekszünk amikor tudunk, és közösen összefogva, ha érdekeink, illetve céljaink megvalósítása ezt kívánja. Kapcsolataink a nonprofit és civil szervezetekkel- A korábbinál nagyobb mértékben kell élni a nonprofit, civil szektor adta lehetőségekkel, rájuk kell bízni azokat a feladatokat, amelyek ellátására szervezetileg, szakmailag, emberileg is alkalmasabbak.- A szubszidiaritás elvét követve, ha alkalmas az egyén vagy a család egy feladat ellátására (például öregek, gyermekek, fogyatékosok gondozása) akkor őket kell támogatni, s nem az intézményeket.- Amennyiben alkalmas egy társadalmi szervezet a tevékenység elvégzésére akkor azt kell előnyben részesíteni.- A civil szervezeteket jobban be kell vonni a döntés-előkészítésbe, ehhez meg kell találni a legalkalmasabb formákat. Állami kapcsolatok- Az állami szervekkel való együttműködés legfontosabb eleme a személyes kapcsolat- tartás.- Igényeljük, hogy véleményünket megfelelő súllyal vegyék figyelembe az állami döntéshozatali mechanizmusban.- A megye országgyűlési képviselőivel - nem csupán a jogszabályok előkészítésében - rendszeres konzultációt tartunk.- A megye helyzetének erősítése érdekében más megyékkel való együttes fellépéssel javaslatokat kell kidolgozni a kormányzat és a törvényhozás számára.
